Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

im. október l. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A PIAC Utazás a zöldbab körül odAig nincs semmi hiba. Papírokkal, jegyzőkönyvekkel, mindenki lefedezte magát, és mindenki saját igazát bizonygat­ja. A bátaszéki földmű vesszovet- kezet felvásárlási osztályvezetője kénytelen volt külön dossziét nyitni a zöldbabról felvett jegy­zőkönyveknek, értesítéseknek, szakértői véleményeknek papíron rögzített telefonüzeneteknek. Idá­ig tehát nincs semmi hiba. Hoz­zátehetjük még a dologhoz azt is, hogy jogos önvédelemről van szó akkor, amikor a bátaszéki föld­művesszövetkezet felvásárlási osz­tályvezetője minden oldalról fe­dezi magát. Helyében más is ezt tenné. Tanulságos és mélységesen el­gondolkoztató különben az alsó­nyéki Dózsa Népe Termelőszövet­kezet zöldbabügye. Dárdai Ger­gely a bátaszéki fmsz felvásárlási osztályvezetője elsősorban arra volt kíváncsi, kitől tudjuk. E kér­dés feltétlenül figyelmet érdemel, mert szemléletet, felfogást tük­röz. Valami olyat, hogy egy érté­kesítéssel kapcsolatos ügynek rendszerint attól van súlya, avagy súlytalansága, hogy hol, milyen szinten kezdik feszegetni. El­mondtuk: az alsónyéki Dózsa Népe Tsz zöldbabügyét a járási párt- bizottság első titkárától tudjuk. Az történt, hogy annak idején, a termelőszövetkezet szerződést kötött a M ÉK-kel. A tsz vállalta, húsz holdon termel zöldbabot, és 240 métermázsát ad el a termés­ből a MÉK-nek. Ezzel egyidejű­leg, a szerződésben a M ÉK ma­gára vállalta az értékesítést. Egyébként ez a dolga. Később, a MÉK helyébe jogutódként -a bá­taszéki földművesszövetkezet ke­rült A továbbiakban tehát az fmsz feladata volt felvásárolni az alsónyéki tsz-től a 240 méter- mázsa zöldbabot. S ezek utón már nagyon fontos az események sor­rendje. Szeptember 6-án a béta­széki fmsz felvásárlási osztályá­nak egyik embere értesítette a tsz-t, hogy a piac igényeinek és a zöldbab állapotának megfelelő­en, a szedést 8-án meg kell kez­deni. A főagronómus közölte, hogy a közös gazdaságnak a szóban forgó időpontban munkaerőhiány miatt nem áll módjában megkez­deni a zöldbabszedést S itt a tsz helyrehozhatatlan hibát köve­tett el, mivel a termelőnek végül mégis csak kötelessége a piac igényeihez igazodni. Ez olyan szabály, ami alól nú cs kivétel, így utólag a reklamációknak is más színezete volna, ha az fmsz kívánsága szerint kezdik a mun­kát Ért azonban elmulasztották megtenni és ennek következtében a tsz is hibás abban, hogy a zöld­bab ugyan megtermett de érté­kesíteni, eladni nem tudták. A bAtaszéki fOldmCves­SZÖ VETKEZET később valóban mindent megtett annak érdekében, hogy a zöldbab ne maradjon a tsz nyakán. A közős gazdaságban azonban a szedést csak szeptem­ber 12-én kezdték meg és ez a késés hátrányosan befolyásolta a zöldbab minőségét. Okot adott arra, hogy különféle kifogások­kal, a konzervgyárak az átvételt mellőzzék. Valóságos kálvária-já­rás kezdődött mert a szállítmá­nyokat utaztatták Kaposvárra, Bajára, Kecskemétre, oda és vissza. A próbálkozások nem jár­tak eredménnyel, a közős gazda­ság csak igen kis mennyi aéget tudott eladni, mert a kaposvá­riak a felkínált portékát azzal utasították vissza, hogy eltörött valamilyen gépük, a kecskemé­tiek pedig a minőségre hivatkoz­tak. Termelőszövetkezeti körökben közismert a felvásárlásnak az a helyenként alkalmazott gyakor­lata, amely úgy nyilvánul meg, hogy amikor valamiből sok van, akkor jobban válogatnak és árgu- saibb szemekkel keresik a hibákat. Itt tulajdonképpen a piac törvé­nyei érvényesülnek. Mégis elíté­lendő az ilyenfajta gyakorlat. Pontosan nem lehet megállapí­tani és nem lehet tudni, bogy mi történt volna akkor, ha az alsó­nyéki Dózsa Népe Tsz azonnal mgkezdi a zöldbab szedését, az fmsz kívánsága szerint. Vajon ebben az esetben a konzervgyá­rak megvásárolták volna-e az árut? Merészség jóslatokba bo­csátkozni, de bizonyos jelekről arra keil következtetni, hogy eb­ben az esetben sem talált volna mind a 240 métermázsa gazdát. Az fmsz felvásárlási osztályveze­tőjének is ez a véleménye. Fel­vetődik tehát a kérdés, hogy miért kötnek szerződést különféle áruféleségle az illetékes szervek, bizonytalanra. Mi értelme van ennek? A ZÖLDBABÜGY egyéb kér­déseket is felvet. Helyenként és időnként árubőség van. Dehát ezen a címen szabad azt el-nézn!, hogv a megtermelt áru elrothad? Nyílván nem. És nyilván ebben az esetben is meg lehetett volna menteni a zöldbabot, ha volna egy nagy befogadóképességű hű­tőháza Tolna megyének. Nem kell a zöldbab? Vinnék a hűtő" ázba és decemberben a háziasszonyok legnagyobb örömére, olcsó áron a piacra dobnák. Jelenleg viszont mi a helyzet? Az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetnek elment a kedve az efféle rengeteg bizony­talansági tényezővel Járó zöldbab­termesztéstől. Alkalmazkodniuk kellett volna a piac igényeihez, de hát a munkaerőt nem akaszt­hatták le a szögről. A bátaszéki finsz-nek is annyi gondja, baja volt ezzel a zöldbabbal, hogy a jövőben — a felvásárlási osz­tályvezető vél«nénye szerint, — százszor meggondolják, amíg egy­szer szerződést kötnek. Egyik félnek is igaza van, a másik fél­nek Is. Bizonyára a konzervgyár­nak Is, bár egy szakértőkből álló bizottság Alsónyéken az egyik zöldbabszállítmányt kifogástalan minőségűnek tartotta. Ugyanezt a szállítmányt a Kecskeméti Konzervgyár átvehetetlennek mi­nősítette. Ember legyen a talpán, aki az Ilyen káoszban eligazodik. Visziont a haszontalan és költ­séges lótást-futást a tsz is, a földművesszövetkezet is elkerül­hette volna, ha rendelkezünk hűtőházzal. EGYRE ÉGETŐBB PROBLÉ­MÁT vet fel ez a zöldbabügy. Azt nevezetesen, hogy a sok ne legyen gond. 8z. P. Versenyben a téglások — Mennyi kell még elsejé­ig, Józsi bácsi? — Ahogy én számolom, száznegyvenötezer. Akkor meg­lesz a terv is, a vállalás is. A kérdező, Kern Mária, a nyersgyártó brigád kellerese és egyben „jegyzője” fellapoz­za a kis noteszt, összead, ki­von. — Én is úgy számolom, akkor hát egyezünk. Három nap, száznegyvenötezer tégla. Tegnap ötvenháromezret csi­náltunk, ma is jó idő van, meglesz legalább az ötven. A gyárvezető, Palla József krétát vesz elő és felírja a verseny táblára: a szeptemberi terv a vállalással együtt egy- millió-kétszázötvenezer. Szep­tember 27-ig elkészült egy- millió-százötvenezer, a hónap végéig tehát hátra van még száznegyvenötezer... Naponta ismétlődik ez a kis „számadás” a Paksi Tég­lagyárban. A gyárvezető és a brigádírnok összeegyezteti a számokat, a versenytáblára tehát már ellenőrzött adatok kerülnek. Reklamáció kizár­va. hiszen az adatok pontosak. Kilencmilliós tervet kaptak a szezon elején a nyersgyár­tók. Még azokban a napok­ban, amikor híre jött, hogy a pártkongresszus tiszteletére verseny indul az üzemekben, a paksiak rávállaltak a terv­re félmilliót. Augusztusban már látták, hogy ezt a fél­milliót mindenképpen telje­sítik. a vezetőségválasztó tag­gyűlésen bejelentették, hony megtoldják még negyedmillió­val. Most azonban már úgy látszik, hogy ezen is túlmen­nek. — Október végéig számít­juk teljesíteni a felajánlással megemelt kilencmilliá-hétszáz- ötvenezres programot — mond­ja Palla elvtárs. De ha még mehetnénk legalább novem­ber 7-ig, elérhetjük a tíz­milliót is. Ez pedig rekord lesz a paksi gyár történeté­ben ... Kedvezett az időjárás az idén a paksi nyersgyártóknak. Március közepén számítottak az indulásra, ehelyett azonban már elsején forogtak a gépek. Tizénkéttedike szombat, emlé­kezetes nap, reggelre dér borí­totta a földet. A kultúrterem­ben gyülekeztek a munkások. — Fagyot jelez a meteoro­lógia, mit csináljunk, embe­rek? — Mi már megbeszéltük, Palla elvtárs — mondta Már­kus Ferenc brigádvezető. — Dolgozhatnánk, megkapnánk érte a pénzünket, de mi hasz­na, ha a sok tízezer tégla el­fagy? — Inkább várjunk a jó időre. Egy szocialista brigád­nak nemcsak a pénz a fontos, hanem az is, hogy hasznos legyen a munkája... Egy hétig nincs bejegyzés a nyersgyártók nyilvántartó kartonján. A következő héten azonban már ütemes a terme­lés, végül is, márciusban « tervezett négyszázezer helyett, több mint nyolcszázezret gyár­tottak. Elemi kár — eső, fagy okoz­ta téglapusztulás — nem sze­repel a nyilvántartásokban. <J1 Egészségiig yi középkáder nagygyűlés A Tolna megyei Tanács egész­ségügyi osztálya, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének középkáder szakcso­portja egészségügyi középkáder nagygyűlést rendez október 4-én délelőtt kilenc órai kezdettel Szek- szárdon, a városi művelődési ott­honban. A program szerint az el­nöki megnyitót dr. Trebits Rudolf rendelőintézeti igazgató-főorvos tartja, majd több előadásra kerül sor. A különböző egészségügyi kér­désekről dr. Losonczi György bu­dapesti kórházi főorvos, dr. Ko­vács András női klinikai adjunk­tus, dr. Szentgáli Gyula szekszárdi igazgató-főorvos, dr. Csanakl Ar­túr szekszárdi főorvos és dr. Yi- dovszky Kálmán, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője tart előadást, amelyet hozzászólá­sok követnek. A hasonló jellegű nagygyűlést minden évben rend­szeresen megrendezik Tolna me­gyében. Ezúttal előreláthatóan mintegy 400-an vesznek majd raj­ta részt. A paradicsomidény „finise“ a Paksi Konzervgyárban Az eltartási szerződések ellenőrzéséről tárgyalt a megyei tanács vb Hatszáz vagon paradicsom fel­dolgozására készültek fel a Paksi Konzervgyárban, az előirányzat szerint ennek feléből pürét kellett készíteni — belföldi felhasználás­ra —, a másik feléből pedig egyéb termékeket, zömében exportra. Hála a jó termésnek, a gyár nemcsak a tervet teljesítette, ha­nem ma már mintegy száz vagon­nal túl is haladták az előirányza­tot. Az elmúlt hetekben komoly erőpróbát okozott a „paradicsom- özön”. Az automatikus paradi­csom-feldolgozó berendezés kapa­citása napi tizenöt vagon, ezt nö­velni nem lehetett Találtak azon­Három vállalat — a Szek­szárdi Vasipari Vállalat, a Szek­szárdi Patyolat Vállalat és a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat — munka verseny-moz­galmát értékelte a HVDSZ megye­bizottsága szeptember 30-án meg­bán lehetőséget az ütemterven fe­lüli mennyiség fogadására is. Né­hány napig paradicsomot sűrítet­tek a gyümölcsízfőzésre szolgáló gömbvikuumokban is. Igaz, hogy ezekkel nem tudták azt a készáru- minőséget produkálni, mint a spe­ciális paradicsomsűritő berende­zéssel, de megakadályozták azt, hogy a termés veszendőbe menjen. Ezekben a napokban még min­dig napi hat-hét vagon paradi­csom érkezik a gyárba, ennek na­gyobb részét lecsónak dolgozzák fel. Bár az idény még nem ért véget, az exportlecsó szállítása már megindult. mind a vita tükrözte azt a fellen­dülést, amely a IX. pártkongresz- szus Időpontjának közeledtével ta­pasztalható a munkaversenyben. Mindhárom vállalatnál — állapí­tották meg a résztvevők — a kong­resszusi munkaverseny jelentősen Tegnap délelőtt Szabópál An­tal vb-elnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság jogkörében történt in- téakedések és a lejárt határidejű határozatok megvitatása után, má­sodik napirendi pontként, meg­tárgyalták a tanácsok tevékeny­ségét, az eltartási szerződések el­lenőrzése terén, valamint az itt szerzett tapasztalatokat. A szeződések nyilvántartása a tanácsok részéről óvatos becslés szerint csak 70 százalékban tör­tént meg. Számtalan felmérés és folyamatos felkutatás ellenére je­lenleg sem teljes a tanácsok nyil­vántartása. A tanácsoknak jelen­tős számú tartási szerződésről nincs tudomásuk, mivel nagy ré­szüket a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt kötötték. Az újonnan megkötött tartási és életjáradéki szerződésekről az érdekelt tanácsok már kivétel nélkül tudomást szereztek, rend­szerint az ügyvédi munkaközös­ségektől és az illetékkiszabási hivataltól. A szerződések bejelen­tésének hiányát a tanácsok, de a felsőbb szervek is mindinkább ki­fogásolják. Az ezzel kapcsolatos vitából az a következtetés szűr­hető le, hogy a központi szervek a közeljövőben a szerződések kö­telező bemutatását rendelik el. Ezzel a tartások ellenőrzésének mintegy kiindulási alapja, egy­szer, s mindenkorra rendeződik. Megyénk területén az elmúlt év végéig a tanácsok 378 tartási és életjáradéki szeződést vettek nyilvántartásba. Eddigi tapaszta­latok alapján arra lehet követ­keztetni, hogy további 100, írás­ban megkötött, s további 200 élő, de írásba nem foglalt, nyilván­tartásban nem szereplő tartási szerződés lehet a községekben, városban. E számarányok akkor tűnnek jelentősnek, ha összevetjük a szociális otthonok férőhelyének számával, amely a megyében ez idő szerint 726. A legtöbb eltartott meleg ott­hont, családi szeretetet és meg­értést élvez. Mindezek mellett, sajnos gyakoriak a kezdetben lappangó, majd később komoly vitákat előidéző problémák is. A viták általában abból erednek, hogy az eltartottak nincsenek megelégedve az ellátással és gya­kori jelenség az is, hogy az adott szolgáltatással arányban nem álló követelésekkel lépnek feL Legalább ilyen problémát jelent az egyensúly felbomlását előidéző okok közül, az eltartók anyagias­sága is. Ezekben az esetekben bíróságaink a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szüntetik meg. A hozott döntések meg­felelnek a törvényesség követel­ményeinek és a jogpolitikai el­veknek. Általában a felék is megnyugvással veszik tudomástó a bíróságok döntését A* elmúlt évben mindössze egy esetben fordult elő, hogy törvényességi panaszt nyújtottak be a felleb­bezési tanács ítélete ellen, de a Legfelsőbb Bíróság Törvényessé­gi Tanácsa ezt sem találta ala­posnak. E napiendi pont megtárgyalása után került sor a közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülés anyagának megvitatására. Ezután a végrehajtó bizottság bejelenté­seket tárgyalt. elősegiti az éves tervek teljesité- íartott ülésén Mind a beszámoló, sét, illetve túlteljesítését. Ülésezett a HVDSZ megyebizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom