Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

1966. október 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 ,Quem dii odere paedagogum fecere* Vallomások fiatal tanároktól Mottó: Az új élet nem gördQl síne­ken, minden folyó maga vájja ki a medrét... Kilencvenhét most végzett pedagógus. Elvekkel, kedv­vel, hittel. Tanítanak már a megyében. A beilleszkedés so­sem történik konfliktusok nélkül. A kapott feladatok erősen próbára tették őket. Hogyan állták meg a helyüket? Még- inkább: megtalálták a helyüket? Ök négyen, akikkel el­beszélgettem, egy gimnáziumba kerültek Szekszárdon, a Ga- rayba, Szeged, Debrecen, Budapest egyetemeiről. — Party Géza! A szólításra a széksorokból alacsony fiatalember emelkedett Iá. Átvette a régi megyeháza dísztermében a kinevezéséről szóló okiratot, kezet szorítottak vele. Sötét ruhájában kisfiúsnak, törékenynek látszott. Néztem, és arra gondoltam: Lesz-e tekin- ténye? Kéthónapi tanítás után a gimnázium folyosóján találkoz­tam vele. Fehér köpenyben járta a tantermeket, folyosóügyeletes volt. Elhalkult a zsongás, amerre ment. Akit ismertem a diákok közül, azoktól megkérdeztem: szeretik-e? — Igen — válaszol­ták és hozzátették még: „jópofa" tanár ________ — A szegedi egyetem végzett hallgatói közül egyike vagyok azoknak, akik valóban hivatás- tudatból jöttek erre a pályára. Nem azért, mert máshol nem volt hely, és valamit tanulni kell... A legelső tanítási órán ismer­tettem mindenkivel a két legfon­tosabb alapelvemet. Az első: „Egy pedagógus a fizetésének csak a felét kapja a borítékban, a másik felét csak év végén, ha elmondhatja, hogy diákjai meg­szerették a tantárgyát, és senkit, sem kellett megbuktatnia.. A második: „Ha egy tanár elfelejti, hogy ő is volt diák, elfelejti azt is, hogy diákokat tanít és ilyenkor jobb, ha előbb, vagy utóbb visszaaadja a diplomáját”. Nekem sohasem elfecsérelt idő, amit velük töltök. Azt hiszem, sikerült elérnem, hogy vidám lég­kör van az óráimon, amellett, hogy megtartom a fegyelmet. A fizetésem? Az nem sok. Kü­lönböző levonások, ebédfizetés után marad tisztán 1300 forintom. Ebből még az albérlet jön le. Kevés, de nincsenek különös igé­nyeim. A gyerekeimet szeretem, őket érdekelje az órám, ezzel be­érem. Talán csak az a baj, hogy most még egyedül vagyok Szekszárdon. Szegeden boldog voltam, tartoz­tam valakihez. De talán ez is megváltozik idővel... Egyedül, félszáz emberrel... ______ — ötvenegyen vagyunk a tan­testületben. Ebből a félszáz em­berből még csak egy kérdezte meg, hogy élek, mi is van velem? Az első nap csak ültem a he­lyemen. Vártam, hogy valaki meg­kérdi, ki vagyok? Nem tudom, hogy ebben a közömbösségben mennyi az én hibám? Apró- cseprő kioktatásokban is volt már részem. Például nem úgy kö­szöntem, ahogy megszokták. Ud­variasan szóltam pedig. Túl érzékeny vagyok? Lehet. Az is lehet, hogy a magam szabta követelményeket a többi ember túlzottnak tartja. De magasak-e ezek? Nem érzem, hogy maxima­lisa volnék. Csak azt akarom adni, ami a lehetséges, tudásban, emberségben. A diákjaim, azt hiszem, szeret­nek. Szeretném, ha nem gépiesen magolva tanulnának, ezért kísér­letezem mindig más oktatási mód­szerrel, ami közelebb hozza a nyelvet, érdekessé teszi az órát. Azt akarom, hogy akiket tanítot­tam, azoknak a kiejtését ne mo­solyogják meg, akik értenek hozzá. Mi még most kerültünk ki az egyetemről, a nyelvvel is élőbb a kapcsolatunk. Az idősebbektől sokat tanulhatunk módszertani szempontból, de vannak dolgok, amiben, úgy érzem, magam is át­adhatnám a friss tapasztalatai­mat. Tanárnak számítok én is, eb­ben nem lehet köztünk különb­ség, itt nem dominálhatnak az évek. A szakmai féltésnek köz­tünk semmi helye... Oláh Imre Debrecenben végzett és Pilisvörösvárról indult el a tanári pályán. Talán túlzottan is kamaszos hittel, és az emberek­be vetett feltétlen bizalommal. Könnyen lobbanó, indulataiban néha szélsőséges. Jószándékú, de a megszokottnál hirtelenebb. Be­csületes ember, de időbe telik, amíg belső mérlegét könnyebben ki tudja egyensúlyozni, reálisabb életszemléletet szerez. Sok meg­értés kell addig a környezetétől, és neki is vigyáznia kell, hogy amíg beleolvad a közösségbe, ad­dig ne hűljön ki körülötte a le­vegő... Vissza, a régi iskolába — Rossz az arc-, és a névme­móriám is. Az osztály még így, két hónap múltán is, bizonytalan massza előttem. Annyit tudok, hogy valahol a középső padsor­ban ül egy ember, akire számít­hatok. Ez sokszor bosszant... Itt érettségiztem. Nem tudom, mi is ilyenek voltunk-e negye­dikben? Úgy emlékszem, több volt bennünk a tudásvágy, és nem voltunk ennyire elevenek. Pedig én nem érzem, hogy el­szakadtam volna a diákkoromtól. Fütyülök a tekintélyre is. Tudom, hogy a tanárt nem a hat lépés távolság teszi tanárrá. A diák igazán akkor szereti az órákat, ha-mint embert is közel érzi ma­gához a tanítóját. De akkor az kellene, hogy értse is... Szép feladatot kaptam pedig, kezdő pedagógusnak kitüntetés­számba menő munkát: Enyém a negyedik speciális matematika- szakos osztály. Mindig izgatott, hogy mit lehet megtanítani a hagyományosnál nagyobb óra­számban? Egyetemista koromban is hazajártam, hogy meghallgas­sam egy-egy órájukat. Megköve­telik a tanártól, hogy jól adjon elő. De nem egyszer tiszteletle­nek. Én nem emlékszem, hogy valaha is kételkedtem volna a ta­nárom tudásában. Nem, erre nem emlékszem... Olaj Péter megigazítja a vállá­ról hanyagul lecsúszott pulóvert, elköszön. Ahogy elvegyül a fo­lyosó nyüzsgésében hirtelen nem is tudom megkülönböztetni a tanítványaitól... pestről, egyetlen gyerekként ke­rült távol a szülőktől, talán vég­legesen. — Mindenki azt kérdezi tőlem, megszoktam már? Tudnék itt él­ni? Igen, felelem, miért ne? Én nem követtem el mindent, hogy szülővárosomban maradjak. Pest! Pest! Tömeghisztéria — szerin­tem. Ha felutazom, még ma is találkozom osztálytársaimmal, akik hivatalokban kilincselnek, adminisztrációs munkakörökben tengenek, ahelyett, hogy taníta­nának. Azért, hogy Budapesten lehessenek... Egyedül arra vágytam, hop: valami magaslati helyre kerül­jek. Szeretem a hegyet. Két kis helyre adtam be a jelentkezé­sem, de mindkettőről hallottam valami rosszat. Szekszárdot még nem ismertem. így választottam. Meg akartam őrizni a kezdésnél az illúzióimat. Már két héttel a tanítás meg­kezdése előtt Ideérkeztem. Jár­tam a várost, ismerkedtem. Vol­tam a Bakta-hegyen, a Csörge- tón. Úsztam a holt Sióban, és sokat kirándultam az őszi nap­sütésben. Természetbarát vagyok, ezt a diákjaim is hamar megtud­ták, már két óbányai túrára el­csábítottak. Nyelvet tanítok, a két szakom közül egyelőre csak az orosznak veszem hasznát. Filozófia a má­sik, Metodikát gyakorlunk néha a másik kollegámmal, az Imré­vel. Náluk Debrecenben más volt a módszertani oktatás. Megértem magam a gyerekek­kel. Alig van osztályonként 3—4, akit már ne ismernék névszerint is. Szórakozni keveset jártam Budapesten is, nem hiányzik hát itt sem. Voltunk egyszer már szociográfiai felmérésen is, na­gyon érdekelnek az emberek. Itt vidéken nyíltabbak, és több al­kalmam van megismerni őket. Társaság? A kollégáim. Moziba járunk, és néha beülünk egy fe­ketére az eszpresszóba. Zenét hallgatunk, és szeretnénk közösen nyelveket tanulni. Hol lakom? Természetesen al­bérletben. Huszonhat helyet jár­tam végig, amíg erre ráakadtam. Szép szobám van, és nagyon rendes főbérlőim. Azt hiszem, le tudnám élni az életem ebben a városban is. Hol van az ember, az lényegtelen. Mit csinál? — ez a fontosabb. ♦ A cím latin mondása magyar fordításban: „Akit az istenek gyűlölnek, pedagógussá teszik...” Végezetül talán még Arany Já­nos: Tanári jubileumra című ver­séből szeretnék idézni: „Kedv, ifjúság, erő, szellem vagyon. Ma is gyakorta mind hiába vész Homályos a cél, tömkeleg az út”. A búza és az optimális idő Egy héttel ezelőtt a megyei leintő közös gazdaságok száma operatív bizottság megállapította, mint ahogy kívánatos volna. Az tavaly ilyenkor nyolcezer holddal őszi csúcsmunikák megkezdése több búza volt elvetve, mint most. előtt, az érdekelt mezőgazdasági Sok ez a nyolcezer hold. Különös- üzemek vezetőinek a részvételé­képpen akkor, ha még nincs el- vei, gabonatermesztési tanács­vetve. Aki valami kicsit is ért kozásokat tartottak Tolna megyé- a mezőgazdasághoz, az persze ben. A jelenlévőknek egyönte- nagyon jól tudja, hogy ez az tűén az volt az álláspontja, hogy egyébként kiváló, kellemes, nyári a kielégítő termésátlagok elérése időjárás a betakarításnak kedve- érdekében, október 10-e és 25-e zett, ám a vetőszántást, az ülepe- közé tehető az optimális vetési dett magágy előkészítését hallat- idő. lanul megnehezítette. Szikráznak Azok az emberek állítják ezt, az ekék. Arra a 30 milliméter- akik végeredményben mégiscsak nyi csapadékra nagyon nagy a legjobban szüksége volna most már a mező- gazdaságok, gazdaságnak, mert a kelés sem zetek tudják: az állami a termelcszövetke- mezőgazdasági mérnökei. olyan, mint kellene. Viszont ép- Tolna megye mezőgazdasága 1 >60- pen most tartunk ott, ahol nagyon ban és az elmúlt években orszá- érdemes megjegyezni, hogy in- gos szinten is előkelő rangot ví- kább porba kerüljön a mag, mint vott ki magának a gabonater- sárba. Nem lehet várakozni, és mesztésben produkált eredmé- nincs is értelme a vetés haloga- nyeivel. Kár lenne a már meg- tásának, talán most már az eső szerzett rangot és tekintélyt még­is megjön. csorbítani és jövőre esetleg visz­Oktober 20-át elhagytuk Ettol népgazdasá/ érdekei a döntőek, kezdve tehát mindinkább kifele . , ___­h aladunk az optimális vetési idő- ^ JT K lern?*“V c „ • , . „ . , lagoik biztosítása szempontjából bol... S ezzel, a jelek szerint, ® éhrr J . egyelőre nem sikerül lépést tar- g tani, mert még nagyoT kevés í“?00;. . . azoknak a termelőszövetkezetek- * me^e termelo^vetkezetei- nek a száma, amelyek a vetést ^ es állami gazdasagaiban az befejezték. A dunaföldvári Duná­idén is számtalan termelési re­gyöngye Tsz, a fácánkerti Újba­rázda Tsz kivételével még sehol ^ cem hwHáir mamii, mAoKii 07t a kezetes es Kitartó munka, a szuk­sem tudják maguk mögött ezt a nagy munkát. E héten, feltebe­séges erőfeszítések megtétele hozza meg a kívánt és várt ered­í** a.JnöÍ®i ***• «óságban ményt. Erre van mást is szükség befejezik. De korántsem szaporo- ba ^ akarjuk hogy a gabona: dik úgy — tekintettel október termesztés szintjét jövőre is tárt- második felére — a befejezést je- suk. Csak a téli anyagbeszerzéssel lehet enyhíteni az építőanyag-hiányon Tüzelőanyagból jó az ellátás Tolna megyében évente mint- méter különböző típusú vasbeton- egy ezer építési engedélyt ad- gerendát adtak el. nak lei. Ezekkel részben új, ki- A téli hónapok alatt az ipar sebb részben pedig toldalóképí- ugya-n talán kevesebb árut kínál téseik elvégzését akarják megöl- a TÜZÉP-nek, de ezt sem tudják daini. A lakossági építési igények eladni, mert a lakosság körében anyagszükségletét Tolna megyé- még nem tudták ezt megfelelően ben nyolc állami és húsz szövet- propagálni. A lakosság pénzét kezeti TÜZÉP-telepről lehet be- nem úgy tartalékolja, hogy ak- szerezni. A napokban az év há- kor vásároljon amikor nem tud­végzett mun- ják beépíteni, — téli hónapok- a Pécs—Szék- ban. Amennyiben a lakosság a téli hónapok alatt is vásárolna na­gyobb mennyiségben meszet, cementet, vasbetongerendát ak­kor a raktározási gondoktól is részben mentesülne a vállalat így több árut tudna fogadni, végeredményben ennek nyomán az ipar a termelés ütemét fo- , kozhatná, és eljutnánk a terme- T lés és fogyasztás egyensúlyához. Mindegy volt, hol kezdek Zárkózott, nehezen oldódó. Halk szavú, szemüvege mögött át­ható, kutató pillantás. Kissé gör­nyedt tartás, lófarok-frizura. Ilyen Károlyi Katalin, aki Buda­Megszűnik a felsőcsámpai, a hegyespusztai és a kiskajdacsi általános iskola Felsőcsámpa és Hegyespuszta A kiskajdacsi általános iskola általános iskoláiban ebben a tan- létszáma is 13 főre csökkent eb- évben a létszám tíz fő alá csők- ben a tanévben és az előjelek kent az alsó tagozatoknál. A fel- szerint az elkövetkezendő évek- sőtagozatosok már régebben ben továbbra is kevesebb lesz Paksra járnak iskolába és a gya- az általános iskolába járó gyere- korlat azt mutatja, hogy a kör- kék száma. így indokolt, hogy zetesítés eredményes volt. Az ala- az Iskolát megszüntessék, a ta- csony létszám miatt december vé- nulőkat Nagydorogra körzetesft- géig megszűnik a két község ál- gők. Á közlekedés mind autó­talános iskolája is. A tanulók . __w„i P aksra történő bejárása a jó buszon> mind vonattal ídeá­buszközlekedéssel megoldottnak bs- év végéig ezt is iskolát tekinthető. is megszüntetik. rominegyedévében kát összesítették szárdi Tüzelőszer- és Építőanyag­értékesítő Vállalatnál. A sok éves tapasztalatokat is igazolta a mos­tani számvetés: Az építésre alkalmas hónapok­ban az anyagellátás rossz, és csak az év negyedik negyedé­ben tudják kielégíteni a lakos­ságot építőanyaggal. Tolna megyei _ ^ ^ _______ _________ a tél folyamán megfelelő meny- jjéhány cikknél — mint például nyiségu készletet — amennyit a fenyőfűrészáruk — a hiányt raktárakban el tudtak helyezni -nagyobb mennyiségű im­“‘ porttal lehetne pótolni. Illetve vasárlókat kielégítették, azonban dgy is, hogy az ipar növelné a nem minden cikkből és nem fenyőfűrészárut pótló anyagok kfül?. ,valaszt0kban tudtak a ké- termelését, a helyettesítő anya- sobbiek során a vásárlókat el- gok számát. A mészellátás is látni. A három negyedév alatt az utóbbi hónapokban ia­1145 vagon cementet, 910 vagon vult, de ezt is összefüggésbe le- mesaet, 35 millió téglát, 2,8 mii- hét hozni azzal, hogy jaz épüle- lió tetőcserepet, 4200 köbméter íék befejező munkái főleg az év utolsó felére esnek, amikor már kevesebb égetett mészre van szük­ség. A tüzelőszer-ellátás a megyé­ben jó. Megfelelő mennyiségit és minőségű — kellő választé­kú — szén és fa áll a lakosság rendelkezésére. A TÜZÉP a részletakciót iól bo­nyolította le. A továbbiakban is a lakosság ellátását szén- és fa­féleségekből kielégítik. Még a tél folyamán sem számíthatunk át­meneti hiányra, ugvanis már ez ideig annyi tüzelőanyagot — 10 700 vagonnal — vásárolt meg a megre lakossága, hogy ez a mennyiség csaknem elég a télre. A telepeken felhalmozott kész­letek, valamint a folyamatosan érkező szállítmányok a bányák­ból, brikettgyárakból és erdőgaz­daságokból, kielégítik a lakos­ság tüzelőszükségletét. Moldován Ibolya fenyőfűrészárut és 98 000 folyó­I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom