Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Kidolgozták a művelődési otthonok modelljeit A népművelési évad őszi-téli előkészületeiről lYphánv klói velődési házaknak á nagyobb gyen ok a lakosság • érdekl ődésére. nnially IICI III Hí Ya városokban szeretnénk kialakí- Olyan negatív, rossz tapasztala- J tani, s végül a harmadikat, olyan tairnk is vannak,' mint például a beköszönt az őszi-téli népművelési nagyobb településeken, amely Baranya- megyei Mágocs község évad. Felkerestük ebből az alka- már nem község, de még nem művelődési otthonáé. Ebben a 3509 lomból a Művelődésügyi Minisz- város. lakosú községben 1963-ban 6 miltérium Közművelődési Főosztá- — Az 1000—1200 lakosú köz- llió forintért szélesvásznú m$>zit lyát, ahol a következő hónapok ségekben, falvakban, ahol még alakítottak ki a művelődési ott- sokirányú, sokrétű előkészületei- nem eléggé differenciáltak a mű- honban. Nem gondoltak arra, ről, a népművelési munka leg- velődési igények, egy-egy klub- hogy a télevízió terjedésével ez sürgősebb tennivalóiról kértünk könyvtár köré szeretnénk a szel- a kiadás felesleges, indokolat- tájókoztatást. lemi érdeklődést összpontosítani, lan. Nemrégiben vizsgálatot foly— Az idei nyári évad népmű- Ez a megoldás előnyös lenne a tattunk a megyében és kiderült, velésd munkája — mondják a fő- jelenlegi gyakorlattal szemben, hogy a mozi 43 ezer forint vész- osztály vezetői —, igen örveride- amikor igen sok kis település teséggel zárta az 1965. évet, de tesem különbözött a tavalyi, meg egyetlen nagy befogadóképességű azóta sémi javult a helyzet. A az előző évek hasonló időszakáé- termében — amelyet többek kö- „.Válás olasz módra” című filmet tói; idén ugyanis nem volt ubor- zött művelődési otthon gyanánt például 21 százalék, az „Élők és kaszezon! A nyári szórakoztató, is számon tartanak —a tsz-köz holtak”-at pedig 17,8 százalékos nevelő munka legfontosabb ré- gyűléstől, a báloktól a filmvetí- helykihasználtság mellett játszot- szét az úgynevezett tájnapok je- tésekig minden eseményt össze- ták. Másutt is sok hasonló példa lentették, mint például a göcsei, zsúfolnak. A klub-könyvtár meg- akad. Mi következik ebből: tu- a palóc, a hortobágyi napok is hitt nyugalma lehetőséget ád az domásul kell venni az igények voltak, de sorolhatnánk tovább, olvasásra, az ismeretterjesztő differenciálódását — jelen ese- hányféle hasonló, jól szervezett előadások megtartására, egyszó- tünkben a televízió terjedését! — program zajlott a nyáron. Teljes val arra, hogy 30—40 ember és úgy kell rugalmasan megszer- gőzzel dolgozott a népművelési állandó és zavartalan művelő- vezni egy-egy járási művelődési apparátus és a közönségért sem dési fóruma legyen, kellett — ahogy mondani szokták — a szomszédba menni.:. Esnek és ezrek vettek részt ezeken. Más a helyzet Megtudtuk még otthon működését, hogy ne terheljük le évekre ilyen óriási kiadásokkal — és át nem gondolt kiadásokkal! — a kulturális alapot, hanem a meglévő keretek között arra fordítsunk gondot, hogy újszerű formákkal, érdekes, elégít vonzó programmal biztosítsuk a szerencsés átmenetet is képeznek ki- A színházi előadásoktól a közönséget. ÄSSx: filmvetítéseken át. a különböző szakkörökön keresztül se szeri, se száma a programoknak. Ezeket a művelődési otthonokat — hiszen meglévőkről van szó! — a a Közművelődési Főosztály veze- következő 6—8 évben modemi- tőitől, hogy a kidolgozott műve- ,, . ... .... , zálni akarjuk, új felszereléssel, lődési otthonok e háromféle molodesi otthonokban rajhk majdfe sze!miéitető eszközökkel ellátni, delijét 1967. január elsejétől két Ebből viszont , következik.hogy Terveink szerint az országban 80 megyében. Zalában és Eorsodban elérkezettnek itótiuk a közmüve- -lyen művelődési komplexumot kísérletképpen alkalmazni fogják kívánunk minden követelménynek Az ott szerzett tapasztalatok ^alatat Mire g^dolunk. Két bo me^e\e\^en kiépíteni. Segítse- alapján tovább finomítják a tér- nap vita foly^c ariol hogy günkre van ebben az Országos veket, országos tapasztalatcseré- művelődési otthona- Népművelési Tanács által meg-, két szerveznek, egyszóval minden ink mai rendszere. 1964-ben -719 w..-,.-.i; „ „ia -íc mplv erőt arra öanznrm+oaílím.Qií- hn.cn/ község és város rendelkezett művelődési otthonokkal, — Ennek a nvárnak taoasztala- a nagyvárosokban, ahol egy-egy — Ennek a nyárnak tapasztala művel6dési otthon sokféle és a tart szeretnénk a jovo evben is ““-T.lc'rT űr. felhasználni. A sikerek egyúttal Je^ulonbozobb igenyelte szerencsés átmenetet is képeznek az őszi-téli munkához. Ahol ugyanis egész esztendőben lankadatlanul dolgoznak, ott sokkal köny- nyebb az „átállás” az igazi évadra, az őszi-télire. A küszöbön- álló tennivalóink zöme a műveX határozott koordináció is, mely erőt arra összpontosítanak, hogy ^kít "í"k szerint a tanácsi művelődési ott- a közművelődésnek ezek a fó- mzuiuK honok gazdái fokozatosan a tár- rumai mindenütt meghonosadja- mintegy 1340 szorul felújításra d j ; ^s tömegszervezetek (a nak. fellendítsék a népművelési Fersze a rnuveiodesi otthonok al- f KISZ, az Fmsz stb.) munkát laganak felülvizsgálatával egyido- ’ — Ügy véljük, ben elemeznünk kell az otthonok- hisznek. ban folyó munkát is. vagyis elérkezettnek látjuk az időt, hogy fenntortesukHOT « a tartalmi kérdésekről unván csak hoz- hPem valamennyi egyeb éT körül. TÍ*WÍSSKSf — Legvégül a körzeti központokban, . járási székhelyeken kialakítandó művelődési otthon hogy az eddigieknél differenci- modellről. Nem akiarunk új ób éltabban kell terveznünk: milyen jektumokat létrehozni, de sze- település mellett milyen műve- retnénk elválasztani egymástól a lődési otthon modellre van szűk- ma még gyakran egybemosódó ség Háromféle tervet dolgoztunk tevékenységeket. A jelenlegi mű ki ezzel kapcsolatban. Elsőként velődési otthonok körül sok tenni- e kis településekre, az ezer-ezer- való akad: több klubhelyiséget kétszáz lelket, vagy annál keve- kell kialakítani, a keskeny- vagy 6ebbet számláló falvakra gon- normálfilmvetítéseket úgy kell dőltünk; egy másik típusát a mű- megoldani, hogy figyelemmel leB. T. I SOk'VMOS IDA: Találkozás Rám villogtál. — Óh a harci kesék! s szétfoszlasz most homlokom alatt. Árnyékodra ijedezve nézek. Elhagynak a közhasznú szavak. Szemívedhez felemeltem arcom, láttad égni. Emlékszel reám? Délutáni bokrok közt a strandon, mint fotókon: fiú és leány.». Esztendőkig betűerdőm védte sérthetetlenné növelt neved. Nem vagy az, kit önsorsát kísértve, hősnek vállalt az emlékezet. Kásás arcod, megriadt gerinced, szemedben a vízcsomók, s hajad pár fűszál... Haló titán, leinted dadogásom s véle önmagad. Szólnom kéne. Kókadozva állok. Mozdony sípol, szerelvény tolat. Vontatott vagy — illőn volt királyhoz! — Ez maradt csak, ez a mozdulat. Apródhangú áhítatra vársz még... Művek lobanthatnak csak tüzet, mikre, arcod látva, visszafájnék, mert belémvágták egyszer késüket PÁL .1ÖZSEF-: A külváros reggeli anatómiája Az árokparton poros papír nyílik És égre merednek a szürke betonlábak Fekete dübörgés gurul a szénmosóból Az erdők felé és az apró udvarokba Arany csibéket röptét szét a nap reflektora És brummog a húszezer voltos vezeték Mily dallamot pönget a szél nem tudja senki Csak a fák értik lombjuk táncba kezd. Tejszag legel békésen a boltok előtt A friss ropogós kenyerekből jót harao Asszonyok jönnek asszonyok sietnek Fecskecsivitelés röpköd köröttük Az új műszakot elnyelte az akna Az éjszakások szállingóznak kifelé Kimosdva nagyjából komótosan füstölnek S jószerencsét köszöntenek az asszonyoknak PÁLOS ROZIT A: Az ősz lépcsőin Ködleányok im bo lyog hinta szél sodor lengenek a tó felett ha juk ba szőke nádvirág gesztenyefa levelet ben föl-le száll egy kismadár kánya mondja mák sö té ten nincs a fénynek sorsa már lágy lehellet é rí Solymár József: EGY POHÁR III •A téren egy kerek pavilonban szélén menetelt közvetlenül Lu- soha még véletlenül sem kaptak tejet árusítottak, tejet, kakaót, kinics mögött. Ezt a Lutoinicsot tejet, a városban is jegyre adták kiflit és kalácsot. Egy fehérkabá- különben Cézárnak is nevezték, csecsemőknek, gyerekeknek meg tos asszony papírpohárba mérte mert nemcsak a legmagasabb és szoptatós anyáknak. Akkor jutott a tejet meg a kakaót azoknak a legerősebb volt a társaságban, valakinek eszébe, hogy Lukinics járókelőknek, akik néhány percre hanem még ráadásul végtelen esetleg tudna tejet szerezni, b'- le tudtak fékezni a pavilon előtt fölényesség, hellyel-közzel gőg is zonyára adna neki a „tiroli Szolámak is eszébe jutott, meg- áradt magatartásából. Ö például Boske”. iszik egy pohár- , tejet, de aztán csak akkor énekelt, ha kedve T , rájött, högy nem is kívánja. Egy volt, mégsem mert neki szólni Lukinics háborgott, farbarugas- emléke miatt nem nagyon sze- sem az oktató, sem a légnyo- ; tenyegette aki szoba hozta rette. mástól kacsingatós zupás őrmes- „„te ,a f kis Szolár tizenöt éves volt a má- tér. A rövid viharkabátját is avasi állapota egyre: romlott, s sodik világháború utolsó észtén- úgy hordta Lukinics, hogy ele- m,a^ at . tartam bogy dejében. De jó növésű, erőteljes gánsabbnak tűnt sok fiatal tisz- Végleg kmyujtozuk, mégis elindult kamasz, akiről fel lehetett tété- tecskénél. Ezt nemcsak a többi tejért. lezni, hogy hozzájárulhat a nagy leventegyerekek állapították meg, És kapott is. Minden este egy háború sorsának eldöntéséhez, hanem a járókelők is felfigyeltek liter pasztőrtajet adott neki a Amikor közeledett a-front, elhaj- rá, a sarki tejboltból pedig az „Böske”. Záróra után adta. scsak tották, mint leventét. Nagyon eladónő mindig kijött, ha már az üveget kellett neki visszavinni hosszút gyalogoltak, lábukról le- a magyar nótát meghallotta. A másnap, foszlott a bakancs. Iskolákban és szakaszból sökan nézték a nőt, r , . . . hodályokban tetves szalfnán alud- pedig nem sok néznivaló volt ‘n‘cs maj? .ket- heten át tak s tíz körömmel vájták ki a rajta. Az alakja lapos, mint a ! ® ^ta.a Pasztortejet. Úgy vitte sáros földből a marharépát, hogy deszka, az orra pisze, a bőre +„ _ a híg zupákon kívül valamit még szeplős, s világos vörös haján tömhessenek kamaszgyomrukba, fehér gubanc volt a kendő. „A így jutottak el Ausztriába, ahol Cézárt nézi. Lukinics a kedvenc munkára osztották be őket. A Cézár, imád téged az a nő”! — Linz környéki kisváros nagy mondogatták vihogva, ha beérvasútállomását az amerikaiak két- keztek az egyik helyi iskolából . . T t- ■ ^ ___ n aponként menetrendszerűen szét- átalakított szálláskörletbe. „Hagy- S, v bombázták- A légi erődök után jatok! Kella... ez a tiroli Böske” ők következtek: összeszedték a -— tiltakozott bosszúsan Lukinics. hullákat, eltakarították a vagon- Ez az ügy bizonyára megmaradt ta a papírkupakot. Havasi kapta a tejet az utolsó cseppig. Először úgy látszott, hogy ez sem használ. de aztán lassacskán csak felpendült a gyerek. Rákapott a babakosztra is. Mint egy istent, úgy imádta Lukinicsot, érezte, megél a tej-k megköszönte, hogy megmentette az életét, de most már több tejre aj kad élő hangon felragyog egyidőben szói hall gat te vagy én s te én vagyok wwKuiwiiMi a '»6»- ^ n;n0c szüksége roncsokat, betömték a bombatöl- volna tréfának, ha a kis Havasit g cséreket; lefektették az síneket, el nem kapja valami kórság. Már Lukinics azonban aznap este is s mire végeztek, újra jöttek a az úton nagyon behabzsolt a mar- elment „tiroli Böskéhez ’ és elrepülőgépek. Csak attól féltek, harépából. aztán még ráevett va- hozta a járandóságot. A többiek hogy az amerikaiak egyszer meg- lamit, elég az hozzá, hogy le- csak bámultak, hogy vajon mit változtatják a menetrendet, de gyengült, járni se bírt, csak fe- akar. Ö pedig leült a szalmára, mindig megbízhatóan pontosan küdt a szalmán s fogyott, fogyott, ki piszkálta a papirkupakot s érkeztek. pedig már akkor is nyápic volt, egymaga itta ki mind a liter teAz elhajtott kamaszok életében amikor bevonult. Egy szanitéc jet. Aztán falhozvágta az üveget, viszonylagos nyugalom alakult ki, megnézte, adott neki gyógyszert hogy a fehérhólyagos cserepek sza- s főleg hazafelé vonulva nem is de azt mondta: álékor maradna nászét hullottak a pokrócra. Lu- bánták, ha egy kicsit megénekel- meg legbiztonságosabban a gye- kinics utoljára nem vitte vissza tették őket. Szolár, mint jó nővé- rek, ha sok tejet inna. Dehát a az üres üveget, hiába várta a síi. testes fiú. a második sor bal- munkaszolgálatra osztott leventék „Böske”. /
