Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
2 TOT.WA WEGrrBI NEPUjsag 1966. szeptember 1. De Gaulle találkozott a ¥DK képviselőjével Gaulle francia elnököt Norodom Szihanuk köszöntötte a Phnom Penh-i repülőtéren. Országos kenyérgabona- termesztési tanácskozás Pécsett A Kambodzsába érkezett De Szerda délelőtt megkezdődtek De Gaulle tábornok, francia köz- társasági elnök és Norodom Szihanuk kambodzsai államfő között a politikai tárgyalások. Francia részről a politikai eszmecserén részt vett Couve de Mur- ville külügyminiszter, Manach, a külügyminisztérium ázsiai osztályának igazgatója, Argód Phnom Penh-i nagykövet. Kambodzsai részről jelen volt Norodom Kantol miniszterelnök, Son Sann tanácsadó, Don Nol tábornok, fő- parancsnok. Megvitatták, hogy Kambodzsa és Franciaország milyen elveket fogadjon el a vietnami konfliktus politikai megoldásának előDe Gaulle és Nguyen Thuong megbeszélése 35 percig tartott — tűnik ki a tárgyalással foglalkozó későbbi hírügynökségi jelentésekből. segítése érdekében. Foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatokkal, elsősorban a gazdasági és katonai együttműködéssel. A megbeszélés alkalmával De Gaulle tábornok elismerően nyilatkozott Kambodzsa függetlenségi és semleges politikájáról, s kijelentette, hogy „a világ e térségében kialakult jelenlegi helyzetben ez az egyetlen jó politika”. Norodom Szihanuk a maga résziéről rámutatott, hogy országa csatlakozott a De Gaulle által kifejtett elgondolásokhoz és reméli, hogy hamarosan érvényesülni fognak azok az elvek, amelyeknek el kell vezetniük az ázsiai békéhez. milyen módon sem tud hozzájárulni a délkelet-ázsiai béke helyreállításához. A Washington Post szerdán vezércikkben foglalkozik De Gaulle esetleges közvetítő szerepének lehetőségével. A lap a hivatalos véleménytől némileg eltérően azt írja, hogy a francia elnök kambodzsai látogatása esetleg hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez, bár a vezércikk szerint erre kevés az esély. „Sajnos” a tábornok alig tett többet annál, hogy ismét leszögezte közismert szembenállását az amerikai politikával. Ez aligha nyújthat alapot gyümölcsöző tárgyalásokhoz — írja a lap. — Ugyanakkor azonban haszon is származhat abból, ha Johnson elnök Guadeloupe szigeten vagy valamelyik semleges szigeten találkozik De Gaulle-lal, annak Karib-tengeri körútja során. Ez legalább is azt tanúsíthatná, amit Johnson sok alkalommal elmondott: hogy minden lehetőséget kihasznál egy tisztességes megoldás érdekében. (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy kockázatot vállal, aki az optimális időn belül is a legoptimálisabbat akarja kivárni. Az őszi rengeteg teendő és az esetleges sok eső miatt csak úgy lehet befejezni a gabonavetést október végére, ha az egész országban megkezdik a vetést október elején. Sokkal jobb akkor földbe tenni a kenyérgabona vetőmagját, mint esetleg novemberben. A szövetkezeti vezetők úgy szervezzék a munkát, hogy minden egyebet rendeljenek alá az októberi búzavetésnek. Minél előbb vizsgálják felül a vetéstervüket. Az általános fejlődésben, ami az utóbbi években történt, a legújabb állomás az, hogy egyszerűbbé, biztonságosabbá és sókkal olcsóbbá teszik a vetőmagtermesztést. Országos ellátásból csak minden negyedik évben kap búzavetőmagot egy-egy gazdaság és azt kell tovább szaporítania, tehát évről évre megtermelni a saját szükségletét. A szállításban ez annyit jelent, hogy az eddigi 8—9000 vagon vetőmag helyett évente, csak körülbelül 700 vagon szállítás szükséges. Természetesen az új termesztési Az építésügyi miniszter elrendelte a jövő évi építési igények haladéktalan bejelentését. Ennek megfelelően be kell jelenteni minden olyan építőipari igényt, amelynek megvalósítását minisztériumi és tanácsi építőipari vállalattól, vagy kisipari építőipari szövetkezettől kérik. Az építtetők sürgősen jelentsék be igényüket az építés helyéhez legközelebb levő kivitelező szervezetnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a legfontosabb adatokat, többek között az építési feladat megnevezését, helyét (város, község, utca, házszám) a lakások számát, az épület szintrendszer fokozott követelményeket ró a szövetkezetekre: teljes gyomirtásra és tisztítógépekre lesz szükség mindenütt. Az idei aratás tapasztalába végkép bebizonyította, helytelen rendre vágni a már érett gabonát. A rendre aratás csak a viaszérésben lévő búzánál előnyös, ami körülbelül egy hétig tart. Néhány megyében, különösen Nyugat-Dunántúlon sok gabona veszített az értékéből, sőt károk is keletkeztek amiatt, hogy az aratás dandárjában is alkalmazták a rendrevágást. A talajmunkákról szólva Keserű János hangoztatta, a nyári szántást lehet helyettesíteni közvetlenül az aratás után, amíg nincsenek gyomok a tarlón. Tehát gyorsan kell végezni a tarlóhántást és ahol ez nem lehetséges, ott feltétlenül ekére, talaj forgatásra van szükség. Természetesen mindkét esetben le kell zárni a talajt hengerrel. Több hozzászólás hangzott el a vitában, tudományos kutatók, vezető szakemberek és mások fejtették ki nézetüket, mondták el tapasztalataikat. Az országos kenyérgabona-termesztési tanácskozás eredményeként nyilván még tovább fejlődik a mezőgazdaságnak ez az alapvetően fontos ága. jeinek számát, valamint az építési engedély, a költség-előirányzat, a befejezési határidő, a tervszolgáltatási idő és a finanszírozási mód adatait. Az építési program tervszerű és gazdaságos megvalósítása érdekében csak azokat az építési igényeket lehet bejelenteni, ame lyeknek szerződéskötési feltételét — pénzügyi fecjezet, műszaki tervdokumentáció, hatósági engedély, stb. — már biztosították. A kivitelezők a munka elvállalásáról írásban értesítik az építte- tőket. Az új miniszteri rendelkezést az Építésügyi értesítő ez évi 31. száma közli. (MTI). De Gaulle legfontosabb Vietnammal kapcsolatos megbeszélése... Rendelkezés a jövő évi építési igények bejelentéséről Jelena Rzsevszkaja : "béitler végnapjai — mítosz nélkül Nguyen Thuong udvariassági látogatásnak minősítette félórás megbeszélését a francia elnökkel. Beszélgettünk — mondotta — és tolmácsoltuk neki elnökünk, Ho Si Minh baráti üdvözletét. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy mit tartalmazott Ho Si Minh elnök baráti üzenete, Nguyen Thuong kijelentette: / Nem áll módomban többet mondani önnek, mint amennyit már megmondtam, ne mondasson velem olyasmit,, amit nem mondtam. Nguyen Thuong ezzel nyilvánvalóan az „üdvözlet” és az „üzenet” közötti különbségre akarta felhívni a kérdező figyelmét. Amikor azj; tudakolták tőle, hogy azonnal visszatér-e Hanoiba jelentéstételre, kitért a válasz elől, de később hangsúlyozta, hogy Phnom Penhbe nevezték ki és a jövőben nyilvánvalóan itt fog dolgozni. Gilbert Perol, De Gaulle szóvivője a Nguyen Thuonggal folytatott megbeszélést a „VDK magasállású képviselőjével teremtett közvetlen és személyes kapcsolat- felvételnek” nevezte. Kijelentette, hogy a találkozót még Párizsban készítették elő a tábornok elutazása előtt. A megbeszélés fontosabb volt — mondotta — mint az elnök összes eddigi Vietnammal kapcsolatos találkozói és sokkal közvetlenebb, mint azok a tárgyalások, amelyeket képviselői folytattak Hanoiban. Washington igen nagy figyelemmel kíséri De Gaulle francia elnök kambodzsai látogatását. Bár az amerikai sajtó és rádió vezető helyen számol be a látogatás eseményeiről, hivatalos szervek igyekeznek leértékelni annak jelentőségét é azt hangoztatják, hogy De Gaulle sem8. Hitler elérzékenyült és azt kívánta, hogy mutassák meg neki a horoszkópokat, amelyeket Himmlemél, a Gestapo tudományos osztályán elzárva őriztek. A jóslatokat, amelyek reményeket ébresztettek — mellékes volt, hogy mennyi az értékük —, a párthierarchia lépcsőfokain keresztül a birodalmi propagandaminiszter feleségéhez juttattak el. Most már a horoszkópokban is hittek. Göbbels berlini lakásában a felderítek megtalálták fiának, Helmuthnak horoszkópját és elhozták nekem. Most azonban két fó-fó horoszkópot — a führer és a harmadik birodalom horoszkópját — hozták el Hitler követelésére, az óvóhelyre. Hitler a birodalmi propagandaminiszter segítségével meggyőződött arról, hogy a horoszkópok — az április elején szenvedett szörnyű vereségek után — április második felére soha nem látott katonai győzelmeket ígérnek. Néhány nappal ezután, április 13-án szereztek tudomást Roosevelt haláláról. Vajon ez nem jel, nem történelmi analógia, nem fordulópont Németország sorsában? Április 14-én megkezdődött a Vörös Hadsereg támadása. Miután áttörték az Odera bevehetetlennek hitt erődvonalát, Hitler főhadiszállása pánikba esett. A hivatalos Berlin gépkocsikon Münchenbe menekült. A Berlinből Münchenbe vezető országutat, amelyet elárasztottak az autók, a berliniek azokban a napokban a „menekülők birodalmi útvonala” névre keresztelték el. Berlin 1 okosságáról viszont senki sem gondoskodott. A Vörös Hadsereg páncélos- és lövészhadosztályai hamarosan körülzárták Berlint. Az oderai áttörés után Hitler arra készült, hogy főhadiszállásával áttelepül berchtesgadeni kastélyába (Ober- salzbergbe). Kiadták a parancsokat, hogy fel kell készülni a kitörésre. Bormann naplójában feljegyzi: „Péntek, április 20. A führer születésnapja, de a hangulat, sajnos, nem ünnepi. Az élen haladó csapatok megkapták az indulási parancsot”. Bormann irataiban — amelyeket Berlin kapitulációja idején, a májusi napokban, a birodalmi kancellária elhagyott pincéjében vizsgálgattam, és amelyek most előttem vannak —, rádióüzeneteket találok segédtiszjeihez, Hum- melhez és Frankhoz, az elszállásolás előkészítésére vonatkozó rendelkezésekkel. Itt van Hummel válasza április 21-ről — a hivatalok és a részlegek elhelyezésének tervével, amelyet már részben teljesítettek és kérik a terv jóváhagyását. Már átirányítottak Berchtesga- denbe egyes hivatalokat, továbbá Hitler archívumának egy részét, az egyik titkárát és háziorvosát, Morrelt, akinek rendkívül erős hatású élénkítő készítményeit Hitler már régen nem tudta nélkülözni és nem vált meg tőle. FORDÍTOTTA: KIS TAMÄS És még egy Hitler által elrendelt intézkedés, amelynek magyarázata a berchtesgadeni terv: Dönitzet kinevezi az északi térség (Nordraum) összes erőinek parancsnokává. A déli térség számára azonban nem neveztek ki parancsnokot, nyilvánvalóan azért, mert Hitler még reménykedett benne, hogy sikerül eljutnia délre és ezt a helyet magának tartotta fenn. Mindent előkészítettek az indulásra. De április 21-én Hitler kiadja a parancsot, hogy Berlinnél indítsanak ellentámadást. Az április 22-én tartott tanácskozáson Hitler meghallgatta a tábornokok beszámolóját a helyzetről, akik közölték, hogy az ellen- támadás, amelyet Schneider SS- tábomok irányított, nem járt sikerrel és Berlint aligha lehet sokáig tartani. Azt ajánlották Hitlernek, hagyja el a fővárost, hogy a csapatoknak lehetőséget adjanak a visszavonulásra. Hitler hisztérikus rohamot kapott, árulással vádolta az SS-t és a hadsereget, azzal fenyegette a tábornokokat, hogy öngyilkos lesz és depressziós állapotba zuhanva, Bormann és Keitel társaságában eltávozott. Azt, hogy miről tárgyaltak. nem tudjuk. Visszatérve Hitler fáradtan közölte a tábornokokkal, hogy Berlinben marad. Április 27-én napközben az éter tele volt rádióüzenetekkel Bormann távirataival Hummel- hez és Frankhoz. Lázas rendelkezések mentek a führer érkezésének előkészítésére. És a nap eredménye: „22. 4. 45. Berlinből. Hummel, Obersalzberg. Küldjétek a mai repülőgépekkel haladéktalanul több ásványvizet, főzeléket, almalevet és küldjétek a postámat. Bormann birodalmi vezető”. Az indulás elmaradt. Az angol, amerikai csapatok közeledtek Münchenhez, amelynek szomszédságában fekszik Berchtesgaden. Elmenekülni Berlinből, azt jelentette volna, hogy kiütött sakkfiguraként kerül az angol— amerikai csapatok kezébe. Hitler nem volt hajlandó erre. Hitler a földalatti bunkerben ült, legközelebbi cinkosaival. Éva Braun, Göbbels, aki egész életében magáévá tette Hitler álnok szándékait, Bormann, GöbbeD naplójának szavaival a „szürke eminenciás”, aki még a nácipárt vezető köreiben is gyűlölt figura volt. „Utálatot ébresztett mindenkiben, aki csak ismerte” — írta róla Rattenhuber. Bormann egy sarokban ült, konyakot iszogatott és a történelem számára rögzítette Hitler kijelentéseit. Elképesztő, hogy semmire nem vágyakoztak úgy, mint arra, hogy bekerüljenek a történelembe. Bormann azt gondolta, hogy a feljegyzéseivel fogja ezt elérni. Nehéz nagyobb korlátoltságot elképzelni annál, amit jegyzetfüzete tanúsít. (Folytatjuk)
