Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
1966. szeptember 1. TOLVA MEGYEI NElMDJSAG 3 A szállítási szerződések új rendszere Az új mechanizmus propagandistáinak Miben lesznek önállóak a vállalatok ? C on tos kormányhatározat lé- r pett érvénybe a mai nappal a szállítási szerződésekről szóló 10/1966. számú rendelet. A szállítási szerződések a vállalatok, szövetkezetek közti kapcsolatok tekintélyes részét szabályozzák, e szerződések alapján történnek az áruszállítások, szolgáltatások. Lényeges tehát, hogy milyen feltételekkel kötik e szerződéseket. A régi jogszabályt számos bírálat — hozzátehetjük, jogos bírálat — érte az elmúlt években, időszerű volt tehát újból szabályozni a szállítási szerződések rendszerét. Annál is inkább, mert már ismertek a kialakítandó új gazdasági mechanizmus fő jellemvonásai, lényegében az elő' készítés időszakát éljük, a szocialista szervezetek közti gazdasági kapcsolatokat tehát már le* hét a reform követelményeinek megfelelően alakítani. Az új jogszabálynak talán legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy a megrendelőt tekinti a népgazdasági igények ismerőjének, képviselőjének. Számos te kintetben szakít a korábbi gyakorlattal, amikoris a szállítási szerződéseket a lebontott népgazdasági terv alapján kötötték, nem elsősorban a jelentkező igényeket vették figyelembe. Matói kezdve a szerződéskötési kötelezettség csak a termékek egy részére áll fenn, ezekre köteles a szállító — a megrendelő igénye alapján — szerződést kötni. A termékek központilag meg nem határozott csoportjára való szer ződéskötés szabad egyezkedés tárgya. Egyáltalán nem áll fenn szerződéskötési kötelezettség a megrendelőre, tehát nem fordulhat elő például az, hogy „népgazdasági érdekekre” való hivatkozással, de ténylegesen csak azért, hogy a raktáron lévő készletek elfogyjanak, meg ne romoljanak, köteles legyen azokat a vállalatoknak, kereskedelmi szerveknek „megrendelni” és átvenni. A rendelet kimondja, hogy „a szerződést olyan időben és időtartamra kell megkötni, amely a szükséglet-kielégítési érdekeknek és a termelési lehetőségeknek megfelel”. A szerződések időtartama tehát nem kötődik szükségszerűen a naptári időszakhoz, nem kell például egy terméket, amelyre a harmadik negyedévben lesz szükség, „biztos, ami biztos” alapon már a második negyedévre megrendelni, hogy aztán hónapokig raktáron heverjen. A korábbi gyakorlatnál, ha a szerződést a naptári évben nem teljesítették teljes egészében, a hiányzó rész meg- hiusúltnak volt tekintendő. Újból szerződést kellett kötni. A jövőben akkorra kell kikötni a szállítási határidőket, amikorra a szükséglet jelentkezik. Az előszállítást nagymértékben megszigorítja az új jogszabály. Számtalan esetben fordult elő, hogy a megrendelést az év, vagy a negyedév utolsó napjára igazolták vissza „fenntartva az előszállítás jogát”. így aztán az év végére várt gép, berendezés befutott már áprilisban. Az új jogszabály szerint korábban szállított termékért — ha külön nem állapodnak meg — csak a teljesítési határidőkor jár az ellenérték, addig pedig csak őrzi a terméket a megrendelő, külön díj felszámításával. R észletesen szabályozza a rendelet a szerződéskötés módját, már megkötött szerződések módosításának lehetőségét. Ezek szerint a változó igényekhez kell alkalmazkodni a megrendelőnek és szállítónak is. Ha szükséges, el lehet állni a szerződés teljesítésétől, menet közben módosítani, természetesen az addig felmerült költségek megtérítése mellett. Ki lehet kötni különleges minőségi előírásokat, egyes minőségi feltételekre pedig líijy megállanodni, hogy azokat a megrendelőnek jogában áll időközben közölni. Egyértelműen kimondja az új jogszabály, hogy a teljesítés helye a megrendelő telepe, vagy a rendeltetési vasútállomás. A szállítás tehát ezentúl a szállító kockázatára történik, neki kell gondoskodni olyan csomagolásról, amely megóvja az árut szállítás közben, stb. Uj a szállítási szerződések feltételei közt az a szabály, hogy hibás átadás esetén — ha a teljesítési határidő lejárta előtt a szállító kijavítja a hibát — mentesül a következmények alól, nem kell kötbért fizetnie. Ez mind a szállító, mind a megrendelő, afo gyasztó érdekét szolgálja, hiszen érdekeltté teszi a szállítót abban, hogy a hibát mielőbb kijavítsa. A kormányhatározat szabályozza az úgynevezett különös szerződésfajtákat. Uj vonása ez a szerződések rendszerének, ilyen a kapacitás-lekötési szerződés, a fejlesztési szerződés, a raktári beszerzés, valamint a bizományi szerződés. Ez utóbbi érdemel talán a legnagyobb figyelmet A múltban ugyanis gyakran előfordult, hogy az ipari vállalat próbálkozásai új termékek bevezetésére meddőek maradtak, mivel a kereskedelem illetékesei nem találták azokat megfelelőnek (számos ruházati cikk már „futott” az exportpiacon, amikor belföldre nem kapott belőlük a gyártó vállalat megrendelést). Most ilyenek értékesítésére is mód nyílik, bizományi szerződés alapján, amikoris az értékesítés kockázatát átmenetileg az ipar viselheti. A szállítási szerződések új rendszere ma életbe lépett. Ezzel fontos lépést tettünk előre a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésében. (J) Nincsenek csendes napok a Petőd Tsz-ben Bonyhádion, de talán a környéken is úgy emlegetik; rekordot ért el a Petőfi Tsz: a gabona- betakarítással a községben elsőnek végeztek, utána segítettek a Dózsa Tsz-nek. Ahogy végezteka kalászosok betakarításával, egyeztették a tervet és az elért eredményeket. Búzából 530 holdat vetettek. A holdankénti átlag IS mázsa 93 kiló, a 14 mázsás tervezettel szemben. Árpából 210 holdat vetettek, s holdanként öt mázsával termett több, mint amennyit terveztek. Zabból 17 mázsa 80 kiló volt a holdankénti átlag. Most már a tényleges eredmények kerültek a könyvelésbe. Az idén búzából 30 vagonnal, árpából 16 vagonnal termett több a tervezettnél. Az állattenyésztésben dolgozók sem maradnak el tervük teljesítésével. Szerződést kötöttek 81 hízó marha szállítására. A félévben 42-t extrém minőségben vettek át. A második félév terve is meglesz. Klőreláthatólag föle lesz a tervteljesítésnek. Sertésből 503- at vettek be a tervbe, de százzal több lesz. A termelőszövetkezet fő erőssége a jó munkaszervezés. A gabonabetakarítás után azonnal hozzáfogtak az őszi vetések előkészítéséhez. Az idén ősszel több mint 700 holdon vetnek kalászost. A talaj, a vetőmag már elő van készítve. Szeptember második felében a rozzsal kezdik a vetést. Sorrendben az árpa, az őszi keverék, majd a búza következik. Szeptember első hetében elkészül egy hatvan vagonos góré és azonnal megkezdik az 50 holdon szerződésre termelt lengyel kukorica törését. Jó üzletnek ígérkezik ennek a termelése, mert 100 kiló leadott lengyel kukorica ellenében 120 kiló szokványniinőségü kukoricát kapnak, s még mázsánként 50 forintot. A bonyhádi Petőfi Tsz tagsága hét-nyolc kilométeres körzetben dolgozik, két vontató a silót hordja, eddig 2150 köbméter silót készítettek, s a silógödrök színig megteltek. A határban, a majorban, a magtárban, a baromfi- telepen, mindenütt szorgos munka folyik. Nincsenek csendes napok a Petőfi Tsz-ben. Nem is lehet, ha október 24-re végezni akarnak az ősziek vetésével. A gazdasági mechanizmus reformja lényegesen megváltoztatja a vállalatok helyzetét, működésük feltételeit. Az új gazdasági viszonyok szükségessé és lehetővé teszik a vállalatok önállóságának, döntési hatáskörének és felelősségének növelését. Itt azonban nem a jelenlegi önállóság és hatáskör egyszerű mennyiségi fokozásáról van szó, hanem arról, hogy a vállalatok önállósága és felelőssége új tartalommal telítődik. A vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, vezetőit — az igazgatókat — az állam nevezi ki. A vállalatok önállósága az úi mechanizmusban sem abszolút korlátok nélküli önállóság, hanem olyan cselekvési szabadság, amelynek kereteit és alapvető irányzatait az állam szabja meg, összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A vállalati önállóság éppen olyan irányi táti eszköz a gazdasági hatékonyság, a racionális gazdálkodás és ennek révén a társadalmi méretű gyarapodás szolgálatában, mint a gazdasági mechanizmus más eleme. Ezért az állami meghatározza — a közvetlen tulajdonosi jogokból fakadó ténykedésen túl (vállalatok alapítása, megszűntetése, összevonása stb.) — azokat a szabályokat is, amelyek alapján (és amelyeknek megfelelően) az állam és a vállalat „osztozkodik” a tiszta jövedelmen, továbbá azokat az elveket, amelyek alapján a vállalatok a maguk részét felhasználhatják. Szólni kell arról is, hogy a vállalatok önállósága, döntési hatásköre nem egyszer s mindenkorra adott. A kör az általános gazdasági helyzet, a piaci viszonyok és feltehetően az ágazati sajátosságoktól függően is változik. A reformot követő időszakban az önálló döntések (és az ezekhez szükséges eszközök) köre, a vállalatok választási szabadsága valószínűleg korlátozottabb lesz, mint később, amikor a piac — éppen a reform hatására — mentes lesz a nagyobb feszültségektől. Ebben a szabályozott közegben a vállalat önállóan dönt az álló- és forgóeszközok, továbbá a szellemi kapacitások felhasználásáról, A vállalat — ennek megfelelően — a jövőben maga alakítja ki terveit, főleg a folyó termeléssél kapcsolatban, de fokozatosan mód nyílik arra is, hogy a központilag szabályozott határok között a fejlesztés és a bővítés terveit is maga alakítsa ki. Mindenekelőtt tehát a helyi termelési és üzletpolitika kialakítására vonatkozik a vállalati önállóság. Ennek kapcsán érdemibbé válik a tervezés, hiszen a vállalatoknak érdekük lesz reálisan számításba varrni a meglévő és az időközben gyarapodó erőforrásokat. Lényeges, hogy a vállalatok olyan információs rendszert teremtsenek, amely a nép- gazdasági szintű jelzésekkel együtt elégséges tényanyagot biztosít az ésszerű döntés és az optimális terv kialakításához. Ennek kapcsán a vállalatok a jövőben önállóan alakítják ki szervezeteiket, ügyviteli rendszerüket stb. Végeredményben tehát a vállalatok maguk döntik el, hogy tevékenységi körükön belül milyen választékot biztosítanak és mennyit kínálnak eladásra, illetve a folyó termelés megvalósítása érdekében mikor és milyen vállalattal létesítenek kooperációs vagy üzleti kapcsolatot. Az eladók és a vevők szabadon állapodhatnak meg a szállítás feltételedben. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat maga határozhat arról is, hogy közvetlen eladásra, tehát rendelésre termel-e, vagy egy későbbi, kedvező piaci lehetőséget remélve, rendelés nélkül, raktárra. A vállalat fejlesztési alapjából (és amortizációiból) kicserélheti elavult állóeszközeit és fejlesztheti, bővítheti álló- és forgóalapjait. A vállalat magsa dönti el, hogy avult berendezéseit felújítja-e, vagy inkább újakat vásárol : az állóeszköz-gazdálkodás körébe tartozó döntések tehát lényegében vállalati hatáskörbe kerülnek. Ugyancsak a vállalat határoz arról, hogy a részesedési alapból kifizetésre kerülő bérkiegészítéseket milyen arányban osztja szét a dolgozók között a vállalat össz- tevékenvségére gyakorolt befolyásuk mértékétől függően. A fentiekben vázolt önállóság csak akikor érvényesülhet a nép- gazdasági érdekekkel összhangban, ha a vállalat részben maga viseli a gazdálkodással járó kockázatok anyagi következményeit is. Ennek forrása a vállalatnál maradó nyereségből képzett tartalékalap. Dr. Varga György Tíz perc A frikában Jellegzetes afrikai növényekkel kísérleteznek Iregszemcsén Meghökkentő, de így van: há- térré attól a kísérleti parcellá- rom-négy lépés és az ember Ireg- tói, amelyen már magyar viszo- szemcséről Afrikába, pontosabban nyoknak megfelelően díszlenek Etiópiába ér. És e néhány lépés ugyanazok a növények után máris gyönyörködhet Afrika Az afrikai napfényt így biz- jellegzetes növényeiben. tosítják, hogy az „afrikai” parcelPersze egy kis csalás van- a la fölött síneken futó tető van, dologban, mert Etiópia Iregszem- amely a megfelelő időpontban csen van, mindössze néhány mé- éjszakai sötétséget borít a nö- ________________vényekre. Á tadták a Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet részére készített modern, ön1 tatókkal felszerelt 96 férőhelye» istállót. Az afrikai kísérleti parcella annak a tárgyalásnak az eredménye, amit a közelmúltban folytatott dr. Kurnik Ernő a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója Etiópiában. Etiópia a Magyar Nép- köztársaságtól egy tízezer hektáros mezőgazdasági kísérleti intézet tervezését és megszervezését kérte és, hogy ez a munka már mennyire előrehaladott bizonyítják az iregszemcsei kísérletek is, ahol „afrikai éghajlat” alatt figyelik az afrikai kenyérnövényt, a tef-et, és a legfontosabb afrikai olajnövényt, a nug-ot A kezdeményezésre máris több afrikai országban felfigyeltek és hasonló segítséget kértek az intézettől
