Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

í9ő?>. áugnszfos 12. fOLWA WfEGTBf NfPÜTSAÖ S SRÁCOK STRANDJA Valójában minden strand a* srácoké is. A 6—12 éves* klott— nadrágos örökmozgóké. Dom- bóváron, ahol a fényképek ké­szültek, különösen, sokan van­nak: virgoncak* elevenek* ba~ rátkozóak. Fel a startkőre* ugrás a víz­be, újból fel és újból a víz.; Csak annyi időt hagynak ma­guknak, amíg kikapaszkodnak a partra. Hatéves korban mégi kergetőzik az ember és tocso­góban locsolja a másikra a vi­zet. Lehajolva, terpeszállásbőL. Onnan egész más a perspek­tíva. Veszély csak akkor fenyeget,, ha a klottnadrágnak lazul aí derékgumija. Talpraesett ifjú -.ilyenkor két kézzel belemarkol és messze nyargal, biztonságo­sabb sarokba, ahol csomóra kötheti az engedetlen gnmi- pertiit. Víz, víz, víz. 1. Vörösre ázott; szemek szögletéből, csatakos hajakból, csontos hátakról csu­rog. Aki kevesli, gumilabdába gyűjti. Aztán sétál, finoman, elegánsan a medenceparton és spricc! — megnyomja a lab­dát. — „Véletlenül” rendsze­rint olyankor, ha a közelben- nőneműek úszkálnak. Van si­koltozás, lábak locsolása! Mert a lányok elég harciasak. A csap. Vastag sugárban csobog a medenceszélen, körü­lötte mindig sorban állnak. Azaz' sorban úsznak. Már akik kisebbek, mint a víz. Az élel- mesebbje, ha odakerült, az egész fejét odatartja a sugár alá. Hadd fröcsköljön! Irigy­kedjenek, akik még várakoz­nak ... Zsűrizés nélkül nem strand a strand. Közvetlen a meden­ce közelében kőnapozó maga­sodik. Lapos heringmódra nyúlnak itt a fiútestek. Üres hely csak pillanatokra van. A zsűri tagjai közt hangos szó nem esik. Egyéni véle­mény alapján választják ki a maszek szépségverseny el­ső helyezettjét. A döntést a szomszédokkal sem közlik. Srácok strandja, kamaszpa- '•adicsom. Futballcsaták szín­helye, szüntelen vízbeugrálá- sok lehetősége. A klottnadrá- gok, a vékony fiútestek min­denütt egyformák. Egyformák a lilás szájszélek is és a kur- jantások. A szabad életöröm morajló zsivaja. Foto: BAKÓ JENŐ Szöveg: MOLDOVAN IBOLYA j A csapnál INTERJÚ Az osztályba nem sorolható gyümölcs sorsáról A MÉK osztályvezetőjétől, Csépi Páltól, az osztályba nem, sorolható export, étkezési, kon­zervipari célra fel nem hasz­nálható gyümölcsmennyiségek sorsáról kértünk felvilágosí­tást. — Első kérdésünk: az osz­tályba nem sorolható gyümöl­csöt A tudják-e adni a terme­lők? — Igen, minden további nél­kül. A MÉK-nek felajánlott mennyiségeket az utolsó kilo­grammig felvásároljuk. Az osz­tályba nem sorolható árut ugyanis szeszipari céixa hasz­náljuk fiel. —• KRk. a fettételek? — Semmi más, csupán az, hogy a gyümölcs érett legyen. Ez a legfontosabb, és nélkü­lözhetetlen követelmény, mi­vel már említettem, hogy szesz­ipari, felhasználásról van szó. — Mennyiségi kötöttségek nincsenek? — Ellenkezőleg. A MÉK sa­ját szeszfőzdéje például ba­rackból a szezonban T6 vagon- itgit tudott voimt befogadni A kapacitása ezt minden további nélkül lehetővé teszi. Ezzel szemben mindössze négy vagon­nyit vásároltunk fel. — Ez valóban meglepő, hi­szen köztudott, hogy sok a gyü­mölcs. — Igen, de viszonylag kis té­teleket kínálnak az osztályba nem sorolható áruból eladásra. Ez az oka annak is, hogy a hulló almával kapcsolatban a következő a helyzet: vásárol­nánk, de sajnos azért nem áll módunkban, mert napi 30 mé­termázsa kellene és a kíné'ti ezzel szemben egészen elenyé­sző, csupán kilogrammos téte­lekről van szó. Pedig megéri az osztályba nem sorolható árut eladni. Utalhatnék a szilvára. Minden mennyiséget átveszünk a szeptember eleji szezonkez­déskor ebből is és a szeszipari szilva felvásárlási ára kilón­ként egy forint tíz fillér lesz. Ebből a foldművesszovetkezeti és a MÉK-i szeszfőzdék igénye körülbelül 32 vagon, — mondot­ta Csepi Pál osztályvezető. — is- — 7EGYZET Tíz munkással kevesebb Kezdünk hozzászokni, hogy a gazdasági mechanizmus már kézzel fogható közelségben van. Ha az ember egy kissé alapo­sabban vizsgálódik állami, vagy szövetkezeti üzemben, azonnal feltűnik: valamely vonatkozás­ban már a gazdasági mecha­nizmus előszele érvényesül. Éppen a napokban az egyik ta­mási építkezésen munkásokkal beszélgettünk, akik talán a legjobban várják az új gazda­sági intézkedések életbe lépte­tését és ezért hozzá is segítik a vállalatot: vállalkoznak a kísérletre. Ami ma még kísér­let, egy-másfél év múltán már valóság lesz. így történt azután, hogy az elmúlt félévben tíz munkással kezesebb dolgozott a tanácsi építők tamási építés- vezetőségének kötelékében. A létszámot fel tudták volna töl­teni. De cikkor a mutatók más­ként alakulnak. így pedig, ha a féléves 120,8 százalékos terv­teljesítést, mint létszámcsök­kenéssel elért produktumot igen figyelemre méltónak kell tartani. És legfőképpen a kö­rülményeket, a hogyanokat. Amikor a kiváló termelési eredmény okát kutattuk, na­gyon egyszerű és nagyon ké­zenfekvő válaszokat Icaptunk a vezetőktől és a munkásoktól. A lényeg: a munkahelyi szer­vezés párosuljon az anyagellá­tással. így aztán a munkások reggeltől estig, folyamatosan tudnak dolgozni. Vagyis: meg­szűnt a munkahelyi munkanél­küliség, a lógás. A munkaidő hasznos eltöltése közvetve a munkás érdeke: csak a meg­felelő minőségű munka, és a munkaidőre eső teljesítmény után lehet fizetni. Márpedig a folyamatos, haladó munka „job­ban fizet’’. A munkások óra­bére a teljesítménnyel együtt emelkedik. És van a dolognálc egy pszichikai hatása is: meny­nyivel jobb olyan munkahe­lyen dolgozni, ahol a dolgok rendesen mennek, ahol a mun­kásnak nem kell mérgelődni az anyaghiány miatt, ahol jók a tervek. A tamási plusz 20,8 száza­lék és a tíz munkás hiánya elgondolkoztató tanulságokkal szolgál. Vállalatok, ktsz-ek, mezőgazdasági üzemek! 1966. augusztus lő, 17, 18-án naponta reggel 9-től délután 15-ig Tatabányán, a városi KISZ-bizottság (X. körzet) nagytermében MEGYEI ANYAGÉRTÉKESÍTÉSI (börze) NAPOKAT rendeznek Komárom megye üzemei. Ünnepélyes megnyitó: 16-án délelőtt 10-kor. Helyszínen a cikklista alapján, vétel és eladás. Megközelítése: Tata­bánya-felső vasútállomás, 1, 2, 3, 4-es autóbuszokkal. Rendezőség (.108)

Next

/
Oldalképek
Tartalom