Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
í9ő?>. áugnszfos 12. fOLWA WfEGTBf NfPÜTSAÖ S SRÁCOK STRANDJA Valójában minden strand a* srácoké is. A 6—12 éves* klott— nadrágos örökmozgóké. Dom- bóváron, ahol a fényképek készültek, különösen, sokan vannak: virgoncak* elevenek* ba~ rátkozóak. Fel a startkőre* ugrás a vízbe, újból fel és újból a víz.; Csak annyi időt hagynak maguknak, amíg kikapaszkodnak a partra. Hatéves korban mégi kergetőzik az ember és tocsogóban locsolja a másikra a vizet. Lehajolva, terpeszállásbőL. Onnan egész más a perspektíva. Veszély csak akkor fenyeget,, ha a klottnadrágnak lazul aí derékgumija. Talpraesett ifjú -.ilyenkor két kézzel belemarkol és messze nyargal, biztonságosabb sarokba, ahol csomóra kötheti az engedetlen gnmi- pertiit. Víz, víz, víz. 1. Vörösre ázott; szemek szögletéből, csatakos hajakból, csontos hátakról csurog. Aki kevesli, gumilabdába gyűjti. Aztán sétál, finoman, elegánsan a medenceparton és spricc! — megnyomja a labdát. — „Véletlenül” rendszerint olyankor, ha a közelben- nőneműek úszkálnak. Van sikoltozás, lábak locsolása! Mert a lányok elég harciasak. A csap. Vastag sugárban csobog a medenceszélen, körülötte mindig sorban állnak. Azaz' sorban úsznak. Már akik kisebbek, mint a víz. Az élel- mesebbje, ha odakerült, az egész fejét odatartja a sugár alá. Hadd fröcsköljön! Irigykedjenek, akik még várakoznak ... Zsűrizés nélkül nem strand a strand. Közvetlen a medence közelében kőnapozó magasodik. Lapos heringmódra nyúlnak itt a fiútestek. Üres hely csak pillanatokra van. A zsűri tagjai közt hangos szó nem esik. Egyéni vélemény alapján választják ki a maszek szépségverseny első helyezettjét. A döntést a szomszédokkal sem közlik. Srácok strandja, kamaszpa- '•adicsom. Futballcsaták színhelye, szüntelen vízbeugrálá- sok lehetősége. A klottnadrá- gok, a vékony fiútestek mindenütt egyformák. Egyformák a lilás szájszélek is és a kur- jantások. A szabad életöröm morajló zsivaja. Foto: BAKÓ JENŐ Szöveg: MOLDOVAN IBOLYA j A csapnál INTERJÚ Az osztályba nem sorolható gyümölcs sorsáról A MÉK osztályvezetőjétől, Csépi Páltól, az osztályba nem, sorolható export, étkezési, konzervipari célra fel nem használható gyümölcsmennyiségek sorsáról kértünk felvilágosítást. — Első kérdésünk: az osztályba nem sorolható gyümölcsöt A tudják-e adni a termelők? — Igen, minden további nélkül. A MÉK-nek felajánlott mennyiségeket az utolsó kilogrammig felvásároljuk. Az osztályba nem sorolható árut ugyanis szeszipari céixa használjuk fiel. —• KRk. a fettételek? — Semmi más, csupán az, hogy a gyümölcs érett legyen. Ez a legfontosabb, és nélkülözhetetlen követelmény, mivel már említettem, hogy szeszipari, felhasználásról van szó. — Mennyiségi kötöttségek nincsenek? — Ellenkezőleg. A MÉK saját szeszfőzdéje például barackból a szezonban T6 vagon- itgit tudott voimt befogadni A kapacitása ezt minden további nélkül lehetővé teszi. Ezzel szemben mindössze négy vagonnyit vásároltunk fel. — Ez valóban meglepő, hiszen köztudott, hogy sok a gyümölcs. — Igen, de viszonylag kis tételeket kínálnak az osztályba nem sorolható áruból eladásra. Ez az oka annak is, hogy a hulló almával kapcsolatban a következő a helyzet: vásárolnánk, de sajnos azért nem áll módunkban, mert napi 30 métermázsa kellene és a kíné'ti ezzel szemben egészen elenyésző, csupán kilogrammos tételekről van szó. Pedig megéri az osztályba nem sorolható árut eladni. Utalhatnék a szilvára. Minden mennyiséget átveszünk a szeptember eleji szezonkezdéskor ebből is és a szeszipari szilva felvásárlási ára kilónként egy forint tíz fillér lesz. Ebből a foldművesszovetkezeti és a MÉK-i szeszfőzdék igénye körülbelül 32 vagon, — mondotta Csepi Pál osztályvezető. — is- — 7EGYZET Tíz munkással kevesebb Kezdünk hozzászokni, hogy a gazdasági mechanizmus már kézzel fogható közelségben van. Ha az ember egy kissé alaposabban vizsgálódik állami, vagy szövetkezeti üzemben, azonnal feltűnik: valamely vonatkozásban már a gazdasági mechanizmus előszele érvényesül. Éppen a napokban az egyik tamási építkezésen munkásokkal beszélgettünk, akik talán a legjobban várják az új gazdasági intézkedések életbe léptetését és ezért hozzá is segítik a vállalatot: vállalkoznak a kísérletre. Ami ma még kísérlet, egy-másfél év múltán már valóság lesz. így történt azután, hogy az elmúlt félévben tíz munkással kezesebb dolgozott a tanácsi építők tamási építés- vezetőségének kötelékében. A létszámot fel tudták volna tölteni. De cikkor a mutatók másként alakulnak. így pedig, ha a féléves 120,8 százalékos tervteljesítést, mint létszámcsökkenéssel elért produktumot igen figyelemre méltónak kell tartani. És legfőképpen a körülményeket, a hogyanokat. Amikor a kiváló termelési eredmény okát kutattuk, nagyon egyszerű és nagyon kézenfekvő válaszokat Icaptunk a vezetőktől és a munkásoktól. A lényeg: a munkahelyi szervezés párosuljon az anyagellátással. így aztán a munkások reggeltől estig, folyamatosan tudnak dolgozni. Vagyis: megszűnt a munkahelyi munkanélküliség, a lógás. A munkaidő hasznos eltöltése közvetve a munkás érdeke: csak a megfelelő minőségű munka, és a munkaidőre eső teljesítmény után lehet fizetni. Márpedig a folyamatos, haladó munka „jobban fizet’’. A munkások órabére a teljesítménnyel együtt emelkedik. És van a dolognálc egy pszichikai hatása is: menynyivel jobb olyan munkahelyen dolgozni, ahol a dolgok rendesen mennek, ahol a munkásnak nem kell mérgelődni az anyaghiány miatt, ahol jók a tervek. A tamási plusz 20,8 százalék és a tíz munkás hiánya elgondolkoztató tanulságokkal szolgál. Vállalatok, ktsz-ek, mezőgazdasági üzemek! 1966. augusztus lő, 17, 18-án naponta reggel 9-től délután 15-ig Tatabányán, a városi KISZ-bizottság (X. körzet) nagytermében MEGYEI ANYAGÉRTÉKESÍTÉSI (börze) NAPOKAT rendeznek Komárom megye üzemei. Ünnepélyes megnyitó: 16-án délelőtt 10-kor. Helyszínen a cikklista alapján, vétel és eladás. Megközelítése: Tatabánya-felső vasútállomás, 1, 2, 3, 4-es autóbuszokkal. Rendezőség (.108)
