Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

4 ' toy.ka Megyei népújság Í966. augusztus *. Ordas Iván : Pál szépszál, bajuszos, feltű­nően komoly ember. Közelebb az ötvenhez, mint a negyvenhez, éppen abban a korban tehát, amikor egy hivatását szerető férfi java erejével tud dolgozni szak­májában és rendszerint szép eredményeket is ér el. Pál a sze­rencsések közé tartozott, akik jóformán semmilyen szenvedély írására meglehetősen bonyolult je, a nek nem hódolnak, minden ide- feltételeket ir elő ^ üzlet. jüket, gondolatukat választott - foglalkozásuk gyakorlása tölti ki. Gazdaeanber volt, az egyik ál­lami gazdaság főmezőgazdásza.-H U1B szuiojtfg. ezt seora írem vitai- — ni megyeszerte ^óhM szakember *»««• Egyébként is. ezek beteg jöttem? Méhrajzás betegebbek, nem kívánt venceit a nadrágból. Ehelyett két szárnyra kelni, hanem felfelé száránál fogva kilógatta az abla- szabályzat. A szükség azonban kúszott a legelső alkalmatossá- kon és erőteljes mozdulatokkal tudnivalólag törvényt bont, négy- gon, ami történetesen Pál bokája rázni kezdte, venhat méhcsalád egészsége pe- volt. Ekkor történt a katasztrófa, dig szükség, ezt senki nem vitat- — Hogy miért nem csizmában a másik vágányon ellenvonat csikorogta magában csattogott végig. Pálnak még ki­volt hoev nincs sem- méhek a beteg méh pedig olyan és óvatos mozdulattal igyekezett állásra sem maradt ideje és a i... műiUiireionvoHólvp tehetetlen es szelíd, mint egy kirázni pantallója alól a hívatlan méhektől népes létfontosságú ru­tnilyen ,ka^d.hathetes csecsemő! — hessegetett vendégeket vagy™ ami agglegény íétóre csep- magától minden lelkiismeret- a zűrzavar azonban ekkorra Ebben a pillanatban óvatosan per sem lett volna csodálatos: nő íu^dalast es ujsagjaba meridk már teljes volt. Egy kendőjével kopogtak a fülke ajtaján: L Sem van ehelyett két fő: Félóra hosszat nem tortent integető asszonyt álion. a vizsla- _ Tessék, kérem, kinyitni! a Gazdálkodás és a méhek. semmi. Ekkor azonban a döcög a szemű kislányt pedig fültövön Aztán egy másik hang hallat­Pál nem volt zsugori. A méhek ^^^betelekbe'^mlrt^ ml' *1 ísmeret\ei? környe^7 szott. nyilvánvalóan a kalauzt hasznát szüleinek hagyta, övé “atotl „ , arl™' tol es sok mozgástól megvadu t bíztatva: csak az élvezet, a kezelés, rajoz- hek mozgolódni kezdtek méhek. Azok lenn pedig, a nad- _ Nyissa csak ki, kalauz elv­. , , ^ • Ac Csak a doboz oldala kObbanl ráirc7ár mnmcc'iCT:'.hin Irnnntr , ' > ts_ ­__________■ 1 , ,_ h adarab kirepült a kezéből. tatás, anyanevelés, tucatnyi más pengetés és a doboz ( oldalá g koppont rágszár magasságában, konok társ! Én ismerem az ilyet, még teendő szépsége meg halkan, aztan egymuk. egy kitartással közeledtek Pál térde kárt tesz magában! maradt. Mindaddig, míg egy na- felé' o f A minden ajtót nyitó szolgála­pon ismeretlen betegség nem A tele^ivüá^okltGáró bdSto, ~ Szemtelenseg! - kiáltozták tt kulcs megfordult a zárban és ütötte fel fejét az egyik szélső &ony . az utasok. — Valaki meheket a döbbent kalauz szemközt ta­kaptárban. Nem fertőző költés- a fLdT h°ftt ?-koCS*b?! H(o1 a kailauz? lálta magát Pállal. Csontos, nagy­rothadás, ezt könnyű lett volna n„ Az elso mehtunsta elerte Pál termetű embert látott, akkora ök­megállapítani. Pál által soha nem a mfh Néhá.nv^a- taí térde, Pál arca foko- lökkel, mint egy-egy kisebb be­látott, de a Slanatig rendezgette SyS SSTuÄS a Skelegnyí ^ ÍTSÜf* nadr^‘ szereplo kor, mely gyiiicoita, .„í™™,-, t <;A^rvzAHA v™ iaa}£ látszólag a iuiKe iegnyu- talansaga rémületétől, szeme ki­fogyasztotta a drága méheket és godtabb utasa volt, a nagy em- meredt, bajuszos arca a dühtől akárhogyan kísérelt védekezni, ^ fülke nvolo utasa közül elő- ber egyszercsak váratlan lendü- & meglepetéstől színekben játsz­' «* w a lerántotta az va, nem a legmegnyugtatóbb. A csomagtartók körül dön-eicsélő) ablakot ^ bárki megér- kalauz keszeg, alacsony emberke vendéin dongicseloi tette vo]na, hogy nűért, kiraga- volt, nem az a fajta, aki egy dü­— Ni anvu* Méhecske* — kiál- 4°^, ?z. 'i16? egy «.Állami höngő megnyugtatására termett, vizs- tott és hogy senki máshová ne Aruhaz feliratú dobozt és kiha- Pál zavartan hebegett: tott’ K nogy senK1 máshová ne jitotta a robc)gó vonat ablakán. _ A méhek... feltartóztathatatlahul tovább ter­jedt. A levélben megkérdezett Méhé­szeti Kutatóintézet ítéhány beteg Síafutóf' Älje^^szlatni nézzen, tüstént ujjával is az egy- a Pál gondjait. Persze, élő mehe- re riadtabban röpködő méh felé bakugrásokkal áteázolf a fülke Amaz rabohntott. két nem lehet csak úgy egysze- bökött. bakugrásokkal átgazolt a fülke _ Tudom, barátom! Persze, a borítékba tenni és hatvan _ rc*11OTa„, _ utasam es a folyoso végén levő méhek! ruen- Csakugyan! — válaszolt az illemhelv felé futott A csomagolás bonyolult, no meg ' ^ síSSt meg X“ **** a válasz is izgatta, így történt, a pállal szemközt ülő testes, ke- ‘_ A „ • h , , ­h ogy Pál három napi szabadság- reskedőforma bácsi, ra ment és személyesen indult _ Amott is egy! Nem, kettő! útnak néhány tucat méhbel a jfárom! — kiáltoztak az utasok, hóna alatt. A méhek termesze- akjik között aligha lehetett mé­fillér árán elküldeni Gödöllőre, anyja. "- Vajon'hogy keriUtide? Jgj ^“^21 kulcsra zárta az ajtót. — Maradjon nyugodtan! Tud- A fülkében röpdöső néhány juk, a méhek... méh hamar megérezte a friss le- Részvéttel csóválta meg a fejét, vegőt és követte dobozba zárt — Hát ez bizony, szegény... lesen cukorspárgával átkötött ^ész, mert egyre hevesebben kap- társai t az ablakon keresztül. Az — és jelentőségteljesen a homlo- dobozban tanyáztak, melynek te- k(xjó mozdulatokkal kergették a u6asok értetlenül néztek egymás- kára mutatott — A —' u.íőn bicskával óvatosan né-_.____________j -_ra. állomásról telefoné t ején bicskával óvatosan né­hány szellőző rést nyitott. szépen szaporodó számú méheket. Pál homlokát az újságlepedő Takarékos ember módjára fa- mögött kiverte a hideg verejték pados fülkében telepedett le és hogy a dobozt semmi baj ne é. je, csomagot véletlenül rá ne dobjanak, óvatosan lehelyezte az ülés alá. Cipője sarkával védte minden zökkenéstől és a In­ra. — Megbolondult! meggyőződéssel a kereskedőfor­ma. — Hirtelen tört ki rajta, én A következő állomásról telefonáltatok a raen- mondta tőknek! — Csak nyugalom, kérem! — mondta. — Nem szabad ijeszt- már láttam ilyet... getni, akkor nem bánt. — Kihajított egy doboz cipőt Az utolsó szót azonban már az ablakon, — csodálkozott az félig elharapta, mert ebben a állonszúrt asszony. nyílástól éppúgy! mint valamelyik pillanatban furcsa, csiklandozó Érdekes módon egyikük sem T„nniK I\lÁV-alkalmazott éber szemétől, mozgást érzett a lábszárán. Vagy gondolta, hogy a komoly, tekin- ** /* Pál jól tudta, hogy méhek szál- féltucat méh, tadáh a gyengébb- télyes külsejű férfi lehetett vol- ’ HIHIIIIIIIimillllimilllllinilllllfll»IIIIIIIIMIIIIIIIIUHIHIIIIHHIIIIIilllllllll!Jna a mehek szállítója HAJSZA z. Pál ezalatt káprázatos gyorsa- „-Sággal szabadult meg egyre kín Félórával később a mentők egy teljes hangerővel tomboló, férfi­ra. nyitották rá az illemhely aj­taját. — Eresszenek kf! Mondtam, hogy a méhek miatt! — Nyugodjon meg! — szólt rá a testesebbik ápoló. — Tudjuk a kalauz is, hogy a méhek! Mi más lehetett volna? Most jöjjön velünk, kap egy nadrágot, ha megígéri, a tömeggyilkos 0 =séggal szabadult meg egyre kín- í,- ‘“““‘r?.“ . izóbbá váló nadrágjától. A méhek A "SS = valóban a betegebbek közé tar- eneKet is, egy egesz S t.rvTíTiíifrhnlr oerviU-íib- com mn_ K'O-P • Stozhatták, mert egyikük sem mu- = tatott támadó szándékot. Csen- E desen meghúzódtak a szövet rán­Szakavatott gyorsasággal tessé­kelték le Pált a kocsiról. Kemény WM ~ÉM scai között. A felzaklatott idegzetű marokkal fogták a két karját és 5Pálnak nem volt türelme egyen- közben nyugtatgatták: 5 ként kiszedegetni szökevény ked- — Hogyne! A méhek!i Tudomány—technika OXIDÁCIÖMENTESm Világszerte növekszik a por­alakú, szárított élelmiszerek (le­vesek, mártások, stb.) száma. A csomagolásuknak védelmet kell nyújtani az oxidációval, az aroma- veszteséggel és a légköri pára­felvétellel szemben. Általában a cellofán-alumíniumfólia-polietilén kombináció biztosítja a legjobb védőhatást Emellett a csomago­lás jól gépesíthető és tetszetős-ki­vitelű. KÜLÖNLEGES T.ASAK Angliában a kávécsomagokba — külön kis tasakban — olyan anyagot helyeznek el, amely a nedvességet, a széndioxidot és az oxigént megköti, magába szívja. A csomagolóanyagon átjutó gázok és gőzök így az árunak nem ár­tanak. Ezzel a módszerrel a kávé hosszabb ideig frissen tartható. FŐZHETŐ ÉS EHETŐ BURKOLAT A tasakban főzhető, melegít­hető élelmiszerek forgalma rend­kívüli mértékben megnőtt több európai országban. Egy év alatt sok százmillió ilyen csomag ke­rült forgalomba. Az önkiszolgáló űzet szempontjából azért előnyös ez a csomagolási mód, mert nem vet fel különösebb higiéniai prob­lémákat, elmarad az adagolás időt rabló művelete és sokkal könnyebb a leltárkészítés. A fo­gyasztó előnye az, hogy otthon egyetlen edényben percek alatt felmelegíthető, akár többféle étel is. Egyre inkább tért hódít az a módszer is, hogy az élelmiszert nemcsak főzhető, hanem egyben ehető burkolatba is helyezik. A TÖRHETETLEN FÉNYKÉPEZŐGÉP Az angliai Birmingham leg­magasabb épületének tetejéről a mélységbe ejtette FED fényké­pezőgépét egy szórakozott szov­jet turista. Senki sem kételkedett abban, hogy a fényképezőgép^ne.m ússza meg a balesetet. Nagy volt a csodálkozás, amikor kiderült, hogy a mélybe zuhant FED-nek semmi baja sem történt. Az ütő- déstől csupán a filmtovábbító rész rongálódott meg, a gép va­lamennyi mechanizmusa és opti­kai berendezése sértetlen maradt. FÜRESZPOR ALMOZASRA I Az istállózó állattartás egyik I költséges velejárója az almozás. ’ Angliában rendszeresen alkal­mazzák a fűrészport és a mész- kőport az állatok almozására. Az utóbbi azonban hamar megkemé­nyedik, ezért inkább az elsőt ja­vasolják. EGY FRANCIA RENDŐRFŐNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiHUiiiiiimiiiiiHitiiiiHiHi — 49 — Másnap Auxerrebe utazott. Igyekezett érint­kezésbe lépni az ellenállási mozgalom ottani híveivel és öccse révén igen ügyesen híreket terjesztett a Fly Tox ellenállási csoportról, amely „bizonyos dr. Eugéne vezetésével nagy­szabású németellenes akciókat hajt végre Pá­rizsban”. S ha nem is mondta ki nyíltan, sej­tetni engedte, hogy dr. Eugéne voltaképpen nem más, mint ő, Marcel Petiot. Négy héttel később visszautazott Párizsba. Ott értesült, hogy a német megszálló hatóságok — április elsejei hatállyal — lefoglalták a Le- sueur utca 21. szám alatti, hosszabb idő óta lakatlan házat. Három hét ideje volt Petiot-nak, április el­sejéig. Addig nyomtalanul el kellett tüntetni azt, ami az oltott mészben rejlett. A mész nem emészt el mindent, csak a tűz segíthet. A tűz­höz azonban szén szükséges és Párizs akkori­ban szűkében volt a szénnek. Petiot gondolatban végigfutott páciensei név­során. Eszébe jutott Julie Lasserre asszony, egy szénkereskedés tulajdonosa. Lasserre asszony teljesítette kérését és kiuta­lás nélkül adott néhány mázsa kőszenet. Petiot nehéz munkát végzett azon az éjsza­kán. Mindent egyedül csinált. A csiga segítsé­gével felhúzta a kőlapokat a verem tetejéről és egy hosszú kampóval kihalászta a holttest-ma­radványokat, amelyekről a mész nagyrészt le­— 50 — marta' a húst. Azután ami szerencsétlen áldo­zataiból megmaradt, átcipelte a fűtőpincébe, ott feldarabolta, külön rakta a fejeket, lábakat, karokat, combokat, begyújtott mind a keit ke­mencébe, s elkezdte a hamvasztást. Minden rendben ment március 11-éig, egy szombati napig, Azon a napon erős nyugati szél fújt s leszorította a sűrű füstöt, amely két napig zavartalanul gomolygott a ház kéményén. A szomszédos házmester kéménytűzre gyanakod- dott, s féllármázta a rendőrséget. .. Petiot a rendőrök megérkezése előtt elhagyta a házat. Később kerékpáron visszatért, s nagy csopor­tosulást látott. A háztulajdonos rokonának mondta magát, bement az épületbe, s látta, hogy tettét felfedezték. Caumartin utcai lakására hajtatott, összecso­magolta értéktárgyait és eltűnt. A későbbi nyo­mozás sem tudta kideríteni, hol tartózkodott március 25-éig. Attól a naptól kezdve Georges Reboux öntómesternél rejtőzködött, s a rádió meg a napilapok útján figyelemmel kísérte a rendőrségi nyomozást. PÁRIZS FELSZABADULÁSA UTÁN 194J májusában annyiszor szólaltak meg a légvéda'mi szirénák, hogy a párizsiak már nem is mentek az óvóhelyekre, mert ha engedelmes-* kedtek volna a rádióparancsnak, naphosszat a pincékben ülhettek volna. — 51 — Július 6-án, szájról szájra jSrt ar hír. hogy a szövetségesek partra szálltak, s Caen meg Cher­bourg térségében heves csata dúL Néhány nappal később az amerikaiak Chartres előtt álltak. Augusztus 20-án a városháza, a rendőrfőnökség és a Batignolles pályaudvar a szabadságharcosok kezére került. Párizs utcáin barikádok épülnek. Augusztus 24-én, ragyogó napsütésben bero­bogtak Párizsba Ledere tábornok páncélosai, 29-én az amerikaiak követték őket. A párizsi utcai harcok idején Petiot rejtek­helyén lapult, de az utcákról behallatszó öröm- rivalgás felbátorította és kicsalta búvóhelyéről. Bizalmat gerjesztő vöröskeresztes szalagot hú­zott bal karjára, s a harc utolsó óráiban a har­cosok közé vegyült. A főváros teljes felszabadulása után haszno­sította a Fresnes-i fogházban szerzett ismereteit. Vöröskeresztes szalaggal a karján felkereste azoknak az orvosoknak a hozzátartozóit, akik­ről tudta, hogy a németek letartóztatták és el­hurcolták, s kikérdezte őket az elhurcolás kö­rülményeiről. Szeptember közepén megjelent dr. Gerard ismert radiológus lakásán. Valéry néven mutatkozott be és elmondta, hogy x a Fresnes-i katonai börtönben találkozott Gerard legjobb barátjával dr. Wetterwalddal, akit a németek 1944 elején Fresnes-ből Mauthausenba deportáltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom