Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

1968. anguszfns IS. TÓI VÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósulásáért ® tehenészetekbe! ugyanolyan foki lehet malit a gépesítés, mint jelenleg az aratásban Az állattenyésztés-fejlesztési terven belül Tolna megye sajá­tosságainak megfelelően jelentős helyet foglal el a szarvasmarha­tenyésztési program. Ennek lényegéről a közelmúltban a Tolna megyei Népújságban tett nyilatkozatában Bodoki József megyei főállattenyésztő tájékoztatta olvasóinkat. Az alábbiakban Zsigovits Ferenc, a Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának vezetőjé­vel folytatott beszélgetésünket közöljük: Kissé meglepő az összefüggés a Gépállomások Megyei Igazgatósága és a szarvasmarha-tenyésztési prog­ram között. Miként segíthetik e program megvalósulását a „gépe­sek**? Ez volna az első kérdésünk Zsigovits elvtárs. — Megyénk szántóföldi növény- termesztésének gépesítését elmé­leti és gyakorlati munkánkkal je­lentősen befolyásoltuk. Elmond­hatom, hogy a megye szántóföldi gépesítése az elmúlt években igen jó irányban fejlődött. Talán nem ártana, ha az érzékeltetés kedvé­ért itt néhány példára is utalnák. Gondolom, érdeklődésre tarthat számot, hogy mit. értsünk a gé­pesítéssel való foglalkozás elmé­letén. Ez azt jelenti, hogy nem elég a gépek vásárlásával foglal­kozni, hanem azok beszerzését jó előre meg kell határozni és az azokkal folytatott szakszerű üze­meltetés feltételeit is meg kell teremteni még mielőtt a gépek beszerzésre kerülnek. A. gépesítés az elmúlt években azért haladt jó irányban, mert a gépbeszer­zés, a gépüzemeltetés és a gép­javítás kérdései egységesen ke­rültek megvalósításra, a megye mezőgazdasági adottságait figye­lembe véve. — Ezzel együtt a megye közös gazdaságaival — úgy ítéljük meg — kialakultak a jó kapcsolatok. E mögött feltétlenül ott találhat­juk azt a törekvést, hogy a gép­állomások vezetői és dolgozói megtanultak mindennel törődni, ami a termelőszövetkezeti gaz­dálkodással kapcsolatos, pnég pon­tosabban, ami a megszilárdulást a* korszerűsödést, más szóval az előbbrejutást segíti. Ebből az alapállásból tehát egyáltalán nem nevezhető meglepőnek, hogy a Gépállomások Megyei Igazgató­sága az alája tartozó gép- és gép­javító állomások dolgozóival, szakembereivel együtt a szarvas­marha-tenyésztési program meg­valósulásából feltétlenül részt vállal. Úgy is fogalmazhatnám, minden a saját ügyünk is, ami a megye mezőgazdaságában törté­nik. Érdeklődéssel olvastuk Bo­doki József megyei főállattenyész­tő nyilatkozatát arról, hogy az el­következendő években 15—20 Ta- bód lesz Tolna megyében. Tabó- don magam is jártam, megnéztem az ottani teljesen gépesített, mo­dem tehenészetet. A látvány min­den túlzás nélkül felgyújtja az ember képzeletét és óhatatlanul közreműködésre serkent. Tabódnak az a jellemzője, hogy a tehenészetben valamennyi munka­folyamat gépesített. — Igen, s végeredményben erre figyeltünk fel mi is, és arra is, hogy az ott látható gépi beren­dezések és felszerelések egy ré­sze a kereskedelemben nem vá­sárolható meg. Itt kezdődne, még pontosabban itt kezdődik a mi közreműködésünk. A tabódihoz hasonló telepek üzemeltetése gé­pesítés nélkül elképzelhetetlen. A megfelelő gépi berendezések ezekhez való kialakítása igen ko­moly elméleti és gyakorlati fel­adatot jelent. Úgy gondoltuk, — az új gazdasági mechanizmus szellemében — e feladat megvaló­sítását magunkra vállaljuk. Azon­nal hozzá is kezdtünk az állat- tenyésztésben igen jól hasznosít­ható eszközök és berendezések tervezéséhez. A tervek, az eszkö­zök túlnyomó részére már el­készültek. Elképzeléseink szerint e berendezések előállítását szep­tember—október hónapban már meg tudjuk valósítani, amennyi­ben ezek megnyerik a termelő- szövetkezetek tetszését. A mi el­képzelt és ajánlott gyártmányaink annyira egyszerűek, hogy a gya­korlott állattenyésztési dolgozók, az idősebb tehenészek is köny- nyűszerrel technikusi képzettség nélkül használhatják, kezelhetik. Nemcsak a hasznosságra töreked­tünk, hanem a formára is. Az ér­dekesség kedvéért megemlíteném, hogy a berendezések kialakításá­nál formatervezőt is alkalmaz­tunk. — Mondana talán néhány szót arról Zsigovits elvtárs, hogy milyen rendeltetésű berendezésekről és eszközökről van szó? — Mindenekelőtt a nagy töme­gű takarmány adagolását oldot­tuk meg gépi eszközökkel. Az eszközök egy része a silótakar­mányt adagolja kézi erő érintése nélkül igen rövid idő alatt, má­sik része az abraktakarmányt mé­ri ki a tehenek hozamától függő­en igen nagy pontossággal, szin­tén rövid idő alatt. De emellett komoly érdeklődésre tarthat szá­mot a takarmánykeverő-berende­zés is. Ezeknek a gépeknek az al­kalmazásával ugyanaz a folyamat kezdődött meg az állattenyész­tésben, ami a múlt évek során végbement a növénytermesztés­ben. — A szóban forgó berendezé­sek és eszközök éppen azért, mert egyszerűek, végtelenül olcsók. Na­gyon fontos amit mondanák: a Hőgyészi Állami Gazdasággal történt megállapodásunk értelmé­ben amit mi ajánlunk, azt ott az állami gazdaságban maximálisan kipróbáljuk. Ez úgy gondolom, főleg a használhatóság szempont­jából döntő, mivel olyat nem ajánlunk, amit csak a rajztáblán tudunk elképzelni, hanem ami a gyakorlatban bevált. Vajon a gépállomások Igazgató­sága Ilyen természetű közreműkö­désére Igényt tartanak a megye kö­zös gazdaságai? A megyei igazga­tóság elképzelései a jelek szerint beillenek az új gazdasági mecha­nizmusba, de találtak-e kellő vissz­hangra a tsz-ekben és másutt? — Igen. Néhány nagy terme­lőszövetkezet, például Szakcs, Pálfa, Kocsola elnökével a kér­désről előzetesen konzultáltunk. Valamennyien örömmel vennék, ha az állattenyésztő telepekre, elsősorban a szarvasmarha-tele­pekre — megfelelően alkalmaz­ható gépeket és eszközöket tud­nának beállítani. Szívesen ven­nék, ha ilyen eszközök prototípu­sait a közeljövőben megtekint­hetnék. Az az elképzelésünk, hogy a? itt szóba került és még ezután kialakítandó hasznos gépek és eszközök prototípusaiból október második felében bemutatót tar­tanának termelőszövetkezetek ve­zetői részére. Amennyiben a be­mutatott eszközeink tetszésüket megnyerik, úgy azokat a hely­színen meg is rendelhetik és azt mi rövid határidővel le is szál­lítjuk. A megye mezőgazdaságá­nak irányítói törekvéseinket se­gítik és támogatják. — Gondolnak-e arra, Zsigovits elvtárs, hogy a jövőben az állat­tenyésztés egyéb ágazataiban is elősegítik a gépesítést? — Igen. Már jelenleg rajztáb­lán is be tudnám mutatni a ser­téstenyésztő telepekhez ajánlott eszközök és berendezések néhány típusát. Ennek megvalósítása azonban csak egy későbbi idő­pontban időszerű — mondotta Zsigovits Ferenc, a Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának vezetője.-i- Szp — Az augusztus 20-i ünnepségek programja Alkotmányunk ünnepére ké­szülnek szerte a megyében. Az ünnepségek gazdag programot ígérnek. A legpompásabb ünnep­ségre Dombóváron kerül sor, ahol a MÉSZÖV rendezésében bonyolítják le a programot. Szék - szárdon is méltóképpen ünnepel­nek majd az. üzemekben, gyá­rakban és termelőszövetkezetek­ben. A város négy termelőszövet­kezete, a Bőrdíszmű, a KISOSZ és a megyei kórház munkás-pa­raszt-értelmiségi találkozókat ren­dez. Ezenkívül a többi községek­ben, járási székhelyeken is min­denütt megemlékeznek alkotmá­nyunk ünnepéről. Az alkotmány ünnepi gyűlések időpontjai és előadói a következők: Dombóvár: dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi minisz­ter, 20-án 10 óra. Dunaföldvár: Bognár József, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, or­szággyűlési képviselő, 19-én 20 óra. Paks: Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke, országgyűlési képviselő, 20-án 10 óra. Hőgyész: Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, 19-én 19 óra. Iregszemcse: Virág István, az MSZMP megyei titkára, 20-án 19 óra. Bátaszék: Báli Zoltán or­szággyűlési képviselő 19-én este 8 óra. Mucsi: G. Kovács István országgyűlési képviselő 19-én este '8 óra. Tamási: Péti János or­szággyűlési képviselő, 20-án fél 3 óra. Simon tornya: Kelemen Sándor, MT-osztályvezető, 19-én, este 7 óra. Gyönk: dr. Borbás István MT-osztályvezető, 20-án 10 óra. Nagymányok: Tatár La­jos, MSZMP megyei pol. munka­társ, 20-án 10 óra. Máza: Király Ernő, megyei KISZ-tikárhelyettes, 20-án 10 óra. Szekszárd, Béri Balogh Ádám Tsz: dr. Vígh De­zső MT vb-elnökhelyettes, 20-án 9 óra. Szekszárd, Szabadság Tsz: dr, Nedók Pál városi vb-titkár, 20-án 10 óra. Szekszárd, Jóre­ménység Tsz: Scherer Sándor MSZBT-titkár, 20-án 9 óra. Né­metkér: László Antal, a megyei Népfront munkatársa, 20-án II óra. Bölcske: Fülöp Lajos, MT- osztályvezető, 20-án este fél 8 óra. Dalmand: Czank József, Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója, 20-án 10 óra. Zomba: özv. Takács Mi- hályné, a Nőtanács megyei tit­kára, 19-én este 8 óra. Nak: Si­mon József KIOSZ megyei tit­kár, 20-án 10 óra. Bonyhádi Ka­szás Imre országgyűlési képvi­selő, 19-én este 8 óra. Gerjen: Perecsi Ferencné, felsőfokú tech­nikumi tanár, 20-án 10 óra. Györ- köny: Samu Lajos megye KISZÖV -osztályvezető. 19-én este 8 óra. Nagydorog: Póth Mihály KISZÖV személyzeti és oktatási főelőadó, 19- én este 7 óra. Dunaszent- györgy: Göndöcs Ferencné, a Patyolat Vállalat igazgatója. 20- án 16 óra. Szekszárd: Garay Tsz. Kaposi István, a Hazafias Népfront városi elnöke, 20-án 10 órakor. Nőgyűlés Gyűl aj on ANDREA, VILMOS, JÓZSEF, KRISZTINA, ATTILA, LÁSZLÓ Hatos névadó a BM-klubban „Szeretettel köszöntjük az ? jszülötteket, szülőiket és a névadó szülőket” — díszeleg a felirat a magasban, a szín­pad függönyén. Az első sor­ban a névadó szülők, a nők karján az újszülöttek, a né­hány hetes és hónapos cse­csemők. Mögülük az édes­anyák és édesapák vetnek né­hány vigyázó pillantást cse­metéikre. Vasárnap délelőtt, valamivel 11 óra előtt már egymás után érkeztek az ün­nepeltek, az újszülöttek ko­csikban és édesapjuk karján ücsörögve, vagy a nagy me­legben kényelmesen elter­peszkedve, a BM-klubba. Az ünnepi szónoki asztal és az U-alakban ebédre terített sik, — mind — mind az ő tiszteletükre volt. Az ő ün­neplésükre öltöztek a szülök és ismerősök csinos, elegáns ruhákba, s érettük ült meg­hatottság az arcokon. Hatos névadót tartottak vasárnap délelőtt a BM-klubban Szek- szárdon. A IV-es számú általános iskola úttörői álltak sorfalat a terem ajtajában. Felhang­zott a Himnusz és megkezdő­dött a bensőséges családi hangulatú ünnepség. A hi­vatalos rész lebonyolítása után, amikor anyakönyvbe került Szüle Andrea, Rák Vilmos, Borsos József, Dam- janovics Krisztina, Simon At­tila és Fodor László neve — Póth Mihály tanácstag, társa­dalmi anyakönyvvezető tartott kedves, meleg hangú beszé­det, majd Fürst Alfréd párt- titkár adott át ajándékként egy-egy takarékbetékönyvet az újszülötteknek. Az ünnepség kedves szín­foltja volt, amikor az úttö­rők egy-egy puszi kíséretében kék pajtásnyakkendőt adtak át a kicsinyeknek. „Mi mint szülők és név­adó szülők fogadjuk, hogy gyermekünket a dolgozó nép­hez hű, szocialista emberré neveljük...” — hangzott a fo­gadalomtétel. Majd Kiss Sán- dorné anyakönyvvezető és Póth Mihály néhány barátsá­gos szó kíséretében emlékla­pot nyújtott át a szülőknek és névadó szülőknek. Aztán a néhány hónapos hetes kis Andrea, Vilmos, Jó­zsef, Krisztina, Attila és La­cika az anyai karokban csen­des megnyugvással várta meg az ünnepség végét. Utána, amikor már a csecsemők is elfogyasztották ebédjüket, a felnőttek közös ebédjére ke­rült sor. Gyulajon nőgyűlést tartottak szombaton este a községi kultúr- házban az asszonyok. Az Uj Ba­rázda Tsz vezetősége és a megyei nőtanács hívására jöttek össze, mintegy hatvanan. A tsz vezető­sége, mint már annyiszor tette, ismét az asszonyokhoz fordult. A gyulaji tsz-ben a tavaszi növény- ápolásra, de az egyéb kampány­munkákra is úgy készültek fel, hogy jóval a munka kezdete előtt összehívták az asszonyokat, meg­beszélték velük mennyi a kapál­ni való, a gyűjteni való, s azt, hogy a munkák elvégzésében milyen segítséget várnak tőlük. A szombat esti nőgyűlésen Szentgyörgyi Ferenc, a tsz elnöke a kapások betakarításával foglal­kozott, ismertetve a munkák me­netét. A kender aratását már megkezdték, de a minősítésnél nagyon sok függ attól, hogy a többi munkát, a forgatást, a ké­vekötést hogyan végzik. A ken­der után a burgonyaszedés, a ku­korica betakarítása, majd a ré­pa következik. Az elnök ismer­tetése után az asszonyok is el­mondták véleményüket, s kér­ték az elnököt, hogy a burgo­nyászsákok emelgetéséhez, a ra­kodáshoz adjanak férfimunka­erőt. Az ősziek betakarításával kap­csolatos megbeszélés után Takács Mihályné, a megyei nőtanács tit­kára javaslatára a helyi nőtanács munkájával foglalkoztak. Az asz- szonyok kérésére ugyanis Gyula­jon a községi nőtanács átalakult termelőszövetkezeti nőtanáccsá, miután az asszonyok többsége a tsz-bén dolgozik. A tanács és a társadalmi szervek, valamint a község értelmiségi asszonyai he­lyesléssel fogadták a javaslatot. Segítséget és támogatást ígértek az újonnan megválasztott veze­tőségnek. Szakszervezeti vendégcsere A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Megyei Elnöksége az év elején csereüdültetést szerve­zett, az NDK egyik nagyvállala­tával megegyezve. A megyénk- beliek júliusi, Érc-hegységbeli üdü­lésének viszonzásaként, augusztus 9-én huszonöt főnyi csoport ér­kezett megyénk vendégeként Bu­dapestre. Az NDK polgárai 17 napon át ismerkednek hazánk­kal, üdülnek a Balaton mentén. Gazdag programmal várták őket. Megérkezésük után, kedden és szerdán fővárosunk nevezetes­ségeit tekintették meg, majd csü­törtöktől csaknem két héten ke­resztül pihennek a megyei ta­nács siófoki üdülőjében. Ttt is gondoskodnak szórakozásukról. Vendégeink pénteken este részt vettek a siófoki víziparádén, va­sárnap pedig hajókirándulást tel­tek Badacsonyba, majd a hét egyik napján Tihanyba utaznak. Baráti német vendégeink nagy megelégedéssel nyilatkoznak ven­déglátóik, a szakszervezet veze-' tőinek, társadalmi munkásainak, tanácsi dolgozóinak szívélyessé­géről. A tervek szerint augusztus 24- én tekintik meg megyeszékhe­lyünket, Szekszárd városát, majd az esti program után, korszerű turistaszállodánkban térnek nyu­govóra. A látogatás és üdülés be­fejezésekor, augusztus 25-én in­dulnak vissza hazájukba. A csereüdültetés kölcsönösen kedvező tapasztalatait értékelve, megyénk közalkalmazotti szak­szervezete a jövőben rendszere­sebbé kívánja tenni, bővíteni szándékozik az üdülők cseréjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom