Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

1066. sngrcsstns 'S. TOÍ.VÁ MEGYEI VfiPŰJSSG 3 II felkészülés hónapjai A párt IX. kongresszusá- ” ra való felkészülés be­fejező szakaszához érkeztünk a Központi Bizottság július 28-án megtartott kibővített ülésével, amelyen megvitatták és jóváhagyták a IX. kong­resszus irányelveit és a módo­sított szervezeti szabályzat tervezetét. A kongresszusi előkészületek most következő, befejező sza­kaszában már a konkrét szer- vézeti intézkedések, a párt­élet demokratizmusából követ­kező események kerülnek elő­térbe: az alapszervezetek tag­gyűlései, illetve a járási, vá­rosi, megyei pártértekezletek. A Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy a kongresszusi irányelveket és a módosított szervezeti szabályzat terveze­tét augusztus 10-ig valameny- nyi alapszervezet rendelkezé­sére bocsátja. Egyben kötele­zően előírja, hogy a taggyűlé­seken és a pártértekezleteken azokat megvitassák, és kéri, hogy állásfoglalásukat, észre­vételeiket, javaslataikat a Köz­ponti Bizottsághoz juttassák el. A Központi Bizottság az irány­elveket megküldte a legfonto­sabb tömegszervezeteknek is, azzal a javaslattal, hogy ugyancsak tárgyalják meg és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy most a kongresz- szusi irányelvek megvitatása a kommunisták döntő politikai feladata. Valamennyi fonto­sabb kérdésben, melyet a kongresszusi irányelvek tartal­maznak, s melyekben a kong­resszus hivatott a végső szót kimondani, a közelmúltban — igen széles körű tanulmányo­zás és viták után — a Köz­ponti Bizottság megfelelő ál- I láspontot alakított ki. Gondo­lunk itt elsősorban a gazda­ságirányítási rendszer reform­jával kapcsolatos, majdnem kétéves vitára és a Központi Bizottság e kérdésben hozott határozatára. Igen széles körű vita után fogadta el az or­szággyűlés a harmadik ötéves tervet is. Az ideológiai mun­kát és a kulturális életet il­letően útmutatónk a Közpon­ti Bizottság által tavaly elfo­gadott ideológiai irányelvek, illetve az ezt kiegészítő hatá­rozatok és állásfoglalások: olyanok, mint a tájékoztatás­ról, az irodalom és a művé­szetek társadalmi, politikai helyzetéről szóló dokumentu­mok. Megfelelő határozatok születtek a közelmúltban a szakszervezetek, az ifjúság szervezetek és más tőmegszer- vezetek munkájáról is. A Központi Bizottság által elfogadott irányelvek szerint a párt és az ország a VIII. kong­resszuson megjelölt úton ha­ladt az elmúlt években, a párt politikája eredményesnek bi­zonyult. Ezért azt kéri majd a kongresszustól: hagyja jóvá az eddig követett politikai fő­vonalát, illetve azt az új kö­vetelményeknek megfelelően fejlessze tovább. N emcsak pártunk általá­nos politikájából és munkastílusából, de az emlí­tett célokból is következik, hogy a IX. kongresszus mun- kakongresszus lesz, ahol a gondos és alapos elemzés, a felelősségteljes határozathoza­tal lesz a fő feladat. Az alapszervezetekben folyó munka fontosságát hangsúlyoz­va, a Központi Bizottság úgy döntött, hogy mindenütt két kongresszusi taggyűlést kell tartani. Az elsőt augusztus­ban, s ezen meg kell tárgyal­ni az irányelveket, valamint a szervezeti szabályzat módo­sítását célzó tervezetet. Ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos javaslatokat, hogy azok idejé­ben eljussanak a felsőbb párt­szerveken keresztül a Közpon­ti Bizottsághoz. A tpásodík kongresszusi taggyűlésen, ame­lyet szeptemberben kell meg­tartani — e feladatok elvégzé­se után —, több idő marad az alapszervezeti vezetőség beszá­molójának megvitatására és az új vezetőség megválasztá­sára. A párton belüli demokrácia hangsúlyozóttabb érvényesíté­se érdekében már az első kongresszusi taggyűlésen meg kell választani a jelölőbtaott- ságot, hogy több ideje legyen a tájékozódásra, a vélemények kikérésére. Ennek alapján fe­lelősségteljesebben tehetik majd meg javaslatukat a má­sodik taggyűlésen az újonnan megválasztandó vezetőségre, és a kongresszusi küldöttekre. A IX. kongresszusra való felkészülés nemcsak a párt, hanem az egész magyar nép ügye. Ennek legjobb tanú- bizonysága, az a hónapok óta tartó és mind szélesebben ki­bontakozó munka verseny-moz­galom, amely a kongresszus tiszteletére indul! A Központi Bizottság nagyra értékeli és üdvözli a kongresszusi munka- verseny-mozgalmat c ennek jeléül úgy határozót! hogy a legjobb eredményeket elérő üzemek és intézmények részé­re kongresszusi zászlókat és kitüntető okleveleiket adomá­nyoz. «• t­Jól sikerült termelési tanácskozás Tolnán ■■■ A vállalatok eredményes munkája szempontjából mindig nagy jelentőségű, hogy felhasználják-e az üzemek kollektívájának gaz­dag tapasztalatait a termelés növelése, a gazdaságosság fokozása érdekében. E munka legfontosabb fóruma a termelési tanácskozás, ahol a dolgozók a műszaki vezetőkkel együtt értékelik az elmúlt hónapok gazdasági eredményeit, s ezzel párhuzamosan megbeszé­lik a soron következő hónapok feladatait. De hadd tegyük mind­járt hozzá: csak abban az esetben van ez így, ha a termelési ta­nácskozást annak rendje és módja szerint tartják meg. Vagyis: gondosan készítik elő a beszámolóját; biztosítják döntési jogának maradéktalan érvényesítését; lelkiismeretesen foglalkoznak a dol­gozók javaslataival, stb. Mindezek alapvető feltételei egy ered­ményes termelési tanácskozásnak. EZEKBEN A NAPOKBAN tart­ják a vállalatok, üzemek a har­madik negyedévi termelési ta­nácskozásokat Éppen ezért idő­szerűnek tartjuk napirendre tűz­ni a kérdést: mennyiben tölti be fontos szerepét a termelési ta­nácskozás a vállalat életében? Legutóbb a Tolnai Selyemgyár szövőműhelyébe látogattunk el, ahol részt vettünk a „C”-műszak termelési tanácskozásán. Elöljáróban el kell mondani, hogy ebben a gyárban a közel­múltban felülvizsgálták, majd is­mételten kidolgozták a termelési tanácskozások ügyrendjét Ennek során több olyan fontos megálla­pítás születet! amelyek mind a termelési tanácskozások eredmé­nyességét kívánják elősegíteni. Így többek között a jövőben a termelési tanácskozások előtt mű­vezetői értekezletet tartanak, amelyen a főművezető tájékozta­tót ad a tanácskozás anyagáról, hogy ezáltal elősegítsék a mű­vezetők tartalmasabb hozzászólá­sait, amelyekben csoportjuk mun­káját értékelik. Vagy egy másik új intézkedés: a jövőben a ter­melési tanácskozásokat követő ér­tékelési munkába bevonják a gyártásvezetőt és a pártszerve­zet termelési felelősét is. Csak helyeselni lehet azt is, ^ hogy az adminisztráció munkaértekezle­tére minden esetben a termelő egységek tanácskozásai után ke­rül sor, hiszen ők csak így tud­ják segíteni a termelő részlegek munkájá! Alaposan előkészített, minden részletre kiterjedő, ugyanakkora lényegre szorítkozó tájékoztatást nyújtott a beszámoló. Csak a leg­szükségesebb számadatokat tar­talmazta. Feltétlen említést érde­mel, hogy az általános gyakor­lattól eltérően nemcsak az ered­ményesen dolgozó munkások, ha­nem a tervet nem teljesítők ne­veit is hallhattuk. A dicséretek és a bírálatok minden esetben név szerint hangzottak el. A be­számoló helyes és gondos felépí­tése — válaszadás az elmúlt ter­melési tanácskozáson felvetett problémákra, az elmúlt negyedév, illetve az első félév gazdasági eredményeinek értékelése, a so­ron következő negyedév legfon­tosabb feladatainak ismertetése, a kongresszusi munkaverseny ala­kulása, a szocialista brigádmoz­galom eredményei, a munkavéde­lem, a balesetvédelem, stb. — már eleve biztosítékot nyújtott egy élénk vitára. Így is történt. A beszámolót követően elsőként a művezetők értékelték dolgozóik munkáját név szerint felsorolva mind a pozitív, mind a negatív ered­ményt elérteke! Ezt követte a szövőnők hozzászólása, amelyek­nek többsége az erdmények fo­kozása, a termelés gazdaságo­sabbá tétele érdekében tett ja­vaslato! vagy ha kellett, bírál! De ezt is név szerint tette, még akkor is, ha éppen a művezető­jéről volt szó.' Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy az ilyen őszinte, jó szándékú bírála­tok ma még elég ritkán hangza­nak el. Különösen közvetlen mű­szaki vezetőt illetően. A szövődé­ben azonban ez nem ritka jelen­ség. Mégpedig azért, mert nagy­szerű kollektíva dolgozik itt együtt. Mint egy nagy, népes család. S ezt tükrözte a hozzá­szólások hangneme is. A szövő­nők szavaiból kicsenget! hogy eredményeik még jobbak is le­hetnének, ha sok esetben nem kellene várakozni például a gép­javításra. ÖSSZEGEZVE a tapasztalato­kat elmondhatjuk, hogy a Tol­nai Selyemgyárban felismerték a termelési tanácskozások jelentő­ségét és ennek megfelelően fon­tos állomásnak tartják ezeket a vállalat életében. S ez a meg­állapítás egyaránt vonatkozik a gyár vezetőségére és dolgozó kol­lektívájára. A gyárban minden lehetséges eszközt felhasználnak az üzemi demokrácia adta le­hetőségek kiszélesítésére, hogy az eddigieknél is jobban bontakoz­tassák ki a dolgozók aktivitását. Hiszen a dolgozók aktivitását mindennél jobban növeli az a körülmény, ha azt tapasztalják, hogy helyes észrevételeiket a ter­melésben hasznosítják. Ügy, ahogy azt Tolnán teszik. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Szállítás előtt A Simontornyai Bőrgyár készárnraktárában a csomagolás, illet­ve a szállítás előtt ellenőrző méréseiket végeznek. Mészáros József bőrfelületet mér_ —míg kolléganője Uolik Lajosáé a bőr vastagságát ellenőrzi. Az ellenőrző mérések után kerül sor a csomagolásra. A készáru­raktárban katonás rendben sorakoznak a fal mellett, a szállítás­ra váró bőrkötések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom