Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1360. július 3. TOO? A MEGYÉI NÜPfjqtO 5 Vágy, igazolványba írva Az egész család az idén júniusban érettségizett, kivéve a nagymamát, aki már majdnem nyolcvan éves. Palotai Ferenc és a felesége Szekszárdon felelt az érettségi vizsgabizottság előtt, a közgazdasági technikumban, fiúk meg Palánkon, a mező- gazdasági technikumban. Palotai Ferenc jövőre nyugdíjba megy. Az érettségiig Palotai Ferenc életében ötvenkilenc év telt el. Kezdjük a tizenhatodiknál. Tizenhat éves volt, amikor az apja meghalt,' s akkor ő lett a család- fenntartó. Héttagú családot tartott fenn az anyjával, az édesanyja kis özvegyi nyugdíjával, magukat is beleszámítva természetesen: egy anya és hat gyerek, ez volt a család. Palotai Ferenc a vasútnál először pályamunkás volt. öt évig pálvamunkás. azután tíz évig utazott. Fékezett és jegyeket vizsgált. Évekig csak fékezett, évekig csak jegyeket vizsgált, lyukasztott, később vonatvezető lett. vagyis egy- egy szerelvény parancsnoka, aki a mozdony után következő első kocsiban tartózkodik. Aztán húsz esztendeig „tartalékos” volt Palotai Ferenc, húsz esztendeig mindig helyettesített valakit, mindig máshol élt. Beiárta, végigdolgozta az országot. Mindig kapott egy táviratot, hogy most ide megy, vagy oda megy és átveszi a szolgálatot. Ment és átvette a szolgálatot. Nem nézelődött előbb az állomáson, nem tanulmányozta, mint manapság szokás, napokig, erre nem volt mód. Egyszerűen odautazott és megkezdte a munkát. Teljes felelősséggel természetesen, ezj mondani sem kell. Szolgált az Alföldön, szolgált a felvidéken, a Duna—Tisza közén, a Dunántúlon. Mindenhol szolgált Palotai Ferenc. A legutóbbi évtizedben aztán megvetette lábát Szekszárdon, a szőlőhegy oldalában. Házat épített, A megyei kórház (Szekszárdi felvételre keres szakképzett virágkertészt, valamint kazánkezelői (ka- zángépészi) vizsgával rendelkező kazánházi főgépészt új szlatina kazánházukhoz. Jelentkezni lehet a személyzeti irodában. (28) ő maga, a két kezével. Magyarán mondva: ő rakta fel a falakat. A család segített téglát meg maltert hordani. Csak a kéményt nem tudta megrakni Palotai Ferenc, ahhoz megkért egy kőművest. A ház természetesen nem kunyhó és nem kalyiba, hanem ház. Családi ház az Ezerjó utcában. A műszaki ellenőr, aki hivatalosan megtekintette, meg volt vele elégedve. Palotai Ferenc a házépítést úgy nézte el másoktól. A szabadságait sokszor kőművesek mellett töltötte, mint segédmunkás és megfigyelte hogyan kell házat építeni. A nagybátyjától is tanult, aki mérnök és szintén tudja, hogyan keli házat építeni. Először albérletben laktak Szekszárdon Palotaiék, úgyhogy a gyerek nem is lehetett velük, a nagymama nevelte az első években. Ezért van az. hogy a fiú először mindig a nagymamától kért tanácsokat mindenhez, pedig jól megértik egymást valamennyien. A középiskolába is egyszerre iratkoztak be. Palotai Ferenc * 5 azért iratkozott be a középiskolába, hogy ne maradjon el a családjától, ezt meg kell mondani őszintén. Nem kapott felszólítást senkitől, hogy érettségizzen, mielőtt nyugdíjba megy. Kizárólag saját elhatározásából iratkozott be a középiskolába. Már régen elhatározta, hogy egyszer majd beiratkozik, de tíz évig utazott, húsz évig meg tartalékos volt és valahol mindig átvette a szolgálatot, így aztán a középiskolába nem tudott beiratkozni. Egyébként kiforrott véleménye van Palotai Ferencnek az egész beiratkozásról. Határozottan kijelenti, hogyha történetesen a régi rendszer marad az ő életében, akkor neki soha nem lett volna meg az érettségije. Hát ilyen ez a Palotai Ferenc és a palotaiferencek nagyjából mind ilyenek. Csak az a különbség, hogy ő körülbelül négy évvel előbb jár, mint a többiek és eny- nyivel másabb is. Valahogy másként látja a dolgokat. A munkát nem sokallja, pedig egy személyben anyaggazdász, bérszámfejtő és személyzetis. A rendfokozata főellenőr, arany- sávok vannak a vállapján, de azért csak Feri bácsi maradt mindenkinek. Turista és évente ötször operaelőadást hallgat Budapesten, bérlettel. Sok szép könyvet vettek. Ha kell, egy évig is nyomoz a nyugdíj előtt álló alkalmazottak előző munkahelyeinek pontos megszerzésén. Ezt természetesnek tartja. Amikor az érettségi vizsgára készült, elment két hét szabadságra, s ezalatt egyszer Pécsre hívták értekezletre, ahonnan nem hiányozhatott, egyszer meg behívták a tanulmányi szabadság idején a munkahelyére is, a szekszárdi vasútállomásra, hogy Feri bácsi, légy szíves, mert nem boldogulunk. Az iskolából soha egyetlen órát nem hiányzott a négy év alatt. Egymás mellett ültek a feleségével és vizsgázni is mindig együtt mentek, Abban az osztályban csaknem hetvenen kezdték a tanulást, de mindössze huszonnégyen jutottak el az érettségiig. Akik lemorzsolódtak, többnyire fiatalok, húszegynéhány évesek. Palotai Ferenc ötvenöt éves fejjel kezdte, de nem morzsolódott le. Matematikából volt a legerősebb. Az asszony inkább irodalmár típus, így aztán jól kiegészítették egymás tudását. Sokat tanultak, legtöbbször az éjszaka kezdetéig. Ebben a négy évben minden szórakozás elmaradt, csak az operalátogatás nem. Évente ötször fölmentek az Erkel Színházba. A fiúk nem tartott velük, ő csak a könnyűzenét szereti. I Az asszony egyszer a bőrgyártást húzta! az osztályvizsgán áru- ismeretből. Kicsit nehezen ment, mondta is a férjének. Palotai Ferenc akkor részletesen elmagyarázta a feleségének a bőrgyártást. Az érettségin mindketten a bőrgyártást húzták áruismeretből. Most jól ment ■ az asszonynak is. Egyébként az asszonynak általában jobban megy a vas, mert a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalatnál dolgozik. Magyarból Palotai Ferenc Radnóti Miklóst húzta. Radnóti Miklós 1909-ben született. Ha élne, fiatalabb lenne, mint Palotai Ferenc. A személyi igazolványába Palotai Ferenc maga írja be, hogy érettségizett, technikusi oklevelet szerzett, mert a munkahelyén ő a személyzeti vezető. Ha lehetne, azt is utána írná: életemnek ez volt a legnagyobb vágya Még egy éve van, hogy valakit megtanítson a munkájára, mielőtt nyugdíjazzák. Egyelőre nincs megfelelő utód. Keresni kell. Palotai Ferenc fölépítette a szocializmust és formálisan nyugalomba vonul. GEMENCZI JÓZSEF Tervezés alatt áll a Simontornya —Dombóvár közötti közűt HÁZÉPÍTŐ tanulok Egy hete költöztek Szekszárdra. Pécsről jöttek, de tulajdonképpen az egész országból: mert a pécsi építőipari technikumba az ország minden részéből, de még a fővárosból is járnak hallgatók. A fiúk, lányok négy év alatt szerzik a technikusi képesítést, és aztán a nagy építkezések irányítói, ellenőrei lesznek. A technikumban gyakorlattá vált, hogy nagyobb csoportokra osztják a diákokat és azokat jelentős munkahelyekre irányítják nyári gyakorlatra. Így találkozhattunk már a pécsi diákokkal évekkel ezelőtt a műszergyári építkezésen, ott a középblokkos építéssel kapcsolatos gyakorlatot folytatták, az idén meg a szekszárdi bérház építésénél kaptak feladatot a fiatalok. Szaktanáraik és az állami építőipari vállalat építésvezetőinek és művezetőinek irányítása mellett a Gróf Pál utcai bérházcsoportnál dolgoznak a technikusjelöltek. Az eredeti tervtől eltérően nem egy, hanem két házon is dolgoznak, ugyanis a folyamatos munkát egy ház építésénél nem lehet megszervezni. így egyrészt az anyaghiány szervezési munkával való enyhítését is gyakorolják a fiatalok, másrészt önálló feladatként egyes munkamenetekkel kapcsolatban részfeladatok — például irányítás — megoldására is lehetőségük nyílik. Hiába technikusjelölt a fiú, nem minden dolog megy úgy, ahogy azt a szakkönyvekből tanulták Az anyagszállítás gépesítése még ezen az építkezésen sem tökéletes. Nyilatkozik a KPM Közúti Igazgatósága (Budapesti tudósítónktól.) Nagy munkában van a KPM Közúti Igazgatósága. Kiviteleztetnie kell az idén megrendelt közutak építkezéseit és fel kell készülnie a jövő esztendei útépítési program lebonyolítására. Ezek között az egyik legfontosabb a sokat emlegetett szekszárdi átkelési szakasz, amelynek befejezése sajnos tovább tart, mint remélték, mert először rendezni kell a csatornákat. Amint Zeke Zoltán minisztériumi főmérnök mondotta tudósítónknak, a városnak sem könnyű a csatornák építése és rendezése. Sajnos a nehézségek miatt 1967— 68 előtt nem is várható a további négykilométeres szakasz megépítése, amire 20 millió forint beruházást biztosítottak. A m:- nisztérium útosztálya szeretné ezeket a létesítményeket minél gyorsabban elkészíttetni, de ezeknek és a többieknek is elég sok akadálya is van. Kevés az útépítési kapacitás, ami a legfőbb akadály. Ennek ellenére folytatja a tárgyalásokat a kivitelezőkkel, hogy — amennyire csak lehet — előrehozza a kivitelezést. A Dunaföldvár—dombóvári út Simontornya és Pincehely közötti 5 kilométeres útszakaszának megépítését a Kaposvári Útépítő Vállalatra bízta. Sajnos ennek a 30 millió forintos beruházásnak a befejezési határideje sem lehet 1967—68-as esztendőknél előbb. Itt, ezen a fontos útszakaszon is megpróbálják az építkezést gyorsítani. Bár az idén már megkezdődnek a munkálatok, nagyobb erőfeszítésre számítani ebben az esztendőben még nem lehet. Július közepére készen lesznek azok a beruházási tervek, amelyek a Simontornya—Dombóvár közötti, körülbelül 60 kilométer hosszú közút rekonstrukciójára vonatkoznak. Ennek az útnak a zöme makadám. Ez is, mint a legtöbb új út, aszfalt lesz. Kivitelező erre az útépítésre még nincs, de valószínűen ezt is a Kaposvári Útépítő fogja végezni. A modernizált utak aszfaltosak, szélesebbek és modernebbek lesznek. (ZSOLNAI) ,
