Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

1ÖC6. július 5. TOLNA MEGYEI NÍÍPŰJSAÖ Asszonyok a komplexbrigádban Nem sok kedvük volt, mérgelőd­tek az asszonyok, anélkül, hogy az okát kutattuk volna, maguktól is elmondták, ami a begyüket nyom­ja. Aznap délelőtt 11 órakor áll­tak munkába, éjszaka 30 millimé­teres csapadék esett. Az előtte való nap hasonló volt, háromszor verte ki őket az eső, bőrig áztak. Hogyne mérgelődnének, ideges­kednének. Mint mondták Medárd napja óta majdnem minden nap beázik a „műhelyük”. Csoda, hogy ennyire is győzik a sokasodó mun­kát. A gaz nő és nem várhatnak arra, hogy kisüssön a nap és fel­szikkadjon a föld. Aznap, amikor kint jártunk, sáros volt a szőlő köze, nedvesek voltak a tőkék, de dolgoztak. A pártkongresszus tiszteletére A Szekszárdi Állami Gazdaság­ban tavaly alakult az első komp­lexbrigád. Az idén már 12 komp­lexbrigád dolgozik. A 12 közül két brigád jórészt nőkből áll. Két férfi van mindegyik brigádban, a gépi munkák, a permetezés, poro­zás és a sorközi művelés elvégzé­sére. Az 1. számú brigád — veze­tőjük Bomhér Gyuláné — 18 ta­gú és 62 hold termőszőlő évi mun­káját végzi. A kettes brigád 16 tagja 55,5 hold területen gazdál­kodik. Vezetőjük Asztalos István- né. Idei tervük holdanként 35 má­zsa csemegeszőlő-termés. A komp­lexbrigád a -IX. pártkongresszus tiszteletére vállalást tett a meg­tisztelő szocialista brigád cím el­nyerésére. Nagyszerű tetteket vál­laltak: többet, jobbat termelni és emberileg egymást segíteni. Az asszonyokat tettekre lelkesítette a vállalás, s most azért kedvetle­nek, mert a szeszélyes, esős időjá­rás miatt nem dolgozhatnak, más­részt kedvüket szegte, hogy az idei terméskilátások nem olyanok, mint amilyent szeretnének. A cse­megeszőlő kevesebbet hozott, mint az elmúlt években. Vállalásuknak van egy olyan pontja is, mely szerint a brigád tagjai kötelezik magukat a munkanaptár és a technológiában lefektetett elvek szerint a munka becsületes és lel­kiismeretes elvégzésére. A gyako­ri esőzés ebben akadályozza őket. Van úgy, hogy naponta csak 2—3 órát dolgozhatnak, de amikor az idő engedi 12 óráznak, hogy győz­zék az összetorlódott munkát. Nincsenek bérelt helyezések Az első számú brigád vezetőjé­nél. Bomhér Gyuláménál a köz­ponti híradó egy példánya min­dig kéznél van. Méltatlankodva mondja, hogy brigádja a legutóbbi értékelések szerint a pontozásban három helyezéssel lejjebb került. Emiatt a brigádtagok megsértőd­tek. Kalmár József elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára nagy türelemmel magyarázta meg a méltatlankodó asszonyoknak, hogy a versenyben a nyeréssel és a vesztéssel mindenkinek számolni kell. Nincsenek bérelt helyezések. A versenyben az juthat előre, aki tettekkel bizonyít és jobban dol­gozik. Sokat vitatkoznak A szocialista brigádmozgalmat azok az asszonyok kezdeményez­ték, akik évek óta együtt dolgoznak és összeszoktak. Tavasztól kezdve együtt vannak. A munkában ösz- szekovácsolódtak, jól ismerik egy­mást, hiszen többet vannak együtt mint odahaza családjuk körében. Mégis azt mondják, ennyit, mint az idén méa sohasem vitatkoztak. Az egyik brigádtag, Janusek Ist- vánné fogalmazta meg a vita lé­nyegét. — Arról 'vitatkozunk, hogy a brigádban mindenki úgy végezze a munkát, mintha magának dol­gozna — mondta. Könnyebb a szakvezetés dolga A szocialista cím elnyerése fel- | tételekhez van kötve, s ezeket a brigád tagjai önként vállalták. Többet, jobbat termelnek, betart­ják a munkarendet, növelik poli­tikai és szakmai tudásukat és em­berileg segítik egymást. A gond­jaikra bízott szőlészetben nagy szorgalommal és szakmai hozzá­értéssel dolgozik a szocialista cí­mért küzdő komplexbrigád. Hor­váth József, az állami gazdaság főkertésze és szőlésze szerint lé­nyegesen könnyebb lett a szak­vezető dolga. A komplexbrigád önállóan szervezi a munkát, s maguk a .brigádtagok válasszák meg munkatársaikat. Esetenként, ha például peronoszpóra, vagy más veszélyt éreznek, sürgetik a permetezést, a porozást. A komp­lexbrigádok alakulása óta a dol­gozók és a vezetők egyformán aggódnak a termésért. Igazi gaz­dái területüknek. A 170 holdas szőlészet munkáját egy ember, Szita Ferenc műszaki vezető irá­nyítja. Szita elvtárs a szakirányí­tást adja, a többj a brigád fel­adata. A brigád tagjai eleget tesz­nek vállalásuknak. A munkanap­tár és a technológiában lefektetett elveket átviszik a gyakorlatba. getlenül attól, hogy e teljes igaz­ság az adott helyzetben a kommu­nistákra nézve kedvező-e, vagy kedvezőtlen. E lenini tétel furcsa értelmezését tapasztalhatjuk sok­szor mindennapi életünkben: vannak, akik úgy vélekednek, hogy a teljes valóság kellemetlen yetületeivel való szembenézés csakis a kommunisták dolga le­het. Azaz: ha simán, jól mennek a dolgok, akkor ebben nem döntő a politikai munka részesedése. Ha azonban bajok vannak, ha kelle­metlen feladatokat kell megoldani akkor ez „csakis” a politikai munkára hárulhat, s az egyéb té­nyezők szerepe jelentéktelen. Ha­mis, de sajnos, létező „munka- megosztás” ez! Az igazsághoz tartozik, hogy jó időn át üzemeinkben, vállala­tainknál, mezőgazdasági termelő- egységeinknél az agitációs munka leszűkült a tervfelaüatok teljesí­tésére, a kommunista aktívák egy része pedig különböző „ügyek” — anyagbiztosítástól a munkaruha kiadásáig — intézője lelt. Az el­múlt esztendők gyakorlata mind­inkább szakít ezzel, ám végleges felszámolása nem megy egyik napról a másikra. A bevezetőben említett eszme­cserék egyikén, kötetlen, őszinte A brigádban még előfordul a munka közbeni lazsálás, vagy fe­lületesség. Megtörténik, hogy nem szemtől szembe mondják meg, ha valami nem tetszik, hanem az il­lető háta mögött. Asszonydolgok ezek, de nem általános érvényű­ek. Lényegében őszinték egymás­hoz és nyesegetik egymás hibáit. Tavasszal a metszés idején kiala­kították, hogy a brigádtagok kö­zül ki, melyik sorba dolgozzék. A beosztás azért jó. mert azóta ke­vesebb a vita, másrészt mindenki láthatja, a saját munkájáról ki­állított bizonyítványt. Ha egyik­nek a sora előbb kigazosodnék, mint a másiké, nem nehéz a kö­vetkeztetés, hogy bizony a „zöldre feketét húztak”, vagy nem elég mélyen járt a kapa. Más területen is előreléptek. A politikai és szakmai képzés — családos asszonyokról lévén szó, — nem könnyű, de megvan az igyekezet. A kettes számú bri­gádban néhány fiatal van. Közü­lük az egyik gimnáziumot, a má­sik a kertészeti szakiskolát végzi. Amíg a fiatalok az iskolában van­nak, a brigád tagjai végzik el helyettük a munkát. A Szekszárdi Állami Gazdaság­ban a komplexbrigádok munkája és a szocialista brigádmozgalom előrelendítője a termelésnek és az emberek tudatformálásának jól bevált eszköze. P. M. Hétmillió főiskolás ^4. Szovjetunió főiskoláin és felsőfokú technikumain je­lenleg hétmillió fiatal tanul. Az új főiskolák, fakultások és részlegek megjelenésével növekedett a szakemberek létszá­ma. Az ország gazdasági életében ma 4,8 millió főiskolai diplomával rendelkező szakember dolgozik. 1966-70-ben hétmillió közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szak­embert kell kiképezni. Az ukrajnai Lvov közelében lévő Dubljanában épült mező- gazdasági főiskola központi bejárata. Foto: B. Kristul elvtársi beszélgetés keretében hangzott el: „a gazdasági mecha­nizmus reformja érvényesülni hagyja a döntő, de eddig másod­lagosként kezelt törvényszerűsége­ket, a politikai munkában is még erőteljesebbé lesz az évek óta tartó folyamat, s a termelés leg­döntőbb tényezője kerül a közép­pontba, az ember”. Valóban, megfordul a sorrend: a politikai munka lényege a napi, operatív termelési feladatok „alá­támasztása” helyett mindinkább a fő folyamatok átfogása, elemzése lesz. Mindez nem a gazdasági ve­zetés helyett, hanem abból a sa­játos helyzetből kiindulva, amit a pártszervezetek, a tömegszerveze­tek — tömegkapcsolataik alapján, a szocialista demokratizmus leté­teményeseiként, s az össztársadal­mi érdeket kifejező pártpolitika helyi érvényesülésének biztosítói­ként — betöltenek. Mindez egy­ben annak lehetősége is, hogy — ahol még létezik, ott — a „kelle­mes-kellemetlen” feladatok alap­ján történő „munkamegosztásnak’ véget vessenek: a magyarázkodást valódi politikai munka, a ténye­ket megvilágító, a kérdésekre őszinte választ adó, a teljes va­lóságot átfogó magyarázat vált­sa fel. M. L. Mikor bélyeg a bélyeg ? — Nem cím keresztrejtvény — Az aláírás egyik része a papíron, másik a borítékon Életbe lépett az új postaszabályzat A legtöbb ember úgy van a jú­lius elsején életbe lépett posta­szabályzattal hogy: jó, jó, de ez­után mi lesz? Különösebb válto­zás nem — állapítsuk meg azon­nal — mert az új postaszabály­zat lényegében a régit módosítja, csak igen kis mértékben, és a mai helyzethez alakít néhány pa­ragrafust. A postaszolgálattal kapcsolatos belső ügyintézési dolgok, ezideig sem tartoztak a nagyközönség legfontosabb ügyei közé. Bennün­ket csak az érdekelt, hogy mikor kell sorbaállni és miért nem le­het az ügyintézést meggyorsítani. E két dolog változását remélhet­jük az új szabályzattól. A szekszárdi posta vezetőit fel­kerestük az új szabályzattal kap­csolatban és ott a lakosságot köz­vetlenül érdeklő kérdésekről be­szélgettünk. Meddig bélyeg a bélyeg? A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy amikor a bélye­get kiadták, az attól a naptól volt érvényes, mindaddig, amíg a posta terjesztette illetve amíg az érvényességi idő tartott. Az új szabályzat szerint nincs a bélyeg­nek érvényességi ideje, tehát a most forgalomban lévő bélye­geket addig lehet bérmentesítésre használni, míg a készletből tart... De, a bélyeg csak akkor bélyeg, ha a boríték címoldalának jobb felső részén van. A bélyegek fel­ragasztási helyének megjelölése és ehhez a lakosság segítségének kérése a gyorsabb kezelői mun­kát segíti elő, ugyanis így lehe­tővé válik majd a bélyegzőgépek alkalmazása, a tömeges levél feldolgozásánál is. Hova kell írni a feladó nevét ? már szinte alig találkozhattunk olyan borítékkal, amelynek hátsó részén volt a feladó neve. A mostani rendelkezés szerint a fel­adó nevét a boríték első részé­nek bal alsó sarkába kell írni. Ezzel kerülhető el, hogy a bé­lyegzőgépek használatakor a fel­adó címe elkenődjék, olvashatat­lanná váljon. Sőt, a vállalatok­nál — ahol az új szabályzat fiók­bérletet is előír —, a postafiók számát is fel kell tüntetni. Az már természetes, hogy a posta csak tiszta és jól címzett levelet tud megfelelő időben kéz­besíteni. Sőt, kérik, hogy a fő­városi kerületek után a régi vá­ros-, községnevet is tüntessék fel, például így: Budapest XVII. Rákosliget. A címzett így gyor­sabban kapja meg küldeményét. Nem elégséges a jövőben, hogy a borítékra csak ennyit írjunk: Fmsz, Kurd. Most az utcát és házszámot is fel kell a borítékon tüntetni... Tehát a rövidített vál­lalatnevek esetében ezt kell al­kalmazni. .. És, természetes, hogy a posta a jövőben sem fogadja el a keresztrejtvénnyel, vagy kép­rejtvénnyel címzett küldeménye­ket. Illetve ha ezek címzettjét ki tudják nyomozni, akkor cím­kiegészítési díjjal terhelik a cím­zettet. Csomag öt kilón felül is Megszűnik a korlátozás, hogy azok a postahivatalok, amelyek a csomagokat gyalogosan, vagy kerékpárral kézbesítik, például öcsényben és Szekszárd külső kerületein, csomagot csak öt kilo­gramm súlyig vettek fel. A köz­lekedési hálózat, eszközök fejlő­désével ez a korlátozás, amely szinte a posta fennállása óta volt érvényben, idejét múlta. | Értéket értéklevélben Megszoktuk, hogy a borítékon Ajánlott levélben küldözget- a feladó címét a bal felső sarkon tünk egy-egy húszast a katona­tüntettük fel. Az utóbbi években gyereknek, békekölcsönkötvényt az elvált feleségnek stb., Most az új szabályzat után erre nem lesz szükség, ötezer forint érték­határig, a posta értéklevélben továbbítja a küldeményeket. Ele­gendő, ha a borítékot lezárás után egy papírcsíkkal leragaszt­juk és azon a feladó úgy helyezi el aláírását, hogy annak egy ré­sze a papíron, a másik meg a borítékon legyen. Így az érték­levél hiteles és kézbesítéséért a posta szavatol... Üj rendelkezése a szabályzat­nak, hogy az expresszáruként feladott csomag után a posta szavatosságot vállal. Ha a küldeményt három napon belül nem kézbesítették, akkor a posta — a romlandó áruért — kártérítést fizet. Nem újdonság, de most már" a közönség tudomá­sára kell hozni, hogy a belföldre feladott, minden képeslapot húsz filléres bélyeggel kell ellátni és ezért akár egy regényt is írhat a feladó a lapra. A postaszabály­zat intézkedik a házmesterek ér­tékfelvételi jogáról, az elveszett küldemény tudakozásáról — a kártérítést itt külön nyomtatvá­nyon kell már kérni, nem úgy, mint eddig, hogy a tudakozó egy­ben bejelentés is volt kárigényre. Tehát az új postaszabályzat változásával kapcsolatban a régi gyakorlattól kis mértékben el kell térni. Ezért ajánlatos, ha a postával kapcsolatos ügyintézé­sünk során a személyzettől fel­világosítást kérünk, a posta dol­gozói ezekben a napokban is csak úgy, mint korábban, a legnagyobb udvariassággal állnak a lakosság rendelkezésére. — Pj — /

Next

/
Oldalképek
Tartalom