Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

1

1906. július 3i.

TOLVA MEGYEI NÉPtJSAG

. míg megvalósul gyönyörű képességünk a rend . .

(JÖZSEF ATTILA)

A legmélyebb érzelmek egyike a hazafiság

A munka nemesít, — talán elcsépelt frázisnak tűnik a mondás. Pedig nincs fennköltebb érzés, mint amikor egy kőműves végignéz a maga építette házon, amikor a szabó tökéletesre szabott és varrt egy ruhát, amikor a kertész gyönyörködtető rendben tartja a kertjét. És a sor, a felsorolás a végtelenségig mehetne. A kommunista erkölci valahol ott kezdődik, amikor az ember érzi ezt az alkotóerőmet, amiből másoknak, a kommunista közösségnek is öröme telik.

S áldozatos alkotómunkát csak az képes végezni, aki szereti, becsüli hazáját, népét. Az ember legmélyebb érzelmeinek egyike a hazafiság.

l^fagyarnak lenni” — van a 99iTa- mondatban valami pátosz. S valószínűleg ugyanezt érzi a francia, meg a szovjet ember is, amikor francia, vagy szovjet voltát emlegeti. S ez a büszkeség milyen jól megfér más népek, más országok megbecsülésével is.

A kommunista erkölcs hazaszeretet kategóriája mellé szorosan tartozik a proletár internacionalizmus érzése. Már Petőfi Sándor is világszabadságról ír versében. De a más népek, nemzetek sorsa

* tassa a Tolna megyei ember szíIVfeSsze jövendővel komolyan vét. Elég egy lírai hangú népi

vess öszve jelenkort. — dallam, — s érzi aki hallgatja, _

______________________________

H

ass, alkoss, gyarapíts: s a haza hogy elég a nemzeti Himnusz né- fe[etti aggódás, megértés és kötényre derül!” — Kölcsey Ferenc hány taktusa, hogy valami ősz- jsösségvállalás csupán a kommu- örök értékű és érvényű szavait ma szeszorítsa az ember torkát. S ez is meghatározónak tekinthetjük, a .valami a haza iránt érzett sze- Az alkotás öröme, fáradozás a retet, haza fellendítéséért nemzeti *

büszkeséget támaszt mindenki- Dejártam a naprendszer ben bolygóit, — Mint fantaszVéhány év alatt épült fel a Du- tikus regény utasa. — De hallotzösségvállalás csupán nista társadalmak sajátja.

„Megint egy eleven fáklyaj” — kiált fel versében Hunyadi István, amikor a hírekből értesül arról, hogy Dien Thi Van, 17 éves vietnami lány tiltakozásul népe szenved-'se'ért elégette maim Cementmű. Impozáns épülete t^n: ? ™ Diákok, KISZ-esek és úttö

rők, gyárak, üzemek dolgozói, hivatalok adminisztrátorai és szak— büszkeséggel tölti el nemcsak se^ vissza, siessek haza.

azt a sok ezer fiatalt, aki részt Keszthelyi Zoltán, a kolto, _______________ ______

v

ett a KISZ védnökségvállalasa Mert a haza minden ember emberei, nemre és korra való te- keretében az építkezésén, — ha- számára apró dolgokból tevődik kintet nélkül, más-más időben és nem szinte mindenkit, aki össze. Egy-egy szülői pofon, egy- ...

magyarnak érzi magát. Buda- egy rokonnal, vagy ismerőssel pest gyönyörűsége mindenkit töltött kedves délután, egy bala- e Ica gad tat, aki néhány órát töl- toni üdülés, egy galyatetői kirántott már utcáin bolyongva, meg- dulás. Kosztolányinak az „Üllői lcapóak este a Dunában csillogó úti fák”, Petőfinek az „Alföld”

fényei.

más-más helyen, de azonos szóval tiltakozással emelik fel hangjukat a vietnami nép védelmében napjainkban. S nemcsak az ottani nép, de a proletár szolidaritás szülötte és gyermeke Kuba.

Magyar sikerről adnak számot nek a „Tiszapart”, vagy egy olyan a külföldi lapok. Itthon, szívesen kis jelentéktelen növény, mint a és örömmel éltesül mindenki a „Pitypang” — jelentették és idéz- hírről. Nemzeti büszkeség, fele- ték kicsiny voltukban is a hazát, lősségérzet és hazaszeretet tölti Hányán éreznek hasonlóan? el az embert, amikor Ikarusz- Hányán mennek el nap, mint nap buszt lát egyiptomi híradóból, közömbösen egy fa mellett, de

meg a „Puszta télen”. Szép Ernő- \ proletár szolidaritás támogatásával a rokonszenvében növekszik és fejlődik több afrikai ország.

*

TJazaszeretét, — a legmé- lyebb érzelmek egyike. Erkölcsös a haza szépülésén, fejamikor nagyobb mennyiségű meg- ha kivágják, ha nincs többé, mi- lődésén munkálkodnia mindenkirendelés érkezik a sárközi szót- lyen üresség, milyen hiányérzet t esek re, amikor magvar balett- marad a helyén. „Virág mit ér,

nek. Az egyéni érdekeket háttérbe szorítva munkálkodni egy

táncos pár szerepel sikerrel Pá- mit ér a bérc nekem? — Hazát nemzeti fellendülés érdekében, S rizs ban, amikor a nemzetközi kíván, hazáért ver szívem,” — sportversenyek eredményhirdető- mondja Eötvös József. Mert a sénél felhangzik a magyar Him- Mount Everest lehet a világ leg- nusz és a dobogón magyar ember fenségesebb hegycsúcsa, lenyűáll.

gözheti szépségével, méltóságával

a szocialista haza szeretete párosul a proletár internacionalizmussal, — más népek megbecsülésével, elismerésével, tiszteletben tartásával és ha kell támoaki a lábánál tekint fel rá, de a gatásával is.

A haza, — a magyar táj, _ magyar szó, a magyar kultúra, az szekszárdi embernek minden el„ /■ _______íjI. ~ íomorocp ne ol r-Q cfo H+Q+a cta I PT.+

a

mi egységbe fonja és egységbe fogja a magyar társadalmat.

„A hazafiság egyike a legmélyebb érzelmeknek, amelyet egymástól elszigetelt hazák létezésének évszázadai és évezredei szilárdítottak meg...” — írja Lenin erről az érzésről. Mélyértelmű igazságát azok érzik fájdalmasan, akik átélik a hazától való távoliét keserű napjait.

*

Évszázadok? Évezredek? Milyer szerepük lehet az évek múlásának a hazaszeretet kialakításában? Hiszen, ha csupán időn múlik, az idegent is meg lehet szokni.

Csakhogy ez az idő szó szerinti évszázadokat jelent. A történelmi múlt, a nemzeti hagyományok, az ősi kultúra, az emberemlékezet előtt kialakult közös szokások azok, amelyekben kivirágzik a hazaszeretet.

„Egyedül a szabadság szerete- te és a vágy: hazámat az idegen járom alól fölmenteni, veit célja, minden tetteimnek”, — írja vallomásaiban II. Rákóczi^ Ferenc. Régi idők embereinek hősi harca egy nép fennmaradásáért az, a „--ly tiszteletet ébreszt az utókorban. A kuruc kor romantikája táplálja a mai haza szeretetét. Elég egy bokály a külhoni kirakatban, hogy gyorsabban dobogismerése és elragadtatása mellett is hiányozhat a szekszárdi domboldal szőlőfürtöktől terhes vidéke.

(Folytatás a jövő vasárnapi számban.)

MÉRY ÉVA

Egy hátizsák adópengő

A történetet talán már véglegesen elfeleitettem volna, ha nem idézi fel egy levél, amit régi papírjaim között találtam. Arról szól ez a levél — helyesebben levélmásolat, a paksi üzemi bizottság példánya —, hogy megbíznak, mint a gyár üb-alelnókét, utazzam fel a budapesti központba pénzért.

levélben tételesen kimutatják, hogy napi vásárlásra, rendkívüli segélyre, OTI-járulékra és alkalmazotti adóra, valamint előre nem látható kiadásokra mennyi pénz kell. Levonva a jelenlegi pénztárkészletet, szükség van 3 380 000 000 — azaz hárommilliárd-háromszáznyolcvanmillió adópengőre. Mindezt telefonon is megbeszélték már, személyesen nem is a nagy érték miatt kellett felutazni — a pénz értéke abban az időben rohamosan csökkent —, hanem inkább azért, mert a postai szállítás nehézkes lett volna és mire így ideér, teljesen elértéktelenedett volna az a közel négy- milliárd adópengő.

Dehát mi is volt az az adópengő? Pár hétig — 1946 tavaszán — a stabilitást képviselte az inflációban. Azért hoztak létre, hogy elejét vegyék a spekulációnak, ne lehessen az adófizetés halogatásával üzletelni. Naponta megállapítot- tak az adópengő árfolyamát — hogy mennyit ér „rendes" pengőben. Ahogy azonban fokozódott az inflá-'' jött a miipengő, meg a bilpengö, az adópengő fokozat i „előlépett" rendes pénzegységgé, a már csak csillagászati számokban kifejezhető pengő helyett adópengőben számoltak az üzletekben, adópengo került a munkás borítékjába is. Természetesen, sorsát az adópengő sem kerülhette el, az infláció rá is kiterjedt, úgy járt, mint „elődje”, napról napra csökkent az értéke.

A hajnali vonattal mente.n fel Pestre, egy üres hátizsákkal. Déltájban jelentkeztem a központban, ahol aztán fél óra alatt megtömték a hátizsákot vadonatúj adópengő- kötegekkel. A pénztáros elmosolyodott, amikor elkezdtem, kötegenként megszámolni, megvan-e mindegyikben a száz darab. — Hagyja csak fiatalember, láthatja, hogy frissen Jött a nyomdából, géppel csomagolták. Meg aztán ki lopna ebből az értéktelen papírból?

így aztán csak a kötegeket számoltam meg.

A vonat este indult hazafelé a Déliből. Hely már csak az egyik kocsi tetején jutott. A tető kemény volt, teljesen alkalmatlan az alvásra. Amikor már nagyon elálmosodtam, a pénzzel teli hátizsákot tettem a fejem alá, a négymilliárd adópengőn aludtam.

Csak másnap délben, amikor a tele hátizsákkal jelentkeztem a gyárban, derült ki, hogy túlságosan könnyelmű voltam, amikor párnának választottam a pénzt. A több száz kötegből egyetlen ép sem maradt, ott volt a rengeteg papírpénz, „Ömlesztve”, be kellett csukni az ablakokat, hogy a szél el ne vigye a szanaszét szálló adópengőket.

Fél napig tartott a meg számolásuk, újrakötegelésük, de hiánytalanul megvolt a pénz. Ezután került sóz. a borítékolásra, majd még aznap a fizetésre. Hogy-hogynem, az emberek nem nagyon nézték, mi van a borítékban, nem igen érdekelte őket, hogy benne Van-e a feltüntetett összeg. Inkább a folyosóra frissen kiszegezett újságot nézték. Az újságban ugyanis a pár nap múlva megjelenő forint képe volt látható.

J. J.

Szekszárd Körzeti Sütőipari Vállalat

FELVÉTELRE KERES 2 gépkocsivezetőt

Feltétel: személy-, tehergépkocsi-jogosítvány, 5^ éves szakmai gyakorlat, gépkocsiszerelők előnyben, valamint szekszárdi illetőség. J elént- kezés: Szekszárd, Rákóczi út 10. (234)

A KÖNYVEK SZERELMESE

Már az elemi iskola első osztályában rabul ejtette a betűk valamiféle, számára eddig teljesein ismeretlen varázsa. Különös kíváncsiság hajtotta, űzite az addig ismeretlen betűk világában. Később, mikor már folyékonyan tudott olvasni, ha csak szerét tehette leült és olvasott. Sokszor megszidták érte. Ilyenkor ugyanis hiába szóltak rá, hogy segítsen, ő inkább olvasott. Nem tudott ellenállni a belső kényszernek, ha meglátta a nyomtatott betűt.

Az iskoláit hamar befejezte. Igaz,

mai irodalmat is olvassa. Elsősorban a gyorsan pergő cselekmények, izgalmas történetek érdeklik. Nem szereti az unalmas könyveket, bár mint mondja: „Jól tudom azok sem unalmasak, hanem az én hiányos alapműveltségem következtében nem értem meg mondanivalójukat”.

A cserzőműhelybe kihelyezett becsületkönyvtár valamennyi kötetét kiolvasta, úgy, hogy most más üzemrészek könyvtárait keresi meg. Mint legjobb olvasót az ünnepi könyvhéten egy író-olvasó találkozón váratlan kitüntetés érte. Bede Anna és Rákosi Gergely egy-egy dedikált kötetükkel ajándékozták meg.

Az idős munkás szavaiból kicseng a könyv szeretete, ugyanakkor szabatos, meglepően jól szerkesztett mondatai elárulják olvasottságát. Amit nem .tanulhatott meg az iskolában, azt bőségesen pótolta a könyvekből, amelyek hűséges barátként állandóan ott vannak táskájában.

Házi könyvtára — amelyet az idők folyamán gyűjtött — lassan megfogyatkozik. Fia viszi el a köteteket, mondván „apámnak ezek már úgy sem kellenek”. Ö pedig, bár fájó szívvel válik meg

M. Jobbágy II. János átveszi a legtöbbet olvasónak .járó jutalmat.

ÄÄ1 kellett. „Sze- Jobbágy Jánosból id. Jobbágy legkedvesebb írói Móricz Zsig- könyveitől mégis örül. hogy fia S? Sd ^tónek nem II. János lett. mond, Jókai Mór és Verne Gyű- örökölte a könyvek szeretetet.

való a tanulás” — ismételgették És az olvasás? A nyomtatott be- la. Hogy miért éppen ok. így Id, Jobbágy II. János egyszerű neki többször is. S mit tehetett tűkhöz éppen olyan hű maradt, indokolja: „Morjczot azért szere- munkásember, aki közel félmást: dolgozni ment. A jól meg- mint munkahelyéhez. Ha csak tem, mert rendkívüli nagy egy üt- évszázada áll a cserzőkád mellett, termett erős testalkatú fiú 1920- tehette ezután is olvasott, de most érzéssel ábrázolja a szegények Becsülettel, szorgalmasan, lelkiw,m __ tizenhárom éves korában már egyre nagyobb figyelemmel, nyomorúságos életét; Jókait nagy- ismeretesen végzi munkáját.

— jelentkezett a simontomyai Sőt értékelte az elolvasott köny- szerű mesélő készségért, míg bőrgyárba Felvették. A cserző- veket, megbeszélve féleségével — Vernét hatalmas műhelybe került s itt dolgozik akivel ugyancsak megszerettette .-. szeretem”.

,azóta is. Negyvenhat éve ennek, könyvet — annak mondanivaló- Rövid, szűkszavú,

A közel fél évszázad alatt. ifj. ját.

fantáziájáért Ügy, ahogy azt a könyvek pozitív hőseitől tanulta.

Rövid, szűkszavú, de a lényeget meglátó értékelés. Persze a SZIGETVÁRI LÁSZLÓ