Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

1966. július 36. ’ TOLVA MEGYEI NfiPCJSÁd 3 Tejeskannafülek, kávéfőző-alkatrészek, kengyeltartók és még vagy tucatnyi egyéb cikk készül a Bátaszéki Vegyesipari Ktsz prés­üzemében. Egyelőre két excenterpréssel dolgoznak, de már sze­relik a másik kettőt is. Jelenleg hatan dolgoznak a kis üzemben, de a létszámot — ahogy az újabb két gépet is üzembe állítják — hamarosan tízre emelik Gyorsmérleg az idei érettségi vizsgákról Végleges statisztikai adatok ugyan még nem állnak rendelke­zésre, de gyorsmérleg már készült az idei érettségi, illetve képesítő­vizsgákról. Dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium köz­oktatási főosztályának vezetője erről a következőket mondta: — A gimnáziumokban, szak­középiskolákban, technikumok­ban és a dolgozók középiskolái­ban -az elmúlt tanévben összesen körülbelül hetvenezren szereztek érettségi, illetve képesítő bizo­nyítványt. örvendetes tapaszta­lat, hogy az érettségi vizsgákon számottevően javult a vizsgafe­gyelem, csökkent az írásbelin el­követett szabálytalanságok szá­ma. — örvendetesnek tartjuk, hogy a diákok magyar nyelvtan tudá­sában határozott javulás követ­kezett be, javulás mutatkozott az érettségin a történelem-tilozóűai, politikai-gazdaságtani ismeretek­ben. Viszont általában nem va­gyunk elégedettek a magyar iro­dalmi feleletekkel és a történelmi összefoglaló, egy-egy nagyobb korszakot tárgyaló fejezeteinek tudásával. Ami a matematikát illeti: a diákok jórésze a matematikai tételeket ugyan megtanulta, de az alkalmazásban, a példák meg­oldásában sokkal kevésbé volt otthonos. — Egyöntetű vélemény alakult ki az oktatási szakemberek, a vizsgaelnökök körében, hogy az idei vizsgákon kiemelkedő volt a most már nagyobb számban érettségizett szakosított tantervű — tagozatos — osztályok diákjai­nak teljesítménye, ez vonatkozik elsősorban a nyelvi tagozatos osztályokra, de az idén végzett természettudományos osztályok diákjaira is. vezőbb feltételeket biztosítanak a vállalatoknak, a kutatóintéze­teknek, az új gazdasági mecha­nizmus előkészítésének és ki­bontakozásának időszakában. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági fejlődés hatékonyságát jelző, oly gyakran emlegetett minőségi mutatók, így a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatok köz­pontilag nem írhatók elő, illet­ve végrehajtásuk nem is ellen­őrizhető egyértelműen a vállala­toknál. Mindezt viszont pontosan megtervezhetik a vállalatok, a technikai haladás irányainak a piac — a hazai és a külföldi fel­használók — igényeinek ismere­tében. S a központi tervszerű irá­nyítás megfelelően ösztönöz majd a szükségletek magasszínvonalú kielégítésére, a műszaki tudomá­nyos fejlődésre a vállalatoknál. Ezt a célt szolgálja már ma is az év elején életbe léptetett pré­miumrendszer, s 1968-tól mégin- kább az új rugalmas árrend­szer, s a termelés műszaki, gaz­dasági színvonalát, valamint a vásárlók elismerését és bírálatát egyaránt tükröző nyereség, amely a vállalati gazdálkodás fő muta­tójává válik. A vállalatok műszaki fejlesztő munkájában így megszűnik majd az öncélúság, a formalitások ve­szélye. A költségvetésből finan­szírozott akadémiai intézetek és egyetemi tanszékek alapkutatási eredményeihez a jövőben is in­gyenesen hozzájuthatnak a vál­lalatik, ám a konkrét helyi fel­adatok megoldási módjai közt már gazdasági mérlegelések alap­ján szabadon választhatnak. A műszakig és vállalatfejlesztési alap terhére bővíthetik saját ku­tató-fejlesztő részlegük létszá­mát, vagy megbízható gazdasági számítások alapján a vállalkozás­szerűen működő műszaki kutató- és szervező intézeteknél megren­delhetik egy-egy feladat kidol­gozását, illetve külföldi licenc­vásárlásra tehetnek javaslatot. Tehát nemcsak a fejlesztés irá­nyát, hanem a konkrét megol­dások módját tekintve is szaba­don dönthetnek a vállalatok, aszerint, hogy melyik hoz gyor­sabban, magasabb színvonalú gazdasági eredményt a helyi kol­lektívának és a népgazdaságnak. Ahhoz, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztés valóban felelős­ségteljes vállalati feladattá vál­jon az új gazdasági mechaniz­musban, szükséges felülvizsgálni mindazokat a bürokratikus in­tézkedéseket, amelyek jelenleg fékezik ezt a munkát, indokolat­lanul monopólhelyzetet teremte­nek, az üzemek elkényelmesedé­sére, technikai konzervativizmus­ra vezetnek. így például a pro­totípus körülményes jóváhagyási eljárása, a profilgazda-rendelet, a beruházási kódox számos in­tézkedése, fékezi jelenleg a vál­lalatok kezdeményező készségé­nek kibontakozását, s igyekszik kiküszöbölni a fejlesztő munká­ban elkerülhetetlen kockázatot, miközben behozhatatlan idővesz­Kombáj n vallató Az SZK-gyár mérnöke Tolna A látogató váratlanul érkezett a Tamási Gépjavító Állomásra, időbe telt, amíg tolmácsot kerítettek. Végül kettő is akadt... Így aztán nem volt akadálya annak, hogy Ivan Lebegyev mérnök elmondja látogatásának célját. Az SZK-kombájnok gyárának kép­viseletében jött Magyarországra. — Tavaly is jártam már itt, de akkor csak rövidebb időt, két hónapot töltöttem el. A mostani látogatás már hosszabb lesz, négyhónapos — mondotta a bemutatkozáskor. — A célom az, hogy tanulmányozzam a gépek üzemeltetését. Főleg az új kom­bájnok gyári előírás szerinti összeszerelését, munkába állítását. Hiszen a gyárnak is érdeke, hogy gépei ne csak egy szezonon, ha­nem több éven keresztül dolgozzanak kifogástalanul Amennyiben az összeszerelésnél, a munkába állításkor, a szervizműhelyben és a géppel dolgozó kombájnosok pontosan betartják a technológiát, hosszú ideig munkaképes lesz az SZK. Ezért kell mérnökökkel technikusokkal, műhelymunkásokkal, kombájnosokkal kicserélnünk, megbeszélnünk a tapasztalatokat. — A szovjet kombájnokat el­ismerten jónak tartják nálunk. — Ennek csak örülünk. Tud­juk, hogy Magyarországon mint­egy tízezer kombájnunk dolgo­zik. összesen ötvenegynéhány or­szágba exportálunk. Érdekünk te­hát, hogy gépeink jók legyenek, megfeleljenek minden munka- követelménynek. Gyárunk kollek­tívája már összekovácsolódott, sok tapasztalattal rendelkezik, de, hogy még jobb kombájnokat gyártson, tanulmányoznunk kell, hogyan válnak be különböző vi­szonyok között. Természetesen nem állhatunk meg egy-egy tí­pusnál, újabbakat, még jobbakat kell kiadnunk. — Milyen módosításokra ké­szülnek? — Például; hidraulikus erő­átviteli rendszerre, hogy nagyobb terhelésnél a gép teljesítménye is növekedjen. Meg kell jegyeznem, hogy a megrendelő kívánságára lánctalpas kivitelben is szállí­tunk, — Tudomásunk szerint nálunk csak gumikerekes kivitelben van. — Van egy lánctalpas is. A kí­sérleti intézetnél. .. — Mi a véleménye a ma­gyar kombájnosokról? — Mondhatok jót is, rosszat is. Voltam például itt, a megyében Dalmandon. Csak jót mondhatok Gyémánt Istvánról, csak gratu­lálhatok neki. Nagyon jó szak­ember észreveszi a legkisebb hibát is és maga kijavítja. Nem vár a szervizre. A karbantartást min­dig és úgy végzi el, ahogyan a gyári utasitás előírja. Ismerek Magyarországon kombájnosokat, akik már hosszú évek óta foly­tatják ezt a mesterséget, de a többségük fiatal. Ez a szakma itt aránylag fiatal. Hogy kellően ér­zékeltessem; nálunk a kombáj - nos nem egyszerűen lakatos, gép­szerelő, hanem betakarítási szak­ember. Igaz, itt is vannak, akiket már azoknak lehet nevezni, akik még nagyobb teljesítményre ké­pesek lennének. Learatnak 70— 80—100 vagon gabonát — és nincs több aratnivaló. Lebegyev mérnök elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan dol­megyében goznak az újonnan munkába állí­tott kombájnok. — Varga Vendel is új géppel dolgozik Szakályban... A kombájnost éppen kényszer- pihenőn találta, az eső miatt. Alaposan átvizsgált mindent. A szalmagyűjtőnél kisebb hibát fe­dezett fel, egy lazán meghúzott csavart. — A kis hibából lesz a nagy. Ami meghúzandó, meg kell húz­ni, emberül — jegyezte meg. — Ügy, ahogyan az utasításban van. A továbbiakban szóba került egy lényeges dolog. A gyár ál­tal kiadott kezelési utasítást le­fordították ugyan magyarra, de szemléltető rajzok, képek nélkül. A száraz fordítást így a kombáj- nosoknak nehéz megérteni. Kül­kereskedelmi vállalatunknak erre is kellett volna gondolni. — A kombájn akkor a leg­gazdaságosabb, ha hosszú éveken keresztül lehet vele dolgozni — állapította meg ismételten, a lá­togatás végén Lebegyev mérnök. — Nagyon sok múlik a szak­szerű karbantartáson, munka köz­ben. Az aratás befejezése után pedig az előírás szerinti tárolá­son. Ügy látjuk, gépeink jók, be­váltak a munkában. Erre az is bizonyíték, hogy a gyár ugyan úgy számolt, hogy tizenkét száza­lékos lejtőviszonyokig dolgozhat pontosan. Itt viszont ennél nehe­zebb terepviszonyok közt is használják eredményesen. — Befejezésül engedjen meg még egy kérdést! — Tessék... — Mennyi kombájn készül a gyárban? — Négy és fél percenként ke­rülnek le a szalagról... BI. HÁROM HÉTIG OLCSÓBBAN! Toll, táska, ceruza Délután két óra van. A szek­szárdi 23-as számú papírboltból levélpapírcsomagot gyengéden szorítva, fiatal lány lép ki. Az álmodozó teremtés egyben prak­teséget okoz. A sok visszásságra módot adó újítási és találmányi rendelet is felülvizsgálásra szo­rul. A fejlesztő szakemberek munkaköri kötelességévé válik az újítás, a kezdeményezés és álta­lában az alkotó gondolkodás, ki­emelkedő eredmények elérése esetén viszont alapkeresetük és prémiumuk beosztott munkakör­ben is elérheti, vagy megközelít­heti majd a vezető állásúnkét. Nagy feladatok állnak mérnö­keink, technikusaink, közgazdá­szaink előtt. Az ötéves terv lel­kesítő célkitűzéseinek végrehajtá­sában nemes versengés alakulhat ki a vállalatok, a kutatóintézetek, a fejlesztő szakemberek között. S az a kollektíva, amely többet tesz a műszaki haladásért, ered­ményesebben munkálkodik a kö­zösség érdekein, munka- és élet- körülményei is gyorsabban ja­vulnak. S aki személy szerint többet ad a társadalomnak, az maga is nagyobb hasznát látja majd. Érdemes tehát már ma a gazdasági reform szellemében korszerűen gazdálkodni, a mű­szaki fejlesztés meggyorsításán tevékenykedni, hiszen olyan nagy belső tartalékok hasznosíthatók a vállalatoknál, amelyek az öt­éves terv előirányzataihoz képest is meggyorsíthatják gazdasági elő­rehaladásunk ütemét, szilárd ala­pot teremtve a népjólét további emeléséhez. KOVÁCS JÓZSEF tikus is: kedvezményes áron vet­te a papírköteget. Pillanatok alatt szétválogatjuk az üzlet vezetőjével az eddig le­blokkolt papírokat. Legtöbb a go- lyóstollvásárló. Kelendő a töltő­toll, viszik a fotóalbumot, a MOFÉM-ceruzát, és az Iker háti­táskát, amelyikből az egyéb na­pokhoz viszonyítva már ötszörö­sét adták el. Az üzlet felkészült az erősebb forgalomra, vala­mennyi engedményes áruból bő­ven van készlet. Stárok kaphatók A tenyérnyi illatszerüzletben egymást érik a vásárlók. Furcsa hangot hallok az üveges polc elő­teréből: — Csrrr ... csrrr ... Az újonnan választott ébresztő­óra most mutatja be bátor csör­gését. — Carmen, Joli és kétféle Stár óránk kerül olcsóbban eladásra — mondja az üzletvezető, Pókai Józsefné. A blokkszortírozás elárulja, hogy a vásár első napjaiban is sokan gondolnak hozzátartozóik­ra. Eddig harmincán vettek aján­dékot: gyöngyöt, bizsut, hamutá­lat. Keresik a nyár üde, színes láncait, kerámia nyakékek között válogatnak, öröms2erző kedvvel apák és csíkos trikós kamaszok. Egy adat a később érkezőknek: csak napszemüvegből 30 ezer fo­rintos készletük van, és a színes láncok fajtáit hamarjában nem is győzik megszámolni. Kárpitozott székek, fonott bútorok Az eső megriasztotta az eláru­sítókat, behordták a bútorbolt elől a hangulatos fonott bútoro­kat, kerti székeket. Most az üzlet előterében hívogatnak az ülőbú­torok. — Tessék kipróbálni! Ugye, milyen kényelmes ülés esik raj­tuk? A bevétel az első napon meghaladja a 30 ezer forintot. Majdnem a teljes készlet elkelt az első napon a komlói kárpi­tozott garnitúrából. „Kékes” szo­ba még kapható. — „Ibolyát” már ne is keres­sék! Ebből a heverőnkből csak egyetlen egy van már. — Mit vehetnek, akik később értesültek az engedményes vásár­ról? — Könnyed vonalú kárpitozott székeket, kényelmes, laticeles fo­telokat, fonott kerti bútorokat, virágtartókat és még nagyon sok féle cikket. Az engedményes ár ezúttal sokat segít a modern bú­torok beszerzésében. A szögletes is praktikus A mostani vásár bebizonyítot­ta, hogy az eddigi megmagyaráz­hatatlan idegenkedésnek a szög­letes mosógéptől semmilyen reá­lis oka nincsen. Különös, hogy a 30 százalék árengedmény után már senki sem kételkedik abban, hogy a szögletes mosógép éppen olyan praktikus, mint a gömbö­lyű. — Tizenhat mosógép egy na­pon! Csak mosógépből több mint 20 ezer forint az első napi bevé­tel. — mondja a villamossági bolt vezetője. — Lesz elegendő a későbbi vá­sárlóknak is? — Raktáron van ötven darab, de utánszállítási is vállalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom