Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1966. július 3. 3 r TOLNA MEGYEI VÜPtJJSÄG Egy és negyed század a tudomány szolgálatában A TIT ünnepi ülése a szekszárdi zeneiskolában 1841. május 28-án, 125 éve ala­kult meg a Magyar Természet- tudományi Társulat. A jubileumi évforduló tiszteletére a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének elnöksége ünnepi ülést tartott tegnap dél­előtt a Liszt Ferenc zeneiskolá­ban. Az ülés elnökségében helyet foglalt többek között Hunyadi Károly országgyűlési képviselő és dr. Gyugyi János a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese is. Az ünnepséget Létay Menyhért tanár nyitotta meg. Bevezető sza­vai után dr. Horváth József Vö­rösmarty: Gondolatok a könyv­tárban című versét szavalta eL Ezután dr. Prantner József a tár­sulat megyei szervezetének elnö­ke tartott ünnepi beszédet. Ismer­tette nagy vonalakban az alaku­lás óta eltelt idő eredményeit és különös részletességgel tért ki a felszabadulás óta eltelt időszak munkájára: Elmondotta, hogy a megyei szer­vezet az ötvenes években alakult de 1953-ig nem beszélhettünk ak­tív munkáról. 1953-ban viszont már 16 104 hallgató előtt tartottak különböző ismeretterjesztő előadá­sokat, melyek szervezése a követ­kező években, különösen 1958-tól megélénkült. Szerte a megyében előadássorozatokat szerveztek és eljutottak a kisebb községek dol­gozóihoz is. Rendre alakultak a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák, amelyek ma is rend­szeresen működnék, Sikerült az ifjúsággal is meg- kedveltetni a természettudományi előadásokat. A fiatalok körében jelenleg a nyelvtanfolyamok a leg­kedveltebbek. a TIT szervezésé­ben kezdeményezett országjárás is nagy népszerűségnek örvend. Itt nemcsak a tájak szépségét, ha­zánk egyes részeit ismerik meg a résztvevők, hanem e kirándulások a hazaszeretetre, a szocialista ha- zafiságra nevelnek. Az utóbbi időben, a tudomá­nyok fejlődésével nagymértékben megnőtt az érdeklődés. A közel­múltban nagyobb súlyt fektettek az előadók felkészülésére is. 392 konferenciát, klubvitát tartottak ennek érdekében. Jelenleg 15 szak­osztályban 490 előadó működik. Az ünnepi beszéd után került sor az országos elnökség által ado­mányozott oklevelek és emlék­lapok kiosztására, azon TTT-tagök között, akik 10 vagy ennél na­gyobb időt töltöttek el a szerve­zetben aktív társadalmi munká­ban. A jubileumi évforduló alkal­mával dr. Prantner József a Munkaérdemrend bronzfokozatát kapta a társulatban végzett oda­adó munkájáért. Az ünnepi ülés befejező aktusa­ként Simonfay Mária és Szkladá- nyi Péter fiatal zenetanárok két Liszt-művet adtak elő. Ez­után a résztvevők a Garay-szálló éttermében közös ebéden vettek részt Megnyílt a kisipari szövetkezetek termékbemutatója Tegnap Szekszárdon, a közgaz­dasági technikum tornatermében ühnépélyes keretek között került sor Tolna megye kisipari szövet­kezetei termékbemutatójának megnyitására. A megnyitón részt vett Szabó- pál Antal, a megyei tanács vb- elnöke, Pollák Andor, az MSZMP megyebizottsága ipari osztályának munkatársa, Timár Géza, az OKISZ osztályvezetője, Király Ernő, a KISZ MB titkára, dr. Ke­lemen Sándor és Korsós István, Imre József a megyei tanács osz­tályvezetői. Részt vettek továbbá a megye és Szekszárd város társa­dalmi és tanácsi vezetői, a nagy- és kiskereskedelem képviselői és mintegy 150 főnyi érdeklődő. A termékbemutatót Gyerő And­rás KISZÖV-elnök nyitotta meg Elmondotta, hogy 1961 óta — öt év eltelte után — került sor ismét a szövetkezeti ipar- termékeinek bemutatására, s így a kiállítás a megye kisipari szövetkezeteinek második ötéves tervben elért fej­lődését hivatott bemutatni. A megnyitó keretében a KISZÖV elnöke előzetesen bemutatta a ki­állítás termékeit, maketteket, fényképeket és tablókat. Az ünnepélyes megnyitó után a KISZÖV és a szövetkezetek szak­emberei tájékoztatták a vendége­ket és érdeklődőket a termékekről. A kiállítás július 9-ig naponta reggel 8 órától este hétig tekint­hető meg Egyébként a bemutató­ról lapunk későbbi számában részletes tudósítást közlünk. A magyar importnak körülbelül a fele nyersanyag. S itt jelent­kezik leginkább a szocialista or­szágok szerepe. Vegyünk két pél­dát azon az általános tényen túl hogy az ország nyersanyag- és tüzelőanyag-szükségletének majd­nem egészét a szocialista orszá­gok fedezik, s hosszú lejáratú szerződésekben 1970-ig le is van kötve. Az ötéves terv előírja, hogy ja­vítani kell az ország tüzelőanyag­felhasználásának helyzetét. Ko­rábban a szén volt az alapvető energiaforrás. Közismert, hogy a magyar szén viszonylag drága és alacsony a kalóriája. Energia- termelésben sem gazdaságos, hi­szen a benne rejlő energiának csak kicsiny része hasznosítható. Sokkal gazdaságosabb és korsze­rűbb az olaj és a földgáz fel- használása. Ez utóbbiból viszony­lag jelentős készlettel rendelke­zünk, s az importszükséglet nem nagy. Olajból azonban korláto­zottak a magyar készletek és mind nagyobb részben importálni kell. Az ötéves tervben előirány­zottak szerint az összes tüzelő­anyag-felhasználáson belül 1970- ben 40 százalékra kell emelni az olaj és a földgáz részesedé­sét. Honnan lehet olajat kapni? Részben a már működő Barát­ság kőolajvezetékei? át a Szov­jetunióból, ugyanis Európában ott van a legjelentősebb olajle- lőhely, A további szükségletet szintén a szovjet szállításokkal lehet fedezni. így a legfontosabb energiahordozóban a problémát csakis a szocialista országok se­gítségével lehetséges megoldani. Végső következményében ha­sonló a helyzet az egyetlen jelen­tős nyersanyagunkkal, a bauxit- tal. Az alumínium alapanyagával bőségesen rendelkezünk, de olcsó villamos energiánk nincs a feldol­gozásához. A Szovjetuniónak vi­szont van, mert jelentős víziener- gia-forrásokkal rendelkezik. Az új ötéves tervben bontakozik ki ténylegesen az évekkel ezelőtt megkötött magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény. A tervek szerint 1970-ben évi 120 000 tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba és onnan vissza 60 000 tonna alumíniumot kapunk. Ugyancsak jelentős kooperáció épül ki e vonalon elsősorban Lengyelországgal, de Csehszlová­kiával is. így tehát a tüzelőanyag- és nyersanyag-problémánkat az új tervben a szocialista országokkal kiépült erőteljes kooperáció révén oldjuk meg. Az új ötéves terv biztonságos­sá tételében nagyon sokat segített, hogy a készülő térvet és az elké­szült tervet folyamatosan egyez­tettük a KGST-be tömörült or­szágokkal. Minden ország figye­lembe vette terveiben a magyar ' ■ A bank osztályvezetője nyilatkozik A kenyérgabona-szükséglet megvásárlásáról, a tartalékolásról, a takarékosságról, a tsz-ek vállalati jellegéről Arra kértük Jerkovits János elvtársat, a Magyar Nemzeti Eamik Tolna megyei Igazgatósága mező- gazdasági osztályvezetőjét, hogy válaszoljon néhány közérdekű, el­sősorban szövetkezeti tagokat és vezetőket érintő kérdésre. — Helyenként a tsz-tagok nem értik, termelőszövetkezetüktől miért kell pénzért mcgvásárol- niok a kenyérgabona-szükségle­tet. Miért, hiszen így ennek olyan a színezete, mintha a gaz­dák azért adnának pénzt, ami tulajdonképpen eleve a saját­juk? Ez a kérdés és a rá adandó vá­lasz ismét félreérthetetlenül alá­húzza, hogy mennyire nélkülözhe­tetlen a termelőszövetkezetekben a felvilágosító munka, és hogy mennyire fontos a vezetők és a tagok között a nyíltság, az őszinte­ség, egyszóval: a lehető legszoro­sabb együttműködés minden kér­désben. Talán a pénzügyi vonat­kozású kérdésekben méginkább, mert tapasztalataink szerint ebben még járatlanabbak az emberek. Arróf van szó ugyanis, hogy ahol a tervtárgyaló közgyűlésen érthe­tően és világosan elmondták a vezetők a kenyérgabona-szükség­let megvásárlásának körülményeit, előírásait, ott a gazdák pontosan tudják, hogy mi is itt a helyzet. Ahol azonban elmulasztották ezt megtenni, ott valóban átmenetileg megromolhat a munkafegyelem, sok lehet az ingerült vita, ami­nek tulajdonképpen elejét lehetett és kellett volna venni. Eléggé közismert, hogy a tsz évközben az éves tervben megha­tározott és jóváhagyott, illetve a ténylegesen várható készpénz- részesedés 60 százalékát fizeti ki a tagoknak, előlegként. Mivel a tagok által vásárolt kenyérgabona­szükséglet értéke is bevételként szerepel a tervben, ennek összege növeli a pénzbeni részesedést. Az előlegezés során a kenyér­gabonával kapcsolatos elszámolás két módon történhet: 1. Az esetek többségében a tsz a kenyérgabona értékét a tagok pénzbeni előlegéből előre folya­matosan levonja, és ebben az esetben a kenyérgabona kiadása­kor a tagnak ezért fizetni nem kell. 2. A jól gazdálkodó tsz-nél le­szükségleteket, a magyar gazda­ság exportra kínált áruválaszté­kát, a magyar terv ugyancsak megfelelően módosult a többi szocialista ország szükségletének és exportképességének figyelem- bevételével. Ilyen szorosan és ala­posan összehangolva a tervek még nem voltak, s ennek megfelelően a biztonság is jelentősen nőtt. Az együttműködésnek sok terü­letét azonban a terv nem öleli fel. Ennek több, oka van, amelyek között szerepet játszik a beveze­tendő új gazdasági mechanizmus is. Ennek keretében a tervnek a fő arányokat meghatározó és a gazdasági tevékenységet befolyá­soló szerepe lesz. A közvetlen együttműködést a testvéri orszá­gokkal a terv nem írja elő téte­lesen, hanem főként a vállala­tokra bízza azt, hogy termelési és értékesítési feladataikat kellő­en teljesíthessék. A vállalatok majd megkeresik a közvetlen kap­csolatokat és szoros együttműkö­dést építenek ki a hasonló jelle­gű és profilú külföldi vállalattal, s így az együttműködés még ha­tékonyabbá és sokoldalúbbá vá­lik. A tervek fő arányainak koor-. dinálása a KGST-országok között, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatai együttesen * kellően szilárd alapot nyújtanak a terv­ben foglalt célkitűzések megva­lósításához. GYULAI ISTVÁN hetőség van arra, hogy a pénzbeni előleget a kenyérgabona értékével ne csökkentsék, de a gabona ki­adásakor kell annak értékét a tagnak megfizetnie. Az előbbiek abból következnek, hogy a városi és a falusi élet kö­zötti különbség mindinkább le­szűkül, a tsz-tagok igényei, a szükségletei megváltoznak, illetve már meg is változtak, és havonta mindinkább pénzbeni előleget igényelnek, a teljesített munka­egységékre, amiből azt szereznek be, amit akarnak. Ezért a gaboná­val kapcsolatban a tagok csak a szükségletek arányában igénylik azt, így célszerűbb, ha nem a munkavégzés arányában, például munkaegységenként, hanem a tényleges szükséglet alapján ré­szesülnek kenyérgabonában. így családonként eltérő az igény, A részesedés ezzel szemben az el­végzett munkától függ és ezért az igazságos elosztás érdekében a részesedéstől függetlenül biztosí­tani kell, hogy a család, kenyér­gabona-szükségletét megvásárol­hassa. Ezért kell a kenyérgabona- juttatást eladásként megtervezni a tervekben. — Kissé bonyolult a módszer, de Jerkovits elvtárs válaszából a szövetkezeti gazdák bizonyára megértik, hogy miről van szó. Mindenesetre ez is bizonyítja, nagy felkészültségre, hozzáértés­re van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaságban eligazodjon az ember. Ennek ellenére még ma is találkozni azzal a sok kárt okozó felfogással, hogy a mező­gazdasághoz mindenki ért. Mi erről a véleménye a pénzügyi szakembernek? — Ha nem is túl sokszor, de még mindig fellelhető ez a téves nézet. Következménye legtöbbször pénzügyi vonalon üt vissza. Elő­fordul, hogy egy-két évig tündök­lő tsz váratlanul, a laikus számá­ra érthetetlen módon a közepes* vagy a gyenge szintre esik vissza. Látszateredményék tartották fenn, amelyek egy, vagy két évre szól­nak. A dörzsöltség azonban még nem jelent persze megalapxxzott- ságot, pláne hozzáértést és előbb- utóbb visszaüt. Különféle rafiná- ciókkal és mahinációkkal csak rö­vid ideig lehet jó hírű egy közös gazdaság. Kizárólag a tartós és biztonságos termelés megalapozá­sával lehet hosszú távon szilárddá tenni a mezőgazdasági üzemeket is. Ehhez pedig felkészültségre, körültekintésre és tapasztalatra van szükség. Itt van most ez a szerencsétlen dunaszentgyörgyi ügy. Részt veszek Pakson a bíró­sági tárgyaláson. A vád zárszám­adási mérlegcsalás. Hallgatom a tárgyalás menetét, és nem tudom, mire gondoljak. Dr. Kiszeli Tibor, a volt fő­könyvelő, magasan kvalifikált számviteli szakember. Azt gon­dolhatta talán, amikor a tsz-ben a főkönyvelői munkakört elvállal­ta, hogy ami ott van, azt kirázza a kisujjából? Vagy csupán a ma­gas fizetés csábította? A bíróság dolga természetesen megállapítani a valóságos tényállást, egy azon­ban bizonyos, akár szándékosan, akár anélkül, de a zárszámadási mérlegcsalás megtörtént. Ezt a mérleget a tsz akkori elnöke is aláírta, és most a tárgyaláson ar­ra hivatkozik, hogy ő nem ért számvitelhez. Néha talán a jobb fizetés a kísértő, és a következ­ményre nem gondolnák. Én elsősorban a pénzügyi em­ber szemével nézem a dolgokat. Ebből kiindulva, úgy látom, a me­gye termelőszövetkezeteinek dön­tő többségében a vezetők a tagok­kal együtt nemcsak a jelent, a jövőt is nézik. Szinte már évek óta általános ebben a kérdésben a jó gazda szemlélet. Tudjuk: aki a múltban valamirevaló földmű­vesnek tartotta magát, az a követ­kező évre szükséges vetőmagot, takarmányt, minden esetben az előző évi terményből biztosította. Nem élt fel mindent, mert ponto­san tudta, ha mindent felél, akkor a következő évben mindent élői­ről kell kezdenie, s aki minden évben élőről kezd, az örökké egy­helyben marad. Nekem meggyő­ződésem, hogy Tolna megye közös gazdaságaiban 1964-hez képest vi­szonyítva. 1965-ben jórészt azért nőtt körülbelül 14 százalékkal az egy dolgozó tagra jutó közösből származó részesedés, mert a tar­talékolás jelentőségét nemcsak megértik, hanem a tartalékolást meg is csinálják a közös gazdasá­gok. — Ezzel a gondolatmenettel. Jerkovits elvtárs, úgy vélem, eljuthatunk egészen a vállalati jelleg érvényesüléséhez. A köz- tudatba már bekerült a tsz- ekkel összefüggésben a vállalati kifejezés. Elérkezett az ideje annak is, hogy a termelőszövet­kezetek megtegyék az előkészü­leteket, hogy a jövőben mintegy vállalatként is működjenek. — Sok oldala van ennek és én nem is vagyok illetékes ezt a kérdést minden oldalról megközé- líteni. Véleményem szerint első­sorban szemléleti hozzáállás szük­séges ahhoz, hogy a termelőszö­vetkezet minden tekintetben meg­feleljen a vállalattal szemben tá­masztott követelményeknek. Mire gondolok? Arra például, hogy amikor a tsz egy másik vállalat­tal szerződést köt, akkor minden- képpen érvényesítse jogtanácsosa segítségével azt, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.’ viszont te­remtse meg annak a feltételét a tsz vezetősége, hogy a tsz-t is el lehessen fogadni egyenrangú p>arf- nemak. Ilyen szempontból a j - vőben — véleményem szerint — még jobban kell érvényesülnie a tagok és a vezetőik jó együttmű­ködésének. Ha egyszer a tsz pél­dául szerződést köt gépvásárlásra, akkor ezt a szerződést csak abban az esetben kösse meg, ha azt a gépiét valóban meg tudja vásá­rolni, ha tehát képes előteremteni hitelből, vagy saját erőből a szük­séges pénzösszeget. És ehhez bi­zony már most hozzá kell szokni. — De tovább megyek. A válla­lati gazdálkodás egyik fontos kri­tériuma — persze megint a pénz­ügyi ember beszél belőlem — ügyelni arra, hogy a tsz-ekben a résziesedés és a forgóalap saját forrása azonos arányban növeked­jen. Ha ez nincs meg, akkor előbb-utóbb bekövetkezik a baj. Ha viszont megvan, akkor a ter­melés biztonságos és megalapo­zott. Saját magát csapja be az a vezetőség, amelyik az' önállóság jogán szemfényvesztő módon a látszategyensúly megteremtése ér. dekében például a forgóalap sa­ját forrásként a tsz termelése szempontjából értéktelen dolgokat tüntet fél. — Sok gondolat tartozna még ide, közülük egyet még megemlí­tenék. „A kerül, amibe kerül” felfogást már most a felkészülés szakaszában jó, ha felváltja a „nézzük a pénzt is” szemlélet. Szóval számoljanak az eddiginél is jobban a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai. Mielőtt e-gy-egy létesítményt megvalósítanának, mielőtt egy-egy kivitelezési . ter­vet elfogadnának, vizsgálják meg. hogy nincs-e annál olcsóbb és ugyanolyan jó megoldás. Magya­rán: válogassanak a felajánlott tervekből. Törekedjenek az egy­szerűbb, gazdaságosabb megoldá­sokra. A népgazdaság a jövőben is hitelekkel segíti a mezőgazda- sági üzemeket. De itt is nézzék a termelőszövetkezeti vezetők a szo­kottnál is sokoldalúbban, a hite! felhasználásából származó és vár­ható haszon, bevétel mértékét, nagyságát, időtartamát. — mon­dotta befejezésül Jerkovits János elvtárs. ______ — Szp.' —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom