Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
1966. Julios 24. TOfcWA MEGYEI WßPttJSAG 3 Á község üresen Várdomb, művelődési ház — Mielőtt ez a szép épület elkészült, még mozihelyiségünk sem volt, mert a régi leégett. A község lakóinak volt a kívánsága: kultúrház legyen! — így emlékszik vissza a másfél milliós költséggel elkészült új művelődési ház születésére Várhegyi Pál, a várdomb! községi tanács elnöke. Most van. Egy éve múlt májusban, hogy áll az impozáns, minden igényt kielégítő művelődési ház. Agyagveres, galamb- szürke, érdes kiképzésű falaival, üvegajtós bejáratával. Az ablakokban, s a művelődési ház előtt sok-sok virág. A szép vonalú, ízléses épületen szívesen pihen meg az arra járó szeme. Nézik az autóbusz ablakából is az átutazók, mert a buszmegálló éppen ott van előtte. Nézik a kocsiablakból az átutazók, a község lakói meg közvetlen közelről, a bezárt épület ablakait. Egy héten háromszor nyitja meg kapuit: szerdán és pénteken a könyvkölcsönzéskor, és szombaton, ha gyermekfoglalkozást tartanak. Ki ne felejtsem: vasárnap a mozi is itt működik. Mit csinálnak benne a hét többi részében? Nézzük az e havi programot, amelyet tenyérnyi papiroson őríz a művelődési ház vezetője, Dér Imre. „Július 2—9, július 23 színjátszó csoport próbái”. — Megtartották? Kik szerepeltek?- — A gyerekek. Azok próbálnak is... j,Július 17—2Ö, országjáró túra” — Merre voltak? — Az IBUSZ nem adta ide az autóbuszt. Majd augusztusban. „Július 16—30. Ifjúsági klub foglalkozásai.” — Van ifjúsági klub? '— Megszüntettük tavasszal. De azért foglalkozunk velük. — Milyen programokkal? — Szombaton, 16-án terveztünk egy „lemezes” bált, de nem jöttek el, csak öten. Itt az ajtón a plakát helye... A plakát sarkainak ragasztónyomaiból ítélve: egy félíves rajzlap lehetett. Megjegyzem: — Ki vette ezt észre? — Hangosbemondón is hívtuk a fiatalokat, mégsem jöttek.-— Hány órára hirdették a bált? — Nyolc órás kezdettel. — Mikor zárták be az épületet? — Fél kilenckor. lányt a pénztáron belül kapcsolták ki, annak a kulcsát is meg kellene keresni. Ha ilyen körülményesen kapnánk fényt, arra kérem a tanácselnököt, ne fáradjon. A hatalmas üvegablakról a függönyt elhúzva éppen elég világosság árad be ahhoz, hogy körülnézzek. Könnyen mozgatható széksorok, a nagyterem 150 személyes. Ha a székeket a terem szélére húznák, a helyiség nappali foglalkozásokra is kiválóan alkalmas volna. A tanácselnök azt mondja: — Nagy ez a terem, itt jöjjenek össze? — Kisebb nincs? — Csak a könyvtár. A könyvtár első részében fotelok, asztalok, barátságos olvasó- helyiség. Ha a könyvespolcokat üvegfallal elválasztanák, itt is elférne 25—30 fiatal. KÍSZ-gyű- lés megtartására kívánni sem lehet kedvezőbb helyet. — Miért nem választják el a könyves polcos részt? — Nem is az a baj, hogy nincs hely. Ha van, akkor se jönnek, meg ha jönnének is drága a villany. — Mennyi a nagyterem áram- fogyasztása óránként? — Huszonkét forinton felül fizetünk érte. Az év első két hónapjában majdnem háromezer forintot fizettünk Villanyszámlára, — komorodik el Dér Imre, majd hozzáteszi: — Igaz, most sokkal kevesebb lesz. — A drága villany miatt tartják nyáron zárva a művelődési házat? ■— Nemcsak azért. A fiatalok érdektelenek. Nem jönnek eb hiába szervezünk akármit. Zenekart kémek a bálhoz, de ki győzi azt fizetni? A KISZ-esek is ráfizettek a vietnamiak megsegítésére rendezett báljukra.^ Kudarcra ítélve ? A KISZ-titkár Déri György. Feleségével együtt az általános iskolában tanítanak. A közösségi élet személyes gondja mindkettőjüknek, pedig második gyerekük még csak hathónapos. értelme, szüntessük be a klubot! Nézem az ifjúsági klúb programtervét. Klubdélután, közös játék, politikai foglalkozás, november 7. megünneplése, élmény- beszámoló — ragadok ki néhány dolgot a végrehajtott tervekből. — Nyáron senkit sem érdekel semmi? — Egy kicsit igaz, hogy passzívak a fiatalok, de ezt azért nem mondanám. A baj inkább, hogy sokan járnak tanulni, dolgozni a környező városokba. Várdombról könnyen megközelíthető Báta- szék és Szekszárd, így azok szórakozóhelye vonzza őket. Színvonalas rendezvények mégis úgy érzem, nincsenek kudarcra ítélve. A fiatalok ,Drága a villany. Nagy “ 7“* télen f ^úsági ° ys , 1J-, klub foglalkozásait. Jöttek is rend terem. kiTdektelenek. desen a- fiatalok, csak tavasz tájt, A művelődési ház belsejében ^osy nőtt a munka a földeken, sötét van. Az épület kulcsát a maradoztak el. Azután a kultúr- tanácselnök kereste meg. A vil- ház vezetője így döntött: nincs logról beszélni. Foglalkozott a pártszervezet a jól dolgozó nőaktívákkal. Egyik fiatalunkat, aki a termelésben, s a KISZ-ben is jól dolgozott, bíztattuk, hogy kérje tagjelöltségét. Nem is kellett nagyon sok rábeszélés. Kérte és felvettük. De mire arra került a sor, hogy felvegyük párttagnak, az illető visszalépett. Férjhezmenésére és jövendőbelije családjára hivatkozott. Jóllehet, mi is hibáztunk. Azt hittük, a tagi elöltséggel elintéződött a dolog. Csak a munkában való helytállását néztük, elmulasztottuk a nevelés lehetőségeit. — A PÁRTTAGGYŰLÉSEKEN eddig többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A határozatok is ilyen természetűek. A jövőben milyen új módszerek kialakítására gondolnak a kisdoro- gi elvtársak? — Nehéz a kérdésre választ adni, mert a jövőben sem mellőzhetik a pártszervezetek a gazdasági munkát. Ellenkezőleg. Nemrég kibővített pártvezetőségi ülésen foglalkoztunk a Központi Bizottság új gazdasági mechanizmusáról szóló reformmal. A pártvezetőségi tagokra, de még a meghívott gazdasági vezetőkre is furcsán hatott a nagyobb hatáskörrel, az önállósággal járó felelősség. Kimondatlanul is olyan vélemény alakult ki: „mint eddig, majd a jövőben is megoldják a vezetők” Ebből következik, hogy van bőven tennivalónk — mondta az elnök. A kisdofogi tsz-pártszervezetre is vonatkozik a járási pártbizottságon hallott megállapítás, mely szerint a jobbak közé sorolható pártszervezetek munkájában is akgd javítanivaló. Fontos teendő a sok között az új gazdasági mechanizmus megértetése. KISDOROG. A neve is utal kicsi voltára. A párttagoknak, ha jó politikai munkával akarnak felkészülni a kongresszusra, van mit tenni. Sokat kell beszélgetni az emberekkel, meg kell hallgatni véleményüket, s eloszlatni a kételyeket. Választ kell adniok a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. Körvonalaiban látják is, hogy mit kell tenniök a kongresszusra való készülődés jegyében. Nem tettek ünnepélyes kinyilatkoztatást, szerényen, mindennapi tettekkel készülnek. P. M. Három kislánnyal beszélgettem a községben. Találomra szólítottam meg őket. Csinosak, üdék. Abban a korban, amikor leginkább táncolni szeret még az ember. Az egyikük középiskolás. — Engem még nem engednek. Majd, ha leérettségiztem. Az ő mondata jellemezhetné a a többieket is. Tartanak a falu szájától. — Mennyi fiatal van Várdombon? — kérdeztem meg a KISZ- titkárt. — KISZ-tag 24. Huszonhat éven aluli 130 körül. Egyszer végeztünk egy felmérést, az lett a vége, hogy a pletyka összekombinált egy másik aktívával, aki segített ebben a munkában. Csoda, ha visszarettennek a közösségi munkától? tJres dísz csupán A várdombi művelődési ház, ainint a fentiekből kiderül, kihasználatlanul áll. Passzívak-e a fiatalok, valóban nem érdekli őket semmi — nehezen hihető, hiszen, fiatalok. Inkább valószínű, hogy táncos szórakozóhelyekre, mégha az a község művelődési háza is, nem szívesen engedik őket a szülők. Valamilyen módon azért a község lakói felelősek azért, hogy ez a szép épület kihasználatlanul áll. Havonként 400 forint tisztelet- díjat kap Dér Imre, a művelődési ház vezetéséért. Mit tesz ezért? Ki vonja felelősségre? A községi tanácson talán? Ott aligha, hiszen ő a községi tanács elnök- helyettese is. Nagyobb baj, hogy senkinek se fáj a községben, hogy büszkeségük, a művelődési ház, csak üres dísze a községnek. MOLDOVÁN IBOLYA Dunaföldvári bútorok nemzetközi sikere A magyar bútoripar már hosz- szú évtizedek óta elismert belföldön és külföldön egyaránt. Különösen a külföld elismerését nyugtázzuk jóleső érzéssel, mivel ez egyben jelentős exportot biztosít. S hadd tegyük mindjárt hozzá: évről évre szélesebb választékban, s ezzel párhuzamosan nagyobb mennyiségben, szállítunk külföldre bútort. Az egyik legújabb exportáló a Dunaföldvári Faipari Ktsz. Ebben az évben kapcsolódott be az ARTEX-en keresztül a nemzetközi kereskedelembe. S mindjárt nagyszerű eredményekkel. Az első félévben több mint 200 ezer forint értékben szállított különböző bútort Nyu- gat-Európa szinte valamennyi országába. Sőt két intarziás zsúrasztal az Amerikai Egyesült Államokba került. A második félévben mintegy 500 ezer forint értékű bútort exportálnak. Ennék értékét növeli, hogy a ktsz csak egyedi darabokat exportál. Egy, kettő esetleg öt darabos megrendeléseik vannak. Ami a bútorok minőségét illeti az ellen a kezdeti nehézségeket leszámítva még egyszer sem volt kifogás. Igaz ez a kezdeti nehézség még az elmúlt évben volt. Amikor a külföld részére megrendelt bútorokat minőségileg nem vették át. Ebből okulva a felettes hatóság erre az évre még nem tervezett exportszállítást a ktsz-től. Mégis, ma már termékeik fele külföldre készül. S ez azt jelenti, hogy sikerült megszüntetni a tavalyi hiányosságokat. A ktsz-ben 32 szakmunkás dolgozik, akiknek átlagos életkora 30 év. Valamennyien fiatalok, akik jól megtanulták szakmájuk szinte minden csínját-bínját, akiknek munkájára büszkék lehetünk. Az ARTEX minőségi átvételek alkalmával elégedett a bútorok minőségét illetően, csakúgy, mint- a külföldi megrendelők. A Dunaföldvári Faipari Ktsz előtt nagy jövő áll. Egyre több külföldi megrendelő keresi fel a ktsz-~t, azonban közülük jó néhá- nyan hiába. A helyi adottságokat figyelembe véve nincs lehetőség a további fejlődésre. Ez pedig azt jelenti, hogy le kell mondani a külföldi megrendeléseket, üzletkötéseket, mert a ktsz nem tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Zsúfoltság, korszerűtlenség jellemzi a műhelyt. A felettes szervek tudnak a du- naföldváriak problémájáról és ígéretet is tettek, hogy hamarosan segítenek rajtuk, mégpedig egy új korszerű, a fejlődést biztosító telek, esetleg helyiség vásárlásával. S ha ez meg lesz. akkor tovább szélesedhet az üzletkötés. A Dunaföldvári Faipari Ktsz-t úgy emlegetik mint Tolna megye egyik legjobb ktsz-ét. Éppen ezért meg is érdemlik, hogy segítsék őket a még jobb, eredményesebb és gazdaságosabb munkafeltételek biztosításával. Hiszen ezáltal lehetőség nyílik, hogy az eddigieknél még több országban ismerjék meg termékeiket, a világhírnévnek örvendő 'magyar bútort Sz. ti. Meghalt Tamás József, a népművészet mestere Elődei ötödíziglen fazekasok voltak. Több mint 150 esztendeje már, hogy Erdélyből az Alföldre, Kalocsára, majd onnan Szek- szárdra jöttek. A jellegzetes sárközi bokályok és tálak készítésével foglalkozó ősök örökségét vette át, folytatta Tamás JózseE. Igyekezett továbbfejleszteni a fazekasművészetet. Az utóbbi években figurális edényekkel, a sárközi nép életéből vett humoros jelenetek meg- elevenítésével gazdagította a legújabb kori fazekas népművészetet. A szüret, a fazekasság, a zenészek, mulatók csoportjai alkották munkáinak zömét Figurái és emberalakos edényei, állatokról formált tárgyai egészséges népi humortól duzzadó alakok, amelyek a művész gazdag termő, alkotó készségét tükrözik. Mindezeket az ősi fazekastechnikának megfelelően korongon készítette el. Díszítésüket ugyancsak a hagyományos díszítő eszközzel, írókával végezte, hasonló motívumokkal, mint az edényeken. Csupa, csupa múlt idő ... Tamás József a Népművészet Mestere, aki az utóbbi hónapokban a csatári kerámiaüzemben adta át a fiataloknak művészetét, 55 éves korában meghalt. Temetése szombaton délelőtt volt az újvárosi temetőben. A még nem is idős fazekasmestert a világ különböző országaiban ismertéle és elismerték. Fennmaradt alkotásai őrzik -emlékét az utókor számára.- : ' : . ' A-ri/C< ’ * * '-V* ■-7 • ?
