Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. július 2». Iautó—motorI Lég- vagy vízhűtés? A gépkocsik tulajdonosai és leendő birtokosai között gyakran felvetődő kérdés: vajon a lég- vagy a vízhűté­sű motor elonyösebb-e? Gyakorlati­lag a járműmotorok minden esetben a levegő hűtőhatását hasznosítják, a léghűtésnél közvetlenül, a vízhűtésnél közvetítő közeg, a víz segítségével. Sokáig uralkodott az a nézet, hogy a léghűtés csak kis hengerűrtartalmú, illetve egyhengeres motorokon alkal­mazható (eltekintve a légi járművek­től). Am újabban mind több személy­autót, teherautót és autóbuszt látnak el léghűtésű "motorral. A legismer­tebbek közül elég csak a Tátra, a Trabant és a Volkswagen típusokat példaként megemlítenünk. Mi lehet az oka ennek? A tervezők mindinkább a konstrukciók egysze­rűsítésére, a járműsúly és a motor­térfogat csökkentésére törekszenek, ezért választják szívesen a léghűtéses megoldást. A hengereket körülvevő hűtővíztéri elmarad, ugyancsak nincs szükség a rácsozatos hűtőre, a víz­szivattyúra és az egész rendszert ősz- sekapcsoló csőrendszerre. Csupán egy ventillátorról kell gondoskodni, amely a léghűtéses motor bordázatához a hűtőlevegőt eljuttatja. A léghűtéses motor nagy előnye az is, hogy érzéketlen a külső hő­mérséklet változásaira, vagyis köny- nyebben ér el állandó üzemi hőfokot, télen és nyáron egyaránt. További közismert előny, hogy hidegben lé­nyegesen könnyebben indíthatók, mint a vízhűtésűek. Szereléskor, ja­vításkor könnyebbséget jelent, hogy a léghűtéses motornak különálló hengerei és hengerfejei vannak; de nincs útban a vízhűtő és a csőrend­szer sem. Ennyi jó tulajdonság felsorolása után meg kell említeni a léghűtéses motorok terhére róható két hátrányt is. Az egyik: a nagy fordulatszámmal dolgozó ventillátor működése zajossá teszi a motor üzemelését, s ez mind a környezetben, mind az utastérben zavaróan hat. A halkan, szinte észre­vétlenül suhanó autót eddig csak víz­hűtéses megoldással sikerült készí­teni. A másik hátrány: a léghűtéses motorok magasabb üzemi hőmérsék­lete miatt rendszerint külön olaj hűtő felszerelése válik szükségessé. Az előnyök kétségtelen túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben. Az arány az elkövetkező években még tovább fog javulni a léghűtés szem­pontjából, hiszen a tervezők egyre újabb megoldásokkal törekszenek a hátrányok kiküszöbölésére. Nem vé­letlen például, hogy a léghűtéses mo­torok újabban többnyire farmotorok, így az utastér zaj ossága máris jelen­tőben csökkent. Korábban a farmoto­ros, léghűtéses autók egyik hátránya volt az, hogy nem fűthették jól. Ma már ezt a hibát is tökéletesen ki­küszöbölték. A következő években minden bi­zonnyal tovább folytatódik a léghű­téses motorok terjedése. Érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a fejlődést. BLAHÓ ISTVÁN iiiiiumiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii. HAJSZA a tömeggyilkos Äz elmúlt években a megnöve­kedett forgalom következtében a fenti csomóponton több súlyos — halálos — közlekedési baleset történt. A gépjárművezetők egy része figyelmen kívül hagyta az itt felállított közúti táblák jel­zéseit, amelynek következtében súlyos közlekedési balesetek tör­téntek. Éppen ezépt szükségessé vált e közlekedési csomópont for­galmának szabályozása, a közölt helyszíni rajznak megfelelően. Kérjük a járművezetőket, gyalo­gosokat, hogy közlekedésük al­kalmával vegyék figyelembe az új útburkolati jeleket és jelző­táblákat, és fegyelmezett maga­tartásukkal járuljahak hozzá a fenti csomóponton a balesetmen­tes közlekedéshez. 6.-52 -6l-e$féufak csómópontja hUNAFÖLDVARNÁL. M*1500 LENGYELORSZÁG Július 22: Lengyelország nemzeti újjászületésének ünnepe. Huszonkét évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg az' ország felszabadítása a fa­siszta megszállás alól: a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság Lub­linban kiáltványt bocsátott ki (kezdő-* sorát lásd rejtvényünk vízszintes 1.* függőleges 16. és 7. számú soraiban)* amelyben a fasiszták elleni további harcra buzdított. 17“ F Fj H c 6 — □ I0 44 41 t8 ■ 7i~ 1 1 TT >■ | 1t M n íS i 1 íi 10 1 m * u B u » Í 1 IS 1 ■ ■ ít~ 8 ír M 1 1 wr u u • sí Vi « i is 3» 1 1 W~ 1 1 le' H 19 1 H9 n r"- i höT Hl w SS H6 , 1 ST" i i ■T­m 1 1 1 15“ a * IX 1 VT SH TT 5s bt­1 I i » 1 1 Sí 1 60 □ I 6« ü ü" ÍT 1 1 1 ■ I «T 65 * 1 66 • 67~ i 6* 1 __L| 6 9 70 1 71 1 1 7J 1 1 " F“ __ _ _ □ _ . .. □ .■Ma.-­_ □ 1 VÍZSZINTES: 1. A kiáltvány kezdő sora. 13. Régi színházművészeti ág, . . . .játék. 14. Kérdésre igenlően vá­laszol. 15. Nagy hatású energia- hordozó. 16. Kevert — élesít. 17. Név­elővel — a használt cikkek elárusító­helyének rövidítése. 19. Aki jövendőt mond (—’). 21. OGI. 22. Leomlik. 24. Hegedüléshez szükséges eszközöm. 26. Lassú folyó. 28. Chilei város. 30. R. E. 31. Ételízesítő. 33. Az egyik nagy csata, amely döntően elősegítette Lengyelország teljes felszabadítását (névelővel). 35. Hajó része. 36. Árat megállapít. 37. A nem egyenes jel­lemű emberre is mondják. 38. Két magánhangzó. 39. Folyó Japánban .(—’). 40. Névelővel — kezdést jeleznek vele. 42. Szabómunkát végzek. 45. Szavaival hitegető. 47. OYE. 49. Uk­rajnai város. 50. Belülről bevonok valamit. 53. Hangszer. 55. Holt nyelv (névelővel). 59. Nem tud beszélni. 60. Kutya. 61. Rendes viseletű (—,). 62. Lottó — hiányosan. 64. Rag, végződés. 66. Kevert — tengeri hal. 67. DWRC. 68. A régi rómaiaknál fontos szakma volt. 71. Azonos magánhangzók. 72. A Balatont a Dunával összekötő csatorna (—). 74. Indíték. FÜGGŐLEGES: 2. Égésjelenség. 3. A paprika csípőssége itt koncentrá­lódik. 4. Azonos mássalhangzók. 5. Faipari szakmunkát végez (l=z). 6. E fürdőalkalmatosság. 7. A függőleges 16. folytatása. 8. A két Bolyai író­jának névjegye. 9. Vegetálj. 10. Ilyen az a fazék, amelyikhez a törtetők közel akarnak kerülni. 11. Kimondott mássalhangzó. 16. A vízszintes 1. folytatása. 18. Hajat színező (—’). 20. őrzői, vigyázói (—*). 23. Angol rang. 25. Időjelző. 27. Ezt irtják a kapálás« sál (hibásan). 29. Kevert — avar. 32. Várcsúcs. 34. Népiesen énekel. 25. Lengyelország rohamosan fejlődő iparának egyik energetikai központja. 38. Ezt mondják a titokban halá­szóra, vadászóra. 41. Sivatag, amely 1 636 000 négyzetkilométer. 43. Csen­des —- betűi keverve. 44. Gyerekek hívják így az óvodát. 46. Versenyen diktált lendület. 48. Kezéből a földre hullat. 51. Dal. 52. E szekér. 54. Len­gyelország petrokémiai központja. 56. Folyadék. 57. Bíróságon mellettem állást foglaló. 58. Elhajít. 63. Királyi „székhelyi (—*). 65. Névelővel -« sport. 66. EÉA. 69. Névelő. 70. Hatá­rozói rag. 71. Kis patak. 73. Olasz 1— én. Beküldendő: a kiáltvány kezdő­sora, vízszintes 1., függőleges 16.. és 7., valamint a vízszintes 33., függő­leges 35. és 54. számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: 1966. július 28* déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: vízszintes 1: Keleti Maricaj 12: Dimitrovgrád; 26: Vapcarov; 73: Muszala, függőleges 1: KGST; 23: Bo­tev; 25: Rusza; 38: Burgasz. 49: Duna Bizottság; 59: Várna. A következők nyertek könyvjutalmat: Dömény Zsuzsa Mözs, Vörös Zsuzsa Szek- szárd. A megfejtőknek a könyveket postán juttatjuk el. EGY FRANCIA RENDŐRFŐNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL =iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiMiiiiiiii — 22 — — Három viselt női ruha — diktálta az egyik fiatal detektív. — Egy női5 kabát, prémes gallér­ral. Egy női nemezkalap... — Jelöljék meg külön a viselt holmit — uta­sította Valet felügyelő a leltározókat — Ezt mik­roszkópiái vizsgálatnak kell alávetnünk. A par­füm illatából, a ruhákon található hajszálakból, az izzadságnyomokból megállapíthatjuk, hogy a sok holmi közül mi tartozik össze. Ez is meg­könnyíti majd az áldozatok kilétének megállapí­tását... A két kalapdobozból nem női kalapok, hanem estélyi ruhák kerültek elő. Egy vadonatúj hajó­koffer öt elegáns férfiöltönyt tartalmazott, köz­tük egy frakkot is. Magas, vállas férfira szabva. Mindegyik öltöny fel volt hasítva a vállán. — Valaki keresett és úgy látszik talált is va­lamit a kipámázott vállakban — jegyezte meg Valet. — Mit? — Valószínűleg pénzt. Esetleg gyémántokat. Az egyik utazótáskából gyermekhaj kefét és egy , gyermekpizsamát halásztak ki egyebek között. — Gyermekcsontokat is találtak a Lesueur ut­cai házban? — érdeklődött az egyik detektív. — Tudomásom szerint nem — válaszolta Valet. — De ez nem mond semmit. Az elmúlt hónapok alatt sok ismeretlen eredetű hullarész került ^ a rendőrségre a Szajnából. A legtöbb esetben tö­rülközőbe csavarva. Clichynél karokat és lába­kat találtak. Courbevoi közeléből a múlt nyáron három csomagot vittek be a rendőrségre, hulla- részekkel. Most ezekre a leletekre is kiterjesztet­— 23 — tűk a vizsgálatot. Dr. Paul újra áttanulmányozza az akkori jegyzőkönyveket. — Hallottam, hogy a természettudományi mú­zeum igazgatóját is bevonták a nyomozásba — fűzte hozzá az egyik detektív. — A csontok korá­nak megállapításához kérték közreműködését. — Milyen eredménnyel' járt az utóbbi években eltűnt személyek névsorának összeállítása? — Egyelőre ott tartunk, hogy értesítettük né­hány eltűnt személy hozzátartozóit. Elsősorban azokat, akik pontos adatokkal szolgálhatnak ar­ra vonatkozóan, mit viseltek az eltűntek eltűné­sük idején. MÉG NÉHÁNY SÖTÉT FOLT DR. PETIOT MÚLTJÁBÓL Dr. Petiotnak nyoma veszett, nyomtalanul el­tűnt. A párizsi rendőrség lázasan nyomozott, minden eszközt igénybe vett, amit a megszállt országban igénybe vehetett. De hiába hordta ma­gánál sok száz rendőr a körözött orvos arcképét — eltűnt, mintha elnyelte volna a föld. Berry vizsgálóbíró egyetlen napot sem hagyott kihasználatlanul. Ha az orvos nem is került kéz­re, egész múltja tisztán állt a hatóságok előtt. Egykori páciensei tanúskodtak a rendőrségen. Az orvosi kamara is szolgáltatott adatokat. A bírósá­gi iratok dr. Petiot korábbi viselt dolgairól, bün­tetett előéletéről meséltek. A vizsgálóbíró éppen dr. Petiot reklámcédulá­— 24 — ját tanulmányozta. Párizsban szokásos, hogy az új orvosok reklámcédulákat osztogattatnak az utcá­kon, éppen úgy, mint a kereskedők. Dr. Petiot is ehhez folyamodott, amikor 1933-ban letelepedett a fővárosban és a Caumartin utcában megnyi­totta rendelőjét. Reklámcéduláját olvasva az ember azt a be­nyomást szerezhette, hogy nincs betegség a vi­lágon, amelyet ne kezelt volna eredményesen. Betegeinek „újszerű” gyógykezelést ígért. A nagy reklámnak volt foganatja. Rendelőjé­nek várószobája mindig zsúfolt volt. Viszértágu- lásban szenvedő idős asszonyok, cukorbeteg ház- tulajdonosok. De mások is. Például a baba arcú Marguerita. Ö vitte a rendelőbe a szakmájához tartozó Annette-t és Chouchou-t, akik — mint ő is — a morfiumnak voltak a rabjai. Dr. Pe­tiot rajtuk alkalmazta „fokozatos elvonókúráját”. A ledéréletű párizsi hölgyikék körében az a hm is elterjedt, hogy dr. Petiot nemi betegségek ke­zelését is vállalja anélkül, hogy az egészségügyi hatóságoknál megtenné a kötelező bejelentést. Egy szép napon azután rendőrök jelentek meg a rendelőben, s letartóztatták a kábítószerekre vonatkozó törvény megszegése miatt. Petiot nem tagadott. Azzal védekezett, hogy jóhiszeműen járt el. A bíróság egyhavi fogházra és 10 000 frank pénzbüntetésrt ítélte. Megfelleb­bezte az ítéletet. Másodfokon csak feltételes fog­házbüntetést kapott, s a felsőbb bíróság a pénz- büntetést is 2400 frankra csökkentette. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom