Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
1966. július 2. TOT.VA IVIFOTFT Nf.PtJSÄO 3 A vádlottak padján a Béta 40 Lefekszik, kiszórja a szemet — Védőt nem találtunk Szabolcs-Szatmár megyében a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga, 1964-ben 11,5 méter- mázsa, 1965-ben 12,9 métermázsa volt a megyei átlag. Hazánk 19 megyéjéből 12 megyében azokban a terméseredmények kataszter' holdanként 15 métermázsa felett vannak és Tolnában két év óta húsz mázsa felett. Az árpa termésátlaga ugyanakkor 1964-ben az első helyen lévő Csongrád me gyében is csupán 12 métermázsa volt, és csak 14 métermázsa volt az 1965-ben efeő helyen lévő Szolnok megyében. A statisztika kíméletlen, de őszinte. A kukorica a termésátlagokat, az egy holdról levehető mennyiségeket tekintve jócskán maga mögött hagyta az őszi árpát. Rejtélyes ieiensén Tolna megyében immár harmadik esztendeje foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemeket ezzel kapcsolatban egy rejtélyes és kimondottan káros jelenség. A Béta 40-es árpafajta a szemtermés egy részét 20—40—60 százalékát a sa- bonabetakarítás előtt elszórja. Ele. gendő a kisebb szélerősség a megdőléshez, a pergéshez. A Tamási .Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályán a főagronómus elmondotta, már tavaly is megfigyelték a nagyfokú károsodást, ám tanácstalanok, értetlenül állnak vele szemben. Nemrég a madocsai Igazság Tsz elnöke mondta el: a Béta 40-esből az 5—6 métermázsát is eléri holdanként a pergés- ből származó veszteség és ez magyarul annyit jelent, hogy a termés fele a tarlón marad. A kár, ha figyelembe vesszük, hogy a Béta 40-et elterjedten termesztik országszerte, nagyon nagy lehet. A termelőszövetkezetekben évről évre ismétlődő takarmánygondok súlyosságát tehát nem mérsékli, inkább csak növeli a Béta 40 különös „viselkedése”. Az ideihez hasonló szélviharos, csapadékos nyár esetében a termelőszövetkezetekből érkező SOS-jelek a probléma felvetését kötelezően írják elő. A Földművelésügyi Minisztériumnak is állást kellene foglalnia, mert úgy vetődik fel a kérdés: vajon lehet-e a Béta 40-en segíteni, s ha nem, akkor egyáltalán érdemes-e termeszteni, továbbá mi helyettesítse? Az egyik túlságosan is érdekelt megye Tolna, mert a termelőszövetkezetek- a statisztika de őszinte kizárólag a Béta 40-es árpafajtát termesztik. illetékes nyilatkozat Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya termelési csoportvezetője egyik illetékesként úgy véli, hogy az őszi árpa kilencven százalékát a megyében már évék óta úgy vetik, hogy kalászos után kalászos kerül — és ez is egyik oka lehet a leromlásnak. Valamilyen gombabetegségre gyanakszanak, ami ellen úgy próbáltak védekezni, hogy már 1965 nyarán ajánlották a tarló fedperzsedését. Somorjai Sándor szerint nem fajtaleromlásról lehet szó, hanem másodlagos károsodásról, tehát tulajdonképpen a már említett gotnbabeteg- ség következményeiről. Végső soron azonban mindez csupán fel- tételezés. Azt azonban a megyei főagronómus is határozottan állítja, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a kukorica-termésátlagok nagymértékben növekedtek, az ősziárpa-termésátlagok azonban részben stagnálnak, helyenként pedig visszaesnek. Egyelőre az látszik a legkézenfekvőbb megoldásnak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az őszi árpa termőterületek rovására növeljék a kukorica vetésterületét. Az országos statisztikai adatok ennek a helytállóságát mintegy aláhúzzák. Bárki meggyőződhet arról, hogy a kukorica jobban fizet, mint az árpa. De pontosan ez a helyzet indokolná és tenné szükségessé, a Földművelésügyi Minisztérium állásfoglalását, szóval azt, hogy valójában mi legyen a teendő? Helyesel hető-e hosszabb távon nézve, az őszi árpa háttérbe szorítása a kukorica javára, vagy sem? A gyakorlat azt mutatja, hogy igen. De létezhetnek ellenkező előjelű bizonyító érvek is és ezeket a mezőgazdasági üzemek vezetőinek ismemiök kellene. Tolna megyében éppen a szóban forgó helyzet ismeretében tavaly, tehát 1965-ben a megyei tanács beszerzett és a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátott körülbelül 1200 holdra elegendő takarmánybúza vetőmagot. Az idén a francia eredetű takarmány- búzák terméskilátásai jók. Mesz- szemenő következtetést ebből persze levonni ma még nem lehet. Már csak azért sem, mert volt olyan időszak, amikor éppen az kíméietlen, őszi árpa adta a megbízhatóbb termést, a kukoricával szemben. Azok a termelőszövetkezetek azonban, amelyek az idén takar-, mánybúzát termelnek, a termés egy bizonyos mennyiségét kötelesek más közös gazdaságnak átadni, vetőmagnak. Bizonyos helyi intézkedések tehát máris a Béta 40 kiszorítását célozzák. Ez is mutatja, hogy kezd nem kívánatos kalászosként szerepelni. Nyilván, hiszen annak nincs sok értelme, hogy a tsz-ek azért termesszék, hogy a fele ott maradjon a tarlón. Érdekes, a Béta 40-nel kapcsolatban Sándor Andrásnak, a Palánk! Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum növénytermesztési tanszékvezetőjének a véleménye. A panaszokat jól ismeri ő is, e panaszokból kétféle dologra lehet- következtetni. Sándor András hangsúlyozta, hogy az okokat valójában nem ismeri, felelőtlenül, meggondolatlanul tehát nem nyilatkozhat, de az általános vélemény, hogy a Béta 40-nél túl- tenyésztettségből eredő, fajtaleromlás mutatkozik. Mások valami orsós gombára gyanakszanak. Új lehetőség: a BMH 68-cas A Béta 40-est évtizedekkel ezelőtt, a sopronhorpácsi növény- nemesítők állították elő. Gyorsan elterjedt és elismert fajtaként az ország nagy területén vetik. S hogy nemcsak Dunántúlon került a vádlottak padjára, arra bizonyság. hogy dr. Förgeteg Sándor, a Dél-Alföldi Mezőgazdaság} Kísérleti Intézet igazgatójának a tiszántúli megyékből nyert értesülése. A tiszántúli megyékből is panaszkodnak erre az árpafajtára. Egyébként dr. Förgeteg Sándor elmondotta, hogy náluk bíztató eredményeket értek el a BMH— 68-as már régebben elismert árpa- fajta javító nemesítésével. (Valami ehhez hasonló „rekonstrukcióra” szorulna a jelek szerint a Béta 40-es is. — A szerk. megjegyzése.) A BMH—68-casról igen kedvezőek az Országos Fajtanemesítő Tanács megállapításai is, mert a télállósága, a szalmaszilárdsága a javító nemesítés következtében javult. Számítani lehet rá, hogy ez év őszén, vagy jövő év tavaszán elismerik, és feltételezhető, hogy éppen a BMH—68- cas „üti majd ki a nyeregből” a védővel nem rendelkező Béta 40-est. SZEKULITY PÉTER gi rendszerrel szemben az állóeszköz-fejlesztéssel együtt, azzal arányosan kell majd a megnövekedett forgóeszköz-szükségletet is biztosítani. Az új gazdasági mechanizmusáról folyó vitákban vállalati szakemberek gyakran feltették a kérdést: a jövőben könnyen előfordulhat, hogy valamilyen vállalati szempontból megvalósíthatónak és hatékonynak bizonyuló fejlesztési elképzelést a bank nem támogat és a vállalat nem kapja meg a szükséges hiteleket. Tény, hogy ilyen esetek — ha nem is gyakran — előfordulhatnak a jövőben. A bank valóban megtagadhatja bizonyos fejlesztési célok anyagi támogatását még akkor is, ha azok gazdaságosnak bizonyulnak. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a vállalat az egységes szocialista gazdaság része és mint ilyen, az adott időszakban felhalmozásra szánt (tervezett) erőforrásokból csak a lehetőségek határáig vehet igénybe. A célok és a lehetőségek összhangja nagymértékben a népgazdasági tervekben kifejeződő gazdaságpolitikai döntésektől függ. Az erőforrásokkal reálisan számoló fejlesztési (beruházási) célkitűzések, továbbá a jövedelempolitika (a jövedelem-szabályozás) alapvetően befolyásolja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Igen fontos, hogy a közgazdasági szabályozás eszközeit (a jövedelem-elvonást. hitel- és kamat-kondíciókat, stb.) a terv elkészítésével ösz- 6zehangoltan alkalmazzák és működtessék. Ez ugyanis fontos feltétele annak, hogy a vállalati fejlesztési célkitűzések tendenciaszerűen a népgazdasági terv irá-i nyába hassanak. Ellenkező esetben a vállalatok olyan fejlesztési célokat tűzhetnének maguk elé, amelyeknek összessége lényegesen meghaladja a népgazdaság teherbíró képességét, vagy — esetleg — lényegesen elmarad attól. Az új gazdasági mechanizmusa népgazdasági tervezés szintjén is nagyobb lehetőségeket biztosít a reális fejlesztési célok kitűzésében. A terv ugyanis a népgazdaság fő összefüggéseinek (arányainak) fejlődésére koncentrálhat, megszabadul a gazdasági élet részleteinek aprólékos szabályozásától és így lehetőség nyílik tervváltozatok készítésére. E tervváltozatok a célok és lehetőségek különböző variációival irányozzák elő a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelésének ütemét. A célok és a feltételek közötti összhang megteremtését szolgálja a célok rugalmasabb meghatározása. Figyelemre méltó ebből a szempontból a harmadik ötéves terv „stílusa”: a tervben kevésbé törekedtek a részfolyamatok (a részfeladatok) számszerűen pontosított előírására; ezzel szemben rugalmasabban irányozták elő a fő fejlesztési célokat. Az elmondottak bizonyítják, hogy a fejlesztési célok, az igények és a lehetőségek dinamikus összhangjának biztosítása egyrészt bizonyos objektív feltételeken múlik: a gazdasági mechanizmus rendszerén, a tervezés technikáján stb. Másrészt jelentős szerepet játszanak a szubjektív feltételek: a realitásokhoz való érzék, a megfontoltság, a kockázatok mérlegelése. Bizonyos értelemben a szubjektív feltételek függvénye az üzemi demokrácia fejlettsége, továbbá az, hogy a vezetés mennyire támaszkodik a dolgozókra és mennyiben veszi figyelembe a javaslatokat, tehát menynyire aknázza ki a vállalatban rejlő lehetőségeket és tartalékokat DR, VARGA GYÖRGY A törvényesség helyzetéről és a Vöröskereszt munkájáról tárgyait a megyei A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését. Az ülésen részt vett Virág István, a párt megyei bizottságának titkára is. A végrehajtó bizottság jogkörében tett intézkedésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalása után második napirendi pontként, a Tolna megyei főügyész tájékoztatóját vitatta meg. Az 1964. december 10-i határozat a gazdasági feladatokról, új követelményeket állított az ügyészség elé is. Ennek megfelelően 1965-től kezdődően az ügyészség is olyan feladatokat hajtott végre, amelyek a termelékenység növelését, a minőségi követelmények betartását, a gazdasági ellenőrzés hatékonyabbá tételét és nem utolsó sorban a munkafegyelem megszilárdítását célozták. Megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a tövényesség tovább szilárdult, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem lenne még számos tennivaló. Javult a tanácsi és ezen belül a szakigazgatási, valamint a testületi munka. A tanácsok maguk is nagyobb súlyt helyeznek a törvényesség betartására. A megyei és a járási tanácsüléseken megvitatják a törvényességi kérdésekkel foglalkozó ügyészi beszámolókat. A megyei tanács vb. több határozatával sok segítséget ad a bűnözés megelőzéséhez, az utógondozás megszervezéséhez A tanácsi szervek mindenhol segítik az ügyészi jogpropagandamunkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezeteknél a gazdasági megerősödést nem követte megfelelő ütemben és mértékben a törvényesség megfelelő megszilárdulása. Most is gyakran előfordul, hogy a vezetőség dönt a közgyűlés, az elnök pedig a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben. Az esetek jelentős részében nem működnek megfelelően az ellenőrző bizottságok, nem kielégítő a fegyelmi és kártérítési eljárások törvényessége, a perekben pedig gyakran tapasztalható a jogi képviselők felkészületlensége. Az új Munka Törvénykönyve szerint a rendelkezések céljukat elérték, a munkaerő-vándorlás csökkent, a munkafegyelem megszilárdult, a törvény végrehajtása többségében helyesen történik. tanács vb Mégis előfordul, hogy a munkaügyi döntőbizottságok, különösen a kártérítési ügyekben, gyakran helytelenül döntenek. A területi munkaügyi döntő- bizottság határozatai nem minden esetben kellően megalapozottak, a döntések indoklása az érintett dolgozókat nem győzi meg álláspontjuk helyes, vagy helytelen voltáról. Az igazságszolgáltatás demokratizmusának továbbfejlesztését szolgálja a társadalmi bíróság. Ezek szervezése, működtetése és irányítása a szakszervezetek feladata. Sajnálatos, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok nem fektetnek kellő súlyt a társadalmi bíróságok munkájára. Az SZMT idevonatkozó tevékenysége sem állandó és folyamatos, a gazdasági vezetők pedig néhol ellenzik, feleslegesnek tartják a társadalmi bíróságot, nem ismerik rendeltetését, politikai jelentőségét Az állampolgárok személye — elsősorban élete és testi épsége — elleni jelentősebb bűncselekmények száma az elmúlt két év gyakori esetei után, ebben az évben már csökkenő tendenciát mutat A társadalmi és személyi tulajdon elleni bűntettek számaránya változatlanul magas még. bár e bűntettek elkövetésében — egy-két kivételtől eltekintve — elsősorban a kisebb jelentőségű bűnügyek dominálnak. A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma is emelkedett az utóbbi években. A bűnüldöző szervek a megelőzés érdekében igyekeznek a jogpropaganda lehetőségét is széles körben kihasználni. A végrehajó bizottság a harmadik napirendi pontban a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének munkáját vitatta meg. A Magyar Vöröskereszt 1950. óta dolgozik tömegszervezeti jelleggel. Megyénkben jelentős mértékben az utóbbi 6—7 évben bontakozott ki a szervezet munkája. Ma már minden községben, nagyobb üzemben és ktsz-ben alapszervezetet találunk. Ahol a társadalmi összefogást megvalósították, ott a legkülönbözőbb feladatokat is eredményesen oldották meg. Kialakultak az együttműködés megfelelő formái, melyek az elért eredményekben tükröződnek. A szervezetek a tanácsok különböző szintű vezetőitől a legmesszebbmenő segítséget kapják meg mindenhol. A további előrehaladásnak is ez a legfőbb alapja. E napirendi pont után a végrehajtó bizottság a jelentéseket tárgyalta meg. Megkezdődött a téli szakmai tanácskozások előkészítése Az előző évekhez hasonlóan a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya az idén is tanácskozásokat, tanfolyamokat szervez a tsz-ek vezetői, szakemberei és re- szor tfelel ősei részére. Miután erre a célra megfelelő épület nem áll rendelkezésre, nyáron a len- gyeli szakiskola, majd továbbra is Dunaújváros lesz a Tolna megyei tanácskozások színhelye. Az elfoglaltságot, a beosztást figyelembe véve, a beosztott könyvelők tanácskozása lesz az első, a brigádvezetőké a2 utolsó. Az üzemgazdászok, a főállattenyész- tők, a főkertészek, a biztonsági megbízottak, az ellenőrző bizottsági tagok, a gépcsoportvezetők, a főagronómusok és az elnökök munkatanfolyamait szintén megrendezik. A beosztott könyvelők tanfolyama július 11-én kezdődik a Lengyel! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában.
