Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
1966. június 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 NAPIRENDEN a tanulságok, a tennivalók Dombóváron járási végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták az oktatási évad lezártával a pártós KISZ-oktatás tapasztalatait és tennivalóit A június 2-i párt-vb ülésén megállapították, hogy egészében jelerftős az előrehaladás az előző évekhez viszonyítva. A járásban 1639 párttag és pártonkívüli tanult az 1965/66-os évadban, a náluk szervezett, tízféle tematikájú tanfolyamon. Az előterjesztést követő vitában részletesen megbeszélték a járás párt- és KISZ-oktatásának módszertani, ideológiai problémáit és hatását, sokoldalúan kiegészítve a jelentést. A megnövekedett érdeklődésnek eleget téve, valamint a jobb közgazdasági propaganda érdekében, növelni fogják a gazdasági kérdésekkel foglalkozó pártoktatási formák számát. A másik javaslat szerint, témánként szakosítani szándékozzák a propagandistákat Emellett a felkészítés és ellenőrzés során jobban ügyelnek arra, hogy még fokozottabban választ adhassanak menet közben is a propagandisták az aktuális politikai kérdésekre. A vitatott, helyenként még kellően meg nem értett ideológiai-politikai kérdésekre visszatérnek. Szóba került, hogy a jövőben a pártonkívülieket nagyobb számban, elsősorban a tömegszervezetek oktassák, különböző szemináriumokon. A végrehajtó bizottság elismerését, dicséretét fejezte ki a jó módszerekkel, hatékony, eredményes munkát kifejtő pártpropagandistáknak és a 16 tagú, társadalmi oktatási bizottságnak. Emelkedett a felhozatal a szekszárdi piacon Ha visszaemlékezünk az előző évekre, az újburgionya ára kezdetben, amikor még csak kis tételek voltak forgalomban, mindig 10 forinton felül volt. Most jóval alatta. Reggel hatkor, szokás szerint már valósággal nyüzsgött a piac. A szövetkezeti elárusítónál most is mérték az új burgonyát. Az ár három—hat forint. A magánosok közül is nagyon sokan hoztak újburgonyát. Az árakkal azonban kénytelenek voltak a szövetkezeti árakhoz igazodni. A vásárcsarnokban zöldpaprika is ládaszámra várta a vevőket, darabonként 1,50-ért. burgonyát is. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy tovább javuljon a szövetkezeti ellátás, így remény van arra, hogy tartósan és mind több árura vonatkozóan érvényesül az árszabályozó szerepe, lehetetlenné teszi egyes kistermelők telhetetlensé- gét. Viszont a baromfinál változatlan a helyzet. Az árak magasak is és nincs elég baromfi. Azaz pontosan azért magasak az árak, mert nincs elég baromfi. Az egyik helyen 36 forintért mérték kilogrammonként a vágni való csirkét. Szocialista brigádmozgalom a tamási Vörös Szikra Tsz-ben Jó termést ígérő a tamási Vörös Szikra Tsz határa. A tagok büszkék az eredményekre, a sárguló gabonatáblákra, az eső után szépen fejlődő kapásokra. Gyomot, búzavirágot, pipacsot sehol sem lehet látni a vetésben. A pártszer. vezet titkárát, Filótás Istvánt a reggeli határjárás után jó kedvében találtuk. Annyira felvidította a határjárás, hogy aznap a kisebb- nagyobb bosszúságok sem tudták kihozni a sodrából. Hogyne örült volna; bármerre járt a határban, a gazdaságban, mindenfelé szorgalmasan dolgozó emberekkel találkozott. A mostani kritikus időszak a mezőgazdaságban, minden gépre, munkáskézre szükség van, és a tsz-ben egy emberként fogtak össze a családok. Fiatalja öregje a határban nyüzsgött. Kibontakozott a szocialista brigádmozgalom A termelőszövetkezetben a gép. csoport kezdeményezte a szocialista brigádmozgalmat. Sok függ a 24 gép és a gépen dolgozó emberek munkájától. Jó termésre van kilátás és a néhány forduló, amit a traktorosok még esténként is rádolgoznak, mázsákban kamatozik majd. Iván László Szuper Zetoron dolgozik. Gépére 1800 normálhold munka van tervezve. A zetoros, a párt IX. kongresszusa tiszteletére. 100 normálhold túlteljesítést vállalt. A brigád tagjai úgy számolnak, hogy az a vesződség is mázsákban mutatkozik majd meg, amit a fiatal, kevesebb tapasztalattal rendelkező traktorosok tanítására fordítanak. Ezért segítik őket a munkagépek megismerésében, ezért tanítják őket igényesebb munkavégzésre. A nyári nagy munka, az aratás, cséplés már felkészülten várja a brigád tagjait. 1500 hold kalászost kell betakarítani a tsz-ben. Érdé. mes a fiatalokkal arról beszélgetni, hogy mennél kisebb a szemveszteség, annál nagyobb lesz a kereset. A kertészetben 12 asszony tett szocialista versenyvállalást. Marat Tamásné, Palotai Ferencné és a többiek. Konkrétan, mázsákban kifejezve mondták ki, hogy a 800 öles paprika területükön 120 mázsa paprika helyett 125 mázsát termelnek. Tavaly a kertészet 380 ezer forint többletet tett a tsz kasszájába. Ha az idő kedvez, a kertészetben kialakult szocialista brigádmozgalommal az év végére a 380 ezer forintnál is többet hoznak a tsz „konyhájára”. A gépesek segítik az asszonyok munkáját, nem vesznek él értékes órák a járműre való hiába várás miatti Viszont az asszonyok is fegyelmezettek, mert pontosan ott vannak a megbeszélt helyen, hogy a járművek időben indulhassanak a határba. A jó példa ragadós A gépesek és a kertészeti brigád megalakulása után az állat- tenyésztők is szervezkedtek. A tehenészek a tej hozam és a zsírszá. zalék növelésére, a sertéstenyésztők a nagyobb átlagsúly elérésére, a halászok a tógazdaság jövedelmének emelésére vállalkoztak. Ahogy a láncszemek kapcsolódnak egymásba, úgy kapcsolódnak a vállalkozásba a tsz-tagok, a gépeken dolgozó fiatalok, a növénytermesztésben dolgozó lányok, asszonyok. Nemrég az egyik tsz vezetősége így vélekedett, amikor a szocialista brigádmozgalomról érdeklődtünk: „Azért nehéz a tsz-ekben a szocialista brigádmozgalom szervezése, mert nincs gazdája. Az üzemekben, az állami gazdaságok, bon más a helyzet; Ott van a szakszervezet, feladata ez a munka.” A tamási Vörös Szikra Tsz-ben elindult szocialista brigádmozgalom rácáfol az ilyen nézetekre. A tsz- ekben is vannak kezdeményező emberek, van ifjúsági szervezet és vannak jól dolgozó nőmozgalmi aktívák. A pártszervezet ezekre a mozgalmi erőkre támaszkodhat, rajtuk keresztül is segítheti a szocialista brigádmozgalmat. Mint bárhol másutt, a tamási Vörös Szikra Tsz-ben is vannak nemtörődöm, felelőtlen emberek, akik csak akkor nem restek, amikor kérni, követelni kell. Ilyenek is vannak, de mindenütt vannak jó szellemű, egymással és egymásért dolgozó közösségek. A tsz pártszervezete azokra az erőkre támaszkodik, akik úgy vélekednek: egyetlen órát sem szabad elmulasztani, ha a helyzet úgy kívánja, dolgozni kell. A tamási Vörös Szikra Tsz-ben arról már nemigen kell meggyőzni az embereket — tapasztalatból tudják —, a több termés együtt jár a nagyobb haszonnal, a nagyobb jövedelemmel. P. M. SÁRKÖZ! NAPOK 1966. június 18—26. Paradicsomnál a kionkurren- cia szombaton még szóba sem jöhetett, mert csak a szövetkezeti elárusítónál volt. Amint Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese mondotta, a szövetkezeti elárusító részére az ország más részeiből is szereznek be árut, hogy zavartalan legyen az ellátás. Így tudták biztosítani a kellő mennyiségű újEzúttal is nagy keletje volt a virágoknak. Hat órakor már egyenruhás úttörők tolongtak a virágárusoknál, de a felnőttek is ott voltak a sorban állók között. Ugyanis megtörtént, amit még sosem láttam a szekszárdi piacon, hogy virágért is sorba álltak. A pedagógusnapi készülődés jele volt ez. Kilencnapos ünnepségsorozattal tartják meg június 18. és 26. között a Sárközi napokat, Sárköz községeiben: Sárpilisen. Decsen, öcsényben és Alsónyéken. A rendezvényekből néhány jut még Szekszárdra is. j A „Sárközi napok” a „Sárköz a képzőművészetben” című kiállítás. sál nyílik, Szekszárdon, a Balogh Ádám Múzeumban. Ezen a napon Sárpilisen is érdekes program hívja a látogatókat. A kétnapos Csillagtúra résztvevői érkeznek majd Sárpilis- re az esti órákban. A „20 éves a Sárpilisi Népi Együt. tes” című kiállítás ezen a napon nyílik, este pedig jubileumi műsorral mutatkozik be az együttes; Ünnepi nagygyűlést, munkásparaszt találkozót tartanak 19-én Sárpilisen. Öcsényben foto-, dia- és kisfilmpályázati, s ugyanekkor Decsen sárközi népművészeti kiállítás nyűik. Az esti órákban Sárpilisen a munkás műkedvelők műsorát nézheti végig a közönség. Sárközről készült kisfilmeket vetítenek Decsen 20-án délután. Este pedig hivatásos népdalénekesek műsora lesz az fmsz-kisvendéglő- ben. Népi gyermektánccsoportok megyei találkozója lesz 21-én délelőtt Alsónyéken, délután pedig ugyan, itt a bábcsoportok találkozóját rendezik meg. A múzeumigazgatók országos tanácsülését Szekszárdon tartják. Sárpilisen a Sárközről készült kisfilmeket vetítik le. Öcsényben pedig hivatásos népdalénekeseknek tapsolhat majd a közönség. Sárközi és gemenci körtúra indul Szekszárdiul 22-én délelőtt. Ezen a napon Alsónyéken vetítik a sárközi kisfilmeket és itt lépnek fel a hivatásos népdalénekesek is. Néprajzkutatók országos tanácskozását Szekszárdon rendezik meg 23-án, a délelőtti órákban. Alsónyéken népi együttesek találkozóját nézheti végig a közönség, Sárközi úttörőcsapatok 24-én Sárpilisen táborbznak. Ennek a napnak fő kulturális központja Decs lesz. Kamarakiállítás nyílik „Sárköz az irodalomban” címmel) Szakemberek kerekasztal-beszél- getésre ülnek össze a filmszínházban, Sárköz múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgetnek. Este pedig előadó népművészeké a decsi filmszínház színpada; Sárpilisen a sárközi táncünnepen 25-én Baranya, Somogy, Fejér, Bács és Tolna megye legjobb együttesei vesznek részt. A műsort reggelig tartó „Sárközi bál” követi. A Sárközi napok ünnepségsorozata 26-án a dalostalálkozóval fejeződik be öcsényben, a művelődési házban. A dalostalálkozóra Baranya, Somogy, Fejér, Bács- Kiskún és Tolna megye, valamint Budapest küldi el legjobb kórusait. Műsor után ifjúsági bált ren. deznek. Naponta sárközi körtúrára indul autóbusz Szekszárdról. Köszönetét mondok mind- azoknak, akik drága felesé- i gém temetésén megjelentek, részvétüket fejezték ki és fájdalmamat igyekeztek eny- í híteni. Németh József B. F. érkeznek Jugoszláviából. A déli határmenti megyék lakói szabályosan összejárnak. Igazán feltűnő tehát, hogy a két ország irodalma mégsem hat megfelelően, egymásra. Főleg akkor, ha látjuk, hogy Jugoszlávia ugyanúgy szocialista ország, mint Magyarország. Az irodalom, — a művészetek, — kívánatos tükör lehetne. S erre a tükörre valóban szükség lenne. Sokan ugyanis azt hiszik és azt mondják: ott azért a szocializmus építése egészen más. Nem más. Kizárólag arról van szó, hogy ami ott van, az a szocializmus építése Jugoszláviában, ami itthon nálunk van az a szocializmus építése Magyarországon. Néhány dologban az látszik jobbnak, ahogyan ott csinálják, néhány dologban az látszik jobbnak, ahogyan mi csináljuk itthon. A már említett Csingi-Lingi csárdában megismerkedtem egy maszek fuvarozási vállalkozóval, Osgyán Sándorral. Ez az ember két teherautóval, egy személygépkocsival és egy pótkocsis traktorral dolAutóWiáUitá# a belgrádi nwyvmm** gozik, alkalmazottakkal foglalkozik, s ő maga kizárólag az üzleti ügyeket intézi. Árverés útján, állami vállalatoktól is' vállal fel munkát, saját bevallása szerint ilyen esetben neki legtöbbször „fórja” van, mert kevesebb a rezsi, olcsóbban dolgozhat, és az állami fuvarozókkal konkurrálhat. Jól keres, jól él, kizárólag a munkaerő okoz neki gondot. A dolgos és biztos egzisztenciát akaró emberek ugyanis az államosított üzemekben, a vállalatoknál, stb. keresik a kenyerüket, és Osgyán Sándornak a legsilányabb munkaerő jut. Dusán ezt megerősítette azzal a megjegyzéssel, hogy náluk a munkahelyeken a lustákat, a naplopó- kat gyorsan kipenderítik, s utána egykönnyen ezeket másutt sem alkalmazzák. így tehát velük az Osgyánhoz hasonló maszekok kínlódnak. Ezek után Osgyán Sándort úgy is nézhettem, mint „felszívót” aki azért van, hogy az üzemi kollektívák, a munka- nélküliség előidézésének a veszélye nélkül szabadulhassanak meg a legsilányabb munkaerőktől. Mondtam is ezt neki. Nevetett, s minden áron azt akarta, hogy legyünk a vendégei. A pincérek körüludvarolták, a zenekar a kedvében járt. Látszott, hogy Osgyán Sándor nem garasoskodik. Úgy van ez is, mint nálunk: ahová könnyen jön, onnét könnyen is megy a pénz. (Folytatása következik) SZEKUJ.ITY PÚTiuM