Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

1036. június 30. 3 TOT VA IVTEOYFI NÍPÍV|<Ufi Mi lesz a szekszárdi heggyel? Feladatokat vállalunk és kérünk 16 ezer kórházi ágy—Harmincöt bakteorológiai állomás — Kötelező tüdőszűrés Eltűnik a „Morbus Hungaricus“ örömmel tanulmányoztam Ka­posi István elvtárs, a városi ta­nács vb mezőgazdasági osztálya vezetőjének az újságíró kérdésére adott feleleteit, s úgy gondolom, hogy az újságcikk egy, a városunk, s-’emnoniiából is jelentős feladat, végrehajtására irányította az illetékesek figyel­mét. Az országban több város, több történelmi borvidék is küzd ehhez hasonló problémákkal, s néhány már előbbre lépett a kérdés rendezésében. Az Ilyen városoktól tanulni, ter­vezeteiket, elgondolásaikat ta­nulmányozni nem szégyen, úgy vélem, kötelességünk. Ismerem Gyöngyös város szőlő- és gyümölcskultúrájának rekonst­rukciós tervezetét, ami alapul szolgálhat városunkban is a kér­dés megoldásában. A városi párt-, tanács-, termelőszövetkezeti, föld­mű vesszövetkezeti szervek, vala­mint a Hazafias Népfront járási és városi szervezetei megalakították Gyöngyös város szőlő-, gyümölcs­rekonstrukciójának előkészítő bi­zottságát. felmérték az adódó fel­adatokat. s rögzítették, hogy mi­lyen ütemezésben, milyen szerve­zetek útján valósítják meg a fel­újítást, teszik termővé a parlagon heverő földterületeket. A tervezet rögzíti az állami gazdaság, a ter­értő lakosok száma, akik a „má­sodik műszakban” szívesen foglal­koznának szőlő- és gyümölcster­meléssel. Egyre több azon szelle­mi munkások száma is, akiknek a 200—400 négyszögöl szőlő-, gyü­mölcsös megmunkálása — terme­lési biztonsággal — felüdülést, ki- kapcsolódást. csalódja és maga számára hétvégi pihenést jelent. A szekszárdi hegyek szépsége, ro­mantikája legalább olyan vonzó, mint a Fadd-dombori holt Duna- ág. S ha a kellemeset a hasznos­sal lehet párosítani sok család tudná megtermelni 200—400 négyszögöles kis par­celláján zöldség-gyümölcs- szüks égletét. Ebből a gondolatból kiindulva helyesnek tartanám, hogy azokat a területeket, melyeken a nagy­üzemi telepítésnek jelenleg, s fel­tehetően még hosszú ideig, aka­dályai vannak, munkás kertszö­vetkezetek szervezésével haszno­sítsuk. A főváros és környékén az el­múlt években már ilyen szövetke­zetek alakultak, s a szövetkezeti tagok társadalmi összefogásával, állami beruházási keretek és pénz­eszközök igénybevétele nélkül vi- ráezó. fajtaazonos szőlő- és gyü­mölcsfajtákat termelő, összefüggő, nagyüzemileg is művelhető gyü­mölcsösök, szőlőterületek alakul­tak ki. A munkás kertszövetkezet tag­vízvezeték-szerelés, növényvédel­mi és -ápolási feladatok közös megszervezésére, a termeléshez szükséges anyagok és eszközök be­szerzésére, a családi szükségletet meghaladó szőlő, gyümölcs közös értékesítésére. Kiegészítő tevé­kenységként elsajátíthatják a mé­hészkedés legalapvetőbb tenniva­lóit, hiszen pár méhcsalád kezelése különösebb fáradsággal, s idő- veszteséggel nem jár. de biztosít­hatja a család szükségletét, s nagy jelentőségű a gyümölcsösök bepor­zásában is. A rekonstrukció kiemelkedő példáját láttam a Heves megyei Nagyréde községben, ahol a ter­melőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületének felújítását, s a parlagon levő területek hasz­nosítását oldották meg ilyen módszerekkel, s állami pénz­eszközök igénybevétele nélkül összefüggő, nagyüzeminek is beillő szőlőtáblákat alakítot­tak ki. A földművesszövetkezeti szervek már korábban is felléptek kezde- ményezően a szekszárdi parlagte­rületek hasznosítását illetően, de kezdeményezésünk mind a mai na­pig eredménytelen maradt. A város vezetőinek gondjaiban továbbra is osztozunk. Javaslom az intéző bizottság mielőbbi meg­alakítását. Feladatot vállalunk és kérünk, hogy a nagyüzemileg nem hasznosítható területek telepítésé­re munkás kertszövetkezetet hoz­hassunk létre. Szoboszlai Jenő MESZÖV-főosztály vezető Szocialista országunk második ötéves tervében hangsúlyos szere­pet kapott az egészségvédelem, s ennek keretében a tbc elleni küz­delem. Az eredményekről, és a további tervekről érdeklődtünk az országos Korányi tbc-intézet fő­orvosaitól. A statisztika szerint — kezdő­dik a beszámoló —, a kötelező bcg védőoltással a második ötéves tervidőszak­ban 80—90 százalékkal lett ke­vesebb a tbc-s gyermek-meg­betegedések száma, míg a fel­nőttek tbc-s megbetegedésének arányszáma 44 százalékos csök­kenést mutat. A gyógyítás ma már azoknál je­lent gondot, akik nem tartják be az előírásokat, az ellenőrzésre nem jelentkeznek: az iszákosok,a családjukkal nem törődök, akik felelőtlen magatartásukkal tovább fertőzik környezetüket. Igen sokat számít a beteg szo­ciális helyzete. Tiszta, egészséges körülmények között az emberi szervezet ellenállóbb a fertőzés­sel szemben. A megfelelő otthon, táplálkozás, általában a normális életmód segítik a fertőző betegek számának csökkenését. A statisztikai adatokhoz tarto­zik, hogy az elmúlt öt évben 37- ről 129-re emelkedett az ernyős- fényképszűrő szolgálat és hét új, korszerűen felszerelt tbc-szana tó­rium épült az ország különböző részein, összesen több, mint 3000 ággyal bővült a rendelkezésre álló fekvőhely. Zalaegerszeg, Tatabánya, Szék- szárd, Kalocsa, Nyíregyháza, Edelény és Pécs új tüdószana- tóriumai nagyban elősegítik a tbc-s megbetegedések elleni küzdelmet. Jelenleg 16 ezer ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésére, 35 tbc- bakteorológiai állomáson éven­ként egymillió tenyésztéses vizs­gálatot végeznek. Az országos Korányi tbc-intézet további tervei: már ebben az év­ben az egész ország területén megvalósul az évenkénti kötelező tüdőszűrés. Az orvosgárda ki­tűnő, a gépek korszerűek, s elég­ségesek a feladatok elvégzésére. A nagyfokú megelőzés mellett természetesen nem marad el a gondos gyógykezelés és a sikeres sebészi munka' sem — ha erre van szükség. Egyes intézetekben arról is gondoskodnak, hogy a gyógyult, de csökkent munkaképességű be­teg — már a szanatóriumban — könnyebb munkának megfelelő szakoktatásban részesüljön. Hangsúlyozzák, hogy a mun­kára jelentkező, volt betegektől nem kell félni, nem fertőzők, teljesen gyógyultak. Az európai országok tbc- statisztikájában jelenleg középen van Magyarország. — Az a cé­lunk — mondották —, hogy az elsők közé sorakozzunk. A tbc teljes felszámolására készülünk, s reméljük — a ha a betegek is se­gítenek fegyelmezettségükkel —, ezt el is érjük. S. E. Baranyaiak a tolnai halkísérleti telepen melőszövetkezetek telepítési fel­adatait, a tsz-tagok háztáji szőlő- területeinek felújítását, s az olyan területek hasznosítását, amelyeken a nagyüzemi telepítésnek akadá­lyai vannak, munkás kertszövet­kezetek szervezésén keresztül biz­tosítják. A szocializmus építésének vele­járója az elvárosiasodási folyamat (urbanizáció), hisz hazánkban is nagyobb számban van szükség az iparban dolgozó munkáskézre. így van ez városunkban is. A város iparosodásával nőtt, s feltehetően tovább növekszik a falvakról be­költözött, korábban a mezőgazda­ságban foglalkoztatott, a mezőgaz­dasági munkát szerető és hozzá­a hazai és a nemzetközi piac szükségleteinek ismeretében — joggal látunk nagy fantáziát. És úgy fejleszti ezeket az ágazato­kat, hogy egyúttal figyelembe ve­szi hazánk adottságait és a nem­zetközi kooperációban, mindenek­előtt, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal már kiépül); és tovább fejlődő gazdasági együttműködésben rejlő nagy le­hetőségeket. Melyek ezek az erőteljes voná­sok? Mindenekelőtt, hogy az ösz- szes beruházásoknak mintegy fe­lét kitevő ipari és építőipari fej­lesztés eszközeit nem forgácsol­juk szét számtalan célra, hanem igen határozottan, ellenállva sok érthető „csábításnak”, néhány va­lóban legfontosabbra összpontosít­juk. Ilyen elhatározásunk az egész energiagazdálkodás korsze­rűsítése, aminek fő jellemzői, hogy a szénhidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz aránya 1970- re az összes tüzelőanyag-felhasz­nálás felét adja majd, villamos- energia-importunkat pedig körül­belül 1000 megawattal bővítjük. Erre fordítjuk ipari beruházá­sainknak megközelítően a harma­dát. Ezzel is összefüggésben meg­változtatjuk vasúti közlekedésünk mai képét, kiépítjük a villamos- vemtatást Miskolctól Nyíregyhá­záig és az egész Budapest—Debre­cen—Záhony vonalon, a gőzmoz­jaj 200—400 négyszögöl tele­pítésre alkalmas területet 30— 50 évre bérbe vesznek, amit az alapszabályban rögzített időben és módon a telepítési sor- és tőtávolság betartásával betelepítenek. A telepítéshez szükséges pénzesz­közöket —, amennyiben a tagság azt saját erőből biztosítani nem tudja — tagjaik részére a taka­rékszövetkezetek, Szekszárdon az Országos Takarékpénztár kedvező feltételek mellett biztosítja. A munkás kertszövetkezetek közös tevékenysége a telepítésen túl kiterjedhet kerítés, hétvégi ví- kendházépítés, esetleg villany- és donyoknál lényegesen jobb hatás­fokkal dolgozó Diesel-mozdonyo­kat szerzünk be, s így 1970-ig a vasúti közlekedésben a korszerű vontatás részaránya 75—80 száza­lékra emelkedik. Ez a színvonal már egészen közel áll majd a fejlett országokéhoz. Jellemző még a vaskohászat modern technológiáinak kiterjesz­tése; a szovjet—magyar alumí­niumegyezmény' értelmében tim­földgyártásunk rohamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alumí­niumiparunk; a vegyipar fejlesz­tésének változatlan „soron kívüli­sége”, ami még több műtrágyát és a jelenleginél több, mint két- szerannyi műanyagot, mintegy háromszor annyi szintetikus szá­lat jelent. A gépiparban elsősor­ban a járműprogram figyelemre méltó: a többi között évi 7000-re növekszik autóbusz-gyártásunk, választékában, minőségében átala­kul tehergépkocsi-iparunk. Az építőipar fejlődésének leg­jellemzőbb vonása, az előregyártó kapacitások, elsősorban a „ház­gyártás” rohamos fejlődése, ami­nek nagy része van abban, hogy a sok irányban növekvő építési feladatok és a stagnáló, ha ugyan nem csökkenő építőmunkás-lét­szám mellett is, 300 000 lakás fel­építését tervezhetjük. A mezőgazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szoros ösz­Egy héttel ezelőtt a győri tsz- ekből látogattak el ide, a Kisál­lattenyésztési Kutatóintézet tol­nai kísérleti telepére a hal­tenyésztéssel foglalkozó szakem­berek. Most Baranyából hozta a vendégeket a különjárati autó­busz. A látogatókat a kíváncsi­ság vonzza — hogyan történik a mesterséges halkeltetés, mi­képp nevelik fel az ivadékokat, — legtöbbjük azonban otthoni problémákra keresi itt a megol­dást. Többnyire meg is kapja. szefüggésben a termelés fejleszté­sével és a termelőszövetkezeti ta­gok egyenletesebb foglalkoztatá­sával és jövedelmük növelésével. Nem véletlen, hogy a természeti tényezők miatt óvatos mezőgazda- sági tervezésen belül is vannak kiemelkedő célkitűzéseink, mint például a zöldségtermesztés 45— 50 százalékos növelése az 1963—64. évi átlagokhoz mérten. Természe­tesen tovább növekszik a mező- gazdaság gépállománya, korsze­rű felszereltsége. E rövid összefoglalásban érthe­tően nertl térhetünk ki, e na­gyobb szabású terv minden fontos vonására, nem utalhatunk bő­vebben az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés terveire. Ám ezek is, akárcsak a termeléssel és fogyasztással kap­csolatos legfontosabb elhatározá­sok, szerves részei annak az át­fogó koncepciónak, amelyben az életviszonyok javítása, a szocia­lizmus építése a változatlan társa­dalmi cél, de változóak a módsze­rek és az eszközök, ahogy azt a fejlődés megkívánja. A párt irányelvei tehát, amelyeket a har­madik ötéves terv időszakára és az egész gazdasági mechanizmus megreformálására vonatkozólag kidolgozott, testet öltenek, hogy segítsék az ország gyorsabb előre­haladását, népünk boldogulását. b. j. — Hogyan védekezzünk a hí­nár ellen? — Pár év múlva már könnyebb megoldást ajánlhatunk, reméljük, addigra tudunk adni fehér Amur ivadékokat, ivarérettek lesznek a távol-keletről importált növény­evő halaink. Addig azonban a legfőbb eszköz, a kasza — hang­zik a válasz. — Nagyobb halgaz­daságoknál egy erre a célra ké­szített gép, kisebb tavaknál azonban megteszi a csuklós kasza is. Két csónak, négy ember és öt­hat, csuklósán összeszerelt kasza kell hozzá. Négyméteres pászták- ban lehet ezzel a szerkezettel egyszerre kivágni a hinárt... Az egyik vendég — a somogyapá- ti tsz halásza — literes üveget húz elő a zsebéből. Vízmintát hozott a halastavukból, ezt akarja meg­vizsgáltatni. Pár perc múlva megvan az eredmény: a víz enyhén lúgos, tehát a legmegfelelőbb a halak­nak. Megvizsgálják mikroszkóp­pal is, ez sem mutat hibát. Még­is, mi akkor a baj? — Döglik benne a naphal. — Annak csak örüljenek. Mert a naphal sokkal igénytelenebb, ellenállóbb a pontynál. Ha pusz­tul, a ponty meg megmarad, ak­kor valami specifikus betegség, vagy élősködő pusztítja a nap­halat . .. Egyébként ajánlhatunk egy könyvet, Donászy: Helyszíni vízvizsgálatok című művét, eb­ben megtalálható, hogyan lehet egyszerű eszközökkel is, a hely­színen megállapítani, van-e baja, és ha igen, mi a baja a víznek. Röpködnek a kérdések és Sárffy Ede telepvezető válaszai. Hány kacsát lehet tartani egy hold ví­zen ... Miképp lehet ragadozó- ivadékokat is tartani, nevelni pontyos tóban ... A végén még a tolnai halászlé és a sörben rán­tott csuka receptje is „napirend­re kerül.” Amikor délután bú­csúztak a vendégek, a vélemény egyöntetű: hasznos volt a tanul­mányút.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom