Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
1966. június 29. TOLWA WEOTF1 MfPŰJSÍO 3 Vesszőfutás Felmondások az oklevél birtokosának Az első felmondást április 16-án kapta kézhez. Uj vezetője ebben az írásban közölte vele, hogy a járási tanács hozzájárulásával április 15-i (!) hatállyal megszüntetik munkaviszonyát létszámfelesleg címén. Ezt az elbocsájtást néhány nap múltán visszavonták. A második, a május 16-i felmondó levélben az van, hogy a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezet alkalmatlanság címén felmond Kern Ferencné főkönyvelőnek. Ezt nem vonták vissza, hanem még a felmondás napján, 16-án át kellett adja munkakörét utódjának, aki addig a járási tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője volt. Az asszonyka kétségbeesve kérte, várjanak egy napot, míg kiderül, hogy a nagydorogi földművesszövetkezet fogadja-e őt. Váratlanul szorult helyzetében csak egy napocska türelmet kért Hos- nyánszky Györgytől, a járási tanács megbízott osztályvezetőjétől. A válasz szerint, nem várnak egy napot sem, azonnal adja át mtin- kakörét. „Megvárja, míg kimegyek? Személyesen vezessem ki az irodából?” — kérdezte tőle ingerülten. Mit tehetett? Átadott mindent. A földművesszövetkezeti mozgalom kiváló dolgozói oklevelének és jelvényének birtokosa teljes bizonytalanságban maradva, dicstelenül távozott egy év elteltével Dunaszentgyörgyről. Sokan nem tudták, mivel szolgálhatott rá erre. Az előzményekről A kereskedelmi iskola padjaiból, a vizsga után három nappal lépett be 1949 júniusában első munkahelyére. Tizenhat esztendőn át dolgozott egy munkahelyen Pakson, a földművesszövetkezeti mozgalomban, egy év után különböző vezető pénzügyi beosztásokban. Kern Ferencné ott kapta a kiváló oklevelet és jelvényt. Munka mellett szerezte meg a képesített könyvelői végzettséget, a mérlegképesből pedig két vizsgája van vissza. Minősítése jó. Egy esztendővel ezelőtt nem szívesen engedte el a paksi földművesszövetkezet a sokoldalú munkaerőt Dunaszent- györgyre főkönyvelőnek. Mégis hozzájárultak az áthelyezéséhez, mert vállalkozott rá és nem akarták gátolni fejlődésében. Nem tudta, nem sejtette bizony Kern Ferencné, hogy vesszőfutással zárul szentgyörgyi szereplése. Elődei a tsz-ben szinte háromha- vonként változtak, őskáoszt talált a könyvelésben. Próbálta megismerni a tsz-főkönyvelői munka sajátosságait, elvégezni a vállalt feladatot. Működése során figyelmeztetést nem kapott. Alkalmatlanság címén elbocsáj- tották. Nem tudta, mi lesz vele, mikor ez megtörtént. Kap-e majd Nagydorogon az előzetes tárgyalások szerint szakképzettsége szerinti álllást? Mi lesz velük? Hiszen kettejük kenyeréről van szó. Nyolcesztendős kislányát egyedül neveli. Mit mondanak az illetékesek ? A paksi földművesszövetkezeti járási központnál azt, hogy Kern Ferencné ez évben több alkalommal is járt náluk, állást keresett, A járási tanács mezőgazdasági osztályán úgy vélik, nem tudta Kernné, hogy mit vállalt Duna- szentgyörgyön. A kérdésekre válaszolva, kissé kelletlenül közlik, hogy munkája ott tényleg, kétségtelenül javult, kijavította az általuk tapasztalt, szóvá tett hiányosságokat. Szerintük vitán felül, fedett fel és javított ki könyvelési visszásságokat. Elhelyezéséről itt nem sokat tudnak, A járási tanács elnöke szerint többször kifogásolta a bank, a járási és megyei mezőgazdasági revizorok a főkönyvelő munkáját. Szerinte több munkalehetőséget is ajánlottak neki — így a paksi földművesszövetkezetnél, meg ideiglenesen a járási mezőgazdasági osztályon —, de ő nem vállalta. Nem tudja, mit írtak Dunaszent- györgyön a munkakönyvébe. Érdeklődésünkre a megyei mezőgazdasági osztályon azt mondták, hogy Kernné egyszer sem kapott figyelmeztetést és fegyelmi ok, vagy visszaélés nem volt nála. Kérdés nélkül mondják, hogy nem tartják rossz munkaerőnek. Hangsúlyozták is neki, hogy addig ne menjen el, amíg nincs munkahelye. Embertelenséget ne kövessenek el vele szemben, mondták, korábban ők a járási tanácsnak. Meglepőnek tartják, mikor kiderül, hogy hiábavalónak bizonyult a figyelmeztetés. Sorsának elrendeződése Ki Segített hát ezen az asszonyon? Akadtak olyanok is. A paksi járási pártbizottság első titkára, Rév András elvtárs személyesen kérte a MÉSZÖV segítségét. így a volt tsz-főkönyvelő június elsejétől Nagydorogon dolgozik, revizor az ottani földművesszövetkezetnél. Tapasztalatát, ismereteit itt fogja tudni hasznosítani. Naponta utazik Paksról ide, mert ott lakik. Többször is elhangzik az „Esztike”, amikor őt Nagydorogon keresem. Hiába faggatom — beszélgetésünk során —, nem tudja megmondani, miért váltották le és főként miben látja okát a vele történteknek. Elmondása szerint vele senki sem beszélt arról, hogy rosz- szul végezné dolgát, el kell jönnie, és mi lesz vele. írásból értesült mindkét alkalommal a felmondásról. — Sajnos, Pakson nem volt üres státusz számomra — mondja. — Hogy ajánlottak-e fel munkahelyet? Még hittem, amikor április elején a tsz-közgyűlésen bejelentették, hogy a járási főkönyvelő kerül oda, engem meg a paksi tsz-társuláshoz helyeznek át főkönyvelőnek. Levegőben lógott, nem is lehetett semmi belőle. Hónapokig futkostam fűhöz-fához, kilincseltem. A járási tanácstól egyetlen „lehetőséget” kaptam, de milyent? Április végén mondták, hogy egy hónapra alkalmaznának, de csak ideiglenesen. Hogy vállalhattam volna el ezt a „lehetőséget”? Mi lesz a gyerekemmel, meg velem is egy hónap múltán? Nem kaptam én más ajánlatot, így nem is utasíthattam el. — Szerencsére elrendeződött már a sorsom, mert vannak segítőkész emberek. Hiába kérte ugyan az áthelyezés elfogadását a nagydorogi fmsz, munkakönyvembe azt írták, hogy megszűnt a munkaviszonyom, de ez már nem is érdekes ennyi minden után — mondja. Lezárult hát az ügy, meg is nyugodhatnánk tán, de ... Másként nem lehetett volna ? — Meghurcolták az emberek előtt és dicstelenül eltávolították — mondják többen Pakson. Az igazsághoz tartozik, hogy sok bizony az ellentmondás Kern Ferencné ügyének intézésében. Napok kellettek az eligazodáshoz. Többen hangsúlyozták beszélgetéseink során, hogy „ezt a magánembernek, nem az újságírónak mondom”. Elsősorban akkor történt ez, amikor a miértre és hogyanra kerestem választ., Nem meglepő ez? Nem lehetett volna másként’ De bizony, sőt kellett volna. Nem szabad így bánni egy emberrel! Nem vitatjuk, hogy lehetnek nála tapasztaltabb, erősebb főkönyvelők termelőszövetkezeteinkben. Lehet, hogy utódja, a volt járási főkönyvelő jobban értheti dolgát, ebben sem vitatkozunk. Néhány kérdőjel azonban továbbra is maradt, ezekre nem is kaptunk választ. Ezen túlmenően kétségtelenül bizonyított, hogy lélektelenül, sőt embertelenül járt el néhány ember Kern Ferencné ügyében. Miért nem beszéltek vele, hogy alkalmatlannak tartják? Kinek lett volna ez feladata? Miért kellett így felmondani neki? Miért nem nyilatkoznak a tényeknek megfelelően? Ilyen eljárással, vajon lenne-e neki most biztos keresete, ha nem szól érdekében személyesen a járás első titkára, ha nem támogatják a földművesszövetkezeti mozgalomban tevékenységét jól ismerő munkatársai? Segítőiben megvolt az emberség, de közvetlen feletteseinél, az illetékeseknél bizony hiányzott. Tanulságos ez az „ügyintézés’ azoknak, akik emberek sorsáról döntenek. így ne intézzük emberek sorsát — ez a fő tanulság. Különösein ne tegyünk ki ennyi keserűségnek egy olyan anyát, aki teljesen saját erejére van utalva. Ez a mi társadalmunkban politikai kérdés, a kádermunka szerves tartozéka. SOMI BENJAMINNÉ Gyümölcsexport megyénkből Háromféle gyümölcsöt küldtek eddig Tolna megyéből exportra a földm ű vessző vetkezetek: üvegmeggyet, cseresznyét és fekete ribiszkét. A szállítmányok legnagyobb része Dunaföldvárról ke- i-ült ki. Meggyből például a 15 vagonnak körülbelül 90 százalékát adták a dunaföldvári termelők és a 750 mázsa cseresznye is nagyrészt ennek a területnek a termése. Paksról ez ideig 150 mázsa gyümölcsöt küldtek exportra. Érdemes megemlíteni ' m-'.'ír,v- ből a korábbi évek L" " "hb szállítmánya hat és fél vagon volt. 1963-ban, amit Dunaföldvár adott. Az idén a kedvező áralakulás következtében növekedett a meggyszedők kedve 15 vagonig. _ A fekete ribiszkét több földmű- v es sző vetkezet körzetében vásárolták fel: Bátaszék, Nagydorog, Paks és Tamási környékéről. Szőlőből és almából ugyancsak nagyobb tételeket akar exportra vásárolni a megye földművesszövetkezeti apparátusa és kajszi- barackból is körülbelül öt vagonnal. bár a kajszi exportálása -'"ele ti leg nem szerepelt a tervben. A politikai mérlege Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az elmúlt év pártoktatásának eredményeit és hiányosságait tette mérlegre. Eredménynek könyvelték el, hogy a város pártalap- szervezetei megértették a politikai képzés jelentőségét. Párt- vezetőségi üléseken, taggyűléseken foglalkoztak a pártoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Eredmény az is, hogy növekedett a politikai tanfolyamok és a tanfolyamokon résztvevők száma. Szekszárdon a pártalapszer- vezetek 84 politikai tanfolyamot szerveztek, majdnem 2000 résztvevővel. A politikai tanfolyamon a párttagok mellett nagy számban vettek részt pártonkívüliek. Jól bevált módszer a megyei pártbizottság propaganda- és művelődés- ügyi osztálya részéről kezdeményezett és rendszeresen megtartott havi egynapos felkészítés, tájékoztatás. A propagandisták jó és színvonalas előadásokat tartottak, felkészülten mentek a tanfolyamra, másrészt a felmerült kérdésekre is meggyőző választ adtak. Az oktatási bizottság tagjai több esetben végeztek ellenőrzést. Az ellenőrző munka néhány tanulsággal szolgált. Helyenként nem az igényeknek megfelelő szintű tanfolyamot szerveztek. Megrekedtek az időszerű kérdések tanfolyamánál. Néhány párt- alapszervezetben, mint az AGROKER-nél, Városgazdálkodásnál, Textilnagykereskedelmi Vállalatnál és még néhány helyen sem politikai, sem szakmai oktatás nem folyt. A pártszervezetek többsége segítette és ellenőrizte a KISZ-oktatást, de teljesen kiesett érdeklődési körükből a szakszervezeti oktatás ellenőrzése. A következő oktatási évre szóló tennivalók pontosan megszabják a feladatokat. A szervezeti szabályzat szerint a párttag kötelessége, hogy politikailag képezze magát. Az elvből következően biztosítani kell, hogy a következő évben a politikai oktatás résztvevői 55—60 százalékban a párttagokból tevődjenek. Az eddiginél jobban kell támaszkodni az esti egyetemet végzett elvtársakra és bevonni őket a propagandamunkába. Végül, de nem utolsó sorban a KISZ- és a tömegszervezeti oktatás segítésére és ellenőrzésére hívták fel a pártalapszervezetek figyelmét. Megyei tájékoztatás a tss-ek munkájáról Az aktuális mezőgazdasági munkákról, a szövetkezetekben a hét elejéig elért eredményekről tájékoztatást adott Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagromómusa. A járási tanácsoktól nyert értesülések, valamint saját tapasztalatai alapján lényegében a következő kép bontakozik ki. Az aratásra váró 29 ezer hold őszi árpából alig több, mint 7 ezer holdat vágtak le a közös gazdaságok és abból is a legutóbbi napokig mintegy 2 ezer hold renden feküdt, mert az esős idő megakadályozta a felszedést, a kom- bájnolásit. Sok közös gazdaságból jelentettek jégkárt. Néhol egészen nagy területeket károsított a zivataros időjárás. Gyulajon például 200 hold őszi árpát és 200 hold takarmánybúzát. A szekszárdi járásban a szélkár okozott szemveszteséget az árpatáblákon. Szerencsére a búzaföldeken csak: ott ártott a zivatar, a gyorsan lezúduló zápor, ahol iszapot vitt magával a víz és azzal eldöntötte a gabonaszárakat. Egyébként a kenyérgabona még tartja magát. A rétek kaszálása hozzávetőlegesen 80 százalékban történt meg, a szénának felét hordták be a közös gazdaságok. A lucerna második kaszálása viszont már 70 százalék felé közeledik és a levágott második lucerna egyharmadát behord ták. örvendetesen jól halad a növényápolás. A kukorica második kapálását háromnegyed részben, míg a napraforgó második kapálását mintegy 90 százalékban elvégezték. Befejezéshez közeledik a burgonyaföldeken a második töltögetés is. JAVÍTANI A JAVÍTÁST? — Ilyen rossz még nem volt a pótkocsik állapota, mint most. Nem is annyira a gumikkal van baj, mint a felépít- ménnyel. Az oldalak töredezettek, a plató lyukas, egyáltalán, hogyan lehet majd ezekben gabonát szállítani? — hangzott el a vélemény még az aratás megkezdése előtt Tamásiban, a járás tsz-vezetőinek tanácskozásán. Az aratás azóta megkezdődött, s a napokban a megye túlfelén, Bikácson hallottunk panaszt a pótkocsikra. Ezúttal a kijavított pótkocsikra. Ulbert Mihály, a bikácsi szövetkezet elnöke így méltatlankodott; — Beküldtük a pótkocsinkat a gépállomásra megjavittat- ni, a platót újra deszkáztatni. És hogyan kaptuk vissza? A deszka mind megvetemedett, felpördült rajta, egyáltalán nem lehetett használni. Nyárfadeszkát raktak rája ... — Más választásunk nem volt, a kocsit mindenképpen használnunk kell, leszedtük a nyárfadeszkát, volt egy jókora fenyőgerendánk, azt felfürészeltük, abból csináltuk meg a platót mi, magunk. Az olyan javításnak semmi értelme, amit utána csinálhatunk magunk... Akár ne is rakjanak rá olyan deszkát, amelyen egy héttel ezelőtt még a varjú károgott. Az igazság az, hogy a javítás miatt a gépállomást nem lehet okolni. Ugyanis az utasításnak megfelelően javított, amely szerint fenyőt egyáltalán nem, csak nyárfadeszkát lehet erre a célra felhasználni. Amelynek az a rossz tulajdonsága, ha egy kicsit nedves, a napsütés hatására megvetemedik. A pótkocsi viszont esőnek, napsütésnek állandóan ki van téve ... Olyan megoldást kellene tehát találni, amely után nem kellene a javítást javítani; miért fizessen a tsz olyan munkáért, amelyet végül saját magának kell elvégezni? BI.
