Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

1968, június 1. ' TOLVA MEGYÉI NfiPÜJSÄO 3 Fölfordulás Medinán AZ EMBERI INDULATOK út­vesztőjében járva, az eltévedés veszélye roppant nagy. Nem lép­hetünk fel tehát a csalhatatlan kinyilatkoztató szerepében, csu­pán azt tehetjük, hogy ezt az írást, mintegy tükörként odatart­juk azok elé, akiknek joguk és kötelességük belenézni a tükörbe, s felismerni a medinai Béke Tsz- re bénítóan ható torz és rút vo­násokat. Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, még nehezebb a szavak mögé látni, s szinte le­hetetlen eldönteni egyik-másik ember esetében, hogy az igazi arcát mutatja-e, avagy a megté­vesztőt, a hamisat. Kozics Dusán tsz-tagot példá­ul indulatos, tényeket elferdítő embernek festette le mindenki, akivel a medinai felfordulás oka­it kutatva, beszélgettünk. A járási pártbizottság egyik vezető beosz­tású munkatársa így jellemezte: Mindig ő ugrasztja össze az em­bereket, minden függöny mögött ellenséget keres, s következete­sen hinti a békétlenség magvait. Az eddig meg-megismétlődő sze­mélyi villongásoknak rendszerint ő volt a központi alakja. Tény­leg így lenne? S ha valóban így van, akkor a faluban, az egész­séges erők miért nem tudták ezt Kozics Dusánnak már rég érté­sére adni. Közéleti szereplésének káros vonásait miként engedik érvényesülni? Továbbmenve: túl­zásai miatt, ha azok fennállnak, már rég el kellett volna szigete- lődnie, mivel ez nem történt meg, fel kell tételezni, hogy amit mond, - azzal még mindig sokan értenek egyet. Kozics Dusánnal mi is beszélgettünk. Okos, választékos szavú ember, a felelősség hangján beszélt a közösség ügyeiről, gondjairól. Jó benyomást keltett. Szemtől szem­ben nehéz volt róla elhinni, hogy a Béke Tsz pártcsoport-értekezle- tén legutóbb ő volt az. aki állí­tólag kijelentette, hogy a községi párttitkárnak és a községi tanács vb elnökének nincs sem­mi keresnivalója az értekézleten. Vajon, amikor velünk beszélt, ak­kor melyik arcát mutatta? Dönt­sék ezt el maguk a medinaiak. Ezekben a napokban, a józan ész­re hallgatva, a tsz érdekeit szem előtt tartva, más kérdésekben is dönteniök kell. A jelenlegi hely­zet sok veszélyt rejt magában, ami ott van, az jelenleg tartha­tatlan. Ruzsicska Lajosnak, a Béke Tsz főagronómusónak a vezetőség fel­mondott. írásban azonban eddig a felmondást nem közölték vele. A főagronómus a felmondást jog­talannak, igazságtalannak tartja. Az elmúlt napokban aláírásokat gyűjtött, rendkívüli közgyűlés összehívására. Be akarja bizonyí­Ezen a folyamaton belül rend­kívül jelentős és ugyancsak áh landóan ható tényező a fejlődő országok és a fejlett tőkés orszá­gok közötti gazdasági ellentétek erősödése. A tőkés világon belül a fejlődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivitelében jelentkező részesedésük 1965-ben (becslés szerint), alig haladja meg a 20 százalékot, holott egy év­tizeddel korábban még megköze­lítette a 30-at. Különösen figye­lemre méltó, hogy a szocialista országok és a fejlődő 1 országok kereskedelmi kapcsolatainak nö­vekedésével szemben — a fejlett tőkés országok és fejlődő partne­reik között lanyhul a kereskede­lem. A fejlett tőkés országokba irányuló „fejlődő export” 1963- ban még 10 százalékkal, 1964-ben már csak 8 százalékkal, 1965-ben pedig mindössze 5—6 százalékkal nőtt. Ez az irányzat, a természetes politikai feszültségnövekedéssel párosulva, tartósan meghatározza a fejlett és a fejlődő tőkés orszá­gok viszonyát. E tényező bomlasztó hatá­sát fokozzá, hogy a fej­lett tőkés országok egymás közötti ellentéteit is a világpoli­tani, hogy a tagok tudását elis­merik és kedvelik őt. Ha a rend­kívüli közgyűlés összehívására sor kerül, — szerinte — a tsz- tagok meg fogják változtatni a vezetőség döntését és helyéről nem engedik elmozdítani főagro- . nómusukat. Egyesek szerint het­venen, mások szerint száztizén írták alá a rendkívüli közgyűlést összehívó körözvényt. Akár így, akár úgy, de a tagoknak és a ve­zetőségnek színt kell vallaniok. NÉHÁNY EMBER arra számít, hogy a közgyűlés a jelenlegi el­nöktől fogja majd megvonni a bizalmat. Nehezíti a tisztánlátást és a tagokat teljesen megzavarja az a mendemonda, miszerint a tsz-elnöki székre hárman is pá­lyáznak: a tanácselnök, a már említett Kozics Dusán és Szokics Szávó, aki jelenleg állattenyész­tési brigádvezető. A mendemon­da eredetét lehetetlen kibogozni. Nekünk a tanácselnök, az állat- tenyésztési brigádvezető, és Ko­zics Dusán azt mondta, hogy esze ágában sincs a tsz-elnöki posztra pályázni. A tanácselnök és az ál­lattenyésztési brigádvezető, fel­adata ellátására a jelenlegi elnö­köt alkalmasnak tartja. Kozics Dusán viszont a tsz-elnöknek szemébe mondta meg, hogy al­kalmatlan. Az alkalmasságot, avagy az alkalmatlanságot végső soron majd a tagok döntsék el, de persze ne év közben, hanem év végén. S ne a felbújtókra hallgassa­nak a tagok, hanem a tényeket, az eredményeket, a reális hely­zetet nézzék. A főagronómus szakmai melléfogásait, ami miatt felmondtak neki, néhányan úgy akarják enyhíteni, hogy hangula­tot próbálnak kelteni az elnök ellen. Azt mondják: amit a fő­agronómus rosszul csinált, azért elsősorban az elnök a felelős, miért hagyta, miért nézte el? Fejetetejére állított logika ez, hi­szen az elnök, a vezetőség éppen a felmondással bizonyítja, hogy a mulasztásokat nem hajlandó tovább eltűrni. Illetőleg éppen itt kezdődik megint valami tel­jesen érthetetlen kétarcúság, mert a tsz vezetősége meghozta ugyan a felmondásra a határozatot, de hogy egyik-másik vezetőségi tag­nak valójában mi is az igazi ál­láspontja, hát az enyhén szólva, rejtély. Az elvtelen és jellem télén két­arcúság megnyilvánulásai közé tartozik, hogy az egyik vezetőségi tag a vezetőségi ülésen úgy nyi­latkozott az agronómusról, hogy „ki vele a tsz-ből!” Később, arra a vezetőségi ülésre már el sem ment, amelyiken a döntés szüle­tett, és a tagok között azt han­goztatja: a főagronómus eltaná­tika állandóan ható tényezői közé kell sorolni. ■ Eleven bizonyítéka ennek, hogy a kapitalizmus a kü­lönböző integrációs mozgalmak­kal és blokk-alkotásokkal törté­nelme során még sohasem ta­pasztalt erőfeszítéseket tett a fej­lett tőkés országok „egységfront­jának” megszervezésére. Olyan tényezők, mint Franciaország füg­getlen politikájának kibontakozá­sa és a NATO bontása, a Közös Piacon belül Nyugat-Németorszá- got és Franciaországot szembe­állító ellentétek —, nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy ez az erőfeszítés csak ideiglenes ered­ményeket hozhatott, amelyekkel szemben fokozatosan utat tört magának az állandó tényező: a fejlett tőkés országok közötti el­lentétek élesedése. A világpolitikai helyzet állan­dóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyen­gülése, a szocializmus erősödése irányába mutatnak. Ez egyben fo­kozza a szocialista világ közvet­len nagy világpolitikai küldetésé­nek, a béke megvédelmezésének esélyeit. GÖMÖRI ENDRE , csolásával nem ért egyet. Hát most az ilyen ember mikor nyi­latkozik őszintén? Ki tudja? Az azonban tény, hogy amíg ilyen gerincű emberek ülnek a Béke Tsz vezetőségében, addig a veze­tőség valójában cselekvőképtelen, a tagok tájékoztatása rossz, hiá­nyos, egységes, határozott fellé­pésre nincs mód. Az ilyen elv­telen kétarcúság azzal jár, hogy az ember Medinán hovatovább mindent csak fenntartással mer elfogadni, soha nem biztos benne az ember, hogy ki a barátja, ki a rosszakarója, kinek a cseleke­deteit irányítják az elvek, vagy kiét az elvtelenség. A KÖZSÉG VEZETŐI elmond­ták. hogy a tsz főagronómusa szakmai kérdésekben tájékozat­lan, vezetői poszt betöltésére ott, Medinán alkalmatlan. Néhány tag hasonlóképpen vélekedett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy több tsz-tag határozottan ál lította: a főagronómus rendes, a szakmáját jól értő ember. A ta­gok körében valóban népszerű, állítólag azért, mert mindent el­néz. összességében a vezetők ér­vei meggyőzően amellett szóltak, hogy a tsz érdekeit szem előtt tartva kellett úgy dönteni, ahogy a Béke Tsz vezetősége döntött Csakhogy amikor Ruzsicska La­jos főagronómussal beszélget­tünk, akkor ő elmondta, hogy őt arra a pártcsoport-értekezletre meg sem hívták, amelyiken éppen ő volt napirenden. Ez a körül­mény bántó és súlyos melléfogás, mert a pártszerűséget szem előtt tartva, legelemibb követelmény, hogy ilyen esetben az érdekelt, mivel róla van szó, jelen legyen. Medinán tehát a helvzet bo­nyolult. Nehéz előre látni a ki­bontakozást. Erre a kérdésre, pontosabban a medinai helyzet alakulására a közeljövőben ismét visszatérünk. A kibontakozás ér­dekében elsősorban több nyíltság­ra, őszinteségre, önkritikára, és az elvek maradéktalan betartá­sára lenne szükség. SZEKULITY PÉTER Római katolikus és protestáns papok tájékoztató értekezlete Május 31-én délelőtt 10 órakor gyülekezett a megye róm. kát. és protestáns papsága a Hazafias Népfront megyei székházában, hogy meghallgassa az „Emberi­ség nagy problémái” című elő­adást. A megjelent nagyszámú róm. kát. plébános és lelkész ré­szére Vitányi György prépost az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkárhelyettese tartotta meg a fenti című elő­adást. Az előadáson megjelent és felszólalt dr. Cserháti József pé­csi püspök és Csigi Imre kanonok. A protestáns papok részére ha­sonló címmel és tartalommal dr. Szabó László Ambrus teológiai professzor tartott nagy érdeklő­dést kiváltó előadást. A felszóla­ló protestáns lelkészek a világ­békét fenyegető mesterkedések ellen emelték fel szavukat. Mi ad sajátos jelleget a boroknak? Történelmi borvidékeink külön­böző típusú talajain tanulmányoz­zák a szőlőt a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola szigetcsépi gazda­ságában. A helybeli, alföldi jellegű homok mellé Szekszárd környé­kéről lösz-, Tokajhegyaljárói nyi­roktalajt hozattak. Az eternit- tartályokban elhelyezett három­féle talajban az egész országban legelterjedtebb olaszrizlinget ne­velik. Az érdekes kísérlettel azt akar­ják megállapítani, hogy milyen szerepe van a különböző vidéke­ken termő borok sajátos jellegé­ben a talajnak és a kiimának. Pártnap a tanácsi építőknél Somi Benjámin, a megyei párt- munista Pártja XXIII. kongresz­bizottság titkára hétfőn ellátoga­tott a Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat központjába. Ta­lálkozott a vállalat vezetőivel, ta­nácskozott a pártvezetőség tagjai­val az 1966. évi feladatok végre­hajtásának eredményeiről, a gon­dokról. Délután Somi elvtárs párt­napon találkozott a vállalat dol­gozóival. Itt a Szovjetunió Kom­szusának munkájáról tartott tá­jékoztatót, majd pedig a harma­dik ötéves tervvel kapcsolatos kérdésekről beszélt. Elmondotta, hogy az építőipari dolgozókra a tervvel kapcsolatban milyen fel­adatok várnak, az iparban mit kell tenni, hogy az ötéves terv beruházási programját meg tud­juk valósítani. Jelentős eredmények a MAGEV segítségével A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat (MAG ÉV) pé­csi kirendeltsége május 31-én an­kétet rendezett, amelyen három megye (Baranya, Somogy és Tol­na) vállalatainak képviseletében közel kétszázan jelentek meg Földiák János, a MAG ÉV anyag- és áruforgalmi osztályá­nak vezetője tájékoztatójában el­mondta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1964. decem­berében hozott határozata óta el­telt időszakban igen eredményes munkát végeztek. Segítettek a vállalatok felesleges készleteinek feltárásában, azoknak értékesíté­sében. Baranya megyében például 100 millió forintos felesleges kész­letet találtak ebben az időszakban, s ebből ezidáig mintegy 80 millió forint értékűt hasznosítottak. A közelmúltban két rendelet jelent meg, amely erre az évre szabályozza a felesleges készletek hasznosítását és selejtezését. A rendeletek lényegesebb pontjait az ankéten ismertették. Az előadást követő vitában több vállalat képviselője felszólalt, ta­nácsot kérve egy-egy adott anyag- féleség, vagy gépalkatrész hasz­nosítását illetően. Megkezdték az export- bérhorganyzást a gépjavítónál Márciusban egy öttonnás cső­szállítmány érkezett Jugoszláviá­ból a Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalathoz. Egy korábbi megállapodás alapján vé­gezték el ennek az öt tonna cső­nek a horganyzását, próbaként. A megállapodás ugyanis arra szólt hogy a szekszárdi üzem nagyobb tételben végezne bérhorganyzást Jugoszlávia részére és ez a próba­szállítmány azt szolgálta, hogy megállapítsák: Képes-e a vállalat jó minőségben elvégezni a hor­ganyzást, megfelel-e a minőség a követelményeknek. Azóta már a végleges megegye­zés is megszületett, a szekszárdi vállalat az év végéig 1200—1500 tonna különböző — fél collostól négy collosig terjedő — méretű jugoszláv acélcső horgányzását végzi el bérmunkában. Az első szállítmány két héttel ezelőtt ér­kezett az üzembe, a napokban pe dig megkezdték a horganyzást. Az export-bérmunka nemcsak a külkereskedelmi mérleget javít­ja,^ nemcsak a népgazdaságnak előnyös, hanem az üzemnek is, ugyanis jelenleg nincs teljesen kitöltve a vállalat horganyzó­kapacitása, márpedig a horganyzó berendezést mindenképpen — még tíz-húsz százalékos kapacitás- kihasználás esetében is — állan­dóan felfűtve kell tartani. A több­lettermelés — az exporthorgany- zás — tehát nem növeli oly mér­tékben a költségeket, mint aho­gyan a vállalat bevételeit. Nehézségek a táj ház körül Már régóta megoldásra váró probléma Decsen egy népművé­szeti ház létesítése. A közelmúlt­ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott az ügy­gyei. Utasította a művelődési osz­tályt és a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatalt, hogy vizsgálják meg a népművészeti ház létesí­tésének előfeltételeit. A célnak megfelelően kiszemel­tek egy alkalmas épületet, amely­ről a tárgyalások folyamán ki­derült, hogy csak akkor szabadul fel majd, ha a Decsi Háziipari Szövetkezet fejlesztési terve meg­valósul. Jelenleg a szövetkezet hivatali helyiségei működnek az épületben. A háziipari szövetkezet olyan fejlesztési tervet dolgozott ki, mely szerint megvásárolják majd a szomszédos két épületet. Csak ezután nyílik lehetőség a régi tájház helyreállítására, az erede­ti céloknak megfelelő berende­zésére. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint ehhez legalább 1,5 millió forint állami támoga­tásra volna szükségük, amelyhez ők is 600 ezer forint hosszú lejá­ratú kölcsönt vállalnának. Ebben az esetben azonban a tájház mű­ködését csak a fejlesztés befeje­zése után, előreláthatólag 1968- ban lehetne biztosítani. A mű­velődési osztály és az Idegen- forgalmi Hivatal vezetőinek állás­pontja szerint a Sárközi Népmű­vészeti Ház létesítése és működ­tetése ennél gyorsabb megoldást kíván. Csibefarm létesül a kórházi gazdaságban A megyei kórház fejlesztése, az új 300 ágyas tbc és a bel- osztály létesítésével, szükségessé teszi, hogy elsősorban a húsellá­tást biztosító kórházi gazdaságot is tovább fejlesszék. Különösen nagy gondot okoz, hogy a diétás és a könnyű-vegyes ételek elké­szítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű borjúhús. A problémát csak abban az eset­ben lehetne megszüntetni, ha borjúhús helyett csirkehúst ad­hatnának. A kórházi gazdaságban épült új, korszerű disznóólak kisebb átalakításával, megfelelő beren­dezéssel a közeljövőben hibrid csibenevelőt létesítenek. Az át­alakított épületben évente 20 ezer darab csibe helyezhető el, melyek húshozama 18—20 ezer kilogramm húst jelent. Ez a mennyiség biztosítja majd a dié­tás és a könnyű-vegyes ételek hússzükségletét, továbbá az egész kórház hetenként egyszeri hús­ellátását. Az előzetes számítások szerint a folyamatos gazdálkodás esetén a hibrid csibenevelés ren­tábilis lesz. Az előzetes tervek szerint augusztus elején beindul az „üzem”, éves viszonylatban 10 ezer csibével, amelyből 5000 da­rabot már ebben az évben át­adnak a megyei kórház részére* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom