Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

2 TOLVA MEGYEI Nf.PCjSAO 19ű6. május 13. Tanácskostak a nyugat-európai kommunista pártok Bécs (MTI) A hét első három napján 15 nyugat-európai kom­munista párt vezető képviselői tanácskoztak az Osztrák Kom­munista Párt meghívására Bécs- ben. Az eszmecseréről kiadott közle­mény hangoztatja: „A vita lehe­tőséget nyújtott a különböző or­szágokban folyó nagy szociális és politikai harcok méreteinek meg­ismerésére. Ez a fejlődés kedve­ző lehetőségeket biztosít széles tömegmozgalom számára, amely összeköti a munkásosztályt más, monopóliumellenes rétegekkel. A konferencia azon a nézeten volt, hogy ez az összefogás még széle­sebb körű lehet. Kivívhatja a szükséges reformokat, amelyek a monopóliumok politikai és gaz­dasági hatalmának korlátozásá­hoz, a közélet igazi demokrati­zálásához, a szocializmushoz ve­zető út megnyitásához szüksége­sek. Megkezdődött a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa Pozsony (MTI). Csütörtökön Pozsonyban megnyílt a Szlovák Kommunista Párt kongresszusai amely megvitatja, hogyan telje­sítették Szlovákiában a CSKP XII. kongresszusának határoza­tait, valamint a XIII. kongresszus előkészületeit. Első napirendi pontként Dub­cek, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára ismertette a párt Központi Bi­zottságának beszámolóját. Elismerő szavakkal emlékezett meg az SZKP XXIII. kongresszu­sáról. majd foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyek Szlo­vákiában születtek az elmúlt négy évben. tseménuck sorokban Június 12-én. vasárnap az egész Szovjetunióban urnákhoz járul­nak a választók, hogy új Legfelső Tanácsot adjanak az országnak. A legfőbb szovjet államhatalmi szervnek a mostani 1443-mal szemben 1517 képviselője lesz, mégpedig 767 képviselő a Szövet­ségi Tanácsban és 750 képviselő a Nemzetiségi Tanácsban, * Izrael ENSZ-megbízottja szer­dán a Biztonsági Tanácsnál tilta­kozott egy jordániai határsértés miatt. A tiltakozás szerint Jordá­niái csapatok szerdán az izraeli Beers-Hebótól északra megtámad­tak egy munkásosztagöt. * Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság miniszterelnöke és a Pekingben tartózkodó román de­legáció vezetője. Emil Bodnaras csütörtökön megbeszélést folytat­lak. A francia kormány szóvivője ki­jelentette, hogy Franciaország kár­térítést követel Algériától fran­cia állampolgárok államosított vagy társadalmi tulajdonba vett vagyonáért. Az algériai kormány ígéretet tett, hogy az ércbányák francia részvényeseit kártalanítja, a francia telepesek elhagyott ingat­lanait azonban nem hajlandó megváltani. Ekniatt megszakadtak a francia—algériai gazdasági tár­gyalások. * Dt. Lakatos Gyula, az IBUSZ nemzetközi főosztályának veze­tője csütörtökön délután Moszk­vában a szovjet lapok több mint ötven képviselője előtt tartott sajtóértekezletet a szovjet— magyar idegenforgalmi kapcsola­tok fejlődéséről. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták: egy sor kérdésben — a szociális követelések kielégí­téséért, a demokratikus szabad­ságjogok megvédéséért és ki­bontakoztatásáért, a béke megőr­zéséért folyó harcban — külön­böző országokban pozitív irány­zatok alakulnak ki, s új kapcso­latok jönnek létre kommunis­ták és szocialisták, valamint más monopóliumellenes erők között, mindenekelőtt szakszervezeti szin­ten. A konferencia egyidejűleg megelégedéssel nyugtázta, hogy jelek vannak a megértésre a ka­tolikus világ jelentős képviselői­vel. A politikai és ideológiai vé­leménykülönbségek nem akadá­lyozhatják, hogy új területeket találjunk a megértéshez, a közös harchoz. A konferencia hasznosnak ítél­te azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a kommunista pártok és más demokratikus mo­nopolellenes erők együttműködé­sét. A pártok különösen fontosnak tartják egy igazi európai gazda­sági együttműködés lehetőségét, — alternatívaként a monopolista integrációval szemben. Szüksé­gesnek tartják, hogy új kapcso­latok jöjjenek létre földrészünk országai között, amelyek az euró­pai biztonsági rendszerre támasz­kodnak. Az európai biztonság megteremtése hozzájárulna sú­lyos világproblémák megoldásá­hoz. Hasonló szellemben hangsú­lyozta a konferencia: egyesíteni kell minden békeszerető erőt a világbékét fenyegető vietnami amerikai agresszió, valamint a német militarizmus követelései ellen. Az 1959-es római, s a tavalyi brüsszeli után ez volt az európai tőkés országok kommunista párt­jainak harmadik regionális ta­nácskozása. Amint az Osztrák KP vezetői csütörtöki sajtókon­ferenciájukon elmondották, fel­vetődött a kommunista és mun­káspártok összeurópai tanácsko­zásának gondolata, amelyen min­denekelőtt az európai biztonság kérdéseivel foglalkoznának. Az el­gondolásról a pártok között két­oldalú tanácskozások folynak majd. Három afrikai ország határozattervezete a dél-rhodesiai kérdésről Mali, Nigéria és Uganda képvi­selőd a Biztonsági Tanácsban olyan közös határozattervezetet készítettek a dél-rhodesiai kér­désről, amelyet a tanács május 17-i ülésén szándékoznak előter­jeszteni. (Mint korábban már je­lentettük, a Biztonsági Tanácsot erre az időpontra 30 független afrikai állam követelésére hívták össze.) A határozattervezetben többek között az áll: a Biztonsági Tanács követeli, hogy Anglia kormánya tegyeai meg minden szükséges in­tézkedést, beleértve erő alkalma­zását a fajgyűlölő dél-rhodesiai rendszer megdöntésére és követeli annak az ENSZ-nyilatkozatnak Dél-Rhodesiára történő alkalma­zását, amely kimondja, hogy füg­getlenséget kell adni a gyarmati országoknak és népeknek. A határozattervezet szerzői fel­hívják az angol kormány figyel­mét azokra a veszélyes következ­ményekre, amelyekkel jelenleg a Smith-rendszer képviselőivel Lon­donban folyó tárgyalások járhat­nak. A határozattervezet megálla­pítja, hogy a dél-rhodesiai helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Mali, Nigéria és Uganda a tervezetben követeli minden államtól, különösen a Dél afrikai Köztársaság és Portu­gália kormányától, hogy szakít­sanak meg minden gazdasági kap­csolatot és szállítási összekötte­tést Dél-Rhodesdával. A Bizton­sági Tanács követeli, hogy Anglia folytasson megbeszéléseket az af­rikai politikai pártok vezetőivel egy, a Zimbabwe-i nép érdekeinek megfelelő rendszer létrehozásáról. A szomáli nemzetgyűlés szer­dán elfogadott egy, a kormány által beterjesztett törvényjavasla­tot. amely szigorú szankciókat helyez kilátásba Ian Smith faj­gyűlölő rendszerével szemben. A törvényjavaslat előirányozza em­bargó bevezetését a Dél-Rhode- siába irányuló, illetve onnan szál­lítandó árukra. Ezenkívül dél- rhodesiai hajóknak tilos betérni a Szomáli Köztársaság kikötőibe, repülőgépeinek pedig tilos leszáll- nd szomáli repülőtereken. Ülést tartott az indonéz kormányelnökség A miniszterelnök-helyettesekből és a hadsereg vezetődből álló in­donéz kormányelnökség csütörtö­kön ülést tartott. Hivatalos köz­lés szerint a minisztériumok jobb összehangolásáról tárgyaltak és megbeszélést folytattak a kép­viselőház vezetőivel. Felvetették Sukarnónak azt a javaslatát is, hogy meg kell változtatni az ideiglenes népi tanácskozó gyű­lés, a legfelső törvényhozó szerv összetételét. Az üléssel kapcsolatos sajtó- közleményből nem tükröződik, hogy mi volt Sukamo kívánsága. Az elnök a testületet nemrég át­alakította és a jobboldal nyomá­sára kihagyta belőle a baloldal képviselőit, de a katonai vezető­ségnek és a szélsőjobboldali diák­csoportoknak még így sem tet­szik. A sajtónyilatkozat arról sem tesz említést, hogy mikorra akarják összehívni az ideiglenes népi tanácskozó gyűlést. Nyilvánosságra hozták még, hogy vasárnapra rendkívüli ülésre hívták össze Sukamo pa­lotájában a Malaysia szétzúzá­sára alakult parancsnokság ülé­sét. A szervet a katonai hata­lomátvétel előtt Indonézia leg­magasabb szintű politikai végre­hajtó testületének minősítették, s vezetői között ma is ott van Na- sution tábornok, a kommunista- ellenességéről ismert egykori had­ügyminiszter. A sajtótájékoztató az üléssel kapcsolatos hírt sem részletezi. Az AP-hírügynökség jelenté­se szerint a Malaysia szét­zúzására alakult parancsnokság rendkívüli ülésének összehívása szoros összefüggésben áll Malik külügyminiszter bangkoki tárgya­lásaival. Malik Thaiföldön, a fülöp-szigeti külügyminiszterrel találkozott és visszatérése után kijelentette, hogy véleménye sze­rint mielőbb fel kell hagyni a Malaysiával való ellenségeskedés politikájával, „ha lehet, már hol­nap”. Sukarno azonban távolról sem fogadta kedvezően Malik kezdeményezését Bár hivatalos nyilatkozatot nem tett, az AP- hírügynökség jelentése szerint a minap egy magánbeszélgetés so­rán súlyos szemrehányásokkal il­lette Malikot, gyávának nevezte és azt mondta neki, hogy a kor­mány akarata ellenére cseleke­dett Amiről az egész világ beszél: A XXIII. kongresszus világpolitikai jelentősége A csehszlovák kormány meg­hívására csütörtökön néhány- napos hivatalos látogatásra Prá­gába érkezett Li Kuang Ju, Singapore miniszterelnöke. * A bonni CDU központban meg­döbbenést keltett, hogy a keresz­ténydemokrata párt wuppertali kerületi szervezete meghívta az NDK-beli CDU glauchaui szerve­zetét: küldje el képviselőit arra az ünnepségre, amelyet Wupper- talban rendeznek. Ez a meghívás szöges ellentétben áll a CDU el­nökségének április 22-1 határoza­tával, amely leszögezte, hogy a CDU nem akar semmiféle „pár­beszédet" folytatni és semmiféle kapcsolatot teremteni az NDK- beli CDU-val. Edward Kennedy és VI. Pál pápa csütörtökön húszperces meg­beszélést folytatott a pápa sze­mélyi könyvtárában. Az olasz új­ságok szerint valószínűleg a Dél-Vietnamban foglyul esett ka­tonák sorsáról volt szó. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő bizott­sága tiltakozott a nemzetközi el­lenőrző bizottságnál amiatt, hogy kedden amerikai repülőgépek is­mét bombázták a Vietnami De­mokratikus Köztársaság lakott területeit és ipari objektumaik A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusán elhangzottak, a kongresszus hatá­rozatai egy hónap elteltével is joggal foglalkoztatják a nemzet­közi közvéleményt. Érthető ez, hiszen a kongresszus az idei esz­tendő eddigi legfontosabb nem­zetközi eseménye volt. A világ első szocialista államának nagy pártja világosan és határozottan állást foglalt mindazokban a kérdésekben, amelyek a legjob­ban érdeklik, nem egyszer ag­gasztják is az emberiséget. Elsősorban a háború és a béke kérdésében szögezte le újra a szovjet kommunisták hatalmas pártja a maga álláspontját, Leo- nyid Brezsnyev beszédében és a kongresszus határozatában meg­erősítették azt a tételt, hogy a mai történelmi viszonyok között a háború nem elkerülhetetlen. Amikor az imperialista agresz- szió elsősorban Vietnamban, de időnként földünk más pontjain is: hol Kongóban, hol Dominiká­ban, világháborús fenyegetéssel okoz jogos aggodalmakat a béke­vágyó embermillióknak, rend­kívül megnyugtató mindenki szá­mára az a tudat, hogy a Szovjet­unió hatalmas pártja elméletileg vallja és gyakorlati tetteiben bi­zonyítja: a világháború megaka­dályozható. A szovjet pártkong­resszus bőségesen szolgált ideo­lógiai érvekkel ahhoz a tézishez, hogy a kommunizmus győzelmé­hez nincs szükség háborúra! Sőt, kimondotta újra, hogy a kommu­nizmus építésének elsőrendű fel­tétele a béke. A XXIII. kongresszus megerő­sítette a XX. és a XXII. kong­resszus fő irányvonalát, azaz: míg a hatalmas szovjet országon belül tovább építi a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait, addig nemzetközi síkon egyszerre dolgozik és küzd a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom egy­ségéért, a haladó erők tömöríté­séért, az imperialista agressziók megfékezéséért, a világháború veszélyének elhárításáért, a béke fenntartásáért. E célok közül a béke fenntar­tása politikai, gazdasági és kato­nai feladat is: a politikai akció szükségessége nyilvánvaló, a gazdasági teendők abban állnak, hogy a szocialista nagyhatalom­nak meg kellett teremtenie és szakadatlanul tovább kell fejlesz­tenie azt a katonai potenciált, amely el tudja rettenteni az im­perialista agresszort, mindez pe­dig nem történhet meg az anyagi, technikai, tudományos erőforrá­sok mozgósítása nélkül. Ugyan­akkor kézenfekvő az is, hogy a szovjet népgazdasági tervek si­keres végrehajtása kihat a nem­zetközi erőviszonyok alakulására, a szocializmus, a béke erőinek javára módosul a helyzet a Szovjetunió minden gazdasági eredménye következtében. A szovjet külpolitika irányelveit a moszkvai kongresszus az aláb­biakban szabta meg: 1. A szo­cializmus és a kommunizmus épí­téséhez a kedvező nemzetközi feltételeket a többi szocialista országgal együtt meg kell terem­teni; 2. A szociálisa tábor egy­ségét, népeinek testvériségét, ba­rátságát meg kell erősíteni; 3. Segíteni kell a világban az el­nyomott népek nemzeti fel­szabadító mozgalmát és ami en­nek folytatása: fejleszteni kell az együttműködést az úgynevezett „harmadik világgal”, a nemrég felszabadult, fejlődő országokkal; 4. Érvényre kell juttatni a békés egymás mellett élés elvét, ezzel egyidőben azonban elszántan vissza kell verni az imperializ­mus agresszív próbálkozásait, el kell hárítani az emberiség feje fölül egy újabb világháború fe­nyegetését. Különös várakozással tekintett Moszkvára a kongresszus napjai­ban ama bizonyos „harmadik világ”, hiszen közismert, hogy az imperializmus az utóbbi időben megsokszorozta támadásait, fo­kozta aknamunkáját az újonnan felszabadult országok ellen, s nem egy államcsíny, s más im­perialista, neokolonialista beavat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom