Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
1966. »nátius 28. TOLNA MEGYEI NftPŰJSAG 3 A^JTs^Tanóc^^ A jogi körzetek kialakítása befejeződött A Termelőszövetkezeti Tanács munkája viszonylag kevésszer kap nyilvánosságot. Dr. Térmeg János jogi titkár tájékoztatása szerint jelenleg is sokrétű és valóban a termelőszövetkezetek érdekeit szemmel tartó munkát végeznek. A jövőben az önállósággal és az új gazdasági irányítással párhuzamosan méginkább előtérbe került a termelőszövetkezetekben is a jogi képviselet jelentősége. Ez a felismerés már a különböző rendelkezésekben is kifejezésre jut, s jelenleg ez áíl a Termelőszövetkezeti Tanács munkájának a középpontjában. Dr. Térmeg János elmondotta, hogy Tolna megyében a Tsz Tanács közreműködésével és irányításával nagyjából befejeződött a jogi körzetek kialakítása. Egy-egy jogi körzethez a közös gazdaság nagyságától függően, három-négy, esetleg öt-hat tsz tartozik. Vannak termelőszövetkezetek, amelyek saját maguk foglalkoztatnak és fizetnek egy főállású jogtanácsost. Jelenleg 18 főállású tsz-jogtanácsos, három ügyvéd és hat mellékállású jogtanácsos látja el a körzetekben a szükséges munkálatokat. Dr. Térmeg János hangsúlyozta, hogy az eddigiektől eltérően a jövőben tulajdonképpen másodrendű feladat lesz a tsz-t felperesként, vagy alperesként képviselni. A jogtanácsosok fő feladata a közös gazdaságok gondjaival együttélni, megfelelő segítséget nyújtani az alapszabály maradéktalan betartásához, a belső törvényesség megőrzéséhez, megtartásához és például a termelési, vagy az értékesítési szerződések megkötése előtt közreműködni abban, hogy a szerződés pontjai valóban kétoldalúak legyenek, a gazdaság érdekeit messzemenően szem előtt tartsák. Az ilyen természetű feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében elsőrendű követelmény, hogy a jogtanácsos ott éljen az emberek között, és minden idejét a termelőszövetkezetben töltse. Annak sincs semmi akadálya, hogy a közös gazdaságba akár tagnak is felvegyék. Az ozorai és a pincehelyi közös gazdaság függetlenített jogtanácsosa például Ozorára jelentkezett tsz- tagnak. A megyei Tsz Tanács jogi titkára elmondotta, hogy jelenleg az ezzel kapcsolatos kérdéseket finomítják és tisztázzák. A jogi körzetek kialakítása ugyan nagyjából befejeződött, de ezen belül a madocsai, a györkönyi, a simontornyaí termelőszövetkezetnek még nincs jogtanácsosa. Ezen az állapoton hamarosan változtatnak. A Termelőszövetkezeti Tanács egyik legközelebbi rendezvénye Tolnán lesz, ahol a termelési szerződéssel kapcsolatos jogi esetekről tanácskoznak a résztvevők. Ezen a rendezvényen, június 20- án, dr. Prantner József, a megyei bíróság elnökhelyettese tart előadást. Ma kezdődik az ünnepi könyvhét Megyénkben az ünnepi könyvhét megnyitóját ezúttal nem a megye székhelyén, hanem Bony- hádon rendezik meg. Ma este 19 órai kezdettel a Bonyhádi Cipőgyár kultúrtermében találkozik a zománcgyári és a cipőgyári dolgozókkal Pákolitz István költő, valamint Katkó István író. Ez az író—olvasó találkozó nyitja meg az ünnepi könyvhét megyei műsorát. Vasárnap délelőtt 11 órakor Sza- kályon, a művelődési házban ugyancsak Pákolitz István és Katkó István találkozik majd a község dolgozóival író—olvasó találkozó keretében. Szekszárdan a fiatalok ifjúsági könyvutcát rendeznek a könyvhét alkalmával a vasúti fasorban. Május 31-én, kedden délután 14 óra és 15 óra között Bede Anna költőnő és Rákosy Gergely író dedikál majd. Június 2-án, csütörtökön ugyanebben az időszakban Csányi László költő és Molnár Zoltán író dedikál a könyvutcában. kémlelőnyílások nincsenek. És mégis lehet benyomásokkal szolgálni, változatosságot vinni a szolgálatokat végző emberek életébe. Természetesen találékonyság, ügyesség és tapasztalat kell hozzá. Már beszéltem arról, hogy a tengeralattjárón az emberek mennyire szerették a filmeket. Megjegyzendő, hogy a nézők és a film közötti kapcsolat sehol sem domborodik ki olyan élesen, mint egy ilyen hosszú hajóúton. A szárazföldén megtehetjük, hogy nem megyünk el egy ajánlott filmet megnézni. Itt azonban feltétlenül elmegy az ember és végignézi. * Á hír, hogy a szovjet automata űrállomás simán leszállt a Holdra, nagyon megörvendeztette a legénységet. A TÁSZSZ közleményét tartalmazó röplap kézről kézre járt. Valamennyien élénken tárgyalták a Szovjetunió újabb kozmikus győzelmét. Igaz, a közleményben az állt, hogy a lapok a Hold felületének képeit is közölték, mi pedig ezeket a képeket nem láthattuk. — Nem baj — mondták a tengerészek —, majd otthon megnézzük. Este a társalgóban valahogyan a világűrre, az atom-tengeralattjárókra terelődött a beszélgetés. Mindenki egyetértett abban, hogy az űrhajósok és a tengeralattjárósok életében sok a közös. Erre hívta fel a figyelmet egy alkalommal Jurij Gagarin. Valóban, az űrhajósok is és a tengeralattjárósok is olyan emberek, akik végigmennek a lég- kamrapróbán; ezeknek is amazoknak is tökéletesen hasonló probléma a légzés, mivel a kozmikus és a tengeralatti hajók egyformán elszigeteltek a külvilágtól. Nem érzékelik hajóik mozgását, belül pedig közös konstruktív elv uralkodik: harc a területért, törekvés, hogy a lehető legkisebb helyen minél több műszer, aggregát és berendezés férjen el. A fantasztikus regényírók próbálják elképzelni, milyen is lesz az élet a sok személyes bolygóközi hajókon, milyen lesz az emberek kölcsönös viszonya, élet- feltétele. Álmodozni, fantáziálni természetesen lehet. Érdemes azonban arra is gondolni, amit az emberi kéz már megalkotott Elég, ha az ember másfél hónapot tölt atom-tengeralattjárón, hogy meglehetős képet kapjon a jövő sok személyes űrhajóin való utazásról. Mennyi problémát kellett megoldani, hogy a legénység úgy érezze magát a víz alatt, mint a felszínen, sőt néha még jobban! Utunk egyik napján éjfélig üldögéltünk Szorokin ellentengernaggyal és az atom-tengeralattjárókról beszélgettünk. Nincs látványos produkció — de a termelést jól segíti a kongresszusi munkayerseny Még élénken emlékezetünkben vannak a párt VIII. kongresz- szusa idején kibontakozott szocialista munkaverseny nagyszerű eredményei. Frissek az emlékek a múlt évi gazdasági munkát segítő versenyről is, hisz a tavalyi, sok elemi csapást csak a munkások nagyszerű versenyével lehetett ellensúlyozni, végeredményben az éves tervet teljesíteni. Az idén, az év elején, amikor a múlt évi munkát összesítő termelési tanácskozások kezdődtek, a dolgozók már a kész programhoz igazodó vállalásokkal léptek fel. Így — miután a terveket az idén az üzemekben korábban kapták meg, mint más években, — a termelőmunka jobb körülmények között kezdődhetett, ami a vállalások teljesítését is eredményezte az év első két hónapjában. Az 1966. évi munkaverseny-vállalások teljesítése közben hangzott el a SZOT és a KISZ közös felhívása a kongresszusi versenyre, a IX. pártkongresszus köszöntésére. A felhívás Tolna megyében na'jy visszhangra talált. A szocialista munkaverseny felélénkült, a termelés a tervezett módon történik. A kongresszusi verseny gazdája lett a szakszervezet. Ezzel kapcsolatban felkerestük a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottság vezetőjét, Körösi Istvánt, hogy kérdéseinkre válaszoljon. — Mindenekelőtt az érdekel bennünket Körösi elvtárs, hogy a mostani kongresszusi verseny mennyiben változott a korábbi évek versenymozgalmától? — Változásról beszélhetünk, mert a munkaverseny leggyorsabban reagál a társadalmi változásokra, az emberekben végbement fejlődésre. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy a termelést állították a verseny előterébe. Csak a kilók, a százalékok, a mázsák számítottak. Most a minőségi változás folytán azt is mérjük, hogy a szocialista verseny hogyan hat a munkásra, mit vált ki az egyénből és a közösségből. Nem tagadjuk, hogy a termelésnek nincs direkt emberformáló hatása, de ha így különbséget teszünk, ha leválasztjuk a gazdasági munkától az emberért folyó versenyt, már észrevehetjük a szocialista munkaversenyben következett minőségi változást Mert most különösképpen — miután az ideológiai fronton is nagyobb eredményeket akarunk elérni — fontos, hogy a gyárakban az embert formáló politikai munkát megerősítsük. — És a vállalásokból, azok teljesítéséből ez észrevehető? — Feltétlenül. Sőt, a szocialista brigádverseny, amely csak egy kisebb kollektívának a megváltoztatását, a szocialista embertípushoz közelebb viteléhez járult hozzá, most nagyobb kollektívánál, műhelynél, üzemrésznél akarja ezt a célt elérni. — Hallhatnánk erről példát? — Az állami iparban és a mező- gazdaság állami részében 627 brigádszervezetben dolgoznak a munkások. Ezek közül 238 brigád tagjai versenyeznek a szocialista címért, de további 130 brigád tagjai az elmúlt években több alkalommal elérték a különböző fokozatot — oklevél, jelvény, bronzplakett, stb. — A Paksi Konzervgyárban három, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál ugyancsak három műhelyrészben folytatnak a dolgozók versenyt a szociaksta kollektíva címért. — Csak a brigádverseny funkcionál a kongresszusi versenyben? — Nem. Számos olyan munkahely van, ahol nem lehet brigádban dolgozni, és így értékelni a munkát. Az egyéni versenyzők, akik például a termelés költségeinek csökkentésére, az energiával, az anyaggal való takarékosságra tettek vállalást, már értékelhető és mérhető, mennyivel segítik a gyári feladat megoldását, illetve túlteljesítését. — Ebből következik, hogy az értékelés is bonyolultabb? — Ma már arról beszélünk, hogy minden vállalatnál megtalálták a munkaverseny sajátos, a gyárra illő formáját. S ezek értékelése azután nem gpmd. hisz akik megalkották, gondoskodtak arról is, hogy az értékelés a munkások részéről is ellenőrizhető legyen. — A Bonyhádi Zománcgyárban például a szocialista munka- versenynek körverseny formája van. Húsz brigád vesz ebben részt, az értékelés pontozás alapján történik. Ez a gyáron belül érthető, igazságos, jó. De ezt már nem lehetne alkalmazni a Bonyhádi Cipőgyárban, de másutt sem. A Tolnai Textilgyárban például az egyéni versenyzők a vetéstervet és a minőségi munkát értékelik. És itt megvalósul, hogy naponta közlik, ki ért el legjobb eredményt, ki hány ezer vetést csinált nyolc óra alatt és milyen minőségben. — Az értékelés, a versenyzők népszerűsítése kielégítő? — A vizsgált minisztériumi üzemekben, állami gazdaságokban jó tapasztalatokhoz jutottunk. Különösen az olyan vállalatoknál, mint a tanácsi építők, az állatforgalmi, az AKÖV, amelyek az egész megyére kiterjedően tevékenykednek, értek el jó eredményeket az élenjárók népszerűsítésében. Például ezek a vállalatok üzemi híradóikkal, kéthetenként, havonként tájékoztatják a munkásokat a versenyről. Mindenütt működik versenybizottság, amely összetételében biztosíték arra, hogy a legigazságosabban döntenek egy-egy brigád sorsáról, a jutalmazásjavaslatról. — Az eddigiekből arra következtetünk, hogy a verseny jól halad. De mennyire segíti a termelőmunkát, a végső célt, amely a SZOT—KlSZ-felhívás- ban is szerepel: az 1966. évi feladatok maradéktalan végrehajtását? — A kongresszusi munka verseny legfőbb jellemzője, az elmondottakon kívül, hogy nincs nagy látványossága, szerényen, a lehetőségek teljes kihasználására törekedve dolgozunk. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának az a véleménye, hogy a kongresszusi munkaverseny a végső célt segíti megvalósítani. Hasznosan segíti a termelőmunkát, ugyanakkor hozzájárul, hogy más politikai feladatokat is megoldjunk — fejezte be nyilatkozatát Körösi István. — pj — Megoldódik a bonyhádi vísprobiéma „Lesz-e víz az új települések- munkájáért a végrehajtó bizott- nek” címmel május 20-i szá- ság nevében Daradics Ferenc, a munkban bonyhádi problémát járási pártbizottság első titkára vetettünk fel, amely már évek köszönetét mondott dr. Hegedűs óta húzódik. Ádámnak, a víztársulat elnökéEzt célozta a járási párt vég- nek. Kérte egyúttal, hogy a fej- rehajtó bizottság csütörtöki ülése, lesztés munkájában is vegyenek amelyen részt vett dr. Vígh De- részt. fő, a megyei tanács elnökhelyet- A vízművek feladata a víz- tese is. Jelen voltak a tanacsko- szoigáltatáS; a karbantartás és az záson az illeték« szakemberek, új létesítmények kivitelezése. A a község és a viztáreulat vezetői, beruházások biztosítása már álla- Eloszor is az tisztázódott, hogy mi feladat -Ezt ^ a helyi ta_ ^cs erejét meghaladja, a megye az anyagi eszközöktől füglyen szerepe van. Ennek tisztázatlansága is egyik oka volt az ügy húzódásának, halasztódásá- nak. A víztársulat feladata például azzal befejeződött, hogy a vízmű megépült, s a kapacitásnak megfelelő tervezett helyre a vizet elvezették. A társulás e Bulgária egyik legfiatalabb iparágának — a híradástechnikai iparnak — termékei is láthatók a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Eddig még csak a rádiókat ismertük, de itt már „szerepelnek” a televíziókészülékek is. gően segíti. Erre Vígh elvtárs egyébként is ígéretet tett. A legdöntőbb ok azonban mégis az anyaghiány volt. S amikor már volt anyag — mint a kábel — akkor a természet, a fagyveszély szólt bele. Ez akadályozta, hogy a harmadik kutat üzembe lehessen helyezni. A kutat azóta átadták rendeltetésének, s a körülötte lévő hiányosságok ellenére úgy számítják, ha a víz- fogyasztás — főként az üzemi — ellenőrzését is megoldják, az idén nem lesz nagyobb problémája az érdekelt mintegy 2000 bonyhádi új ház lakóinak. A vízhasználat ellenőrzésével és a vízdíjak fizetésével kapcsolatban sok szó esett a hiányzó vízórákról. Anyagi fedezet hiányában eddig nem volt mód any- nyi vízmérő beszerzésére, ameny- nyi kellett volna. Egyéni vásárlást pedig az érvényes jogszabályok nem tesznek lehetővé. A végrehajtó bizottság a vita alapján határozatot fogadott el: bizottság alakult községi vezetőkből, szakemberekből, amely két héten belül összeül, egyrészt az azonnal megoldandó feladatok tervének kidolgozására, s a munkák beindítására, valamint a várható igények alapján, a távlati tervek elkészítésére. i-e.
