Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

\

4

TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1966. május 26.

Héhány sorban:

flz állami segítségre szorulókról

1 millió 750 ezer forint állandó segély — 196 főt vettek fe! tavaly a megye szociális otthonaiba

A szociálpolitika tulajdonképpen azokat az elveket jelenti, melyeket az állam alkalmaz a család, vagy az egyének megélhetésének biztosítása érdekében, ha koruk, egészségi állapotuk, váratlan esemény, elemi csapás következtében veszélyeztetett és ennek következtében állami segítségre szorulnak. Ennek megfelelően szociálpolitikai igazgatás körébe tartozó fontosabb feladatokhoz tartoznak az elemi károsultak, a vakok, a katonai családfenntartói segélyek, a sok- gyermekes anyák jutalma, az ingyenes csecsemőkelengye-juttatás, a kórházi ápolási költségek elengedése, a hadigondozási ügyek, a szociális intézmények működtetése, a csökkent munkaképes- ségűekről való gondoskodás, a tsz-eknél folyó szociális gondozási munka segítése, a börtönből szabadultak utógondozása, valamint az elmaradt néprétegek helyzetének javításával kapcsolatos társadalmi feladatok.

Az elmúlt évben közel másfél ezer szociálpolitikai ügyet intézett el a megyei csoport. Ha figyelembe vesszük az első fokon, tehát a községi és a járási szinten elintézett ügyek számát, megállapítható, hogy évente sok ezer szociálpolitikai ügyben kell a tanácsi szakigazgatási szerveknek foglalkozni. A megye területén számos embert érintenek a rendszeres segélyek. Jelenleg 755 fő azok száma, akik

rendszeres segélyhez jutnak

havonta. Részükre az elmúlt évben 1 millió 750 ezer forintot fizettek ki. Ezenkívül a rendkívüli segélyekre, a vakok számára kifizetett segélyekre, a tartalékos katonák után járó családi segélyre és a sokgyermekes anyák jutalmazására több mint 535 ezer forintot fordítottak. Hetvenhét anyának biztosítottak ingyenes csecsemőkelengyét és a kórházi ápolási költségek mérséklésére, illetve elengedésére a beérkezett 555 kérelem 70 százalékát elfogadták, mintegy 603 ezer forint összegű költséget engedtek el.

A hadigondozottak száma kihalás folytán egyre csökken. Problémát jelent az utóbbi időben, hogy mind többen kérik hadiözveggyé nyilvánításukat olyan személyek, akik annak idején elmulasztották a hadiözveggyé való nyilvánítás jelentkezési időpontját betartani. Az ilyen személyek ügyét a legnagyobb körültekintéssel vizsgálják meg a megyei tanácson és ha kivételes méltányosságra alapot adó körülmények állnak fenn, a hadigondozottá nyilvánításra engedélyt kérnek az Egészségügyi Minisztériumtól.

n csökkent munkaképességüeknél

az elmúlt évben 2352 főt tartottak nyilván a megyében, melyek közül még mindig 384 vár elhelyezésre. Bár az előző gyekhez képest számszerű javulás mutatkozik elhelyezésük terén, eredményes intézkedésekre mégsem kerülhetett sor. Megyénk mező- gazdasági jellegénél fogva kevés az olyan alkalmas üzem, ahol jelentősebb számban elhelyezhetnék a csökkent munkaképességűeket. Erre csupán a Paksi Ruhaipari Vállalat és a simon tornyai labdaüzem alkalmas. Ebben az évben a dombóvári kesztyűgyárban is biztosítják majd néhány csökkent munkaképességű elhelyezését.

A szociálpolitikai szervek ellenőrizték és segítették a tsz-ek- ben folyó szociális munkát is. A tsz-ek megyei átlagban a szociális és kulturális alapjuk mintegy hét százalékát használták fel erre a célra. Az öregek és a szüiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii IRODALOM ÉS REKLÁM

Megszereztem végre Alain Sillitoe-nak A hosszútávfutó magányossága című könyvét angolul. S ekkor kihullott belőle egy kartonlap. A rányomtatott szöveg arról tájékoztat, hogy semmi baj, ha idő előtt hal meg a családfő, van még, aki gondoskodik a kiskorú gyermekekről, s az özvegy édesanyáról. Az aláíró egy manchesteri biztosító társaság.

Megszoktuk már a gondolatot, hogy Nyugaton a reklám nem csupán az áruk szükséges ismertetése, népszerűsítése, hanem önmagában is bombaüzlet. Nyugat-Németországban például véres konkurrenciaharc folyik a lapkiadó és a rádió-, televíziótársaságok között a reklámbevételek megszerzéséért. Az Egyesült Államokban reggel hattól éjjel háromig minden órában többször megszakítják a tv-adások műsorát azért, hogy egy nagyon szőke hölgy Coca-Cola-ivásra, vagy kutya- tápszer-vásárlásra bíztassa a nézőket. A nagy nyugati képeslapok, terjedelmük 50—70 százalékát hirdetések foglalják el.

Hallottunk, tudtunk erről már régóta. De az, hogy a reklám a szépirodalom, az igazi kultúra területére is benyomul, valami új dologra figyelmeztet: a reklámhajsza a nyugati vásárlóknak nem csupán pénzét kényszeríti az életen át tartó részlettörlesztés rabságába, de gondolataikat is a tárgykultusz, az anyagiasság, az önelégültség béklyójába veri.

„The time of yuor life’’. — Életed nagy pillanata — harsogja a reklám, s az olvasó lassanként elhiszi, hogy egy szippantás a Lucky Strike cigarettából, már elég a boldogsághoz. „Top people read the Times” — Jobb emberek a Times-t olvassák — látja minden plakáton, és megveszi a Times-t, sznobizmusból, csak azért, hogy a „jobb emberekhez” tartozónak érezhesse magát. S ha gondolatai otthon, a kandalló mellett egy szépirodalmi könyv olvasása közben véletlenül kiszabadulnának a — pénzvásárlás — gyarapodás bűvös háromszögéből, a könyvkiadók egy kis cédula melléklésével visszatérítik oda.

Kár, nagy kár. Alain Sillitoe például sok olyan dolgot ír, amin az angol átlagolvasónak érdemes lenne elgondolkodnia.

ZILAHI JUDIT

lő anyák segélyezésére, a szociális intézmények támogatására, valamint az öregek napjának megrendezésére fordították az összeg egy részét, döntő mértékben azonban a szociális alapból fizették a tagoknak betegségük idejére a munkaegység 50, egyes tsz-ekben pedig 75 százalékát.

B börtönből szabadultak részére

a szükséges és indokolt esetben segélyeket folyósítottak. A fő hangsúly azonban nem a segélyekre korlátozódik, hanem a munkába való elhelyezésre. A börtönből szabadultak legnagyobb része a cigány lakosság köréből kerül ki, akiknek gondozása egyéb szociálpolitikai és egészségügyi okokból is állandó feladatot jelent.

Tavaly 196 személy, elhelyezését sikerült biztosítani a megye területén lévő szociális otthonokban, ennek ellenére a jelenleg várakozók száma eléri a 70 főt.

Az elhelyezési problémák még nem megoldottak teljes mértékben. A gondozás, élelmezés, ruházati ellátás és a kulturális igények kielégítése azonban jó. A gondozottak részéről csak szórványosan elvétve érkeznek panaszok és ezek többsége is vélt sérelem. Az otthonokban az ellátás színvonalának állandó javításánál igen nagy segítséget adnak a gazdaságok. Máza kivételével minden otthon rendelkezik saját gazdasággal és így az anyagi feltételek száz százalékosan biztosítottak.

Az utóbbi időben egyre nagyobb súlyt kap a megyében a szociálpolitika. Ebből következ- ■ nek a közeljövő feladatai is. A [gyönki szociális otthont ebben az ■évben öt férőhellyel bővítik,

•amely igen csekély elhelyezési [lehetőséget jelent. A második [ötéves tervben azonban a bony- [hádi otthon területén új pavilon [épül, amely 140 személy problé- jmáját oldja meg majd.

: (Fertői)

'llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllülllllllllllllllllllllfIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllllllll

100 kilométerrel a följön

A Gorkij—Kujbisev folyamhajózási vonalon új szárnyashajót indítanak, amely óránként 90—100 km-es sebességgel szállítja utasait. A 63 személyes légpárnás Diesel-hajó kis merülése következtében sekély vizű folyókon is járhat és nem lesz szüksége standard-kikötőre. A hajó ott „csúszik ki” a partra, ahol az utasok megkívánják, Az évad végéig több ilyen hajót indítanak a Jenyisze- jen, a Volgán, és az Irtis folyón.

Egy kellemes „sétahajózás”, például Moszkvától Asztrahá- nyig (1530 km) első osztályú fedélzeten 43 rubelbe kerül. A tavaszi-őszi idényben az utasok 40 százalékos kedvezményt kapnak.

A képen: százharminchét vonalon közlekednek ezek a kényelmes szárnyashajók.

— 73 —

Ura nagyon kedves ember, és nemrégiben helyezték ide a vadászbombázó alakulathoz. Talán hat hónapja. Azt hiszem, fiatal házas, de az asz- szonynak, úgy hallottam, már azelőtt is volt férje valahol Indiában. Hirtelen maradt özvegyen.

— Igen, igen, emlékszem — mondta Crawford. — Ezt állítja magáról. De nem igaz és ezt be is vallotta nekem, mivel tudja, hogy régebbről ismerem, amikor még egy kanadai óceánjáró fodrászszalonjában manikűrözött. Kissé könnyelmű nő, de ügyes, már csak amiatt is, hogy ilyen szép mesével hálójába tudta keríteni Watson őrnagy urat. Most aztán odavan, hogy aki ismeri, esetleg leleplezi férje előtt. Az ilyen szerencsétleneket szokták megkeresni a Gestapo emberei. Kezükben van és bármikor rákényszeríthetik akaratukat. Bevált módszerük. Ezért írtam fel Betty Watson nevét is. Csaknem minden szabad idejét azzal tölti, hogy férje bajtársaival csavarog, járja a mulatóhelyeket. A kelekótyát játssza, de nem az. Nyitott szemmel és füllel jár. Sok mindent tudhat. Ha egyszer nyakára teszik a hurkot és megszorítják, mindent elmond, amit itt-ott hallott.

— Értem — mondta Thompson és apró szeme felvillant. — Úgy hallottam, hogy minden idejét és mások pénzét főleg a White Club-ban szokta elfecsérelni. \

— Igen. Ott találkoztam én is vele. Elbeszélgettünk tánc közben és'úgy vettem észre, hajlik a jó szóra. Elmondta, hogy James, a mixer is ismeri múltját és már figyelmeztette is, hogy

— 74 —

nemsokára eljön az ideje, s meg kell fizetnie a hallgatását.

A felügyelő ismét jegyzett valamit a noteszébe.

— No már most itt van még ez a Bessy nevű artistanő — mondta aztán. — Holnap este elviszem a feleségemet a Hippodromme varietébe és szemügyre veszem ezt a Bessyt. Maga volt már a varietében?

Crawford bólintott.

— És mit vett észre rajta?

— Nagydarab nő. Különböző ügyes ugrásokat és fordulatokat mutat be trapézon, gyűrűhintán, aztán felszólítja a közönséget, számolják meg, hányszor tudja megismételni ugyanazt a mutatványt. Persze mindenki számol és Bessy nagyon népszerű. Ugyanakkor ez a produkció kitűnő alkalom arra, hogy bárki titkos üzeneteket vegyen át számokban. Azokat a telefon számokat, amelyeket átadtam magának, mr. Thompson, Bessy öltözőjében szereztem. Ezen a cédulán meg egy sor többjegyű számot lát ceruzával feljegyezve. Ezt is ott találtam az öltözőasztalkája Matt. Véletlenül leejtette, vagy szórakozottságában eldobta, Nem értek a rejtjeles írások megfejtéséhez, majd átküldőm desifrírozó szakembereinknek... Semmi egyebet nem kell tenni az embernek, csak beülni a közönség közé és számolni Bessy kisasszony fordulatait. Máris megkapta az üzenetet és viheti tovább. A társulat tovább vándorol egyik ipari körzetből a másikba, a náci ügynökök meg sorra nézik az előadásokat és számolnak. Nem éppen a legújabb trükk, de nem rossz. Nem rossz, ránk nézve viszont veszélyes...

— 75 —

— Azonnal be kell hozni azt a Bessyt! — állt fel Thompson.

— Még korai. Megszakadna a lánc, a patkányok szétfutnak és egy pár nagyon fontos kulcsember kicsúszik a kezünkből. Nem, ezt hagyjuk későbbre. Ne nyugtalankodjék Bessy miatt. Hagyja csak rám. Csupán azért meséltem el a dolgot, hogy maga is tudjon róla... Ki következik?

— Miss Simpson, akinek az az ószeresboltja van. De nem tudom elképzelni, hogy miért írta őt fel.

— Csak azt szerettem volna tudni, mit tudnak maguk róla — mosolygott Crawford. — Ki ez a nő tulajdonképpen?

— Simpson ezredes húga. Földbirtokos családból származik. Közismert személyiség — olvasta Thompson a noteszéből. — Hosszabb ideig külföldön élt. A háború kitörésekor éppen Amerikában volt. Ott is maradt, Csak a múlt nyáron jött vissza s akkor nyitotta meg boltját. Sok pénze van és az a gyanúm, hogy az üzlet csak amolyan szeszély nála. Dolgozni akar. A feleségem járt nála már valami apróságért, de neki nem rokonszenves a nő: nem őszinte és nagyon sokra tartja magát.

— Jó emberismerő a felesége, mr. Thompson — szólt közbe Crawford.

— Az utolsó név, amit felírt... — folytatta Thompson, mintha nem is hallotta volna Crawford megjegyzését.

— Becker doktornő?-