Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

2 ' TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG I960, május 26. r Négyszáz kereskedelmi hajó vesztegel az angol kikötőkben London (MTI) Csütörtökön dél­előtt Wilson miniszterelnök ta­nácskozott kabinetjével a ten­gerészsztrájk fejleményeiről. Utá­na hivatalos helyen hangoztatták, hogy „egyelőre nincs szó a szük­ségállapot bevezetéséről”. A brit tengerészsztrájk negye­dik napján már közel 400 keres­kedelmi hajó vesztegelt az angol kikötőkben, s eddig hozzávetőle­gesen 11 000 tengerész szüntette be a munkát. A kereskedelmi flotta összesen 65 000 tengerésze egységesen támogatja a sztrájkot, amely napról napra fokozódó erővel érezteti hatását, amint a kikötőkbe befutó hajók személy­zete folyamatosan csatlakozik a munkabeszüntetéshez. Miután Wilson miniszterelnök kilátásba helyezte a rendkívüli állapot bevezetését és a haditen­gerészet igénybevételével fenye­getőzött, William Hogarth, a brit tengerészszakszervezet főtitkára szerdán este felszólította a ten­gerészeket: álljanak készen, hogy „holnap a kormány ellen vívjuk meg azt a csatát, amit ma még csak a hajótulajdonosok ellen folytatunk”. A hadiflotta „be­vetésével” kapcsolatos fenyege­tésre válaszolva Hogarth kijelen­tette: „Figyelmeztetem Wilson miniszterelnököt, hogy nagyon alaposan fontolja meg, mielőtt meghozná azt a végső döntést, amely az ország minden szakszer­vezeti tagját a kormány ellen fordítaná és általános sztrájkra vezetne”. Sir Maurice Laing, az angol gyáriparosok országos szövetségé­nek elnöke „minden idők leg­ostobább sztrájkjának” nevezte a tengerészsztrájkot, amely „ipari katasztrófával fenyegeti az or­szágot”. I Á magánkisipar helyzetéről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott Szabópál Antal vb-elnök elnökletével, melyen részt vett Virág István, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Ezúttal a végrehajtó bizottság a KIOSZ megyei titkárának, Simon József­nek és a megyei tanács ipari osztályának jelentése alapján megvitatta a magánkisipar hely­zetét Tolna megyében, a lakos­ság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése terén végzett tevé­kenységet. A jelentés részletes tájékozta­tást adott a kisiparosok helyze­téről, a néhány év óta követke­zett változásokról, ugyanakkor a jövőt illetően konstruktív javas­latot keveset tartalmazott. A magánkisipar a megyében igen széles körű szolgáltatási, javítási tevékenységet fejt ki, a szocialista ipar mellett je­Akik testvérháborút akarnak A Stern című nyugatnémet ké­pes hetilap egy különlegesen un­dorító „hadgyakorlat” eseményei-, ről tett közzé fényképekkel il­lusztrált riportot. A riport főcí­me: „Emberkínzás a nyugatnémet hadseregnél?” és az alcím: „Az NSZK hadügyminisztériuma le­tiltotta a hadijátékokról készült fényképek közlését, aminek kö­vetkeztében vad hírek keringe­nek”. A Stem hasábjairól átvett első képünk total-planban ábrázol egy jelenetet. A kép eredeti alá­írása: „A gyakorlaton minden résztvevő örömmel vett részt. Nyugatnémet kínzók a kelct­vezi az NDK-t) népi hadseregé­nek egyenruhájába öltözött kín­zók könyörtelen kihallgatásnak vetették alá a lelőtt NSZK- pilótát Ám a felállított kínzó­eszközhöz szorosan odakötözött pilóta nem billent fel. Csak akkor kezdett beszélni, amikor a létrá­val együtt fejtetőre állították — és egy baj társa a borzalmas je­lenetet ugyanakkor lefényké­pezte. A kínzásokról a fénykép- felvételek egész sora készült. A szovjet zóna kínzói nyugati áldo­zatuknak a lábujjait hajlítgatják ütik-verik, reflektorokkal vakít­ják, kényükre-kedvükre kínozzák. Nyilvánvaló, hogy ezeket a fordultak, mert hihetetlennek tar­tották, hogy a szövetségi hadsereg a valóságban ilyen ízléstelen gya­korlatot tarthat” — írta a Stem riportere. A hadügyminisztérium meg­rémült, a képekre gyorsan rá­ütötte a „szigorúan bizalmas” pe­csétet. De a képek azóta titokban tovább keringenek és a „hatásuk fokozódott: mind vadabb hírek terjedtek el a gyakorlatról. . Az illetékesek mentegetőzni kezdtek. Azzal védekeztek, hogy ilyen „túlélő-gyakorlatokat” az egész világon tartanak. USA- katonák például — mondották —, az ilyep gyakorlatok során gyak­ran napokig gyökereken és fér­geken élneK. Mindenféle mosako­dás és magyarázkodás után Viebig ezredes, mint illetékes, kijelen­tette: „Vad gyakorlat volt... Ha­sonló gyakorlatok megtartását letiltottuk.. A krónikás pedig felkiált: Mind­ehhez nem kell kommentár! Azt a „szellemet” kellene örökre be­tiltani, amely testvérháborúra uszít és hasonló „gyakorlatokat” egyáltalán kiagyal! lentős szerepet tölt be a la­kosság ellátása érdekében. A kisiparosok a megyében több mint harmincmillió forint tiszta jövedelem után adóz­nak, ami utal egyben arra, hogy mi­lyen értékű bruttó termelést, szolgáltatást végeznek. A kis­iparosok számának csökkenése, amely körülbelül öt-hat év óta figyelhető meg, tovább tart. Azok a kisiparosok azonban, akik évek, évtizedek óta a lakosság érdeké­ben becsi lettel tevékenykednek, ma is köztiszteletben állnak, nagy hasznára vannak a közös­ségnek. Egyes szakmákban tapasztal­ható, hogy nincs utánpótlás. Má­sutt meg — főleg a divatos szak­mákban — telítettségről beszél­hetünk, ugyanakkor tapasztalha­tó, hogy főleg nagy községekben — tíz nagyközségben dolgozik a kisiparosság fele — egyes szak­mákból zsúfoltság van, holott a megye kisközségeiben még a személyes szolgáltatások kielégí­tése is elmarad. A jövőben a kisiparosokat a most még ellátatlan közsé­gekbe kell irányítani, vagy más módon gondoskodni a lakosság igényeinek kielégí­téséről — állapította meg a vb. Ugyan­akkor gondoskodni kell arról, hogy a kisiparosság a javítások, szolgáltatások minőségét egyre emelje. Ezzel kapcsolatban el­hangzott olyan észrevétel a vég­rehajtó bizottság ülésén, hogy ajánlatos a szocialista széktől: javító, szolgáltató tevékenységé­nek színvonalát is emelni. Végeredményben a megye kis­iparosainak döntő többsége be­tölti azt a szerepet, amely a mostani helyzetben a lakosság érdekében rá vár. Az anyagel­látási nehézségek csökkentése, a megbízható munka végzése, az ellátatlan területekre való mes­terirányítás tartozik többek kö­zött a jövő feladatához. A vita során a végrehajtó bi­zottság tagjai számos jelenségre hívták fel a kisipari mozgalom vezetőinek figyelmét, amelyek megvalósítása révén javítani le­het a kisipari tevékenység mos­tani helyzetén. Kérdés hangzott el többek között arról, hogy a jogtalan iparűzés ellen hogyan küzdenek, előfordult-e burkolt áremelés, milyen lehetőségek vannak a másodállásos iparen­gedély kiadására. Egy kérdésre válaszolva a KIOSZ titkára el­mondotta, hogv az 1966. évi adókivetések a valóságnak meg­felelnek. Ez ellen főleg a paksi járásból érkezett több kifogás, bár az egészet tekintve ez el­enyésző. A végrehajtó bizottság a vita alapján határozatot ho­zott a magánkisipar tevé­kenységével kapcsolatban. Szabópál Antal ezután a le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról tájékoztatta a vb tagjait, majd több, bejelentésre került sor. ■ Indonéz—malaysiai tárgyalások kezdődnek Az AP az Antarára hivatkoz­va jelenti, hogy a középjávai Djogjakartában egy különleges katonai bíróság halálra ítélte Wir- jomartono kommunista vezetőt, akinek a vád szerint része volt Untung alezredes államcsíny-kí­sérletében. A halálos ítéletet szerdán este hirdették ki. A Reuter a Sinar Harapan cí­mű indonéz napilap csütörtöki jelentését ismerteti, amely szerint az indonéz kormány elhatározta valamennyi külföldi iskola be­záratását és államosítását. Mint a hírügynökség rámutat, ez az intézkedés főként a kínai iskolá­kat érinti. Kuala Lumpurból keltezett je­lentésében a Reuter Tun Abdul Razak malaysiai miniszterelnök­helyettes megnyilatkozásáról számol be. A miniszterelnök­helyettes Sarawakban tett rövid látogatását megszakítva tért visz- sza a malaysiai fővárosba, hogy előkészítse találkozását Adam Malik indonéz külügyminiszter­rel. Megérkezésekor közölte, szá­mít rá, hogy egy-két napon be­lül megkezdődnek az indonéz— malaysiai tárgyalások. német néphadsereg egyenruhájá­ban, a szövetségi hadsereg el­fogott pilótáival”. Második ké­pünk titokban körözött hadijáték­felvétel ,„. .és az ájulásig tartó kínzások” aláírással. Magát a testvérháborúra felkészítő „hadi­játékot” a Stem így írta le: — A szovjet zóna (Bonn így ne­felvételeket, mint valódiakat, sorra bemutatták a Bundeswehr harcosainak, hogy meggyűlöltes- sék velük keletnémet testvéreiket Sőt, a hazug képek megjelentek egyes nyugatnémet szerkesztősé­gekben is. Kitört a pánik: „Egyes újságírók azonnal a bonni had­ügyminisztérium sajtóosztályához Amiről az egész világ beszél A szovjet mezőgazdaság ötéves perspektívája Nem egészen egy évvel ez­előtt a Szovjetunióban járva mó­dom volt ellátogatni több szov- hozba, kolhozba, mezőgazdasági kutatóintézetbe. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az SZKP 1965. márciusi plénumán a mezőgazda­ság fejlesztésére hozott határoza­tok a szó szoros értelmében fel­lelkesítették a kolhozok dolgozóit, vezetőit. Hogy miért beszélek most erről? — Azért, mert az SZKP XXIII. kongresszusának a mezőgazdaságot illető irányvona­la, útmutatása pontosan meg­egyezik azzal, amit az említett plénum elhatározott, mondhatni szerves folytatása az akkor elkez­dett munkának. Alapvető megállapítás volt mindkét tanácskozáson: „a me­zőgazdaság túlságosan lassú fej­lődésének fő okát abban kell ke­resnünk, hogy megsértettük a termelés fejlesztésének gazdasá­gi törvényeit, a dolgozók anyagi érdekeltségének, a társadalmi és egyéni érdekek helyes összhang­jának elveit”. Megállapították azt is, hogy a mezőgazdasági ter- , mékek felvásárlási rendszerének ' jelentős fogyatékosságai akadá­lyozták a tervszerű gazdálkodást, i Sok mezőgazdasági termék fel­vásárlási ára nem fedezte a tény­leges költségeket, csökkentette a kolhozok és a szovhozok érdekelt­ségét a termelés bővítésében. Sok gond származott abból is, hogy nem biztosítottak elegendő be­ruházást és anyagi műszaki erő­forrást a mezőgazdaságnak. A szovjet kormány már a XXIII. kongresszus előtt fontos intézkedést tett a vázolt hibák megszüntetésére. Egyszerűbbé és ésszerűbbé tették a tervezést: a mezőgazdasági üzemek öt évre megkapták az előirányzatokat és most már sokkal biztonságosab­ban, reálisabban tervezhetnek, mint régebben. Ezek az intézkedések már érez­tetik kedvező hatásukat. A kong­resszus azonban további döntése­ket is szükségesnek tartott azért, hogy az új ötéves terv idején gyorsabban fejlődjék a szovjet mezőgazdaság. A terv szerint 1966—1970-ben az egész mező- gazdasági termelés átlagos évi mennyiségének 25 százalékkal kell meghaladnia a korábbi öt esztendő évi átlagos szintjét. Ez az átlag természetesen sok min­dent magába foglal: a gabona­féléktől kezdve a tejhozamig, s a gyapottól a zöldségfélékig. A kongresszus határozata alapján a kormány felszámolja az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében be­következett aránytalanságot, meg­teremti a feltételeket a mezőgaz­daság termelőerőinek gyors, ki­egyensúlyozott fejlődéséhez. A kolhozok és a szovhozok öt év alatt 1 790 000 traktort, — 60 százalékkal többet, mint az elő­ző ötéves terv idején —, 1 100 000 tehergépkocsit, 550 000 gabona- kombájnt, valamint sok egyéb gépet és berendezést vásárolhat­nak majd. A munka energia­ellátottsága megkétszereződik öt év alatt a gazdaságban. Ugyan­ilyen arányú lesz a műtrágya­ellátás fokozása. 1970-ben a me­zőgazdaság villamosenergia-fo- gyasztása 60—65 milliárd kilo­wattórára emelkedik, ez három­szorosan múlja felül az 1965. évi szintet és 30 százalékkal lesz na­gyobb az egész ország 1940. évi villamosenergia-fogyasztásánál. A terv szerint öt év alatt 35— 40 százalékkal növekszik a kol­hozparasztoknak a közös gazda­ságból származó jövedelme. Vál­tozatlanul arra törekszenek, hogy a korábbinál jobban hasznosít­hassák a kolhozparasztok a ház­táji gazdálkodásban^ rejlő lehető­ségeket. Elhatározták a kong­resszuson azt is, hogy fokozató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom