Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

I960, május Is.

' TOLW* MEGYff NEPŰ.lMŐ

S

A többség helyesli

Félreértések a Tolna megyei tsz-üdülő rendeltetése körül

A megye és a megyeszékhely egyik szép és igen hasznos rendeltetésű létesítményének ígérkezik a termelőszövetkezeti üdülő Tavaly ősszel a szövetkezeti vezetők dunaújvárosi tanácskozásain gyakran került szóba: az volt az általános nézet, hogy az üdülőre mindenképpen szükség van, meg lehet és meg is kell csinálni. Egy idő óta azonban mintha kevés szó esne róla. Felépül, vagy nem épül M? Az ezzel kapcsolatos kérdésekről Vajda István elvtárs. tó], a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezető-helyettesétől leértünk felvilágosítást

A közelmúltban az érdekelt szövetkezeti gazdák képviseletében egy Tolna megyei küldöttség járt Debrecenben tanul- mányozni az ottani tsz-üdülőt. Azóta történt-e valami említésre méltó. Vajda elvtárs? Jutott valamit előbbre a Tolna megyei tsz-üdülő felépítésének az ügye?

— Röviden szólva: az ezzel kapcsolatos feladatoknak az úgynevezett intéző bizottság a gazdája. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya azonban természetesen mindenben közreműködő és támogató. Ebből következik hogy a tsz-üdülő felépítését, illetőleg az ezt megelőző munkálatokat nemcsak figyelemmel kísérjük, hanem segítjük is. Az intéző bizottság harminctagú és a megye közös gazdaságainak a képviseletében dolgozik. Hatásköre azonban korlátozott, mert a legfontosabb kérdésekben a tsz-ek közgyűlése dönt. Tgy például a legfontosabb kérdések közé tartozik a költségekhez való hozzájárulás. Ezt nem lehet utasításira csinálni. Valamennyi közös gazdaság megkapta tehát az értesítést, arra vonatkozóan, hogy nyilatkozzék: hozzá kiván-e járulni a költségekhez?

— A tsz-tagok közgyűlésen vitatták meg, hogy mitévők legyenek, Ilyen szempontból beszélhetünk eüőbbrelépésről, mert eddig a megyében működő 128 termelő- szövetkezetből 105 megküldte a választ. A döntő többség, összesen 75 közös gazdaság, bejelentette, helyesli az üdülő felépítését és a költségekhez a ráeső módon, hozzájárul. Harminc tsz nemleges választ adott. Itt még meg szeretném jegyezni, hogy ezen belül néhány közös gazdaság levelében arra hivatkozott, hogy még nem volt közgyűlés előtt a szóban • forgó kérdés.

— Előbbrej ütésként könyvelhetjük ei, hogy a megyei tanács tervezőirodája a telephely-dokumentációt három változatban elkészítette. Erre a három változatra azért volt szükség, hogy nagyobb legyen a választási lehetőség. Napirenden van egyébként annak az elbírálása, hogy a három alternatíva közül melyikre essen a választás.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy több termelőszövetkezet nemleges nyilatkozatot adott?

_ — ügy gondoljuk, sok a félreértés a megyei tsz-üdülő rendeltetése körül. Már annak Idején volt vita, hogy egyáltalán hol épüljön fel. Végül, mégiscsak a szép fekvésű megyeszékhelyre, Szekszárdra esett a választás, s ez így helyénvaló is. Ez a dolog azonban mégsem olyan egyszerű bővebb magyarázatra szorul. Arról van szó tudniillik, hogy például néhány Szekszárd környéki termelőszövetkezetben — de más közös gazdaságban is — felvetették a tagok, hogy ők nem óhajtanak Szekszárdion üdülni. Gondolom, ennek az lehet az oka és a magyarázata, hogy a szóban forgó termelőszövetkezetek tagjai gyakran fordulnak meg Szekszárdim s nem látnak abbán semmi fantáziát, hogy itt pihenjenek. Viszont, amennyire nem érdekes üdülés- pihenés szempontjából a város, a közelében lakó szövetkezeti tagoknak. annyira érdekes és igen vonzó a távolabbi megyék tsz-tagjainak, vagy a külföldi szövetkezeti tagoknak,

— Miről van szó? Arról, hogy ez az üdülő cserére is kiválóan alkalmas lenne. Nemcsak arra természetesen, de arra is. Ha rendelkezünk itt Tolna megyében egy termelőszövetkezeti üdülővel, akkor ennek birtokában különböző csereprogramokat valósíthatunk meg úgy, ahogyan ezt Debrecenben a Hajdú-Bihar megyeiek teszik. Debrecenben az a gyakorlat, hogy üdülőjükben vendégül látnak külföldi tsz-tagokat, s ennek fejében Hajdú-Bihar megyei tér* melőszövetkezeti gazdák mennek üdülni, pihenni, külföldre. Ilyen szempontok figyelembevételével mi is meg tudjuk majd valósítani, hogy tőlünk Bulgáriába, Lengyel- országba, vagy éppen a debreceni tsz-üdülőben töltsenek néhány hetet Tolna megyei szövetkezett gazdák, és viszonzásul, a szekszárdi üdülő látna vendégül tiszántúli, bulgáriai, lengyelországi tsz-tagokat. Azért értik félre sokan a tszüdülő rendeltetését, mert nem veszi számításba azt, amit az előbbiek során elmondtam. Leg-- többször azt mondják, miért nem Harkányt, vagy Siófokot jelöltük? Annak lenne varázsa. Nem beszélve arról, hogy a megye paraszti társadalmának más szempontokból is szüksége van erre a létesítményre, a csereüdültetésben rejlő lehetőségeket figyelembe véve mindenki számára megfelel majd a várakozásnak, a szekszárdi tsz-üdülő is.

Jő, hogy ezekre a kérdésekre kitért Vajda elvtárs. Végezetül arra szeretnénk kérni, mondjon valamit az építkezés megkezdésének konkrét időpontjáról.

— Erre vonatkozóan is megvannak a tervek, megvannak az elképzelések. Hosszasan azonban még korai lenne ilyen vonatkozásban nyilatkozni. Az intéző bizottsággal együtt, az a törekvésünk, hogy 1967-ben, tehát jövőre, körülbelül 5 millió forint, erejéig megkezdődjék a tsz-üdülő építése — mondotta Vajda István elv- társ.

— ír. —

SOKOLDALÚ

TEVÉKENYSÉGÜKRŐL...

MOZAIK

Ä Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet irodáiban nehéz lenne megszámlálni, naponta hányán fordulnak meg. Kétszáznál is több dolgozóik száma. A szövetkezethez hat község —Báta, Alsónyék, Alsónána, Várdomb, Sárpilis, Bátaszék — és egy csaknem falu nagyságú település Pörböly lakosságának ellátása tartozik. Sokfelé, sokféle részlegük működik, így nem csoda, ha nagy a'Cforga.lom.

*

KISKERESKEDELEM

Ötvennél több itt egységeik száma.

Tevékenységük a lakosság ellátásában jelentős. Vegyesboltjaikban, szaküzleteikben, TÜZÉP- telepeiken ki kell elégítsék a lakosság különféle igényeit. E téren az első negyedévi tervüket száznyolc százalékra teljesítették. Kiemelkedő, hogy. jelentősen megnőtt a tartós fogyasztási cikkek, a ruházati áruk és a tüzelőanyag kelendősége. A bátai TÜZÉP- telepen például háromszoros forgalmat bonyolítottak le a tervhez viszonyítva.

*

VENDÉGLÁTÓIPAR

Minden községben működik italboltjuk és falatozó is van már sok helyütt. Egységeik .száma huszonhárom. Kiválóan működik a bátaszéki kisvendéglő, ahol szívügyük az előfizetéses ebédeltetés is. Alsónyéken viszont nem törődnek a saját készítésű ételek

forgalmazásával, az igényekkel, mert itt hónapokon át nem lehetett sem sült halat, sem pedig pogácsát vásárolni az átutazónak. A jól működő dolgozóktól hálózaton belül is tanulhatnának az elmaradók.

m

FELVÁSÁRLÁS

Miből mennyit vásároltak ennél a földművesszövetkezetnél a közösség számára? Sokféle áruval foglalkoznak: almával, babbal, baromfival, tojással, burgonyával, sőt még éticsigával is. Az év első három hónapjában száz- ötvenezer fej salátát vásároltak, melynek fele exportra került, három népi demokratikus és két nyugati országba. Magánosoktól eddig körülbelül nyolcvanezer éticsiga a forgalom. Ezeket elsősorban Svájcba és Franciaországba szállítják. Tojásból majdnem hétszázezret mutat a fnérleg. Felvásárlóik annyi burgonyát vettek, hogy saját területükön az új termésig fedezni tudják a lakosság ellátását, a továbbszállított meny- nyiségen kívül. Burgonyánál így akadályozható meg a piacon az árak fel verése.

TERMELTETÉS

Nemcsak a kereskedelem körében van jelentős szerepe a földművesszövetkezetnek. Saját mészégető telepeiken, meglehetősen nehéz munkakörülmények között, évente kétezer-nyolcszáz tonna meszet égetnek. Eljuttatják azt az állami építőiparhoz és a megye TÜZÉP-telepeire, hogy a megnövekedett építkezésekhez, na meg a permetezéshez is minél több mész jusson. Növelni is tudnák a termelést, azonban ezt elsősorban tárolási és szállítási problémáik akadályozzák. Egy- ezer-ötvenkilenc hektoliter szikvizet készítettek az első negyedévben az öt helyen működő „szódagyárban”. Ennek ellenére zavarok észlelhetők a szikvízellátásban Pörbölyön, Alsónyéken és Várdombon.

Cukrászüzemükben mindenféle cukrászati termék előállításával foglalkoznak, „gyártják” a tortaféléket, a mignonokat és a fagylaltot. Az üzem korszerűsítése, a minőség biztosítása most a fő gondjuk és fokozottabban ellenőrzik, hogy ne legyen súlycsonkítás a cukrászati termékeknél.

A Rostkikészítő Vállalat Dunaföldvári Kendergyárában készült ez a felvétel. A gyárba uszályokon érkezik a kender, mely a berakó brigád közreműködésével vontatókra kerül. Felvételünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor két traktor közös erővel húzza ki a tengelyig érő agyagos, iszapos vízből « megrakott pótkocsit.

Bakó Jenő

A szezon kezdetén

Tolna megye az idegenforgalomban már az idén rangos helyre lép elő. Éppen a napokban nyitották meg a sorompókat az utazni akarók előtt, Jugoszlávia felé, Tolna megyéhez igen közel, a Baranya megyei Udvar községnél.

Ennek az átkelésnek a közeK napokban már érezzük hatását. Minden bizonnyal a Jugoszlávia felől érkező turisták Budapestre és a Balatonra is Szekszárdon, a megyén keresztül utaznak. Az idén körülbelül tizenötezer Tolna megyei turista fog külföldre látogatni. Ennél több külföldi érkezését várjuk viszont a nyugati és a baráti országokból.

Vajon, a. mi felkészülésünk a vendégek fogadására e nagy számokhoz igazodik-e? Elmondhatjuk, hogy az elmúlt négy-öt évben már változásokat figyelhettünk meg, mind Szekszárdon, mind pedig a megye nagyobb helyein. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy mind több fogadólétesítményt építettek, vagy ennek megvalósításához készülnek. Elkészült a szekszárdi Garay-szálló, néhány

SZOLGÁLTATÁSI

TEVÉKENYSÉG

Ez év január elsejétől működő, önálló gázcseretelep létesítése óta panaszmentesen elégítik ki a gázigényeket. A gáztulajdonosok náluk száz forintos célrészjegyekkel járultak hozzá a saját telep létesítéséhez. Megszervezték a gázpalackok és a tüzelő házhoz szállítását. Emellett gépek, rádió és egyéb háztartási cikkek kölcsönzésével segítenek a lakosságon. Meglehetősen gyengén működik még az úgynevezett felvevő szolgáltatás. Az fmsz-ek alkalmazottai, az átvevők nincsenek anyagilag kellően ösztönözve arra, hogy a javítandó lábbeliféleségek és elektromos gépek átvételével és átadásával megfelelően foglalkozzanak.

•

Nő az önállóság, fokozódik a felelősség a földművesszövetkezeteknél is. Ennél a földművesszövetkezetnél a sokoldalú, szerteágazó tevékenység ellátása során jól ismerik még megoldandó problémáikat.

Igazgatósági üléseiken, munka- értekezleteiken központi helyet kap az eredmények mellett saját hibáik, hiányosságaik konkrét elemzése, a pontos tennivalók meghatározása, az ellenőrzés és az igényesség fokozása minden egységüknél.-i. -é.

hét múltán — «reméljük. még ebben a hónapban — a közönség rendelkezésére áll a szekszárdi, hetvenágyas turista- szálló is. Dombóváron most épül egy nagyobb szálloda.

De ha ezek üzembe állnak, akkor sem lesz elegendő a vendégfogadó. Elsősorban megyénkben is a „háztáji” szállodára kell alapozni. Főleg Szekszárdon lesz szükség arra, hogy az idegenforgalorr\ céljaira a lakosság felajánlja nélkülözhető szobáját. A fizetővendégszolgálat nem új, a világon mindenütt ezzel oldják meg főszezonban a turisták fogadását.

A városi vendéglátóipar —• de a megye nagy községeiben, elsősorban Bátaszék. Dombóvár, Paks, Dunaföldvár, Tamási jöhet számításba —, a földművesszövetkezeti és vendéglátóipari üzletek felkészültek a szezonra. Megoldottnak látszik az is, hogy a külföldiek pénzüket be tudják váltani. Az IBUSZ vasárnapokon is, a főszezonban, amennyiben erre szükség lesz,' nyitva tart. Sőt, hogy a külföldi vendég pénzét el tudja költeni, a háziipari szövetkezet reprezentatív boltja a vasárnapi nyitva tartást bevezeti.

A szezon kezdetén tartunk. A felkészülés talán még egy-két vonatkozásban kívánnivalót hagy, de a hagyományos Tolna megyei vendégszeretetet megyénkben is megtalálja az idegen. Barátként fogadjuk, ha barátként jön.

— pj —

Ozorai napok : máius 27, 28, 29

V

OÍorán nagy eseményre készül, nek. Több hónapos készülődés után május 27-én. 28-án és 29-én ozorai napokat tartanak. A község határán is túlérő eseményre napjainkban a készülődés az utolsó részébe érkezett. Az ozorai napoknak különös jelentőséget ad, hogy a várat 550 évvel ezelőtt alapították, ugyanakkor kétszáz éve. éppen pünkösd napján volt az ozorai felkelés.

A háromnapos ünnepségsorozat bemutatja a község hősi múltját. Előadások, kiállítások, vetélkedő lesz a három nap során. Az ozorai napok részletes programját egy későbbi lapszámunkban közöljük;