Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
az alkota's pillanata KÁLDI JÁNOS: VERSEK A kő nem felejt el Három neves művész a Tanácsköztársaság hőseit mintázza Tavasz van. Éppúgy, mint 1919-ben. Tavasz van, mint akkor: a Tanácsköztársaság első, idealizálás nélkül bomlik ki viharos napjai alatt volt. A alakja, s egy kézmozdulat, egy művészek éppen most birkóznak szemöldökráncolás adta lehető- a feladattal: megörökíteni, bronz- ség kristályosodik az egész mába formázni az akkori rügy- ben, a hű kifejezés érdekében, fakadás azóta legendássá vált . . . hőseit. Kun Bélát, a nagyszerű — vagyunk, mint a sziforradalmárt, az agitátort, a nész®k ~ szo1 csendesen Her- népvezért. Landler Jenőt, a ki- czegh Klara — beleéljük maváló katonát, a Tanácskoztál’- gunkat a figurába, s néha azon saság tábornokát. Szamuely Tibort, a lobogólelkű ifjút, a végsőkig harcoló, a megadást nem ismerő kommunistát. Három művész ül együtt a műteremben, Herczegh Klára Munkácsy-díjas, Landler Jenő megformálója, Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth-díjas, Kun Béla domborművének alkotója és Farkas Aladár kétszeres Munkácsy-díjas, aki Szamuely alakján dolgozik. — Rendkívül nehéz a feladat, — mondja Olcsai-Kiss Zoltán, — mert egy emlékművön belül három különböző egyéniségű művész ábrázol három egymástól teljesen elütő alkatú politikust. A feladat rendkívül kötött, adott és zárt a tér, a méret. Alkalmazkodnunk kell az architektúra meglévő adottságaihoz is. — Nehéz feladat volt — folytatja Herczegh Klára — megtalálni a legmegfelelőbb portrét. Rendelkezésünkre csak régi fotók és korabeli filmfelvételek állnak. Sok egykori harcostárssal, kortárssal beszéltem, elolvastam az életrajzot, mielőtt hozzákezd- tem Landler Jenő reliefjének, megmintázásához. — Miért éppen Landler Jenő képmásának megformálását vár lasztotta? — Talán azért, mert már többször foglalkoztam alakjával. Készítettem egy domborművet, a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium falát díszíti. És talán azért is, mert szeretem a bővérű, gazdag vonalú alakokat. Kun Béláról. Remélem, hogy a vika előtt. A bronz emlékmű tudatos formálás idején már négy méter magas lesz, a hatalmas beton- és kőtalapzat foglalja keretbe majd az alkotást. Még csak a kicsinyített gipszöntvény készült el, de a műtermekben már ácsolják a faállványzatot. A mintázás a végleges méretben még hátra van. A tervek szerint november 24-én leplezik le majd a magyar és nemzetközi munkásmozgalom e három kiemelkedő alakjának emlékművét. LHa és fényképezte: REGÖS ISTVÁN kapjuk magunkat, hogy az ő szemükkel látjuk a világot. Farkas Aladár kék sapkáját forgatja a kezében. Ügy tűnik, ő a legnyugtalanbb, talán a legtöbb gondot Szamuely alakja okozza? Müvek és alkotóik: Herczegh Klára és Olcsai-Kiss Zoltán — Rendkívül összetett jellem volt. Tisztelem akaraterejét — mondjam — messzelátását, ifjúÖlcsai-Kiss ” Zoltánnak látszó- mtnnv^ lag könnyebb a feladata, mert “éW" S^mully halál^gvefő személyesen ismerte Kun Bélát. ereny" bzamuely haiaimegveto hős volt, tetteiről legendákat Ez a kakukkfű nem emlékezik majd rám. pedig csókolja most a kezemet; * ez a kéküstökű csormolya s a tátogató gyűszűvirág sem tud rólam holnap már semmit; s ettől a bólongó, teljesen egyedüli-árva napraforgótól is hiába kérdeznék két hét múlva már a szemem színét, pedig most itt néz rám perzselő szépséggel majdnem fél nap óta; az útszéli por sem gondol majd simogató kezemre: s faggathatják ezt a világító tölcsérgombát, milyen is volt tűnődő arcom; s a fák, a fák, azok is elfelejtenek; csak ez a kő, amin ülök, ami tízezer éve itt áll már esők és fények zuhanyában, amit a nyár és tél csókja simára csiszolt a Mecsek tetején, ez nem felejt el. — mert értetek bánkódtam itt, édeseim. Füred, Tagore-sétány Hogy mondja itt ez a sok-sok virágfolt. az ideloccsantott violák, s hallgasd meg a nyárfák négy sorát, hogy rezgi az; s ragyog elmosódottan, szerényen a tó katáng színében, s üzeni lent, ahogy dereng szelíden a szélzilálta szöveg a vízen, melynek végén felkiáltójel a vitorlarúd; ó, hallgasd csak itt Tagore hársfájának kedves-beszédű leveleit, figyeld e telt, emberekkel-ékes reggelt, az énekek finom ág-bogait, a hajók elfonnyadó, távoli fehérségét, kiáltja az is: a szépség és tisztaság legyőzhetetlen! LOVÁSZ PÁL: Szénásszekér a városban Hintázó bárka. Hidd, Nőé ül igazán fedélzete dülöngélő magaslatán. Körötte kortévesztő óperencia: zúgó gépek hulláma, autók hada. S vad benzinfellegek között csöpp rést talál a szénaillat kisgalambja, s égbe száll. De talán éppen ezért — sokkal nehezebb is. mesélt a nép. Harcos volt és Mátyás szekszárdi fordítója Két és fél évszázados földrajzi leírás Tolna megyéről — Időben nagyon távoli az emlék — mondja. — Halkan jelentkeznek az agykéreg mélyén, ahol a fontos élményeket raktározza el az ember. Ahogy sokasodnak a tanulmányok, ez a „hang” úgy erősödik. Kutatom a mélységeket Mindig újabb és ú.iabb kép villan emlékezetembe meg nem alkuvó, de mégis mélyen érző, lírikus ifjú. fezt mind igyekszem belesűríteni munkámba. Eldől majd. hogy sikerül-e. Három művész történelmünk óriásainak állít végre méltó emléket a budapesti Kun Béla téren, az egykori hírhedt LudoA komor költő és a furfangos diák’ járt erre valamikor ... Ödön ház a Babits utcában. A zsúfolt, kis szobában régi könyvek, fakult bőrkötések a szekrényekben és a polcokon; az íróasztalon jegyzetek, kéziratkötegek; a fiókokban vastag fedelű füzetek sorakoznak. Asszonykézre valló virágok: hortenzia és orgona a tükrösasztalon. A szekszárdi történetbúvár otthonában vagyunk. Nagyvárosokból jönnek ide professzorok, könyvek szerzői, hogy forrást merítsenek a költő volt szomszédjától, az egykori polgári iskolai tanártól, a szem- és fültanútól, s az elmúlt évszázadok vállalójától. Dr. Kun Lajos a szekszárdi polihisztor. Nyugdíjba menetele óta megszállottja Szekszárd és Tolna megye történelmi kutatásának. Sok érdekes históriáról törölte le a feledés porát, — Csodálatos dolgokra bukkan, tam — mondja, miközben a lelkesedéstől csillog tekintete a szemüveg alatt. — Gyönyörű dolgok , Egy ilyen ,, unikum” miatt kerestük fel mi is. Dr. Kun Lajos magyarra lefordította Bél Mátyásnak, kora szellemóriásának a "Tolna megye földrajzáról, történetéről és természetrajzáról az 1700-as évek elején latinul írt művét, az esztergomi Bibliotheca könyvtárban őrzött eredeti kéziratból. — Ki7 volt Bél Mátyás? — Korának európai hírű, sokoldalú tudósa, 1714-től a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója. Ö szorgalmazta az iskolai újságolvasást a földrajzi ismeretek támogatására, s úgy tájékozódott az ifjúság a belhoni eseményekről, megismerkedett a francia forradalom eszméivel. Bél alapította az első rendszeresen megjelenő Nova Po- soniensa című, latin nyelvű hírlapot, amely a hírszolgálaton kívül ismeretterjesztő közleményeket is nyújtott olvasóinak, s a későbbi magyar újságok mintájául szolgált. Bél Mátyás kutatta legelőször Anonymusnak, Béla király névtelen jegyzőjének kilétét. Munkássága úttörő jelentőségű Magyarország tudományos megismertetésében; — Hogyan? — Bél korában az egész akkori világon megértették latinul írt műveit. Két évtized lázas munkája után készült el tudóstársak és tanítványok segítségével a No- titia Hungáriáé novae historico- geographica című hatalmas munkájának kézirata, amely 83 vármegye történeti-földrajzi leírása. — Megjelent nyomtatásban is? — Mivel hazánkban könyvkereskedés akkor még nem volt, Bécsben jelent meg a nagy mű I—IV. kötete, amelyet Van Ghelen híres amszterdami nyorrtdájában készítettek. Ezek Pozsony; Turóc, Zólyom és Liptó; Pest, Pilis, Zsolt; Nógrád, Hont, Bars és Nyitna vármegyék leírását tartalmazzák. A szerző közbejött elhalálozása után az ötödik kötetnek csak a Moson vármegyét tárgyaló első fele jelent meg,- a többi kötet kinyomtatása elmaradt. — Tolna megye a hányadik kötet? — A hatodik kötet kiadásában következett volna Baranya és Tolna vármegye. Először fordította le magyarra Tolna megye kötetének teljes szövegét dr. Kun Lajos. Magyar fordításban csupán Esztergom megye jelent meg nyomtatásban, de csak szemel vény esen. — Miként született meg a Tolna megyei fordítás? — Dömösön I. Béla király egykori nyaralóhelyén kutattam, majd az esztergomi Bibliotheca könyvtárban mással kapcsolatos régiségek után is érdeklődtem. Az öreg könyvtáros így válaszolt: — Van itt kérem, olyan ik amit még senki sem nyitott ki! — Mi az? — Bél Mátyásnak a történelmi Magyarország összes vármegyéiről szóló művének kéziratai.;. így történt. S ki érti meg az izgalmat, mely arra késztette, hogy a becses kéziratok tanulmányozásával, és lemásolásával töltse hetekig idejét. Még másoló segítséget is felfogadott, mert a nehéz latin szöveget diktálással lehetett csak pontosan lejegyezni és ellenőrizni. Az eredeti kéziratokról fotókópiákat is készíttetett. . Szekszárdion kezdte lefordításukat. Közben hibákat talált a másolatban, ezért ismét elutazott Esztergomba. A következő évben újra el kellett mennie, hogy egyez, tesse a másolatot az eredeti szöveggel. Aztán Pécsre járt, hogy egyetemi tanárokkal nézesse át fordítását. A sok áldozattal elkészült munka országosan figyelmet keltő, hiszen az egyetlen, egy egész megyéről szóló fordítás Bél Mátyás művéből. Méltányos volna, ha Szekszárd és Tolna megye úttörője lenne e ritka kultúrtörténeti érték publikálásának. A mintegy nyolcvan oldalas kézirat kiadásra kész ... Balkthás László
