Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1936. április 21. Börtönből írom a levelem. Egy mécses világít, a pennám serceg, a hátsó felem pedig sajog. Sajog bizony. Es ennek története van. Madridban kószáltam, méghozzá a bikavia- dalok színhelyén. Gondoltam végignézek egy bikaviadalt. Váltottam egy jegyet. Boldogan lobogtattam a jegyet és elindultam. Egy ajtón nyitottam be. Valami rettenetes fújás ütötte meg a fülemet. Megijedtem. Megfordultam és ekkor valami rettenetes erős lökést éreztem az alsó felemen. Kirepültem. Mindjárt körém sereglettek, jött egy rendőr is, orvost is hoztak. Lehúzták rólam a nadrágot és ekkor sajnáltam igazán, hogy nem hoztam magammal Japánból abból a csodaszerből, amely a nylon holmit, így a nylon gatyát is megmenti a gyűrődéstől és a folt sem látszik meg a holmin, ha az ember előtte ezzel a szerrel bekeni. Én bekentem utólag, de nem ezzel a szerrel... A rendőr a hónom alá nyúlt, talpra állított és odavitt a bejárathoz. Határozottan mutatott egy táblára. A táblán ez a szöveg volt olvasható: „Idegeneknek tilos a bemenet. Ha valaki mégis élve gegúsáza, az börtönbüntetésre ítéltetik!”. Én megúsztam. Ezért most ülök, illetve állok, állva ülöm le azt a büntetést, amit kiszabnak rám, hacsak valami csoda folytán ki nem szabadulok. I Állva ülök és nem tudok másra gondolni, csak az állatokra, meg a szerelemre. A börtönigazgatóságtól engedélyt kaptam, hogy megírjam ezt a levelet. Nagy utat tettem az elmúlt héten és, ha már megtettem ne fizessék hiába a napidíjat, mint otthon szokás egynémely hivatalban. Én nem akarom kátyúzásért, sétálgatásért felvenni a napidíjat, én meg akarok érte dolgozni. Sajgó fenékkel is megírom azt a nagy felfedezést, amire Jeruzsálemben jöttem rá. Bemard Zendek profesz- szor a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára különleges kísérletet folytatott és a kísérlet eredményéről ottjártamkor számolt be. Száz patkányt idegkimerítő kezelésben részesített. Kilenc napon at éjjel-nappal kilenc percenként egy percig tartó csengetéssel őrjítette szegény patkányokat. Az eredmény: a normális 70—90 százalékos szaporodási arányszámuk 10 —?0 százalékra esett vissza. Csak a süket patkányok őrizték meg normális szaporaságukat. Most már tudom, hogy miért nem szaporodik a magyar odahaza. Nem azért, mert nem akarna. Áh, dehogy! Hát lehet úgy szaporodni, hogy a szomszédból a választófa’akon keresztül állandóan idegesítik az embert!? Megvan a szaporodás gyógyszere! Vastagabb falakat, mert a vékony falak mellett csak a süketek szaporodnak. Meg az eszkimók. Ezt onnan tudom, hogy az Angol Orvosok Társasága felmérést készített arról, hogy milyen összefüggésben áll az embereknél a szerelem a hőmérséklet alakulásával, az ünnepek váltakozásával, illetve a földrajzi adottságokkal. Egy professzor tájékoztatott bennünket a felmérés eredményeiről. Dr. Eric Jameson azt állította: a németeknél a szerelmi élet karácsony táján éri el a csúcspontját, a franciáknál ez a csúcspont augusztusra esik, amikor kiveszik a szabadságukat és kimennek a tengerpartra, az amerikaiak késő ősszel vannak a leg szer elme sebb hangulatban, viszont Indiában és Ausztráliában januárra esik a legtöbb születés. A dolog úgy fest, hogy az eszkimóknál egész esztendőben egyforma szinten marad a szerelem. Nem zavarja őket sem az éjféli nap, sem az a körülmény, hogy hetekig nem látnak egyáltalán napfényt. A sajtótájékoztató után az egyik fiatal újságírónő elrohant. Kérdeztem tőle, hova rohan. Azt válaszolta: — Kiküldetem magam az eszkimók közé! Tartson velem Hári bátyám! — Idős vagyok én ahhoz az égtájhoz — válaszoltam — Elég nekem a hazai viszonyoknak is megfelelnem. Pedig talán jobb lett volna odamenni, mint Madridba. Ott talán nem csuktak volna le, még akkor sem, ha hiányos a szerelmi tudásom. Most itt elmélkedhetek. Méghozzá milyen dolgon? Azon például, hogy az ájtatos manók fej nélkül is zavartalanul tovább folytatják az útjukat. Az bizony, az angyalát! Kanadai entomológusok. vagy mifenék állapították meg ezt a dolgot. Azt mondják, hogy ez a sáskafajta két héten át is elél fej nélkül. Megfigyelték azt is, hogy egy ilyen sáska, miután elhagyta a fejét, még két kilométernyi utat tudott megtenni Fej nélkül. Csak úgy a vakvilágba! Hát nem csoda? Azt még megértem, hogy vannak, akiknek van fejük, de mintha nem is lenne, és hogy ezzel a nem is lenne fejjel előre tudnak menni némelykor. Ezen nincs mit csodálkozni, mert vanniak emberek, akik előretolják. De ezek a kis állatkák nem segítenek egymásnak és mégis előre mennek fej nélkül! Ez az igazi. Ezt csinálja utánuk egyetlen ember is! Állva ülök a börtönben és gondolkodom, mint Angela Gigante tizenkét éves olasz kislány. Ö nem a börtönben, hanem a kórházban. Az ügyünk csak annyiban hasonlít, hogy mind a ketten rossz fát tettünk a tűzre. Azt hiszem hogy ő állította fel a rosszasági világrekordot. Piszkos volt a macskája, Tibby. Gondolt egy nagyot, vizet, szappanpely- het tett az anyja mosógépébe. Ez még nem lett volna baj. De beletette a macskát is. Sőt be is kapcsolta a gépet. A macska a hosszú pörgetés után habtisztán jött ki a gépből, de őrjöngve. Ügy ellátta Angela baját, hogy több napra kórházba keü.ett szállítani. ö a kórházban elmélkedik, én pedig a börtönben. Szabadítson ki szerkesztő úr, esküszöm, többé rá sem nézek a bikákra. A szabadulás reményében zárom soraimat. Tisztelettel: A fáraó, a felesége és az ágyas Évezredes szerelmi történetet fejtett meg egy szovjet egyiptológus Nefretete (helyesen: Nefertiti) tudott támasztani. Módszerének királynét. IV. Amenhotep fáraó sikerét annak köszönhette, hogy (Ehnaton) hitvesét egy ma is le- összefüggést állapított meg az arabilincselő szépségű szobor idézi nyozott sír és a mai El-Amema elénk, de életéről mindmáig vaj- falunál 1922-ben feltárt királyi mi keveset tudtunk. Most a régé- nyaraló között. Ez utóbbi pompás szét, izgalmas nyomozással, várat, építmény a feliratok tanúsága sze- lanul új adatokat tárt fel életéből, rint IV. Amenhotep és Nefertiti Még 1907-ben egy királyi te- leányának. Mi-jutnak a tulajdona mető kopár sziklahasadékában volt, A gyanús csak az, hogy Mi- szokatlanul fényűző, arannyal dí- jut nevét mindenütt sietősen és szített sírra bukkantak, amely elnagyoltan vésték be a nyaraló nyilvánvalóan királyi asszony falába és a név alatt törlések, il- hol ties tét. rejtette. De az arany- letőleg eltávolított rétegek nyomai lemezes feliratok minden olyan látszanak. A tudósok eddig ezt részét, amely a. sír lakójának ne- úgy magyarázták, hogy a nyilvánvét örökítette meg — valószínűleg valóan eltörölt név a ház előző nem sokkal a temetés után — ki- tulajdonosára utalhatott, aki — metszették és eltávolították, még- úgy vélték — kieshetett Nefertiti pedig felsőbb parancsra. királyné kegyeiből, és akinek nyaDe vajon miért? ralóját a királyné saját leányának, Mi-jutnak ajándékozta, s a volt A REJTÉLY MEGFEJTÉSÉ- tulajdonos nevét mindenütt leá- VEL az eltelt évtizedek alatt nem nya nevével cserélte ki. Ezt a ma- egy neves tudós foglalkozott, ki- gyarázatot azonban Perepolkin elégítő eredmény nélkül. Nemrég nem fogadta el, hanem felhívta a azután Julij Perepolkin leningrádi figyelmet arra a különös tényre, egyiptológus olyan megfejtést kő- hogy a IV. Amenhotepet és Nézőit, amelyet bizonyítékokkal is alá fertiti királynét ábrázoló egyes Tizenkilenc emeletes új szálló Moszkvában Moszkvában idén adják át a Rosszija Szálló két épületét. Ez lesz Európa egyik legnagyobb szállodája. A lakosztályokban teljes a komfort. A szobákban ízléses bútorok, beépített szekrények és műanyag szőnyegek. Minden feltételt megteremtettek itt ahhoz, hogy Moszkva vendégei zavartalanul dolgozhassanak és pihenhessenek. Mindegyik épületben — négy lesz — más az alapszín és ennek megfelelően választották ki a bútorgarnitúrát. A nyugati épület „arany” éttermében a táncparkett a híres patehi mesterek lakkfestéses dobozainak fedelére emlékeztet. Az óriási ablakokból pompás kilátás nyílik a Kremlre. A film- és hangversenyterem befogadóképessége 3000 néző. A fekete bársony falak és a vörös plasztikkal burkolt portálokat az orosz klasszikus irodalom és zene alkotásait megörökítő pannók díszítik. Moszkvában a szállodai helyek száma három éven belül körülbelül egyharmaddal növekszik meg. Megnyitják a National Szálló új épületét és a KGST-hotelt, a Barátság Szállót. Felépül á Moszkva Szálló második része és egy 29 emeletes szálló az átutazók számára. A Rosszija Szálló. Egy erkély es. kétszemélyes szoba belseje A Rosszija Szálló nyugati épületének előcsarnoka. (Terv) képeken még egy női alak szere- pel, amelyet eddig Mi-jut királylánynak gondoltak, ez a női alaü azonban nem kislányt ábrázol, só) ami még furcsább: nagyobbnak van ábrázolva, mánt a királynéi Mi több: némelyik képen ez a harmadik alak is királyi díszt visel. Egyes ábrázolásokon ez a női alak sorrendben is megelőzi a királynét! Bizonyos — mondja Perepolkin —, hogyha Mi-jut lenne ez a harmadik női alak, semmiképpen sem ábrázolhatták volna a hagyományos „protokoll" szerint nagyobbnak anyjánál, sorrendben nem előzhetné meg anyját, nem volna felnőtt nőnek ábrázolva, és semmiképpen sem viselhetné a fáraói jelvényeket (homlokkorana). PEREPOLKIN HIPOTÉZISE szerint ez a bizonyos női alak volt a nyaraló tulajdonosnője, akinek nevét később Mi-jut, a királylány nevére cserélték ki. Valamikor pedig ez a nő, a ház volt tulajdonosa nagyobb becsben állt a fáraó előtt, mint hivatalos felesége, Nefertiti. Ezért ábrázolják a képen nagyobb, nak, sorrendben előbb állónak, mint a hivatalos királynét, Nefer- titit. De ezután egyik napról a másikra le kellett hullani abból a szédítő magasból, ahova egyenran- gúkónt a fáraó vak szerelme emelte, s ezért kellett nevét is mindenünnen sürgősen eltávolítani. De mi lehetett az igazi neve? Perepolkin feltételezte, hogy a rejtélyes asszony neve valahol egy töredéken fennmaradt. Sejtette, hogy nevének eltávolításakor a törmeléket nem vihették messzire a villa környékéről. Átvizsgálta azt a tizenhat töredéket is. amelyet annak idején a nyaraló környékén találtak. Az egyik a Kija név hieroglifáit őrizte meg. Ezután Perepolkin tüzetesen átvizsgálta a töríéses részeket, ahol most már könnyebben felismerte a Kija nevet sejtető maradványokat; Tehát Híjának hívták a rejtélyes asszonyt. A SÍR REJTÉLYE. A továbbiakban Perepolkin az aranyozott sír rejtélyét kutatta. Mivel a sírban is mindenütt kitörölték a nevet, és mivel a sír is IV.' Amenhotep és Nefertiti idejéből való, kézenfekvő a gondolat, hogy a királyi nyaraló tulajdonosnője és a sír lakója, akinek nevét szintén oly .következetesen eltávolították — ugyanaz a személy. Az aranyozott sírban négy olyan alabástrom edényt találtaik, amelyekről lekaparták a nevet, annak a halottnak a nevét, akinek belső részelt az edények hivatottak voltak őrizni; A lekapart részeken is Kija nevét véli Perepolkin felismerni. Az ala. bástrom edények női arc képmását őrzik, s ez az arc erősen különbözik Nefertiti királyné szobormásától. Kija arca fanyar, szigorú, célratörő, míg Nefertiti arcáról rendíthetetlen nyugalom, fenség, harmónia árad, még a stilizáló egyiptomi szobrászat tradicionális jegyei mögül is más egyéniség tekint le ránk. Perepolkin gondolatmenete a következő: IV. Amenhotep fáraó Nefertiti vei kötött házassága után néhány évvel ágyast, mellékfeleséget emelt maga mellé, Kija személyében. A Kija iránt érzett szerelem rövidesen elhomályosította a hivatalos feleség: Nefertiti iránti érzéseket s ez végül a képi ábrázolásokban is tükröződött, ahol Kija alakja nagyságban, sorrendben felülmúlta Nefertiti alakját. A fáraó bőkezűen szórta kegyet kedvencére, csodálatos fényűző nyaralót és még valószínűleg Kija életében, pazar, pompás aranyozott sírt építtetett számára. De a nagyság röpke pillanatát Kija drágán fizette meg. Szörnyű bukásában Nefertitinek is része lehetett. Tény az, hogy örök feledésre kárhoztatták, s nevét mindenhonnan eltörölték.
