Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

I960, április 10. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAŐ 5 Valamit mindig elfelejtünk... A/I ekkora bosszúság, amikor a hivatalban LT1 észrevesszük, hogy az öngyújtó a reg­geli nagy sietségben otthonmaradt. Másnap, első dolgunk, hogy felkelés után zsebretegyük. Vagy, mekkora szégyennek tartjuk, ha vélet­lenül nincs annyi pénzünk az üzletben, mint amennyibe az áru kerül — mert a pénztárcába elfelejtettünk elég pénzt tenni,.. Valamit mindig elfelejtünk és bosszankodunk. Valamit mindig elfelejtünk, és szidunk érte másokat. Hogy ezt így csinálták, azt meg amúgy, s nem jut eszünkbe, hogy az adott esetben is valaki, valamit elfelejtett. Mennyi bosszanko- dástól menthetnénk meg magunkat. És mennyi pénzt menthetnénk meg a pocsékolástól... Sok ilyen elfelejtett dolog van? Találkozunk vele, éppen eleget, hogy itt szóvá tegyük e prob­lémát. Kis és nagy ügyek, olyanok, amelyek csak egy embert, és olyanok amelyek egy közösséget, egy utcát, egy várost érintenek. És ezekről beszélni kell. Hogy eszünkbe jusson máskor: mindig kevesebbet felejtsünk el. Nem nagy dolog, amikor hetenként megis­métlődik a bérházi lakások többségében a házi­buli. Természetesnek vesszük, szórakozni is kell. A laktanya mögötti bérházak némelyikében azon­ban egy-két lakó valamiről elfeledkezik: arról, hogy a házban nem egyedül lakik és arról, hogy képes minden héten egy egész éjszakán „letkiszelni” — a körülötte békésen pihenni akaró lakók legnagyobb szomorúságára. S ha szólnak nekik, hogy csendesebben vigadjanak, vérig sértődnek. Valamit mindig elfelejtünk az építkezésekkel kapcsolatban is. Itt van például a Gróf Pál utcai építkezés ügye. Napok múltán átadják a mentőállomást. És a kocsik lecsúsznak az állo­másba, mert az úttest, amely előtte készül, legalább fél méterrel magasabb. Még szerencse, hogy a mentőállomás kerítése betonból készült, így majd tartani tudja a földet, a vizet. És mi lesz azzal a vízzel, ami befolyik majdan a kocsiállások alá?... Vagy, nézzük meg a kert­városi iskolát. Az iskola szintje egy méterrel magasabban van, mint az előtte lévő utca házaié. Hova folyik itt majd a víz... Valaki, valamikor elfeledte, hogy egy lakótelepet illő egy szintbe építeni, legalábbis ezen a kritikus, Szekszárd legalacsonyabban fekvő pontján, úgy te&oezni a lakótelepet, hogy egyik épület­csoport ne folyassa a másikhoz a vizet, hogy közlekedni lehessen majd, hogy itt megfelelő teherbírású csatornahálózatot lehessen építeni. Menjünk a hegyre. Ott is az Esze Tamás utca feletti új lakótelepre. Két éve épültek fel a családi házak, nagy részük OTP-hitelre. Azt mondják, most szanálnak itt két új házat, mert ide majd társasházak épülnek. Valamit valaki itt is elfelejtett... Vagy nézzünk a boltokból vett példát: Tavasz táján a kátrány vidékünkön keresett, áru, a szekszárdi háztartási boltban nem lehet kapni. Ugyanez az áru Tolnán, Pakson, Bátaszéken kapható. A boltvezető feledkezett el arról, hogy tavasz van? A hét közepén Szekszárdon a főnyomóveze­ték meghibásodott, egy lakótelep víz nélkül maradt. S a javítómunkások így bíztatták dél­után az érdeklődőket: reggelre majd lesz víz. Holott egy ilyen csőrepedés két-három órás munka, mini ahogy úgy is lett — node akkor minek kell a vállalat dolgozóinak maguk ellen bőszíteni egy fél várost? Elfeledkeztek arról, hogy a pontos tájékoztatás itt is fontos? Sőt, ilyen esetben elemi dolog? És elfelejtkezünk kisebb dolgokról is. A vá­rosban száznál több virágvázat raktak ki, a járdák mentén. A virágok hervadásnak indul­tak, mert az üzletek, a hivatalok dolgozói közül egy naponta legalább egyszer nem öntözi meg. Az a tíz perc meglátszana a hivatal munká­ján? Dehogy! Akkor miért nem tesszük? Nem szólítottak*, fel még rá bennünket? ÍZ" emény harcot folytatunk az alkoholizmus ellen. A küzdelemnek már nem egy ál­dozata van. Nem az alkoholista. A családja. Elfeledkezünk arról, hogy a szesz árát hiába emeljük, aki eddig is ivott, ezután is leönti a torkán a maga adagját. Maradjunk még az italnál: hát hogyan lehet harcolni az alkoholiz­mus ellen, amikor egy nem is jó ízű gyümölcs­lével teli üveg többe kerül, mint egy pohár sör vagy bor? Miről feledkeztünk itt el? Ennek el­döntését az olvasóra bízom. Itt van egyre szépülő városunk zenés szóra­kozóhelyeink ügye. Ma már nem tud elmenni a vendég egy kocsmába, ahol ne ' szólna zene. Hiába akarok csendes beszélgetéssel egy kelle­mes estét eltölteni barátaim társaságában, kép­telen vagyok rá. Mert tudom, kell a zene, szép is, jó is a zene. De ha már ily túlzásba visszük, akkor rossz, káros és unalmas. Még egy kicsi ügy. Szép fekete táblára fes­tették, és a vásárcsarnok falára felfüggesztették a helypénz-díjszabást. A táblát azonban olyan magasra sikerítették, hogy öregasszony legyen az a talpán, aki okuláréjával el tudja olvasni. Írok én itt sok minden elfeledett dologról. Az olvasó mégis elégedetlen lesz, mert nyilván ezekhez a maga tapasztalatából még hozzá tudna tenni. És szemrehányást is tudna tenni e sorok írójának, mert azért mi is elfeledtünk egy-két esetet megírni — a kellő időben, ami­kor még mindenki beszélt rólg. Mi akkor írtunk róla, amikor már senki nem beszélt az ügyről... Szóval mi azt feledtük el, hogy csak a töltött káposzta jó többször is felmeleaítve ... — PÁLKOVÁCS JENŐ — Élüzem a ll-es AKÖV A tavalyi termelési eredményeit alapján a szekszárdi ll-es számú Autóközlekedési Vállalat az él­üzem címet elnyerte. Erről a na­pokban értesítették a vállalat ve­zetőségét. Az élüzemavató ünnep­séget április 23-án tartják a vál­lalatnál, amikor is a munkaver­senyben kitűnt, és az országos jelentőségű Ikarus 30-as program végrehajtásában kiemelkedő mun­kát végző fizikai és műszaki dol­gozókat megjutalmazzák. Döntőbizottsági tanácskozás Április 14-én Szekszárdon, a városi tanács nagytermében 140 Tolna megyei munkaügyi döntő- bizottsági vezető részvételével ta­nácskozást tartanak. Részt vesz a tanácskozáson a területi munka­ügyi döntőbizottság, az ügyészség és a szakszervezet számos vezető­je. A tanácskozáson a Tolna me­gyében működő MDB-k tapaszta­latairól, a feladatokról hangzik el előadás, illetve korreferátum. Munkavédelmi vizsga Az egészségügyi intézményekben minden olyan dolgozónak munka- védelmi vizsgát kell tennie, aki egy szakterületen vezető beosztás­ban van, s irányítása alatt több dolgozó tevékenykedik. A szek­szárdi kórházban a hét közepén 38 orvos, vezető beosztású egészség- ügyi szakember tett munkavédel­mi vizsgát. Sor kerül a járási kór­házak, rendelőintézetekben is munkavédelmi vizsgákra. INTERJÚ A tsz-ek takarmánytáp- készítéséről A közelmúltban jelent meg a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a korábbiaktól eltérően, a termelőszövetkezetek a közös ál­latállomány részére önállóan ké­szítsék el a takarmánytápot. Ez a rendelkezés a közös gazdaságok vezetőinek és tagjainak régóta hangoztatott kívánságát teljesíti. Bodoki József elvtárssal, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya főállattenyésztőjével az ezzel kap­csolatos kérdésekről, beszélget­tünk. — Most, hogy a lehetőség ad­va van, milyen az érdeklődés? Mit tud erről mondani Bodoki elvtárs? — A várakozásnak megfelelően nagy. Jellemző erre, hogy a ren­delkezés közelmúltban történt megjelenése óta április 6-ig ide hozzánk tizenhét tsz jelentette be, hogy saját abraktakarmányából kíván keveréket csinálni, a meg­felelő és szükséges tápok felhasz­nálásával. — Az előfeltételek mennyire biztosítottak? — Abból a szempontból telje­sen biztosítottak máris, hogy az AGROKER-től viszonylag olcsó Ha rövid Némi önkényes módosítással, a spártaiak híres mondását nap­jainkban a mezőgazdaságban dol­gozók számára úgy módosíthat­nánk, hogyha rövid a kardod, toldd meg egy — szakkönyvvel. A választék nagy, sokszínű, s ta­lán még mondani is felesleges, minden tekintetben gazdag, tar­talmas ismeretanyagot nyújtó. Évek óta megrendezik egyszer a mezőgazdasági könyvhónapot. Ez azonban természetesen nem je­lenti és nem is jelentheti azt, hogy a szakkönyvek felhasználási köre idényjellegű, hónapokra, vagy napokra szorítkozik. A me­zőgazdasági szakmák művelői ré­szére sohasem nélkülözhető a szakirodalom, hasznos befektetés tehát rá pénzt áldozni, pénzt köl­teni. A közelmúltban megjelent a Mezőgazdasági Könyvbarátok Kö­rének első könyvjegyzéke, amely máris hasznos küldetést teljesít, mert hozzásegíti a szakembereket, a mezőgazdasági üzemek vezetőit és dolgozóit a művek célszerű kiválogatásához, esetleg egy mi­nőségileg is minden tekintetben megfelelő kiskönyvtár létrehozásá­hoz. A Mezőgazdasági Könyvbará­tok Körének első kiadványa a könyvtárakban, a könyvesboltok­ban beszerezhető. Ez a kiadvány szinte valamennyi mezőgazdasági szakkönyvről — amelyek máris áron szerezhetik be a közös gazda­ságok a takarmánykeverő beren­dezést. Az alapanyagok tekinteté­ben azonban még nem teljes az ellátás, s éppen ezért nálunk Tol­na megyében a tápfajták közül csak néhányat tudnának előállí­tani egyelőre a termelőszövetkeze­tek. Ez a probléma egyébként e hét elején, pontosabban április 6- án a Földművelésügyi Miniszté­riumban is szóba került, azon az országos jellegű tanácskozáson, amelyen magam is részt vettem. — A közeljövőben melyik Tol­na megyei termelőszövetkezetek kezdik meg elsőként az önálló takarmánytáp készítését? — A faddi Lenin Termelőszö­vetkezetben már csinálják, a pál- fai Egyetértés Tsz-ben, a dalman- di Béke Tsz-ben, a regölyi Nép­akarat Tsz-ben pedig heteken be­lül sor kerül a takarmány­táp készítésére. Ha csak egy mondat erejéig is, de meg szeret­ném jegyezni, hogy ez az intéz­kedés kimondottan nagy jelentősé­gű a közös gazdaságok számára — mondotta Bodoki József elvtárs. — ir. — a kardod forgalomban vannak és amelyek 1966-ban jelennek meg — rövid ismertetőt nyújt. Külön ismerteti a gazdaságtudomány, a gépesítés, a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, az erdőgazda­ság, a természettudomány, stb. választékát. A Mezőgazdasági Könyvbarátok Körének tagjai a szóban forgó jegy­zék alapján előre is megrendel­hetik a kiválasztott és a még ez­után megjelenő szakkönyveket. Ez 15 százalékos árkedvezménnyel jár. Termelési tanácskozás a moziüzemi vállalatnál Az 1965. évi munka értékelésé­ről tartottak termelési tanácsko­zást a Tolna megyei Moziüzemi Vállalatnál. A tanácskozáson a szakszervezet múlt évben végzett munkáját is megvitatták. A vál­lalat mórijaiban 1965-ben több mint hárommillió néző volt, a ter­vet különböző objektív okok miatt — árvíz, a mozit igénybevették más célra stb. — nem tudták tel­jesíteni. Az idei feladatokról szól­va a vállalat igazgatója bizakod­va beszélt, a munka tervszerű el­végzését gyorsabbá, könnyebbé teszi a dolgozók körében indult szocialista munkaverseny is. Hús­vé­ti lo­cso­lás Öc­cséti foto: Bakó Jeae

Next

/
Oldalképek
Tartalom