Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

4 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. április lü. A KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából József Attila egyik szép versének néhány sorát idézzük rejt­vényünk vízsz. 36., függ. 1., 55., vízsz. 2., és 32. számú soraiban. lAUTÓ—MOTOR | Vízszintes: 14. Kenyérdarab. 15. Azo­nos mássalhangzók. 16. Szundikálsz. 18. Fedd. 19. Régi írás (—’). 21 .............. v ízió, tv-müsor cime. 23. Leves más­salhangzói. 24. „A” története. 25. Sör mássalhangzói. 26. A posta feladata, ha nincs bélyeg a levélen. 28. Olasz folyó. 29. Régi város Sziléziában (Opa- Va). 31. A. N. É. 39. D. É. S. 40. Elő­dünk. 43. Növény része. 44. Szerveze­tünk motorja. 46. Z. S. I. 47. Régi mérték. 49. Jár. 52. Mássalhangzó, ki­ejtve. 54. Kellék a börtönben. 57. Azonos betűk. 58. Népdalokban gyak­ran szereplő madár. 62. Vörösmarty drámájának címszereplője. 65. S. L. I. 66. Gyógyszer, amely a kínafa kérgé­ből előállított alkaloidot is tartalmaz. 68. A. Y. 69. Hosszú ideig. 70. Lán- gol (_•) 7i. Szemüveg, latin eredetű szóval. 73. T. I. S. 74. „ .. .még az ősz Peterdi háza?” (Szép Ilonka). 76. Há­ziállat. 77. Rangjelzés. 78. Méreg (+’). 81. Felkiáltás. 82. Személyes névmás. 84. Madárféle. Függőleges: 2. Erdei vad. 3. Buda­pest pereme felé vezető út. 4. Meg­szökik (+’). 5. Vissza: a függ. 11. sz. 6. Enni ad. 7. F. L. 8. Kevesebbe ke­rül. 9. A DCM-ről nevezetes (—’). 10. Vas mássalhangzói. 11. Mutatószó. 12. Férfinév. 13. Megfoszt-e (valamitől). 17. Bolívia fővárosa. 20. Nem egyedül. 22. Pir betűi, keverve. 27. O. U. 30. Utasítást ad, kötelez valamire. 33. Fém. 34. D. ö. 35. Mássalhangzó, ki­ejtve. 37. Ver. 38. Feleségem. 41. Ró­mai szám. 42. E. L. I. 45. -val párja. 48. T. C. S. 50. Azonos betűk. 51. Szó- összetételekben — földdel kapcsolato­sat jelent. 53. Becézett férfinév. 56. Ételízesítő. 59. Női név. 60. Világhírű magyar matematikus, személynevének kezdőbetűjével. 61. „Húzd rá . . .” (Vörösmarty). 63. Tulajdonában ........... v an. 64. Járda, ...út. 67. VLssza: ro­mán pénz. 72. „Pihen a .... kikötöt­ték” (Petőfi). 75. L. O. H. 79. É. E. 80. N. G. 83. Csonthoz rögzíti az iz­mokat. 85. O. E. 86. Tetejére. 87. Ki­csinyítő képző. Beküldendő a versidézet, a vízszin­tes 36-, függőleges 1., 55., vízszintes 2., és 32. számú sorok megfejtése. K. A. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: Vízszintes 1: Aki dolgozik, azé legyen a gyár, Aki dolgozik, (folytatás függőleges 1): azé legyen a föld. Aki dolgozik, azé legyen a (folytatás vízszintes 46). hatalom. A következők nyertek könyvjutal­mat: Ludas Géza (Dombóvár): Len­gyel Erzsébet (Bonyhád), Erdeti Jó- zsefné (Tamási), Ludvig Judit (Szek­szárdi, Plank Gábor (Tolna). A meg­fejtőknek a könyveket postán juttat­juk el. ,/. Golovanov: ü jezsuita budisa j — dokumentumregény — Fordította: Pető Miklós Tudnivalók a casco-biztosításról A casco olasz szó, tulajdon­képpen járműtestet jelent. A nemzetközi biztosítási szóhaszná­latban az autóbiztosítást értjük alatta. Alig két hónapja kötötték meg az első új feltételű casco-bizto- sításokat és máris hosszú a casco-kártérítések listája. A kár okai változatosak. Egy Moszk­vicsra nagy tömegű hó zúdult a háztetőről: a kár 3200 forint. Sz. I. kutyát akart kikerülni, kőrakásnak ütközött, a helyre- állítás költsége 4700 forint. É. F. Opeljában keletkezett sérülés helyreállítása 9700 forintba ke­rült. A leggyakoribb karambol a másik kocsival való összeüt­közés. Oka lehet figyelmetlenség, gondatlanság, szabálytalan haj­tás, vagy éppen véletlen bal- szerencse. a kár azonban több­nyire sok ezer forint. Kevesen gondolnak arra, hogy például, ha egy Moszkvics — melynek ön­súlya mintegy 1000 kilogramm, 40 kilométeres sebességgel neki­ütközik valamilyen tárgynak, körülbelül 6000 kilogrammos nyomás jön létre és ez súlyos rongálódást okoz a kocsiban. Ilyenkor megsérülnek a lámpák, a hűtődísz, a lökhárító, a karosz- széria, a hűtő, a motor, az első futómű, a rugók, a kormánymű stb. S ezek javítása körülbelül 18 000—22 000 forintba kerül. Ha? egy Trabantot hátulról ér erősebb ütközés, megrongálódik a csomagtartófedél, a hátsó jel­zőlámpák, a hátsó üveg stb. A javítás költsége 6000—7000 fo­rint körül mozog. Megsérül az alváz, betörnek az ajtóüvegek, megrongálódnak az ajtók, ha egy Wartburgot oldalról ér a nyomás. Ebben az esetben a ja­vítások összege nem kevesebb 4000—7000 forintnál. Az autótulajdonosok zöme bérből, fizetésből él, többségük számára az autó nemcsak szó­rakozást jelent. Megszerzése és fenntartása beosztó, takarékos gazdálkodást is kíván. A bizto­sításra azért van szükségük, mert nagyobb összeget, sok ezer forintot nem tudnak tartalékol­ni arra az esetre, ha a gépkocsit jelentős kár éri, vagy éppen tel­jesen tönkremegy, de a biztosí­tási díj és esetleg a kisebb hely­reállítási költségek beleférnek a család költségvetésébe, ezek tu­lajdonképpen az autótartás ve­lejárói. A casco-biztosításnál a bal­eseti töréskárok összegének bi­zonyos hányadát a tulajdonos viseli. Ez a kárrészesedés a kár összegének 10 százaléka, az autó tulajdonosának választása sze­rin legalább 1000—1500, vagy 2000 forint. Ennél kisebb kár esetén a biztosított nem köve­nagyobb a kár, a helyreállítás költségéből ez az összeg az autó­tulajdonost terheli. M. P. vadonatúj Wartburg kocsija például megperdült a síkos országúton. Nekiütközött a kőkorlátnak, majd a túlsó ol­dalon húzódó árokba zuhant. A kár 7000 forint volt. Casco-bizto- sítását néhány napja kötötte, a szerződésben 1000 forint kárré- szesedést vállalt, így a helyre- állítás költségeiből 6000 forintot az Állami Biztosító - fizetett ki. •— az első havi 120 forint díj ellenében. Minél magasabb ösz- szeget vállal a biztosított a tö­réskárok megtérítéséből, annál alacsonyabb díjat fizet A töré­sen kívüli egyéb károk, például: tűz, robbanás, a gépkocsi ello­pása esetén csak 100 forint a kárrészesedés. A törés-, lopás- és rablásbiz­tosítás hazánkban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában és a Szovjetunió egész területén, továbbá külön kiegészítő díj uta­zásonként! előzetes lefizetése esetén Jugoszlávia területén is érvényes. A tűz-, villámcsapás-, robbanás- és balesetbiztosítást Eu­rópa és a Szovjetunió egész te­rületén bekövetkezett kárra nyújt telhet kártérítést, _ ha _ viszont fedezetet, Moszkvics a világ országútjain A Moszkvics 408-as szovjet személy­kocsira olasz, francia és nyugatnémet kereskedelmi cégek is vásárlási igényt Jelentettek be. Ma már a „Made in SU” védjeggyel ellátott kocsik a vi­lág 70 országának útjain közlekednek. Az új Moszkvlcs-típust a moszkvai Kisautó Gyár kezdte gyártani a múlt évben. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár szovjet pavilonjában bemutatott legújabb Moszkvics azonnal felkel­tette a nagyközönség és az üzleti kö­rök figyelmét. A Moszkvics 408-at a Volgával együtt fölterjesztették több nemzetközi relédljra és ugyanez a kocsi második helyen végzett a . 3éketróf eák” nemzetközi autóver­senyeken. Az új Moszkvics minden elődjénél sokkal elegánsabb és kényelmesebb. A karosszéria változatlan szélessége ellenére utastere jóval tágasabb. A kocsit négyhengeres 50 lóerős motor hajtja; maximális sebessége 120 km/ó. fogyasztása 6,5 liter/100 km. A kocsi rendkívül alkalmas az átlag 3—4 tagú szovjet család számára. A Szov­jetunióban a Moszkvics kocsi a leg­keresettebb és ez egyik meghatáro­zója a szovjet kisautógyártás gyors fejlődésének. 1970-ben a Szovjetunióban 3,5—4-szer annyi személygépkocsit gyártanak majd, mint 1965-ben. trrfTTrrrrr^rrrrjrjTTrrT'frrrTwrrTtf7VfrrwffyyftrrrwtttrfTTrftfmrfFwrfrrtwjfjjjffrrrrrrrrrfTTwww'rwwwww — 40 — E beszélgetések Szokolnyikiben szinte szárnya­kat adtak Prohorovnak: menni fog a dolog! Levelet írt Rigába a Sklytonnal létrejött talál­kozásairól: „Megoldottam az 1. számú problé­mát”. Prohorov félt, hogy Sabolintól szerzett érte­sülései elkallódhatnak, ezért lemásolta azokat és elküldte Orszkba. „Ügy vigyázz rá, mint az éle­tedre!” — írta Kuznyecovnak. A telefonhívás azonban nem jött, bármily türelmetlenül is várta. Sklytont ekkor már kétségek gyötörték: „És akkor ml lesz, ha ezek az „izék” az orosz kém­elhárítástól jönnek?”. Állandóan úgy érezte, hogy követik. Az idegei teljesen felmondták a szolgálatot. Lentngrádban, a szállódéban, részeg­ségében eltörte a telefonkagylót és így kiabált: „Tudom, hová rejtik a mikrofonjukat!”. Mikro­font nem talált ugyan, de a széttört kagyló árát meg kellett fizetnie. Még jó, hogy nem tudnak erről a marhaságról Moszkvában, a követségen — gondolta másnap. Moszkvában azonban tudtak róla. Igaz, nem a követségen. — Sklyton ideges — mondta Kuprin Roscsin- nak. — Mi bántja vajon? — Már az a tény, hogy ideges, bizonyos követ­keztetésekre ad lehetőséget — felelt Roscsin, majd rágyújtott és tovább beszélt: — Figyelj ide... 7. CATHERINE CAT AWAY SZÜLETÉSE , A tábornok íróasztalánál ült és félretolva a dossziékat, figyelmesen hallgatta a szemben ülő — 41 — Roscsint. Roscsin mellett Kuprin és helyettese, Kozin, egy régi, tapasztalt nyomozó foglalt helyet. — Minden tény azt bizonyítja, Pjotr Mihai- lovics — mondta Roscsin —, így Prohorov vi­selkedése, találkái, levelei, Sklytonnal létesí­tett kapcsolata, makacs igyekezete, hogy kül­földiekkel szoros kapcsolatba kerüljön, mindaz, ismétlem azt bizonyítja, hogy olyan értesülések­kel rendelkezik, melyek a külföldi kémszerve­zetek részére érdekesek lehetnek. Bizonyítja ezt óvatossága is. Ravasz, mint a róka... — Valóban — tette hozzá Kuprin mosolyogva, — Korcsagin emberei panaszkodnak is, hogy úgy viselkedik, mint egy profi. Majd így folytatta: — Ha nem volna anyaga, nem fejtene ki ek­kora aktivitást. Meggyőződésem, hogy minde­nekelőtt tartós és biztos kapcsolatokat akar lé­tesíteni. Ilyet talált is a kiállításon. A kérdés csak az, hogy mit akar továbbadni.. . — Van neki mit továbbadni — vágott közbe Kózin. — Legjobb barátja, egy Sabolin neve­zetű. egyik legfontosabb honvédelmi központunk munkatársa. Ez az ember nagyon közel áll Prohorovhoz, minden italozásában és mulatozá­sában hű társa.. . — Ügy vélem — tette hozzá Kuprin pergő nyelvvel mintha egy futballmeccset közvetítene,. — nincs kétség az iránt, hogy Prohorov elhatá­rozta már az adatok átadását. — Ránézett Ros- esinra és Kozinra. — Mert mi másra volna jó a telefon és az egész hercehurca Ljubov Dmit­j rijevnával, Sabolin anyjával? Sklyton elutazott. — 42 — A telefon néma. De bármelyik pillanatban meg­szólalhat. És Prohorov felveheti Sklytonnal a kapcsolatot. — Mit javasolnak? — kérdezte a tábornok. — Pjotr Mihajlovics! — Roscsin halkan be­szélt, de határozottan. — Haladéktalanul meg kell tudnunk, mi Prohorov szándéka, meg kell tudnunk, mire kell neki ez a kapcsolat... — És hogyan? — kérdezte gyorsan a tábor­nok. Roscsin tudta, hogy a tábornok már a jelentés első percétől kezdve mindent tisztán látott és egész idő alatt csak erre a „hogyan”-ra gondolt. — Mi lenne, ha felhívnánk Kraszovszkijéket és adnánk egy telefonszámot Ljubov Dmitri- jevnának? — Ezt a lehetőséget Kuprin még a tábornokkal való találkozás előtt eszelte ki. — Prohorov ráharap és elmegy a találkára. A „kül­földi” a mi emberünk lesz. És akkor majd meg­látjuk. hogyan viselkedik Prohorov. Egyben azt is ellenőrizzük, hogy időben értesítenek-e min­< két Kraszovszkijék a hívásról... A tábornok másodpercre elgondolkodott: — Nem egészen így Borisz Markovics. Nincs semmi okunk, hogy kételkedjünk Kraszovsz- kijékbán. Segítséget kértünk tőlük, minek ellen­őrizzük őket? Bizalom nélkül nem lehet dol­gozni. .. — Üjra elhallgatott. — És még egy: Prohorov tudja, hogy a hívás Sklyton tói jön, ezzel pedig begyúllasztjuk. Persze feltétlenül meg kell tudnunk, mit tervez. Ezt azonban úgy kell intéznünk, hogy ne gyakoroljunk nyo­mást rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom