Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

1966. március 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Felkészültek 200 000 pár cipő javítására 30 000 pár filccsizmát szállítanak a Szovjetunióba Nem alkonyul le a javító oipé- — A Tolna megyed biztosítottak szék szakmája, pedig napjainkban részére adott utalványokra szövet­olyan gyárak működnek, amelyek kezetünk megcsinálja a gyógycipő- az olcsó, tartós lábbelikből évente ket, itt is hivatalos árak vannak, több millió párat készítenek. Az bár ezeket is lehetne mérsékelni ember könnyen arra gondol, hogy csakúgy, mint a méretes cipőknél, a sok divatos, új, gyári cipő mel­lett talán reines is munkája a Kö- vendi Sándor nevét viselő Tolna megyei Cipész Ktsz-nek. Keserű János, a szövetkezet elnöke nem így vélekedik. — Bizonyára a szövetkezet te vékenységére nemcsak a javító­munka a jellemző. — Száz munkásunk foglalkozik — A múlt évben, s az idén is, a cipők javításával. Az idén már a szezon idején bőven van munkánk, szalagszerű javítást is bevezetjük. Egyedül akkor kellene segítség Jelentős szövetkezetünkben az ex. számunkra, amikor az őszi, tava- portmunka is. Az idén szovjet ren_ szí, téli hónapok elmúlanak, ilyen- delésre, 30 ezer pár filccsizmót kor valóban kevés a dolgunk. Bár készítünk. Tárgyalásokat folyta t- az elmúlt évi 164 255 tétel javí- tünk nyugatnémet, francia és oszt tás ellenkezőt bizonyít, mégis a rák cégekkel, ahova különböző szí- néhány forint értékű javítások sok nő, és fazonú tutyikat szállítunk munkát adnak a szövetkezet dől- majd a paksi üzemből, gozóinak. , , , ,, ... — A hagyományos módon Nemrég alakult a szövetkezet, végzik a cipők javítását? s az ^SY^súles azt bizonyítja, lehet — A hagyományostól bizonyos megyét átfogóan is irányítani úgy tekintetben eltérünk. Tolna me- ® munkát, hogy gazdaságos legyen, gyében 34 fiókban, valamint 30 fvf^ szeretnénk a megszi­földművesszövetkezeti felvevőire- ‘érditás evenek tekinteni, ami veg- lyen tudják a rossz lábbeliket ja- eredményben a lakosság hasznara vitásra leadni. Ezekről a helyekről vűkk’ mert ^kulturáltabba tesszük gépkocsikkal szállítjuk menetrend a felyevouzleteket, tíz újabb fel­szedni a központosított javítómű- vevohelyet létesítünk a megyein, helyekbe, ahonnan egy hét múlva ezen.klv,u áprilisban Decsen uj fel- a kijavított cipőt már visszaszál- vev°helyet hozunk letre. — Szekszárdon milyen fejlesz­tést terveznek? lítjuk. Ez a szolgáltatási forma a lakosságnak tetszett. — Nagyobb gondjaink vannak a méretes cipőkkel. Ugyanis nagyon _ „ , sok olyan ember van, aki nem tud . “ S^nos- 1valof mu, hogy gyári cipőben járni. Sajnos, a mé- terve(lnk megvalósulnak Évek óta retes cipőkhöz mi csak a hetes szeretnénk az alsóvárosban, az uj szortimentbe tartozó bőrökből tu- íflvev?be­dunk dolgozni - csak azt kapunk Ä » —, ez pedig nem is olyan színtartó, nem is olyan erős, mint az a bőr, amelyet gyárakban használnak. Árainkból arra lehet következtet­ni, hogy megbüntetjük azokat, akik mérték utáni cipőben akar­nák járni. lyeket kellene telepíteni, sajnos helyiségünk nincs, s így a lakos­ság kénytelen a város központjába behordani a rossz lábbeliket. Mi­óta a Széchenyi utcai felvevőhe­lyünk megszűnt, s új helyre köl­töztünk, 4—500 tétellel kevesebb- A gyógycipők esetében Is munkánk van egy-egy hónapban, ezt tapasztalják? Pk. Több ezer ezüstpénzt találtak Decs határában Decs határában nagy mennyisé- A decsi éremleletet Szekszárd- gű ezüstpénzt szántott ki az egyik ról felküldték Budapestre a Ma­termelőszövetkezet földjéből egy gyár Nemzeti Múzeum éremtárá- traktoros. Az ezüstpénzeket edény- ba, s megtisztítása és meghatá- be rejtették el, feltehetőleg a tö- rozása után újra vissza kerül a rök hódoltság korában. Három- szekszárdi múzeumba. A lelet ezernél több régi magyar és kül- egyelőre még nem teljes, mert a földi ezüstpénz — zömében dé- megtaláláskor többet szétosztottak nár, valamint tallér — került a belőle. Amikor mindet összegyűj- szekszárdi Béri Balogh Ádám tik megállapítják a beszolgáltatás Múzeumba. jutalmát is. Az énekkar mellett megalakult a tánccsoport is, melynek K. Kovács János bácsi lett a lelke. Az öreg népművész, idős kora ellenére olyan gárdát alakított ki a kezdő csoportból, amely nemcsak a környéken, hanem az egész ország- ban hírnevet szerzett. A tánccsoport megalaku­lása után műsorukat emelte a mesemondás, majd később a népi játékok színpadra dolgozá­sával igazi gazdái lettek a sárközi népi hagyo­mányok tolmácsolásának. — A megemlékezésből nem hagyhatom ki Csorba Gézát és zenekarát sem — mondja hir­telen. — Két éven keresztül minden szabad nap­juk alkalmával ott voltak a próbákon és egy fil­lér ellenszolgáltatást sem fogadtak el. Azóta már Dóczi Pista vezetésével saját népi zene­karral rendelkezik együttesünk. 1961-ben gazdára találtak. A Szekszárdi Álla­mi Gazdaság vette szárnyai alá az együttest és a MEDOSZ anyagi támogatásával alakult ki a sokrétű sárpilisi csoport. Tisztúiítás Szakályban A LEVÁLTOTT ELNÖK haj- — Nagy tisztújítás volt most — Nem mert közbeszólni sen- dan legerősebb támaszával, egy- nálunk, leváltottuk az elnököt, ki? A közgyűléseken nem mond­ben súlyos hibáinak legjobb is- meg az egész vezetőséget. Csúnya ták a szemébe a hibáit? merőjével az italboltban talál- dolgok történtek. Majd kidombo- — Nem. Nem mertük. Csak koztam, s beszélgettem hosszú rítom. A lényeg az, hogy én vol- tavaly, amikor egy közgyűlés fél- ideig. De ez nem afféle kocsmai tam rajta legjobban, hogy a Kor- be is szakadt, mert a Kordé ki­beszélgetés volt, mert Varga Mi- dé János legyen az elnök. Azt rohant ' a teremből. Még most hály a harmadik pohár bor után mondtam: határozott ember és sem látja be a hibáit... Egyéb- is józan maradt. Ember józa- kiművelt lelkű ember, ilyen kell ként ez az első eset, a tegnapi nabb nem lehet, mint amilyen nekünk, aki tud irányítani. Juta- tervjóváhagyó közgyűlés, hogy most ez az ötvennyolc éves, mű- si őrmester volt, azért bíztam szépen, komolyan megtárgyaltuk veit, okos parasztember. benne annyira. Én is őrmester a közös ügyeket. Mindenki arról Tulajdonképpen az ő tragédiája voltam, de nem jutási, különbnek beszélt, Varga Mihály bácsi kezd- a volt elnök bukása, és a tanul- tartottam magamnál. Nyomtuk a te. Ságokat ő fogalmazta meg leg- dolgot, segített az egyik hetilap — Az új elnökben bíznak? őszintébben, meghatóan, ünnepé- főszerkesztője is, régi ismerősöm. — Igen. Dr. Varsányi József lyes méltósággal Amikor megválasztottuk Kordé tudományos kutató volt Iregszem-. Nem panaszkodik, nem is kese- "nost büszkén, kijelentettem: a csen, onnan hívta el a küldött- reg Egyszerűen csak elemzi ami kozgyulesen 1962- február 5-en, segunk. A járási pártbizottság es WblSaíSet “™a0 a ^ a tanács is hívta szóval közösen védésével együtt történelmi Dél- megertuk a proletarvonal gyozel- akarjuk, hogy o legyen az elnök. dIÄvaSa. 56 -ét Szakályban is. Úgy alapoz- Varga Mihály így szól: tam Korde Jánosra, mint Knsz- — Ha azzal a józan, szelíd és Véletlenül találkoztunk. Egy po- tus... apostolra, azt hittem én magas színvonalú modorával le- har forralt bort szerettem volna is> kősziklára alapozunk. kötelezi a népet, biztos magával meginni, mert a presszós falatozó Egy Jókai-regény hősének sor- ragadja őket. szünnapot tartott és ilyenkor, ha sát említi Varga Mihály, össze- A vezetőség többi tagiát uevan­egy falu sorsat kutatja az em- hasonlítva Kordé János esetével , VfZe ,68 ,t?DD ta. . ufy, her sokat kell ácsorogni is az t,- ... . esetevei, csak demokratikus eljárással va­ÍS„Tudtom „STS ril" SÄtHSÄ las.MtíK meg , ssaWUyi savét­»*“** s“káw>“\ - srfcÄ’srvs&ss Forralt bor persze nincs a kocs- RÁTÉRÜNK A LÉNYEGRE vezetőségbe, aki legtöbb szava­méban, sót meg az ajtót is kitar- haiükujnk. a yisgkis. . 0 ják, hadd legyen minden hideg. Személyi kultuszt teremtett a volt zaKH Az ital csak egyféle: „asztali szí- elnök, teljesen maga irányította * nes”, tíz forintért. Várga Mihály- a szövetkezetét, sokszor figyelmen DR VARSÁNYI JÓZSEF 1959- tól kérdeztem meg, milyen ez a kíyül hagyva a vezetőségi határa- tudományos kutató, azelőtt vinkó. zatot, sot meg a közgyűlését is. agronómusként dolgozott az Ireg­— Egyszer meg lehet inni - Az agronomus es inasok jóformán szemcsei Kutatóintézet gazdasá­ondta és mindjárt hozzátette: aZ°b°Z m tt gában. Fiatal. Mint osztályvezető • de én már a harmadikkal ***» Äf’ ° d 1 hagyta ott Regszemcsét. A kül­zom. a veszekedés “ meglazult a ufe~ döttségnek azt mondta: „Ha való­A Doharamat odatettem az övé nyelem. Hogy négy évig mohé- ^ akarják elnöknek, eljönr\ A poharamat odatettem az öve- tett ez így, annak oka foként: a Rarát^ " ^ 11f|vari„ ’ hez. A csapos elojott a sontes leváltott elnök megtorlással is g es udvarias, mögül, megtörölte a pad végét fenyegetőzött esetenként, féltek — Nem gondoltam arra, hogy Varga Mihály mellett, Leültem és tőle. Most is csak úgy váltották termelőszövetkezeti elnök legyek, o elmeselte a * sorsat,’ a sorsukat jg hogy lejárt a mandátuma a úe nagyra ertekelem a gyakorla— az utóbbi négy év alatt. Kordé n<lgy év. ’ tot. A tudományos kutatást is a János elnöksége idején. Jellemző ___ Engem rengeteget szidtak a gyakorlat igényei határozzák meg. a z őszinteségére és a jobbat tagok; a legdrasztikusabb kifeje- Erről a szövetkezetről az a vé­akarására, hogy az idegennek is zésekkel mondja Varga Mi- leményem, hogy nem használta kitárja a szívét, 'mint. a legtöbb hály. Szememre vetették a ki az adottságokat. Főként a falusi ember, amikor ki kell tár- Kordé támogatását mert nem- szarvasmarha-tenyésztés és -tartás ni. Persze azért hamarosan meg- csak, hogy személyi kultuszt tar- javításával, fejlesztésével tudunk kérdezte, honnan jöttem és elé- tott " a végtelenségig, agresszív í°bb eredményeket elérni. De lé- gedetten vette tudomásul: volt, de a gazdálkodás is félre- nyegesen kell csökkenteni az ön­— Annál jobb. Legalább min- csúszott a keze alatt. Ilyen adott- költséget is mindenben. Súlyos denki megtudja az esetünket. Ha Sággal, amilyen itt van, sokkal hibák történtek itt, mind a gaz- végighallgat.ja, elmesélem. Kicsit többre lehet menni. A munkaegy* dálkodásban, mind az emberekkel hosszú lesz, mert közben köntör- ség értéke még mindig csak húsz va^° bánásmódban. A tegnapi falazok. forint. közgyűlésről a legjobbakat mond­Példákat mond. Nem suttog* hatom. Nagyon jó szándékú, jó­— Aontoriaiazzon. ezért oda-oda figyelnek a betérő zar}’ okos javaslatokat tettek az — Szóval én most csak úgy eí- vendégek. Két nyakkendős, nyil- emberek. Fegyelmezett ^ volt a szaladtam hazulról, mert mind a ván nem falubeli ember le is te- közgyűlés. Igényli a tagság, hogy két asszony beteg, a tehén meg lepedik a közelünkben, de mivel fegyelem legyen, megszűnjék a hamarosan ellik. Az anyósom nem nagyon értik az eszmecserét, lazaság, a lopás. Folyamatban már nyolcvanéves múlt, az a ba- eloldalognak. van a munkarend kidolgozása, Jön az ellenőrző bizottság el- egy bizottság végzi a vezetőség- nöke, ifjabb Ékes János. Még gel- Amikor elkészül, összehívjuk fiatal, piros arcú, erős ember. 3 küldöttgyűlést, megtárgyaljuk Most fog érettségizni a mezőgaz- és ahhoz tartjuk magunkat. Én dasági technikumban. Egy pohár a székfoglalómban kitértem arra, sört kér. Varga Mihály odahívja hogyha megszületik egy közös hozzánk. Ékes János a gazdálko- határozat, annak végrehajtásában dás hibáit és hiányosságait fej- nem fehet vita. Legelőször is a tegeti szakszerűen és kulturált sertéstelepen kell rendet terem­kifejezésekkel, kétszer \ is meg- fenünk, aztán jön a többi munka, jegyezve, nem a rosszindulat be- Egyebek között szeretnénk ki­szél belőle. Kordé Jánosról azt használni az itt kidolgozott legelő­mondja: gazdálkodási módszer lehetősé­— Agresszív egyéniség. A ta- Seit, nulást is abbahagyta a techni- Dr. Varsányi Józsefet négy év- kumban, mar az elejen. Igen ne- re választották elnöküknek a sza- hez helyzetbe kerültünk vele, kályi szövetkezeti tagok. Gondos- mert együtt nőttünk fel ebben a kodtak róla, hogy már az első 3 Ubt/r:i/ b!ftUn,t ,ben?e' napoktól kezdve rendes lakása — Mikor derült ki, hogy nem , „ „ , , alkalmas az elnöki beosztásra? egyen a faluban. ja, de a feleségemet megütötte szél. Úgyhogy magam vagyok. Tsz-tag vagyok kezdettől. Ivott egy-két kortyot. ízelítőt az együttes húszéves E '-^ben az évben tartják jubileumi ünnepsé­güket, a sárközi napok alkalmával. Jú­niusig még néhány hónap hátra van, mégis kemény munkával készülnek már most, látványos műsorukra. — Úgy gondoltuk, hogy a jubileumi műsor le­gyen egy kis visszatekintés az elmúlt húsz esz­tendőre. Ezért úgy állítjuk össze programunkat, ho&i minden műsorából adunk ízelítőt közönsé­günknek. Megtalálható lesz a népi színjátszás, a mesejáték, a mesemondás, a citerazene, a tán­cos gyermekjátékok és nem utolsó sorban az énekkar új és ismert népdalokkal. Az ünnepi műsort egy ötletes, szórakoztató összekötő szöveggel oldják meg, amely humoros formában ad munkájából. Nem marad ki a műsorból Gy. Báli János és K. Kovács János bácsi sem. Bár mindketten a népművészet nyugdíjas mesterei, ebből az al­kalomból azért ők is színpadra lépnek, még­hozzá népi tánccal. — Azt hiszem, nagy fába vágtam a fejszém, mikor elhatároztam, hogy a sárpilisi énekkar régi tagjait is összehozom erre az ünnepségre — meséli lelkendezve. — A húsz év alatt összesen négyszáz tagot számláltunk és ezek közül most kétszáz tagú énekkar lép színpadra. És nem is akármilyen színpadra! Meglepetést tartogatnak a sárpilisiek. A tanácsház melletti kis parkos részen társadalmi munkában szabad­téri színpadot építenek, erre az alkalomra. A munkáknál megmozdul az egész falu. Nem keve­sebb, mint 500 köbméter földet mozgatnak meg. A község lakói büszkék együttesükre, ezért szeretnének kirukkolni a sárközi napokra. Az egyhetes ünnepen, úttörőtábort is létesítenek, melyen a járás 360 pajtása vesz részt. A hely­beliek már most készülnek társaik fogadására és s zóralíoztatására. — A húszéves jubileum a kétszeresen kitün­tetett Sárpilisi Népi Együttes méltó ünnepe lesz. A régi tagok is meghívást kaptak. Takler Ibo­lya, a KISZ Központi Népi Együttesének szóló­énekese is itt vendég szere pel ismét a csoport­ban és hazalátogat Németh Andrásné népi szóló­énekes is. A sárközi napok első főpróbájának fénypont iát az együttes képezi majd, melynek fárad hatatlan vezetője húsz éven keresztül Bogár Tr ván iskolaigazgató volt. A munkában megtatá7 mindazt, amely eddigi életét kitöltötte. FERTŐI MIKLÓS — Már az első évben. GEMENCZI JÓZSEF Francia tankautók szállítják majd a propán-butángázt Húsz speciális tankautót vásá- tásokban való felhasználása az rolt az Országos Kőolaj- és Gáz- év végére megkétszereződik, ipari Tröszt Franciaországból, A , ’ Az uj tartalyautok nemcsak a propan-butangaz szállítására. Tíz jelenlegi, a Budapest—kelenföldi már meg is érkezett, ebben az az újudvari, szegedi és a szolnoki évben a másik tizet is behozzák. ÁFOR-töltőtelepek bőséges, fo- Az egyenként 100 köbméter űr- f/amatos propán-bután ellátását «fi»* ««woe».k>™ a haj. SÄLffssarä; dúszoboszlói földgázüzemből a az év végén, illetve a jövő év palacktöltő állomásokra szállítják elején üzembe lépő budaörsi, sza- a cseppfolyós propán-butánt, joli és nyíregyházi palackozókét amelynek termelése és a háztar- is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom