Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
r \ 4 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19S6. március 2. Az FBI mindenütt Jelen van Hogyan bánnak Amerikában a kommunistákkal a hidegháború második évtizedében Az FBI — mondotta az író történész, ötvenéves, ősz haját szem 1947-ben, levélben közölték asztalnál ülő férfi — valószínű- rövidre nyiratta, vastag keretes, velem, hogy megfosztottak tiszti leg tud róla, hogy ön itt van, erős szemüveget visel, barátságos, rangomtól. Ezt 26 féle indokkal miután előre megtelefonálta, hogy modora kissé tanáros, lassan, magyarázták. Mindezek összefüggőn. Valószínű az is, hogy lehall- megfontoltan beszél. gésükben azt jelentették, hogy gatják ezt a szobát, és magnósza- A McCarthy időszakban, ami- felforgatónak és lézítónak tarta- iagon a kezükben lesz beszélgeté- kor kihallgattak a szenátor bízott- nak. Az egészben az a furcsa, sünk szövege. , , , „ sága előtt, oly hírhedtté váltam, hogy egész katonai szolgálatom Mindezt olyan magától értető- hogy felületes ismerősöknek még alatt sohasem titkoltam, hogy dően mondta, mintha telefonja- csak köszönni sem mertem — sőt kommunista vagyok. A háború nak figyelése és szobájának le- egyes rokonaimnak se — mert után nem én, hanem a légkör hallgatása mindennapi életének attól tartottam, kínos helyzetbe változott meg. szerves része volna. Az íróasztal- hozom őket, vagy nehézségeket tá- Aptheker elmondta, hogy az nál ülő férfi Herbert Aptheker. masztok nekik. Általában azon- FBI emberei a legkülönbözőbb az Amerikai Kommunista Párt ban az emberek rendesen visel- alkalmakkor követik, legutóbb nemrég Eszak-Vietnamban járt kedtek velem, a szomszédaim nem például, amikor a califomiai egyik vezetője. Az interjú tárgya ellenségesek, és társadalmilag sem Oaklandba utazott, hogy részt az a kérdés volt, miképpen bán- érzem kiközösítettnek magamat. vegyen a vietnami háború elleni nak az ismert kommunistákkal a Aptheker már a legkülönbö- tiltakozó menetben, hidegháború második évtizedében zőbb egyetemeken tartott meg- — Honnan tudta, hogy az FBI az Egyesült Államokban. hívás alapján előadásokat. emberei voltak? Aptheker 26 év óta a párt aktív Körülbelül egy évvel ezelőtt — Egyáltalán nem titkolták tagja. Foglalkozása, ^társadalom- egy kis Észak-New York-i egye- Időnként az egyik kocsijuk előttemre is meghívták, hogy tart- tem, a másik mögöttem haladt, son előadást. ,,A marxizmus je- Különben is könnyű felismerni lentősége az Egyesült Államok- őket, amikor azt akarják, hogy ban” témáról. Egy tanár mutatta rájuk ismerjenek. Egyformán ölbe, aki megjegyezte: töznek, egyformán néznek ki, — „Őszintén szólva a fakulté- egyikük sem kövér, s egyformán son kételyek merültek fel, van-e is cselekszenek, bármiféle előnyös nevelő hatása Tudok olyan esetekről is, hogy annak, ha az egyetemi hallgatók- az FBI megbízottja felkereste va- nak bemutatjuk a nevetségesen lakinek a munkaadóját, és meg- szélsőséges töredék párt egyik kérdezte tőle: képviselőjét”. — Tudja-e, hogy ez az ember Aptheker megtartotta előadását, kommunista? miután közölte a hallgatósággal: Ezzel zaklatni akarják, meg- E bevezetés után arra gon- akarjál? nehf ^ az é}etét\ doltam, távozom, de azután ^nn akarjak tartam azt a ateszembe jutott, hogy a hallgató- “^LSüvÄ™ ne^ és ^ sag nem lesz annyira otromba, „ , osszeesKuvest szőnek, es a mint a professzor, aki bemuta- read°raS!§ a nyomukban van ’ Anyagilag — mondotta Aptheker — politikai meggyőződése A továbbiakban ezeket mon- miatt hátrányos helyzetbe került, dotta: Mint fiatal ember nem tanított:- Megszokott dolog volt, hogy 1®.1k°í?7eí ,írt; ,de.,a naSy°bb idegenek felhívtak telefonon, kü- »^vállalatok közül egy sem adlönös4n hajnali egy óra körül és la Rl oR, , ... ,, . , fenyegetéseket, trágárságokat . Könyveket fr előadásokat tort mondtak be a készülékbe. Ezért ?! a , mannhaftem Amerikai most titkos telefonszámom van. Marxista Intézet igazgatója. Mi az, ami ma kommunistává Aptheker a második világhábo- tesz egy amerikait? rúban, a hadsereg kötelékeiben — Ha valaki szegény, vagy né- a tüzérségnél teljesített szolgála- ger — mondta Aptheker — aktot, részt vett az európai harcok- kor könnyen megy. De ezen tálban, és kapitányi rangban szerelt menően, meggyőződésem szerint, le. ' / erkölcsi forradalom bontakozik — Egy-két évvel a hadseregből ki a fiatalság körében, egyre tu- történt távozásom után, azt hi- datosabba válik benne a mai Amerika céltalansága, talajvesz- llillillllllllllllllimiiillllllllllimilllllllllllllllllllllilllllllimmillllllllllllilltettsége, cinizmusa, és egyre tuGyakorlattal rendelkező mérlegképes vagy képesített könyvelőt felvesz a Paksi Járási Építőipari Ktsz. (11) Mindennemű hangoshíradó javítását, hálózatbővítését, karbantartását vállalja a Dombóvári Vasipari Ktsz rádió-tv részlege. (33) Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz útépítő munkásokat, kubikosokat, kőműveseket, kőművest kiszolgáló férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd. Keselyűsi út 6. (204) Két héttel az eredeti határidő előtt, június elsején adják át a Tom« pa utcai társasházat a Paksi Építőipari Ktsz dolgozói. Ezzel a felajánlással a tavalyi lemaradást kívánják pótolni az építők. Ebben az évben meg három tizenkét lakásos épületen kezdik meg a munkát. Túri M. felvétele Nyugdíjkiegésxítés — tí% varsa Amikor egy halász nyugdíjba megy, a htsz vezetősége tíz varsával búcsúztatja. A varsákkal Sárközi Gyula: a Cstte utói rtfü Nehéz fizikai munka a halá- nagyobb vizét az üreg nyugdíjaszás. Egész éven át húzni a há- soknak adják, lót, vízben járkálni, a sok-sok száraz koszt, igénybe veszi nagyon a halászok szervezetét. Elfárad minden halász mire a _ .... , ,. , , , nyugdíjkort eléri. azután az idős halasz letelepszik A tolnai Béke Halászati Tsz, a k^lolt vizen, es ott komoto- amely lassan húszéves jubileu- san’ ^dijas módján elete vemé Jk ünneplésére készül, gon- gel? halaszhat. A kifogott halat doskodik idős, nyugdíjba menő a. tsz a[veszi: \™ndenkor;i napi tagjairól. A htsz nyugdíjasainak *ron. A számítások szerint - 350 forint körüli járadékot tud- halasitam fogjak rendszeresen a nak csak adni. Ez nem valami ^díjasok^ vizet - havonta rdatosabban észleli az igazságta- sok, ahhoz, amint a korábbi ke- nwJwkieaészítést'tudvak™ htsz at— i™„a,.v.--_ resethez hasonlítjuk. Viszont az nyugaijkiegeszitest tuanak a nts„ idős ember már csak tapasztalatával tud a halfogáson segíteni, .... _ d e a hálóhúzásban nem. Fatalak v,zere az aktlv halaszok kellenek a halászok közé. Most tiem mennek majd nagy halóik- úgy határoztak, hogy a htsz egy kai. slanságokat is. Nem kenyérktr- Edésről, hanem lelki problémáról -van szó. Mindezek a dolgok nem Evezetik el őket a párttagságig, Ede általában nyugtalanság dúl volt tagjai így kifogni a vízből... A tervek szerint a nyugdíjasok soha-bennük, és új eszméket keresnek. siiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiimMiiiiimiiiiiiiiimiiiiimmiimimimiimmiimimiiiiiiitiiiimimiiiimimiiii — 88 — Lompos, konyhaszagú. Én meg már kinőttem abból a cipőből, elvégre igazgató voltom és reprezentálnom kellett. . . Mindenhová egyedül jártam, öt szégyelltem magammal vinni. Jóllehet az ellenforradalom előtt még £l-elv itteni ide-oda, mert hát akkor, abban a „káderkorszakban” kívánatos volt a „proliságot” fitogtatni. De ma... — sóhajtott egyet és elhallgatott, mint aki befejezte a mondókáját. A főhadnagy, míg Varságh beszélt, olykor nagyokat bólogatott, mint akinek nagyon is ismerős ez a viselkedés. Amikor az igazgató elhallgatott. néhány másodpercig eltűnődött. Várta a folytatást. De amint Varsághra nézett és látta, hogy az nem akarja folytatni, rászólt: — Folytassa! — Először akkor döbbentem rá erre, amikor egy nap idősebb titkárnőmet kiemelték, felvitték a minisztériumba és újat kaptam. Egy ragyogó csinos teremtést. Nem kellett sokáig kerülgetnem. Az első szóból megértette szándékomat. .. Intim viszonyba kerültem vele. No, persze azért a látszatra sokat adtam. Elválni nem akartam és csak titokban találkozgattunk. Amikor megismerkedtem Zárainéval, egy csapásra megszakítottam a több éves viszonyt a titkárnőmmel. Nagyon a szívére vette a kicsike, ha jól emlékszem Veronáit vett be, de megmentették. .. Nem sokat törődtem vele. Embertelen cinizmusomnak Zárainé volt az oka. Valósággal belebolondultam. Olyan voltam, mint egy szerelmes kisdiák. Lestem minden — 89 — szavát, s nem volt olyan kívánsága, amit ne teljesítettem volna nyomban. Amikor megkaptam a zsaroló levelét, bevallom, nagyon fájt az első- pillanatban, és azt hittem, soha sem heverem ki a csalódást. Már-már öngyilkossági gondolatokkal foglalkoztam. De aztán egy nap éppen h könyvelőségen volt dolgom, amikor tekintetem megakadt egy húszéves, nagyon csinos kislányon. Szívem megdobbant, és amikor utána önvizsgálódást tartottam, már csak sajgott Zárainé miatt. És a Piriké egyre nagyobb helyet kezdett elfoglalni benne és szorította kifelé Zárainét. Akkor írtam a levelet neki... Eddig olyan szerencsém volt, hogy sem a titkárnőmet, sem Zárainét a feleségem nem tudta meg... És most egyszerre mind a hármat meg fogja tudni... — Legyintett, mintakinek már minden mindegy, aztán folytatta: — Hát szóval ezzel a Pirikével volt tegnap este ötkor randevúm. Ö hívott fel fél ötkor. Nem akartam magam és őt sem leleplezni, ezért hallgattam róla és Baranyaival takaróztam. Nem tudtam, hogy ilyen hamar rajtakapnak a hazugságon... — Elég rosszul tette, mert ezzel csak a nyomozást akadályozta és félrevezette a rendőrséget! Ezért még külön felelnie kell! Most pedig árulja el a lány teljes nevét. — Bajza Piroska — felelte Varságh. — Ott dolgozik még a Csavargyárban? — Nem kérem, áthelyeztettem a Csőgyár könyvelőségére... — Lakcíme? — 90 — — Zugló, Ernőd utca 79. Kóródi magához húzta a mikrofont: — Bajza Piroska, Csőgyár, könyvelőség. Lakcíme: Zugló, Ernőd utca 79. Kérdezzék meg a lánytól, kivel randevúzott tegnap este öttől hétig. De nagyon sürgősen. Várom a hívást... — Nos? Folytassa! — Azt hiszem, felügyelő úr, hogy mindent elmondtam — felelte Varságh megkönnyebbülten. — De azért ígérje meg nekem, hogy nem csap nagy lármát a dologból, tudja, a feleségemnek, szegénynek nem a legjobb a szíve... — Azt bízza ránk! Viselkedéséért vállalnia kell a felelősséget! Aki nem egyenes úton jár, hanem holmi mellékutakon, annak számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb kitöri a nyakát! — Higgye el, felügyelő úr, nem akartam én semmi rosszat senkinek, legkevésbé a feleségemnek, akit... 1 — .. .akit még mindig szeret? — Kóródi felnevetett gúnyosan. — Ezt a maszlagot etesse meg mással, ne velem... Azért ember az ember, hogy parancsolni tudjon a szenvedélyének. Jól néznénk ki, ha mindenki csak az indulataira hallgatna. Akkor még ma is bunkóval járnánk és nagyon egyszerű módon, fejbe- kólintással intéznénk el dolgainkat, mint az őskorban! — Nem csináltam én olyan nagy bűnt, felügyelő úr hogy most bűnhődnöm kellene — tette szívére a kezét Varságh, mint valami színész, aki hősszerelmest játszik.
