Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

c­TOTA'A MEGYEI NÉPÜJSAG 1966. február 1K IIÜT Pillanatképek a tolnai sportszékhizból Teremkézilabda-bajnokság — Sakk egyéni bajnokság — Miért maradtak otthon a bogyiszlói lányok ? Ezúttal még a megszokottnál is nagyobb volt a forgalom a tolnai sportszékház előtt. Egymás után ér­keztek a sportolók: autóbuszon, sze­mélygépkocsival, teherautón és a helybeliek gyalog. A sportszékház irodájában a kézilabdacsapatok veze­tői tartották megbeszélésüket a te­rembajnokság megkezdése előtt. A vezetők a tartalék játékosok szerep­léséről és a kiállításokról vitáztak. Különböző nézetek alakultak ki, de azért végül megegyezés születik: kez­dődhet a mérkőzés. * Amint a kézilabdások kimentek az irodából már a sakkozók foglalták el a két dohányzóasztalt. Három táb­lán megkezdődött az egyéni bajnok­ság ,,bemelegítése”. Mert ez csak „bemelegítés” volt, az igazi verseny csak félóra múlva kezdődött, de a sakkozók addig sem tétlenkedtek. — Ez jö lépés volt, ebből még matt lesz. — Majd meglátjuk. Szerintem, odébb lesz még az. Ilyen és ehhez hasonló vita folyt a sakkozók között, mialatt az elő­csarnokban Méhes János, a Szekszár­di Járási TS elnöke fogadta a téli spar- takiád körzeti versenyére érkezőket. — Mikor kerülünk sorra? — kér­dezte a járási TS elnökét ifjú Gy. Szabó László. — Azonnal kezdődik a verseny, jöjjön velem és máris ütheti a ping­ponglabdát — válaszolt Méhes János. * Az előcsarnokban, ahol már nagy­ban folyt a pingpongcsata, Sipos Jó­zseffel a Bogyiszlói Termelőszövet­kezeti Sportkör „mindenesével” ke­rültünk össze, aki szomorúan keser­gett; — Kézilabdás lányainkat nem tud­tam rászedni, hogy jöjjenek el a mai mérkőzésre. Mikor megtudták, hogy Tolna I. csapatával kerülnek össze, úgy megijedtek, hogy lemond­tak a jövetelről. Minden rábeszélé­sem ellenére is csak annyit tudtam elérni, hogy a következő vasárnap már itt lesznek. Hiába nem akartak 40—50 gólos vereséget szenvedni az NB Il-es csapattól. * A nagyteremben már javában folyt a küzdelem. Első mérkőzésüket ját­szották a kajdacsi fiúk Mözzsel. A kezdő kajdacsi csapat játékán meg­látszott, hogy hiányzik a rutin, nin­csenek a terembajnoksághoz szokva, Az egyéni sakkbajnokság résztvevőinek versenye Kihasználatlanul maradtak a gólhelyzetek A Szekszárdi Dózsa NB III-as labdarúgó- csapata szerdán délután játszotta első elő­készületi mérkőzését. Ellenfele a Szekszárdi Gépjavító csapata volt. A Dózsa a következő játékosokkal kezdett: Lickert — Tamás, Novak, Szálai — Tárnok, Herczig — Micsko, Kormos, Szűcs Ungi, Rossi. A mérkőzés során még szó­hoz jutottak: Bencze. Takács, Topor és Szabo- kovács. Mint Kázmér Zsigmond edző elmon­dotta, a lényeg a mozgáson, az erőnlét felméré­sén volt. A Dózsa csapata 3:2-re nyerte a ket- kapus edzőmérkőzést. A csatársor játéka még akadozott, több gólhelyzetet dolgoztak ki, de ezeknek nagy részét nem tudták értékesíteni. A két fedezet játékával sem volt elégedett az edző de. — mint mondotta —,vnincs_ vész, a bajnokság kezdéséig van idő összekovácsolni a csapatot. MHS-alapszervi gyűlés Szakályban A szakályi MHS-alapszervezet megtartotta az év első taggyűlését, melyre a tagokon kívül a község dolgozóit is meghivták. Magyart József, az alapszervezet elnöke beszámolójában ismer­tette az elmúlt év eredményeit, hiányosságait. Az 1966-os év legfontosabb feladatai között em­lítette: többet kell foglalkozni a bevonulás előtt álló fiatalokkal, a katonai előképzéssel. A to­vábbi feladatok között megemlítette: közös ren­dezvények tartását a KISZ-szervezettel, háztar­tási kisgépkezelő tanfolyam rendezését, vala­mint kispuskacsapat szervezését és azzal részt venni a területi bajnokságban. A taggyűlés so­rán élénk vita alakult ki. Szakács Gyula levelező A társadalmi edző Minden kezdet nehéz — Az SBTC már előkészületi mérkőzést játszott — A játékstílus kialakítása, mint cél 1951-ben egy alacsony, vékony fiú jelentkezett a simon- lornyai labdarúgócsapat edzésein. Hamar feltűnt ügyes labdakezelésével és korához, valamint termetéhez képest jó lövéseivel. Még az évben szerepelt bajnoki mérkőzéseken. Tizenöt éven át úgyszólván megállás nélkül rúgta a labdát az SBTC színeiben és lelkesedésével, sportszerűségével, de nem utolsó sorban jó játékával mindig példaként emleget­ték. Tavaly a sportkör vezetőségének választása rá esett, el­küldték kéthetes társadalmi edzőképzö tanfolyamra. A tan­folyam elvégzése után az elnökség megbízta: vegye át a labdarúgócsapat edzői tisztségét. — De ezt nem gondolják komolyan, hogy én legyek az edző, amikor néhány hete még együtt rúgtuk a labdát? Ez volt az első véleménye Pénzes Ferinek, de a sport­vezetők megnyugtatták: — Majd megszokod. Lehet, hogy először furcsa lesz, de el kell kezdeni. Az első edzésre nagyobb lámpalázzal készült, mint ami­kor először játszott az első csapatban. Az első akadályokat sikerrel vette és ma már szinte mosolyogva emlékezik erre vissza. — Hogy át kellett venni a csapat edzését, már az is váratlanul ért. De azt különösen nehezen tudtam elképzelni, hogy akikkel együtt játszottam, sőt idősebbek nálam — mint például Kara —, parancsolgassak. Pedig ezt kellelt tennem. Eleinte nehezen akarták elhinni, hogy én, aki ve­lük együtt játszottam, most olyan gyakorlatokat akarok végrehajtani, amelyek edzéseinken azelőtt nem voltak. Min­den új bevezetésénél először mosolyogtak, majd később lát­ták, hogy mindnyájuknak fejlődni kell, ha eredményt aka­runk elérni, lépést kell tartani a korszerű edzéssel. Az első mérkőzéseken bizony nem úgy mentek a dolgok, mint sze­rettem volna, Az utasításokat nem hajtották végre, leg­alábbis nem úgy, mint ahogy én a mérkőzés előtt elmagya­ráztam. — Es megváltozott azóta a helyzet? — Szerencsére igen. Az őszi forduló végére megválto­zott a hangulat. Az idei évet még előnyösebb helyzetből kezdhetjük mert több fiatal játékos, akik tavaly abbahagy­ták a focizást ismét elkezdtek edzésre járni. Így például Kő­műves Botos és Patai. Az első csapat 18-as kerete úgyszól­ván hiánytalan, minden edzésen teljes létszámmal ott vannak, míg az ifjúsági csapat keretlétszáma még ennél is magasabb. — Hogyan áll a felkészülés? — Január 10-én kezdtük az edzéseket. Hetenként há­romszor találkozunk. Az elmúlt vasárnap már barátságos mérkőzést is játszottunk Nagydorogon. Ezen a találkozón tizennégy játékos jutott szóhoz. Igaz, hogy 7:3-ra győztünk, de nem ezen van a hangsúly, mert nem volt más célom, mint, hogy felmérjem a játékosok erőnlétét, melyhez a ne­héz talaj nagyon alkalmas volt. Azt talán mondanom 'em kell, hogy az összjáték még akadozott, no de még a for­mába hozás kezdetén vagyunk. — Milyen további tgrvei vannak? — Talán furcsán hangzik, de csapatunknak nincs ki­alakult játékstílusa. Most arra törekszem, hogy egy bizonyos stílust, rendszert alakítsunk ki. A formába hozó időszakot is szeretném erre a célra felhasználni. Vezetőségünk tárgya­lásokat folytat Sárbogárddal, Székesfehérvárral és a Dombó­vári Vasút tartalékcsapatával, edzömérkőzések lekötésére. Szeretném, ha a simontornyai szurkolók, mint edzővel is elégedettek lennének és a csapatot olyan szintre szeretném hozni, hogy a simontornyai szurkolóknak több örömük le­gyen a csapatukban, mint az elmúlt években volt. Keveréktakarmány — több tojás = nagyobb bevétel, ha tojásértékesítési szerződést köt a földművesszövetkezettel! Kitűnő minőségű keveréktakarmány kapható cseretakarmány ellenében. (71) Szigetelő és tetőfedő szak­munkásokat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz Jelentkezés: ÉM. Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, Szekszárd, Tarcsay u. (77) A Tolna megyei Állami Épí­tőipari V. mozdonyfűtői vizs­gával rendelkező nyugdíjas vasutast keres szekszárdi munkahelyre. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Szekszárd, Tarcsay V. u. (62) í Dicséretet érdemelnek a kajdacsiak lelkes játé­kukért. Ez volt az általános megállapítás a Mözs— Kajdacs mérkőzés után. Képünkön: támad a mözsi csapat A kajdacsi lányok lelkesen védekeztek, de ez nem volt elég, hogy megakadályozza a Bonyhádi Spar­tacus lányait a győzelemben. de ennek ellenére lelkesen és sport­szerűen küzdöttek. Amikor egy-egy gólt sikerült mégis elérniök, a kaj- dacsi lányok olyan tombolásba kezd­tek, mintha ezen a gólon múlna a férficsapat győzelme. Pedig nem egé­szen így volt, mert a lényegesen-jobb játékerőt képviselő mözsiek 50:17 arányban győztek. A lelkes biztatást a kajdacsi fiúk viszonozták a kajda- csi lányoknak, akik a Bonyhádi Spar­tacus ellen játszottak. A nagyobb, ru­tin az összeszokottság, a technikai fö­lény itt is kidomborodott és • ezt a találkozót a bonyhádi lányok nyer­ték 19:4-re. A kajdacsi kézilabdások azonban nem keseregtek, mert mint mondották, az eredmény másodren­dű, fontos a sportolás. * Az előcsarnok egyik sarkában az NB Il-es kézilabdacsapat tagjai gyü­lekeztek. majd Kárpáti András edző­vel együtt elindultak ,,mezeizni”. Jobb híján a mezeizést az országúton tartották. Félórai mezeizés után visz- szatértek, de szomorú hírrel: Barna Mari térdét erősen fájlalja. Azonnal autóba tették és orvoshoz vitték, hogy a nagyobb bajt megelőzzék. * Az irodában megszólalt a telefon. A közelben álló Gy. Szabó László vette fel a telefonkagylót: — A tolnai sportszékház irodája — tessék. Igen, már megkezdődtek a mérkőzések. Nemrég fejeződött be a Mözs—Kajdacs férfimérkőzés. Ó, nem, nem volt különösebb izgalom, si­mán győzött Mözs. Mindenesetre tes­sék igyekezni, körülbelül egy óra múlva kerül rájuk a sor, a viszont­látásra ! Utána megmagyarázta a körülállók- nak: — Práger nevezetű szurkolónk ér­deklődött, hogy elkezdődtek-e a ké­zilabda-mérkőzések és a tolnai csapat mikor játszik. * Végül nézzük, milyen eredménye­ket hozott a teremkézilabda-bajnok­ság első fordulója. Mözs—Tolna ITÍ. (hői) 15:8. Fadd—Szekszárdi ITSK (férfi) 21:21, Bonyhád—Kajdacs (női) 19:4, Mözs—Kajdacs (férfi) 50:17. Hon­véd I.—Honvéd II. (férfi) 31:24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom