Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
1968. február 9. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG 3 Saélj egysetek termelési tanácskozás jegyzőkönyvéhez A Boc-féle építésvezetőségen tartott termelési tanácskozáson az egyik dolgozó kifogásolta, hogy nem jelentettek be hivatalosan jegyzőkönyvvezetőt, bár az építésvezető és i a szakszervezet megbízottja hivatalos írást vezetett a tanácskozásokról. .. íme, a hivatalos írást e jegyzeicsokrunk kívánja pótolni. * A negyedik negyedévben 7 99** millió volt a terv 178 főre, teljesítettünk 5 millió 60 ezer forintot 133 fővel. Az egy munkásra eső negyedévi termelési értékmutatót csak 95 százalékban tudtuk megvalósítani... Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy az ország utolsó vállalatának utolsó építésvezetősége vagyunk, ma azt mondom, hogy a munka végzése annyira javult, hogy vállalatunk az utolsó helyről elkerült, és mi is előbbre léptünk az építésvezetőségek között”. A legnagyobb szekszárdi építkezés vezetője így kezdte a termelési tanácskozáson a beszámolót. A munkások, mintegy nyolcvanan. feszült figyelemmel követték a számokat, a megállapításokat. Amikor az 1966. évi első negyedévi feladatok ismertetésére került sor, és az építésvezető, Boc László közölte, hogy a, januári tervnek alig valamivel több, mint hatvan százalékát valósították meg, mert az időjárás olyan rendkívüli volt, amelyre a múlt évben sem volt példa. És éppen ezért kell majd a negyedév két hátralévő hónapjában megfogni a munka boldogabbik végét, mert ezt követeli meg az építésvezetőségnél tapasztalható javuló munkamorál, teljesítmény. És felélénkül a tanácskozás, amikor arra kerül a sor, hogy melyik építkezésre, melyik brigádot osztják be. Ez mindig izgalmas dolog, mert az építkezés jellege is, művezetője is, meghatározója annak, hogyan alakul majd a brigád keresete. A Boc- féle építésvezetőség — így ismeri a vállalatnál mindenki őket —, a szekszárdi legjelentősebb munkákat végzi. Ök építik a bérházakat, lakásokat, a szuperettet, az óvodát, a Herbáriát, a raktárakat, a mangántalanítót, a mentő- állomást és a bölcsődét és a 4+4- es iskolát a kertvárosban. Vajon miről folyik egy ilyen tanácskozáson a szó? * A kertvárosban épül az óvo- •** da és bölcsőde. Tengelyen felül ér a sár. Még üres lovas kocsival is bajos a közlekedés. Nem tudnak anyagot szállítani, már a kezdés óta eltelt néhány hetes munka is azt teszi bizonyossá, hogy a tervtől 861000 forinttal maradnak le. Amikor hozzáfogtak az egyik épületalapban összegyűlt víz kiszivattyúzásához, a kertvárosi lakók valósággal elkergették a munkásokat a szivattyútól, mert ami vizet ott kiszivattak és az árokba nyomattak, az mind a kertvárosi házak alá, a pincékbe szivárgott. A kertvárosban egy ásónyomra már talajvíz van. Miért nem a lecsapolást végezték el a területen az építés előtt, kérdezték a munkások. * T ehet, nagy és kis pénzzel is 1 v hazamenni — mondották a tanácskozáson. A munkateljesítmény díjazásánál megszüntették a plafont, de a minimumot is. Eddig ugyanis előfordult, hogy a brigád akkor is megkapta az átlagórabért — nem egyszer hathét forintot is —, amikor semmit nem tett. Most csak elvégzett munka után fizetnek — plafon nélkül: Ez az intézkedés nagy tetszésre talált. * A z építésvezetőség már ké- ** szül az idei és a jövő évi programra. E szerint hozzáfognak az El, E2, E3 jelű kockaházak építéséhez, a Gróf Pál utcai második ütem megvalósításához. Az építésvezetőség azonban szűkében van technikussal, szakemberrel. A munkások és vezetők úgy határoztak, hogy a szükséges létszámot „házon belül” oldják majd meg. Mert várható, hogy különösen a jövő évben, az idei nyárvégi pangás után a feladatok különösen a szakiparra hárulnak túlsúlyban. • jPgy kanna bor is szóba ke- ** rült. A Balogh kubikosbrigád, amelyért szinte veszekednek a művezetők, olyan lelki- ismeretes, kiváló munkát végez, az ősszel búcsúztatta egyik tagját. A fiú katonának ment és szokáshoz híven egy ceglédi kanna bort „feldobott”. Ami azt eredményezte, hogy a brigádtagoknak egy kicsit „kinyílt a szemük” és összehordtak tücsköt- bogarat. Most, a termelési tanácskozáson elhangzott Balogh Imre ígérete: többet ez nem fordul elő... Vajon, hány vezető merne így hibája ostorozásakor a pódiumra állni, és merne-e színt vallani? Egyébként a Balogh-brigádnak a termelési tanácskozás — a kis uoltás ellenére — odaítélte a vállalás teljesítése, a munkateljesítmény, az egyéni és közösségi viselkedésük alapján a szocialista brigád címet. • ■feláll az egyik művezető és-*■ nagy hangon elítéli azokat, akik kikötötték, hogy melyik brigáddal akarnak csak dolgozni. Ez a művezető korábban egyre azt hangoztatta, hogy neki a László- brigád nem kell, most meg a tanácskozáson kijelenti, hogy csak ezzel a brigáddal tudja a dolgát elvégezni... Feláll egy másik művezető is, ezt mondja: Nekem nem kell az olyan brigád, mint az Illés, még a lépést is ki kell nekik rajzolni. Illés György, a kőműves-brigád vezető szót kér: — Mikor volt ez? — Ekkor, meg ekkor — mondja a művezető. — Hisz akkor mi azt csináltuk, amit kellett, csak a szaktárs mondott mást a betonozóknak... — Elnézést! Bocsánat... Én vállalom az Illés-brigádot, majd nevelek én ezekből olyan brigádot. ., Hát melyik is a jó brigád? Művezető elvtársak? * A szocialista brigád címért ** versenyzők munkáját értékeli a tanácskozás, Szauter. az ácsbrigád vezetője szót kér: — Hogy az istenbe lehet a kőműves-, meg a kúbikosbrigád szocialista, amikor mi, ácsok csináljuk nekik a munkaterületet, és mi meg nem? Az építésvezető így válaszol: — Szauter szaktárs. csak az utazhat, aki jegyet váltott.. . .. .A tanácskozás végén a Szauter ácsbrigád, a Sztankovics kubikosbrigád is „jegyet váltott” a szocialista brigádmozgalomba... * És vége a termelési tanácskozásnak. Még megszavazzák, hogy kik érdemesítitek a kiváló dolgozó jelvény és cím jutalmazásra és megy már haza mindenki, amikor váratlan dolog zavarja meg a tanácskozás végét: az ipari tanulók nem tudtak ebédelni, mert a tanácskozás részére a munkások elfoglalták az étkezdét... Hej, ha csak ez volna a legkisebb gondja a Boc-épités- vezetőségnek... PÁLKOVÁCS JENŐ Segítik a tervkészítést a növényvédő állomás agronómusai A Megyei Növényvédő Állomás főagronómusa, öt körzeti agronó- musa és időnként a laboratóriumvezető is sorra járja a termelő- szövetkezeteket abból a célból, hogy segítsék a gazdaságok felkészülését az idei növényvédelmi munkára. Megállapodásokat kötnek az állomás munkájának igénybevételéről és elsősorban a tervkészítéshez adnak tanácsokat, sőt közvetlen segítséget a szövetkezetekben. Mivel speciális munkát jelent a növényvédelem, nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy a szövetkezet tervében pontos kalkulációként szerepeljen: mit és mennyit kell tenni a növények egészségének megóvása céljából és a vegyszeres gyomirtásban. Természetesen a Megyei Növényvédő Állomás szakemberei nemcsak1 azt mérik fel, ami az állomás munkája lesz egy- egy szövetkezetben, hanem minden növényvédelmi munkát, amit a szövetkezetnek kell elvégeznie saját gépeivel. A fácánkerti agronó- musok esténként gyakran tartanak szakelőadásokat is egy-egy faluban. Az idei terv: 474 hold talajjavítás Jelenleg még fagyszabadságon vannak a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajjavító Társulat dolgozói, de már a kora tavaszi munka megkezdésére készülnek. A terv szerint 1966-ban három termelőszövetkezetben végeznek talajjavítást: a tamási Uj Élet Tsz- ben 236 holdon, az értényi Búzakalász Tsz-ben 153 holdon, a tamási Széchenyi Tsz-ben pedig 85 holdon. Ennek a 474 hold szántó- területnek a javítási költsége 3 millió 660 ezer forint. Az idei esztendőig már több mint 2000 holdon végeztek talajjavítást a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajjavító Társulat dolgozói és szakemberei, tehát 1966-ban 250O-ra növekszik a szám. Természetesen a vízrendezés sem maradt ki az idei tervből. Egyebek között Udvariban mozgatnak meg 33 000 köbméter földet csatomaásás, vízrendezés céljából, és víztelenítik a nagykónyi legelőt 7000 köbméter földmunkával. Az éves terv költsége a társulat vízrendezéséhez egymillió 920 ezer forint. A szekszárdi vasbolt új kezdeményezése Régi, öszeszokott gárda dolgozik a Tolna megyei Népbolt Vállalat szekszárdi vasboltjában. Évek óta semmi panasz sem merült fel ellenük. A vásárlók elégedettek, udvarias kiszolgálásukkal, előzékenységükkel. Pedig ebben az üzletben eladónak lenni nem köny- nyű. Kályhákat, fürdőkádakat, nehéz vasszerszámokat, alkatrészeket keli emelgetni és bizony a műszak leteltével eléggé fáradtan térnek haza. Ennek ellenére, kifogástalan udvariassággal bánnak a vevőkkel az eladóbrigád tagjai. A sok munkájuk mellett a közelmúltban elhatározták, hogy nagyobb mértékben felveszik a mezőgazdasági területekkel a kapcsolatot, mint eddig. Megkönnyítik a falusi dolgozók munkáját azzal is, hogyha vásárolni kívánnak, bizonyos áruk tekintetében ne kelljen beutazni Szekszárdra és vissza. Különösen a baromfitenyésztők veszik hasznát a vasbolt kezdeményezésének, mert a háztáji gazdaságok részére nagy választékot biztosítanak különböző csibeneveléshez szükséges árukból.- Háztáji műanvákat. csibe-önitató- kat, csibeetető vályúkat, baromfi- önetetőket korlátlan mértékben rendelhetnek a falusi dolgozók a vasboltból, utánvétellel. Csupán egy levelezőlapon értesítik a boltot, hogy mit kívánnának vásárolni és néhány nap múlva csekély összegű csomagolási költséggel házhoz szállítják a kívánt árut. A helyes kezdeményezés nemcsak a baromfitenyésztőknek szól, hanem igénybe vehetik a községek dolgozói más, a vasboltban kapható árucikkek esetében is. nemrég átépítették. Színpada, öltözője, vendégművészek fogadására is alkalmas. A nézőtéren 250 ülőhely van. A művelődési otthon vonzza a község lakosságát. A társadalmi ünnepségek, rendezvények, a TIT- és a mozielőadások igen látogatottak. Fájlalják a községbeliek, hogy vendégművészek fogadására még nem kerülhetett sor. Ennek egyetlen akadálya van: nem tudják biztosítani a meghatározott bevételt. A művelődési igény kielégítését szolgálja a 260 kötetes könyvtár. A beiratkozott olvasók szúrna, az ezer lelkes községben, 446. A téli hónapokban rendszerint emelkedik a könyvtárforgalom. Az egészségügyi ellátást a Hő- gyészről átjáró körzeti orvos végzi. Arról is tanácsülésen döntöttek, hogy felújítják az orvosi rendelőt, a várót és a tanácsadó helyiségét. A határozatból valóság lett, most már a helyiségek rendben vannak, csak a berendezésük hiányos. Mucsi kilépett régebbi elszigeteltségéből is. Napi háromszori autóbuszjárat köti össze a falut Hőgyésszel, illetve a szakályi vasútállomással. Hogy ezt megkaphatták, ezért sokat harcolt a községi tanács. A kövesút ugyanis egy-két helyen annyira leszűkült. hogy nem volt alkalmas autóbusz- közlekedésre. A község vezetői a lakossághoz fordultak segítségért. A község lakossága összefogva, 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az út szélesítésénél, és a garázshoz vezető út kövezésénél. A tanács a községpolitikai tervek összeállításánál figyelembe veszi a lakosság jogos kérését. Foglalkozik a falu áruellátásával, a cikklista bővítésével és intézkedett, hogy a szolgáltatások is biztosítottak legyenek. Van a községnek egy jól menő vegyesáru- boltja és ami elmaradhatatlan, egy italbolt. Van a faluban ipar- engedéllyel rendelkező varrónő, aki divatos ruhába öltözteti a falusi lányokat, van borbély és cipész is. Ezekben a szakmákban a szolgáltatások meg vannak oldva. A további tervek előremutatóak. Folytatják a járdaépítést (eddig 3 és fáj kilométer járda épült), a közvilágítás javítását. Amennyire a község teherbírása engedi, 1967—68-ra törpeví2mű építését tervezik. Most érre tartalékolnak minden fillért. Mucsi az elmúlt néhány év alatt sokat fejlődött. Eredményeivel felsorakozott a környező nagyobb lélekszámú községek mögé. P. M. Együttműködés a KISZ-szervezetekkel Hasznos kezdeményezés Bonyhádon — Vállalom Cikót! — Enyém Zomba! — Kéty még szabad? Ezek a szavak szűrődtek ki a bonyhádi községi tanács ülésterméből. Itt gyűltek össze a járási tanácstagok, hogy egyéni felelősséggel részt vállaljanak a községekben működő KlSZ-szerveze- tek munkájából. Minden egyes tanácsi dolgozó vállalt egy-egy községet, amelyet havonként meglátogat és negyedévenként a helyi szervezet egy megmozdulásán részt vesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Eddig is patronálták a K1SZ- szervezeteket, egy kis túlzással még a közmondás is rájuk illett: „Sok bába közt elvész a gyerek!” Ezúttal óvakodtak még a segítség szót is kimondani, mert nem gyámkodni szeretnének. Nem utasításokat kiadni, hanem meghallgatni a gondokat, örömöket, éreztetni a fiatalokkal, hogy a járás felelős beosztású embereinek sem közömbös, hogy milyen szervezeti tevékenységet fejtenek ki. Cél: a járási dolgozók hatékony együttműködése a KISZ^ szervezetekkel. Bevezető beszT- dében Soczó Lajos, a járási tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a jelenlegi HlSZ-szerveze- tekben egyre több az olyan fiatal, aki mozgalmi tapasztalatokkal nem rendelkezik, szervezési feladatokban járatlan. így. minden jóakarat ellenére előfordulhatnak hibák, kisebb- nagyobb zökkenők. Ezeken kívánják átsegíteni a fiatalokat azáltal, hogy figyelemmel kísérik munkájukat. Tóth József, a KlSZ-megye- bizottság titkára ismertette ezután a jelentkezőkre váró feladatokat, különös figyelemmel az ifjúság eddiginél eredményesebb bevonására a társadalmi életbe, a munkaverseny-mozgalmakba, és tudatosabb előkészítésére a mindennapi élet küzdelmeiben. A kulturális munkák tartalmasságának elemzésénél fontosnak tartotta, hogy az ifjúság valódi igényeinek kielégítésére kell törekedni, az adott lehetőségek kihasználásával. Fellendítésre vár a klubélet, az ismertető előadásokat is színvonalasabbá kell tenni, és mindezekhez sok segítséget várhatnak a községben nevelőktől. László Péter, a KISZ bonyhádi járási titkára beszélt a helyi sajátosságokból adódó lehetőségekről, problémákról. Az egész évben visszatérő feladatokat három részre osztotta: Foglalkozni kell egyre inkább a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalokkal, részt vállalni az ünnepségek megszervezésében, és fejleszteni a politikai műveltséget a szervezeteken belül. Végül Rózsa Imre, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke foglalta össze az elhangzottakat. A bonyhádi járásban beindult egy olyan kezdeményezés, amely követendő példának szolgál valamennyi járásnak a megyében. — moldován —~
