Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

1968. február 9. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG 3 Saélj egysetek termelési tanácskozás jegyzőkönyvéhez A Boc-féle építésvezetőségen tartott termelési tanácskozáson az egyik dolgozó kifogásolta, hogy nem jelentettek be hiva­talosan jegyzőkönyvvezetőt, bár az építésvezető és i a szakszer­vezet megbízottja hivatalos írást vezetett a tanácskozások­ról. .. íme, a hivatalos írást e jegyzeicsokrunk kívánja pótolni. * A negyedik negyedévben 7 99** millió volt a terv 178 főre, teljesítettünk 5 millió 60 ezer fo­rintot 133 fővel. Az egy mun­kásra eső negyedévi termelési ér­tékmutatót csak 95 százalékban tudtuk megvalósítani... Egy év­vel ezelőtt azt mondtam, hogy az ország utolsó vállalatának utolsó építésvezetősége vagyunk, ma azt mondom, hogy a munka végzése annyira javult, hogy vállalatunk az utolsó helyről elkerült, és mi is előbbre léptünk az építésvezető­ségek között”. A legnagyobb szekszárdi építkezés vezetője így kezdte a termelési tanácskozáson a beszámolót. A munkások, mint­egy nyolcvanan. feszült figyelem­mel követték a számokat, a meg­állapításokat. Amikor az 1966. évi első negyedévi feladatok is­mertetésére került sor, és az építésvezető, Boc László közölte, hogy a, januári tervnek alig vala­mivel több, mint hatvan száza­lékát valósították meg, mert az időjárás olyan rendkívüli volt, amelyre a múlt évben sem volt példa. És éppen ezért kell majd a negyedév két hátralévő hónap­jában megfogni a munka boldo­gabbik végét, mert ezt követeli meg az építésvezetőségnél tapasz­talható javuló munkamorál, tel­jesítmény. És felélénkül a tanácskozás, amikor arra kerül a sor, hogy melyik építkezésre, melyik bri­gádot osztják be. Ez mindig iz­galmas dolog, mert az építkezés jellege is, művezetője is, meg­határozója annak, hogyan alakul majd a brigád keresete. A Boc- féle építésvezetőség — így ismeri a vállalatnál mindenki őket —, a szekszárdi legjelentősebb munká­kat végzi. Ök építik a bérháza­kat, lakásokat, a szuperettet, az óvodát, a Herbáriát, a raktára­kat, a mangántalanítót, a mentő- állomást és a bölcsődét és a 4+4- es iskolát a kertvárosban. Vajon miről folyik egy ilyen tanácsko­záson a szó? * A kertvárosban épül az óvo- •** da és bölcsőde. Tengelyen felül ér a sár. Még üres lovas kocsival is bajos a közlekedés. Nem tudnak anyagot szállítani, már a kezdés óta eltelt néhány hetes munka is azt teszi bizo­nyossá, hogy a tervtől 861000 forinttal maradnak le. Amikor hozzáfogtak az egyik épületalapban összegyűlt víz ki­szivattyúzásához, a kertvárosi la­kók valósággal elkergették a munkásokat a szivattyútól, mert ami vizet ott kiszivattak és az árokba nyomattak, az mind a kertvárosi házak alá, a pincékbe szivárgott. A kertvárosban egy ásónyomra már talajvíz van. Miért nem a lecsapolást végez­ték el a területen az építés előtt, kérdezték a munkások. * T ehet, nagy és kis pénzzel is 1 v hazamenni — mondották a tanácskozáson. A munkatelje­sítmény díjazásánál megszüntet­ték a plafont, de a minimumot is. Eddig ugyanis előfordult, hogy a brigád akkor is megkapta az át­lagórabért — nem egyszer hat­hét forintot is —, amikor semmit nem tett. Most csak elvégzett munka után fizetnek — plafon nélkül: Ez az intézkedés nagy tetszésre talált. * A z építésvezetőség már ké- ** szül az idei és a jövő évi programra. E szerint hozzáfognak az El, E2, E3 jelű kockaházak építéséhez, a Gróf Pál utcai má­sodik ütem megvalósításához. Az építésvezetőség azonban szűkében van technikussal, szakemberrel. A munkások és vezetők úgy ha­tároztak, hogy a szükséges lét­számot „házon belül” oldják majd meg. Mert várható, hogy különösen a jövő évben, az idei nyárvégi pangás után a felada­tok különösen a szakiparra há­rulnak túlsúlyban. • jPgy kanna bor is szóba ke- ** rült. A Balogh kubikos­brigád, amelyért szinte veszeked­nek a művezetők, olyan lelki- ismeretes, kiváló munkát végez, az ősszel búcsúztatta egyik tag­ját. A fiú katonának ment és szokáshoz híven egy ceglédi kan­na bort „feldobott”. Ami azt eredményezte, hogy a brigád­tagoknak egy kicsit „kinyílt a szemük” és összehordtak tücsköt- bogarat. Most, a termelési ta­nácskozáson elhangzott Balogh Imre ígérete: többet ez nem fordul elő... Vajon, hány vezető merne így hibája ostorozásakor a pódiumra állni, és merne-e színt vallani? Egyébként a Balogh-brigádnak a termelési tanácskozás — a kis uoltás ellenére — odaítélte a vál­lalás teljesítése, a munkateljesít­mény, az egyéni és közösségi vi­selkedésük alapján a szocialista brigád címet. • ■feláll az egyik művezető és-*■ nagy hangon elítéli azokat, akik kikötötték, hogy melyik bri­gáddal akarnak csak dolgozni. Ez a művezető korábban egyre azt hangoztatta, hogy neki a László- brigád nem kell, most meg a ta­nácskozáson kijelenti, hogy csak ezzel a brigáddal tudja a dolgát elvégezni... Feláll egy másik művezető is, ezt mondja: Nekem nem kell az olyan brigád, mint az Illés, még a lépést is ki kell nekik rajzolni. Illés György, a kőműves-brigád vezető szót kér: — Mikor volt ez? — Ekkor, meg ekkor — mond­ja a művezető. — Hisz akkor mi azt csináltuk, amit kellett, csak a szaktárs mondott mást a betonozóknak... — Elnézést! Bocsánat... Én vállalom az Illés-brigádot, majd nevelek én ezekből olyan bri­gádot. ., Hát melyik is a jó brigád? Mű­vezető elvtársak? * A szocialista brigád címért ** versenyzők munkáját érté­keli a tanácskozás, Szauter. az ács­brigád vezetője szót kér: — Hogy az istenbe lehet a kő­műves-, meg a kúbikosbrigád szocialista, amikor mi, ácsok csi­náljuk nekik a munkaterületet, és mi meg nem? Az építésvezető így válaszol: — Szauter szaktárs. csak az utazhat, aki jegyet váltott.. . .. .A tanácskozás végén a Szau­ter ácsbrigád, a Sztankovics ku­bikosbrigád is „jegyet váltott” a szocialista brigádmozgalomba... * És vége a termelési tanács­kozásnak. Még megszavazzák, hogy kik érdemesítitek a kiváló dolgozó jelvény és cím jutal­mazásra és megy már haza mindenki, amikor váratlan do­log zavarja meg a tanácskozás végét: az ipari tanulók nem tudtak ebédelni, mert a tanács­kozás részére a munkások el­foglalták az étkezdét... Hej, ha csak ez volna a leg­kisebb gondja a Boc-épités- vezetőségnek... PÁLKOVÁCS JENŐ Segítik a tervkészítést a növényvédő állomás agronómusai A Megyei Növényvédő Állomás főagronómusa, öt körzeti agronó- musa és időnként a laboratórium­vezető is sorra járja a termelő- szövetkezeteket abból a célból, hogy segítsék a gazdaságok fel­készülését az idei növényvédelmi munkára. Megállapodásokat köt­nek az állomás munkájának igénybevételéről és elsősorban a tervkészítéshez adnak tanácsokat, sőt közvetlen segítséget a szövet­kezetekben. Mivel speciális munkát jelent a növényvédelem, nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy a szövetkezet ter­vében pontos kalkulációként sze­repeljen: mit és mennyit kell ten­ni a növények egészségének meg­óvása céljából és a vegyszeres gyomirtásban. Természetesen a Megyei Növényvédő Állomás szak­emberei nemcsak1 azt mérik fel, ami az állomás munkája lesz egy- egy szövetkezetben, hanem minden növényvédelmi munkát, amit a szövetkezetnek kell elvégeznie sa­ját gépeivel. A fácánkerti agronó- musok esténként gyakran tartanak szakelőadásokat is egy-egy falu­ban. Az idei terv: 474 hold talajjavítás Jelenleg még fagyszabadságon vannak a Koppányvölgyi Vízgaz­dálkodási és Talajjavító Társulat dolgozói, de már a kora tavaszi munka megkezdésére készülnek. A terv szerint 1966-ban három ter­melőszövetkezetben végeznek ta­lajjavítást: a tamási Uj Élet Tsz- ben 236 holdon, az értényi Búza­kalász Tsz-ben 153 holdon, a ta­mási Széchenyi Tsz-ben pedig 85 holdon. Ennek a 474 hold szántó- területnek a javítási költsége 3 millió 660 ezer forint. Az idei esz­tendőig már több mint 2000 holdon végeztek talajjavítást a Koppány­völgyi Vízgazdálkodási és Talaj­javító Társulat dolgozói és szak­emberei, tehát 1966-ban 250O-ra növekszik a szám. Természetesen a vízrendezés sem maradt ki az idei tervből. Egyebek között Udvariban moz­gatnak meg 33 000 köbméter földet csatomaásás, vízrendezés céljából, és víztelenítik a nagykónyi lege­lőt 7000 köbméter földmunkával. Az éves terv költsége a társulat vízrendezéséhez egymillió 920 ezer forint. A szekszárdi vasbolt új kezdeményezése Régi, öszeszokott gárda dolgozik a Tolna megyei Népbolt Vállalat szekszárdi vasboltjában. Évek óta semmi panasz sem merült fel el­lenük. A vásárlók elégedettek, ud­varias kiszolgálásukkal, előzé­kenységükkel. Pedig ebben az üz­letben eladónak lenni nem köny- nyű. Kályhákat, fürdőkádakat, ne­héz vasszerszámokat, alkatrészeket keli emelgetni és bizony a mű­szak leteltével eléggé fáradtan térnek haza. Ennek ellenére, kifogástalan ud­variassággal bánnak a vevőkkel az eladóbrigád tagjai. A sok munká­juk mellett a közelmúltban el­határozták, hogy nagyobb mérték­ben felveszik a mezőgazdasági te­rületekkel a kapcsolatot, mint ed­dig. Megkönnyítik a falusi dolgo­zók munkáját azzal is, hogyha vá­sárolni kívánnak, bizonyos áruk tekintetében ne kelljen beutazni Szekszárdra és vissza. Különösen a baromfitenyésztők veszik hasznát a vasbolt kezde­ményezésének, mert a háztáji gazdaságok részére nagy választé­kot biztosítanak különböző csibe­neveléshez szükséges árukból.- Háztáji műanvákat. csibe-önitató- kat, csibeetető vályúkat, baromfi- önetetőket korlátlan mértékben rendelhetnek a falusi dolgozók a vasboltból, utánvétellel. Csupán egy levelezőlapon értesítik a boltot, hogy mit kívánnának vásárolni és néhány nap múlva csekély összegű csomagolási költséggel házhoz szállítják a kívánt árut. A helyes kezdeményezés nem­csak a baromfitenyésztőknek szól, hanem igénybe vehetik a községek dolgozói más, a vasboltban kap­ható árucikkek esetében is. nemrég átépítették. Színpada, öl­tözője, vendégművészek fogadásá­ra is alkalmas. A nézőtéren 250 ülőhely van. A művelődési otthon vonzza a község lakosságát. A társadalmi ünnepségek, rendezvé­nyek, a TIT- és a mozielőadások igen látogatottak. Fájlalják a köz­ségbeliek, hogy vendégművészek fogadására még nem kerülhetett sor. Ennek egyetlen akadálya van: nem tudják biztosítani a megha­tározott bevételt. A művelődési igény kielégítését szolgálja a 260 kötetes könyvtár. A beiratkozott olvasók szúrna, az ezer lelkes köz­ségben, 446. A téli hónapokban rendszerint emelkedik a könyvtár­forgalom. Az egészségügyi ellátást a Hő- gyészről átjáró körzeti orvos vég­zi. Arról is tanácsülésen döntöt­tek, hogy felújítják az orvosi ren­delőt, a várót és a tanácsadó he­lyiségét. A határozatból valóság lett, most már a helyiségek rend­ben vannak, csak a berendezésük hiányos. Mucsi kilépett régebbi elszige­teltségéből is. Napi háromszori autóbuszjárat köti össze a falut Hőgyésszel, illetve a szakályi vas­útállomással. Hogy ezt megkap­hatták, ezért sokat harcolt a köz­ségi tanács. A kövesút ugyanis egy-két helyen annyira leszűkült. hogy nem volt alkalmas autóbusz- közlekedésre. A község vezetői a lakossághoz fordultak segítségért. A község lakossága összefogva, 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az út szélesíté­sénél, és a garázshoz vezető út kövezésénél. A tanács a községpolitikai ter­vek összeállításánál figyelembe veszi a lakosság jogos kérését. Foglalkozik a falu áruellátásával, a cikklista bővítésével és intéz­kedett, hogy a szolgáltatások is biztosítottak legyenek. Van a köz­ségnek egy jól menő vegyesáru- boltja és ami elmaradhatatlan, egy italbolt. Van a faluban ipar- engedéllyel rendelkező varrónő, aki divatos ruhába öltözteti a fa­lusi lányokat, van borbély és ci­pész is. Ezekben a szakmákban a szolgáltatások meg vannak oldva. A további tervek előremutatóak. Folytatják a járdaépítést (eddig 3 és fáj kilométer járda épült), a közvilágítás javítását. Amennyi­re a község teherbírása engedi, 1967—68-ra törpeví2mű építését tervezik. Most érre tartalékolnak minden fillért. Mucsi az elmúlt néhány év alatt sokat fejlődött. Eredményeivel felsorakozott a környező nagyobb lélekszámú községek mögé. P. M. Együttműködés a KISZ-szervezetekkel Hasznos kezdeményezés Bonyhádon — Vállalom Cikót! — Enyém Zomba! — Kéty még szabad? Ezek a szavak szűrődtek ki a bonyhádi községi tanács üléster­méből. Itt gyűltek össze a járási tanácstagok, hogy egyéni fele­lősséggel részt vállaljanak a köz­ségekben működő KlSZ-szerveze- tek munkájából. Minden egyes tanácsi dolgozó vállalt egy-egy községet, amelyet havonként meglátogat és negyed­évenként a helyi szervezet egy megmozdulásán részt vesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Eddig is patronálták a K1SZ- szervezeteket, egy kis túlzással még a közmondás is rájuk il­lett: „Sok bába közt elvész a gyerek!” Ezúttal óvakodtak még a segítség szót is kimondani, mert nem gyámkodni szeretné­nek. Nem utasításokat kiadni, ha­nem meghallgatni a gondokat, örömöket, éreztetni a fiatalok­kal, hogy a járás felelős beosztá­sú embereinek sem közömbös, hogy milyen szervezeti tevékeny­séget fejtenek ki. Cél: a járási dolgozók haté­kony együttműködése a KISZ^ szervezetekkel. Bevezető beszT- dében Soczó Lajos, a járási ta­nács elnökhelyettese elmondotta, hogy a jelenlegi HlSZ-szerveze- tekben egyre több az olyan fia­tal, aki mozgalmi tapasztalatok­kal nem rendelkezik, szervezési feladatokban járatlan. így. minden jóakarat ellenére előfordulhatnak hibák, kisebb- nagyobb zökkenők. Ezeken kí­vánják átsegíteni a fiatalokat az­által, hogy figyelemmel kísérik munkájukat. Tóth József, a KlSZ-megye- bizottság titkára ismertette ez­után a jelentkezőkre váró fel­adatokat, különös figyelemmel az ifjúság eddiginél eredményesebb bevonására a társadalmi életbe, a munkaverseny-mozgalmakba, és tudatosabb előkészítésére a min­dennapi élet küzdelmeiben. A kulturális munkák tartalmassá­gának elemzésénél fontosnak tartotta, hogy az ifjúság valódi igényeinek kielégítésére kell tö­rekedni, az adott lehetőségek ki­használásával. Fellendítésre vár a klubélet, az ismertető előadá­sokat is színvonalasabbá kell ten­ni, és mindezekhez sok segítsé­get várhatnak a községben ne­velőktől. László Péter, a KISZ bonyhá­di járási titkára beszélt a helyi sajátosságokból adódó lehetősé­gekről, problémákról. Az egész évben visszatérő feladatokat há­rom részre osztotta: Foglalkozni kell egyre inkább a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fiatalok­kal, részt vállalni az ünnepségek megszervezésében, és fejleszteni a politikai műveltséget a szerve­zeteken belül. Végül Rózsa Imre, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának el­nöke foglalta össze az elhangzot­takat. A bonyhádi járásban beindult egy olyan kezdeményezés, amely követendő példának szolgál vala­mennyi járásnak a megyében. — moldován —~

Next

/
Oldalképek
Tartalom