Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
4 TOT.KA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. február 9 A NÉPMŰVELÉSI TAN ÁCS ÚJ VERSENYPROGRAMJA: Adatszerű kimutatások, kiállítások, szellemi vetélkedők, művészeti bemutatók A korábbi években megtartott kulturális seregszemlék helyett a Népművelési Tanácsadó megyei bizottsága új kulturális tervet dolgozott ki a következő négyéves időszakra. A művelődési házak, művészeti szakkörök, műkedvelők vetélkedője a négy évre szóló tervek szerint két részből áll. Ebben az évben és 1968-ban a járási művelődési házzal rendelkező községek, 1967—69-ben pedig a járások területén működő csoportok, együttesek vetélkedőjét rendezik meg. Mérce: a statisztikai kimutatás A vetélkedő tulajdonképpen három részből áll. Bizottság vizsgálja felül, elemzi majd a versenybe benevezett művelődési házak adatszerűén kimutatható népművelési tevékenységét, elért eredményeit, az épületben megrendezett kiállítások színvonalát. A harmadik része a versengésnek pedig a bemutató jellegű vetélkedő. Az adatszerű kimutatások ellenőrzésébe beletartoznak majd olyan szempontok, mint: felnőttoktatás számszerű alakulása, az olvasó- mozgalom eredményei, ismeretterjesztés, klubmunka. De figyelembe veszik majd a saját anyagi erőforrások kulturális célokra való felhasználását is. Itt a statisztikai kimutatásokat mérik majd össze. Majd, mert.a vetélkedő ezen része ebben az évben elmarad, mivel a versenyt csak most hirdetik meg, amikor már az éves terveket minden művelődési otthonban elkészítették. Előnybe n az UJ ;! A vetélkedő? második pontjának keretében különböző kiállításokat tehet megrendezni. így kiállítást rendezhetnek a művelődési házak faját szakköreik — képző, díszítő, háziipari, foto stb. — termékeiből. De sor kerülhet propaganda, honismereti, mezőgazdasági, műszaki zonyára szívesen néznének végig a községek lakói a helyes öltözködést, a modern, praktikus lakás- kultúrát bemutató kiállításokat. A bíráló bizottság különbséget tesz majd természetesen a helyi anyagból megrendezett és a vándorkiállítások között. Előnyös helyzetbe kerülnek az új próbálkozások. Ez tulajdonképpen színvonal verseny lesz. Arany-, ezüst- és bronzfokozatot kapnak majd a kiállítások minősége szerint a művelődési házak. A versenyben részt vesz minden november 15-ig megrendezett kiállítás. A sorrendet a kiállítások alkalmával megszerzett összpont értéke határozza meg. Benevezés: március 15-ig. Kétfordulós versenyek A bemutató jellegű vetélkedők két részből állnak. Megrendezik a járási művelődési házak és a műkedvelők és műkedvelő csoportok vetélkedőjét. A megye járási művelődési házai öt-öt emberből álló versenyző csapatot állíthatnak össze a szellemi vetélkedőre. A versenyt két fordulóban bonyolítják le. Az első fordulót Decs— Iregszemcse (Tamási helyett, ahol nincs művelődési ház!), Bonyhád— Paks és Dombóvár—Szekszárd pá. rosításban április 23-án rendezik meg. A vetélkedőn elhangzó kérdések mindenütt egyformák lesznek, mivel a lebonyolítás időpontja is megegyezik. A három győztes kerül tovább a második fordulóba, amelyet május 29-én Szek- szárdon bonyolítanak majd le. A műkedvelők és a műkedvelő művészeti csoportok bemutatójára a művelődési házak maximum 90 perces műsorral nevezhetnek be március 15-éig. A vetélkedés itt is két fordulóban történik. A fent ismertetett párosítás szerint április 30-án, május 7-én és május 14-én tartják meg az első fordulókat) Minden műsorszámot arany-, ezüst-, bronzfokozatt^l jutalmaz majd a bíráló bizottság. Ezek pontszámát a művelődési ház nevére tüntetik fel, s a több pontszámot elért együttes jut majd tovább a második fordulóba, amelynek időpontja május 28, helye pedig Szekszárd. Az értékelést központilag összeállított bizottság végzi, az előre meghatározott pontozási rendszer alapján. A vetélkedő első fordulójából tovább nem jutó csapatok aranyérmes számainak részvételével komplett műsorokat állítanak össze, amelyekkel a megyében tájelőadásokat tartanaik. TajjeHegu rendezvénysorozatok A megyei tanács a legeredményesebb versenyzők között 26 ezer forint értékű díjakat oszt ki. Ezenkívül bizonyos mennyiségű társadalmilag felajánlott díjakra is számít a Népművelési Tanácsadó. Jutalmat kapnak a legjobb eredményt elért művelődési otthonok igazgatói, a művészeti csoportok, szakkörök vezetői, kultúrfe- lelősök. A műkedvelő-vetélkedőket a központi rendezvények követik, amelyeket tájegységenként rendeznek majd meg. így 1966-ban sárközi, 67-ben Kapós menti, 68-ban völgységi, 69-ben pedig Duna menti napokat tartanak. Ezeken a nagy rendezvénysorozatokon kerül majd sor központi kiállítások megrendezésére, kiemelt művészeti ágak megyei bemutatóira, a rendező tájegység sajátos bemutatóira. A rendezvények elsődleges célja a hagyományok ápolása és ösztönzése, a jelen eredményeinek bemutatása. A tájnapokon a vetélkedők legeredményesebb művészeti együttesei is részt vesznek. Az itt megrendezett kiállítások pályázati jellegűek. kiállítások megrendezésére is. Bi........... Sá rközi Gyula: » MENNYIBE KERÜL AZ ATOMBOMBA? Összeült a genfi leszerelési értekezlet, hogy többek között tárgyaljon az atomfegyverek terjedésének megakadályozásáról. Az Economist és a Weltwoche című lap ezzel kapcsolatban foglalkozik az atomfegyverek terjedésének lehetőségeivel. A két lap cikkeit kivonatosan közöljük. Amióta húsz évvel ezelőtt az USA-ban felrobbant az első atombomba, az atomklub öt évenként egy taggal bővül. Meggyorsul-e ez a folyamat. Műszaki szempontból évről évre könnyebb az atomklub tagjává válni. Az atomfegyvergyártás egyedüli akadálya gazdasági jellegű. Szerencsére azonban ez a gazdasági jellegű akadály továbbra is nehezen küzdhető le. De nem ez az egyedüli akadálya annak, hogy az ország atomhatalommá váljon. Az atomhatalmi státus elnyeréséhez szükség van megfelelő atomfegyvert hordozó berendezésekre — rakétákra is. Kína például ezért nem tekinthető tényleges atomhatalomnak. Az atombomba vagy uránércből, vagy nehézvíz és a konvencionális vegyi robbanóanyag „keverékéből” készül. Ez utóbbi összetételű atombombát csak a műszakilag legfejlettebb országok állíthatják elő. A nemzetközi atomerő- bizottság 1963-ban úgynevezett „biztonsági sémát” dolgozott ki, amely alapján a tagállamok kizárólag írásbeli garancia ellenében adják el az uránt Eladását szigorúan ellenőrzik, nehogy katonai célokra használják fel. A helyi nyersanyagforrások hiánya tehát gátolhatja az atombombagyártást. Kitartó kutatással azonban, mondhatnánk a világ minden részén uránércre lehet bukkanni. A rv « y 235-öt, dúsítással teszik alkal“ 111 massá atombombagyártásra. Hollandia Nyugat-Németország, Franciaország és Japán, centrifugális eljárással próbálkozik. Tavaly nyáron már kedvező eredményeket ért el ezen a téren. Nagyobb mennyiségű urán 235 azonban nem állítható elő ezzel a módszerrel. Ez a módszer ugyanis csak kis mennyiségű dúsított 235-öt ad, s ez csak néhány atombomba gyutacsához elegendő. Maga a hidrogénbomba azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy ország atomhatalommá váljon. Ehhez szükség van ballisztikus rakétákra is, amelyeknek elkészítésére legalább 150 millió font sterlinget kell költeni. Az angoloknak a Blue Strick rakétával végzett kísérletei 500—600 millió font sterlingbe kerültek. Franciaország évente 10—20 bombát gyárt, fele annyit, mint Nagy-Britannia. Ezenkívül Franciaországnak atomtengeralattjárót is kell építenie. A hidrogénbombára már nem kell sokat áldoznia, mivel egy aránylag egyszerű gyár felépítésével biztosíthatja a hidrogénbombához szükséges nehézvizet. Franciaország évente körülbelül 250 millió font sterlinget költ atomfggyvergyártásra — a ballisztikus rakéták építésén kívül. Mindebből kitűnik, hogy az az ország, amely nem képes egymilliárd font sterlinget erre a célra fordítani, nem teremthet hatékony atomütőerőt. Hány ország engedheti meg magának azt a luxust, hogy ennyi pénzt költsön erre a célra? Európában az ismerteken kívül csak Svédország. Mennyi pénzt kell befektetni tíz év alatt, hogy egy olyan gyártelepet építsenek, amely évente tíz kisebb atombombát állíthat elő? Ezer torma uránoxid 6 millió font sterlingbe kerül. Szükség van még egy uránérc-feldolgozó gyárra, ez 10 millió font sterling, azután egy atomreaktorra, amely az uránt plutóniummá változtatja, ez 15 millió font sterling, egy gyárra, amely a plutóniumot finomítja, ez 7 millió font sterling, és egy gyárra, az urán 235 kiválasztására, ez pedig 100 millió font sterlingbe kerül. Végül, mint említettük, ballisztikus rakétákat is kell gyártani. Néhány ilyen rakéta 150 millió font sterlingbe kerül, összesen tehát 288 millió font sterlinget kell befektetni tíz év alatt ahhoz, hogy az említett gyártelepet felépítsék. (Economist Weltwoche) =iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — 31 — — Dehogynem, ha meghívsz — nevetett ^ tele szájjal az orvos. — Előbb azonban megvárod, amíg elrakom a holmimat és felöltözöm. Így azért mégsem mehetek az utcára. Ülj le, gyújts rá, hogy ne unatkozzál! * A főhadnagy nem várt a liftre, hanem gyalog sietett fel a második emeletre. Amikor kinyitotta a szobája ajtaját, szentül meg volt győződve, hogy a Ficsurt, vagy valamelyiket a másik három közül ott találja. Hisz még tegnap este utasította embereit, hogy mára teremtsék elő a föld alól is Zsigát és Skureket. És nem csalódott. Ficsur, vagyis Ács Ferenc mérnök valóban az irodájában ült és Pandur társaságában őrá várt. — Főhadnagy elvtárs — jelentette a hadnagy, — Ács Ferenc gyanúsítottat előállítottam! ^ — És a többiek? — kérdezte Kóródi. — Zsiga a szomszéd szobában várakozik — felelte Pandur —, de Kovács hadnagy mégnem jelentkezett Skurekkel. Jutkának telefonáltam a tervezőintézetbe, egy óra múlva itt lesz. Ács Ferenc adta meg a nevét és a telefonszámát. — Köszönöm — ült le Kóródi az asztalához. Kinyitotta a fiókját, komótosan kirakta a dosz- sziékat természetesen legfelülre a Zárainé-ügyet. Aztán kényelmesen hátradőlt a karosszékében, rágyújtott, mint akinek nem sietős a dolga. Néhány percig némán szemlélte az előtte ülő fiatalembert. Ficsur szemrebbenés nélkül állta a tekintetét. — 32 — Kóródi nézte a melegen tűző barna szempárt és bárhogy is akart valami ■ alattomosságot felfedezni benne, nem sikerült, csak tiszta, bátor tekintettel találta magát szemben. „Nem téveszt meg a csibész ezzel a szűzmáriás tekintetével! — gondolta a főhadnagy.— Bunkó Vili is olyan bárgyún nézett az emberre, mint aki kettőig nem tud számolni, és megsajnáltam. Aztán később 'mégis bevallotta, hogy hat embert ütött le a bunkójával. Légy óvatos, Józsikám! Minden hájjal megkent gyilkossal állsz szemben!”. Pandur hadnagy eközben az írógéphez ült és várta, hogy megkezdődjék a kihallgatás. — Nos? — kérdezte végül Kóródi Ácstól — Maga járt tegnap este fél hat tájban Záraménál? — Hát..,, hogy is mondjam csak... — hebegett zavartan Ács —, hát igen, én, én, de... — Csak a kérdésre feleljen! Hogy is volt hát? Mesélje el szép sorjában. Miért ment fel Zárai- néhoz honnan vette a kulcsot mit csinált a lakásban fél hétig? — Nem szívesen beszélek... — szólalt meg Ács, még mindig kerülgetve az egyenes válaszadást — kettőnk intim kapcsolatáról... — Ivott egy kortyot az odakészített pohárból. — Tudja, • menyaszonyom van... — Ne kerteljen! Az mindenről tud! — szakította félbe Kóródi a Ficsurt. — Arra feleljen, hogy került fel Záraméhoz? — Egy héttel ezelőtt Zárainé felhívott és örömmel közölte, hogy férje ezen a héten külföldre utazik. Megígérte, hogy később közli a — 33 — pontos időpontot. Három napja ismét keresett, de nem voltam bent, a minisztériumban jártam. A portán hagyott egy levelet a címemre. Abban volt a kulcs. Pechemre nemsokára utána Jutka, a menyasszonyom járt a portán, megláthatta a nekem címzett levelet, felkapta és elrohant. Aznap összevesztünk. A veszekedés végén Jutka hozzámvágta a kulcsot és faképnél hagyott. Azóta is haragban vagyunk... Ács újból szünetet tartott. — Tovább, tovább! — nógatta Kóródi. — Tegnap délutánig vártam a hívásra. De mivel Márta, azaz Zárainé megfeledkezhetett ígéretéről, én hívtam fel. Akkor mondta boldogan, hogy férje három órakor utazik kocsiján Párizsba. Azt mondta, szaladjak fel hozzá félhatra, van finom tolcsvai édes furmintja, megisszuk kettesben. Nyugodtan mehetek, mert nem lesz otthon senki, a szobalányt is elküldi, és végre kettesben lehetünk, mint annak idején, amikor megismerkedtünk, és... — Hány órakor ment fel Zárainéhoz? — Hat óra körül. — Pontosabban! Félhat is hat körül van. — Pontosabban? — Ács erősen töprengeni látszott. — Hát, lehetett úgy hat óra tíz... — Hazudik! Maga már negyed hat és fél hat között nála volt! Látták magát! — Engem? — csodálkozott Ács. — Fél hatkor? Kicsoda? Tán csak nem az az öreg néni, aki mellett kétszer is elsurrantam?
