Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

iOóo. február iu. TOLNA MRflTFI NÉPÚJSÁG 5 MILLIOMOS MEGYE Közel félmilliárdos betétállomány —■ Tizennyolcmillió forint kamat — Hetvennyolcezer betétkönyv — Több mint ötmillió lottó- és totószelvény Beszélgetés az OTP Tolna megyei igazgatójával lel egymilliárd 714 millió fo­rint értékben, főleg nagyobb értékű fogyasztási cikket. A hi­telakciót az OTP bonyolította le. Tolna megyében milyen eredménnyel járt ez a hitel­akció? — 1965-ben 5741 hitellevelet adtunk ki és így 22 millió 316 ezer forinttal segítettük a lakos­ságot nagyobb értékű fogyasztási cikkek beszerzésében. — 1965-ben az egyéni hite­lek köre bővült a mezőgazda- sági termelési hitellel. Ezt a hitelt olyan tsz-tagok, egyéni­leg gazdálkodó parasztok, bér­ből és fizetésből élők és nyug­díjasok iiehetik igény be, akik­nek mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületük, telkük, kertjük, stb van és ezt növény­termesztéssel, vagy állattenyész­téssel kívánják hasznosítani. Az országos statisztika azt mu­tatja, hogy néhány hónap alatt, 1965 végéig 6100-an vették igénybe ezt a hitelt, országosan és 37 millió forint kölcsönt kap­tak. Tolna megyében mi a helyzet ezen a területen? — Hatvanegy mezőgazdasági termelési hitelt folyósítottunk és a kölcsön összege 461 ezer forint volt. — 1964-től az OTP foglalko­zik a lakosság utazási valuta­igényeinek kielégítésével is. Or­szágosan 1965-ben 131 ezer sze­mély számára szolgáltattak ki valutát. Tolna megyében há­nyán részesültek ebből? — Tolna megyében a takarék­pénztári valutaszolgáltatást 1965- ben 217 személy vette igénybe. — Az OTP foglalkozik a totó- lottó-játékkal is. 1965-ben a szel­vények darabszáma országosan meghaladta a 364 milliót. Ez be- tuható annak is, hogy ebben az évben fizették ki a 13+1 totójá­ték eddigi legnagyobb nyeremé­nyét, 1 millió 935 ezer forintot. A lottón pedig kilenc öttalálatos volt. Tolna megye a szerencsés megyék közé tartozik. — 1960-ban négymillió szel-- vényt adtak el a megyében. 1965- ben 5 millió 700 ezret. Ez az elő­ző évihez képest félmillió emel­kedést jelent. Szerencsésnek mondható Tolna megye. 33 négy- találatos volt az elmúlt évben, — fejezte be nyilatkozatát Czéh La­jos. állományban. Érdemes megemlí­teni. hogy 1960-ban az egész me­gye betétállománya 122 millió fo- rlnt volt. Ma, egyedül a szek­szárdi járás több mint 160 millió­val rendelkezik. Mintegy 40 ezei fiatal takarékoskodik Tolna me­gyében, gs a tanév első négy hó­napjában közel másfél milliói gyűjtöttek össze iskolai takarék­bélyegekben. — Az országban közel 2i ezer lakás építése fejeződött bt építési kölcsönnel. Tolna me­gyében hány ilyen lakást épí­tettek 1965-ben? — 1965-ben 809 lakás épült több mint 42 millió forint költ­séggel, Ezzel hét és félezerrí emelkedett a megyében a köl­csönnel felépült lakások száma Bővült a lakásszövetkezeti akció is, eddig 96 lakás épült. Az ár­víz okozta helyreállításra két és félmillió, pedagógus lakásépítés­re pedig 900 ezer forint kölcsön! adtunk. — Az OTP foglalkozik a tár- saslakás-épitkezések finanszíro­zásával. A statisztika azt mu­tatja, hogy országosan az el­múlt évben 2185 társaslakás épült az akció keretében. EbbőI vidékre 1030 lakás jutott. Tol­na megye hogyan vette ki ré­szét ebből az akcióból? — 1965-ben 42 társasház lakás fejeződött be, négy és félmillió kölcsönnel. Jelenleg folyamatbari van negyven lakás építése. Szek- szárdon, Bonyhádon, Dombóvá­ron és Simontornyán már épül­nek, míg Tolnán, Dunaföldváron és Tamásiban szervezés alatt van­nak. A többszintes akciót akadá­lyozta a telekkialakítás. A telek­kisajátítással járó pénzügyi ne­hézségek áthidalására már több éve — 1966-tól kamatmentesen — hitelt bocsát az OTP a tanácsok rendelkezésére. Szükséges, hogy a tanácsok az érvényben léve rendelkezések végrehajtásával a törvény által biztosított lehetősé­gek kiaknázásával kedvezményes hitel felhasználásával, az eddigi­nél intenzívebben foglalkozzanak telkek kialakításával. A több­szintes akciót akadályozza még az is, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kivitelező kapacitás. — 1965-ben tovább bővült az OTP-hitelakció. Országosan 360 ezren vásároltak hitellevél­Takarékos nép lettünk. Ezt mu­tatják az országos számok. Orszá­gosan a második ötéves terv idő­szakában a betétállomány nem kevesebbel, mint 20 milliárddal nőtt Hogy alakult a betétállo­mány Tolna megyében? — tet­tük fel a kérdést Czéh Lajosnak, az OTP Tolna megyei Fiókja igazgatójának. — 1960. decemberében 122 mil­lió volt a betétállomány. Ez 1965 végére közel félmilliárdra, pon­tosan 489 millió forintra nőtt az ismert kereskedelmi forgalom mellett. 1965-ben például 90 mil­lió forint az emelkedés. Mint ér­dekességet megemlítem, hogy me­gyénk lakossága a betétek után 1965-ben tizennyolc és félmillió forint kamatot kapott. — 1965-ben az országban két­millió-nyolcszázezer betétkönyv volt forgalomban. Mennyi eb­ből a Tolna megyei? — Megyénk mintegy 75 ezer családja 78 ezer különböző fajtá­jú betétkönyvben takarékoskodik. A betétfajták közül változatla­nul igen népszerű a gépkocsi- nyeremény-betétkönyv. Tolna me­gyében például a gépkocsinyere- mény-betétállomány egy év alatt 5 millió forinttal nőtt. Ez betud­ható annak is, hogy 43 autót nyer­tek a Tolna megyei betétesek. Tolna megyében 106 község van és ezek közül 39 már elérte a ta­karékos község címet. Ezekben a községekben a családoknak több mint kilencven százaléka be­tétkönyvben takarékoskodik.-r Az országban igen nép­szerűek a KST-k. Tudomásom szerint egymilliárd-kétszázhúsz- millió forint volt a KST-betét és 810 milliót vettek fel hitel­ként. Toltia megyében is ha­sonlóan népszerű a KST? Tolna megyében 119 KST mű­ködik. Ebben a formában tizen­ötezer dolgozó takarékoskodik. 1965-ben 24 millió forint volt a KST-betét és a betétesek tizen­kétmillió forint hitelt vettek fel. Ha már szót kaptam, megemlí­tem, hogy Tolna megyében 11 OTP-fiók, 32 takarékszövetkezeti egység és 109 postahivatal közel ezer dolgozója foglalkozik taka­rékbetét-gyűjtéssel. Az OTP-fió- kok kétszázmilliót, a takarék- szövetkezetek 81 milliót, a posta- hivatalok pedig 208 millió forint betétállományt kezelnek. Tolna megye első helyen áll az egy fa­„LOVAKRUL« Tolna megye lesz a magyar lótenyésztés egyik új központja Az asztalon fekvő könyv szürke fedőlapján a fenti régies formá­ban szerepel a lovak neve. A mű szerzője gróf Széchenyi István. — Széchenyi kezdte, — mond­ja dr. Öcsag Imre — és azóta könyvtárakra valót írtak a hazai lótenyésztésről, de mai napig is épp elég beszélnivaló van róla. Dr. Öcsag Imre az Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének docense, az Állat­tenyésztési Kutatóintézet Ló- tenyésztési Osztályának vezetője. — Ezenkívül pedig — teszi hoz­zá mosolyogva — feleségemmel együtt Nagyszokoly szülötte és ízig-vérig Tolna megyei. Külön öröm számomra, hogy tenyésztői munkánk egy része is Tolnában zajlik. Háromszázhuszonkétezer ló — A lovakról azért érdemes beszélni, —*• kezdi — mert, amint ez ma már nyílt titok; az áUo- mánycsökkentéssel vészesen előre­rohantunk. A gépesítésnek sejthe- tőleg még sok évvel későbbi foka sem fogja indokolni azt a lóirtást, amit végbevittünk. Valakik vala­mikor kitalálták az elvet, hogy a ló megeszi az abrakot a szarvas- marha elől, így tartása nem ren­tábilis. Az a kézenfekvő gondolat azonban úgy látszik senkinek nem jutott eszébe, hogy a lovat állan­dóan abrakolni csakugyan osto­baság, viszont tömegtakarmányok­kal etetve tartása igenis kifizető­dő. Magyarországom a múlt évben háromszázhuszonkétezer ló volt. — Egyelőre — közli nem min­den keserűség nélkül dr. Öcsag. — Ugyanis, bár az említett hibás tendenciát már felszámoltuk, á helyzet még egyáltalán nem ró­zsás. Természetes elhasználódás következtében ez a létszám évente mintegy húszezer darabbal csök­ken, az évi .Szükséges harminc százalékos szaporulat helyett azonban csak tizenegy százaléko­sat mutathatunk fel. Egyedül csak a minimális ló­sűrűségű állami gazdaságoknál van egyenesben az utánpótlás, a termelőszövetkezeteknél azonban távolról sincs. Mi a megoldás? Hiszen az nyilvánvaló, hogy meg­oldást a ló belföldi haszna és — Foglalkozása? — Gimnáziumi tanuló. — Milyen foglalkozást akart választani? — Rádió- és tv-szerelést... — Milyen volt a félém bizo­nyítványa? — Elhúztak matematikából. — És, ha nem sikerül erre a pályára menni? — Mással próbálkozom. — Mindenesetre arra is készül­jön fel, hogy amennyiben az érettségi után nem tanul tovább, vagy nem tud ipari szakmában elhelyezkedni, akkor bevonul- tatjuk. És ha bevonul, vállal­hatja a tartalékos tiszti iskola elvégzését. — Verdi József? — Igen. — Számolnia kell a bevonulás­sal. .. — A rádiós-tanfolyam után szeretném még addig elvégezni az alapfokú gépkocsivezetői tan- folyamot. .. — Varga Sándor, negyedikes gimnazista... Tovább akar ta­nulni? — Igen. A felsőfokú élelmiszer- ipari technikumban. — Ha felveszik, szolgálathalasz­tást kérhet, amint arról már tá­jékoztatást kaptak. — Verhás László... szabó­tanuló. Bátyja most katona. — Mikor kell bevonulnom? — Amikor végez. Addig elő­jegyezzük rádióstanfolyamra. — Zolotnoki Gyula, kesztyű- szabász. .. No, mennyi a teljesít­ménye? ■— Napi húsz párnál tartok. — Az esti gimnáziumban ta­nul. .. — Igen, most végzem a har­madik osztályt. — A gépiparit miért hagyta abba? — A magatartásommal voltak zűrök. Inkább eljöttem, mint hogy kizárjanak. Azóta sok min­denre rájöttem. Nem ott a ha­tár, ahol sokszor mi gondoljuk. — Most mi az elképzelése? — Hadmérnökire szeretnék menni, ha elvégzem a közép­iskolát. Ahány fiatal, annyi probléma. — Most, az összeírás során — mondja a százados —, számba kell vennünk, kit vonultathatunk be, vagy kinek lehet szolgálat- halasztást adni. Most írjuk össze a második tizennyolc éves kor­osztályt. Most, az összeírás utolsó napján úgy összegezhetjük a ta­pasztalatokat, hogy a mostaniak képzettségben felülmúlják a ta­valyiakat. Negyven százalékuk kö­zépiskolában tanul, 25—30 száza­lékuk pedig ipari tanuló, vagy szaktechnikumba jár. Ami a ka­tonai szolgálatnál figyelembe jön a most összeirottaknak mintegy 20 százaléka jár az MHS gépkocsi vezető-, illetve rádióstanfolyamá- ra. De most is végzünk kiváloga­tást ezekre a tanfolyamokra. A teremben folyik az orvosi vizsgálat is. Idézzük még az or­vos véleményét. — Az alkalmatlanok száma vi­szonylag kevés. Egyre egészsége­sebb, fizikailag, szellemileg fej­lettebb évfolyammal van dolgunk. Ebben az évfolyamban például egyáltalán nem volt olyan, aki­nél tüdős megbetegedést — íbc-f, vagy mellhártyagyulladást — találtunk volna. A Salk- és Sabin-oltások bevezetése óta csak elvétve találkozunk a gyermek­bénulás utóhatásával. Ami ki­fogás van, az a fogápolás el­hanyagolása. Elhanyagolják a fo­gak időbeni betömését, a kihú­zott fogak pótlását. Erősnek, egészségesnek érzik magukat, é* nem gondolnak arra, hogy az el­hanyagolt, rossz fog mennyi baj, betegség forrása lehet. Annyi biztosan megállapítható; fizi­kumban elérik a régebbi hiisz- éveseket. BT szinte korlátlan exportlehetősé­gei miatt egyaránt kell találni. — Legelsősorban is tudni kell, hogy a magyar lótenyésztés irá­nya teljesen megváltozott. Az első világháború előtt Magyarország látta el hátaslovakkal az egész Monarchiát. Ez a remondatenyész- tés például Tamásiban, Regöly- ben, Szakályban és szülőfalumban is a gazdák részére nagyon jól jövedelmező üzemág volt. Tolna megye jövője — Itt kell megemlíteni, — ma­gyarázza a tudós szakember, — hogy megyénk jövője a lótenyész­tés szempontjából rendkívül bíz­tató. A fogatos-nyerges ellenőrző követelményeknek ugyanis töké­letesen megfelel az itt már 1914. óta hagyományokkal rendelkező tolnatamási tájfajta. Ide helyez­zük azonban az új tenyésztési irány központját is. Baranya megyében kis- és nagy­tenyésztőiknek régebben egyfor­mán jövedelmező üzJetet jelen­tett a nagytestű, hidegvérű ló. Fuvaros igáha és vágóba egyfor­mán el lehetett adni, jutott is belőle tőlünk majd egész Európá­ba. — Hasznos életkora azonban mindössze tizenkét év volt. ösz- szehasonlíthatatlanul jobb ennél az igénytelen, kemény, szívós muraközi. Négyéves koráig hajtó­kocsiba. futólóként is alkalmaz­ható, azután pedig egész huszon­két éves koráig kitűnően haszno­sítható igás. Idáig csak Magyar­óváron fedeztettünk muraközi ménekkel, most azonban a te­nyésztési központ Hőgyész és Iregszemcse lesz. Szüllő Béla és Papp Ambrus, állami gazdasági igazgató elvtársak bőséges helyet biztosítottak, Hőgyészen mén- csikónevelő telep is létesül, ilyen­formán ez a két gazdaság, Ma­gyaróvár támogatásával, majdnem az egész ország hidegvérű ló- állományának utánpótlását el­látja majd. Csikók fészerben — Tolna megyében egyébként is külön érdemes beszélni a ló- tenyésztésről, mert itt a föld­rajzi adottságok miatt a lónak még nagyon sokáig jövője van. E pillanatban azonban sajnos az a helyzet, hogy nagyon sokfelé idegenkednek a lótenyésztéstől. A helyes szemlélet az, hogy egy fajtát kell tenyészteni, de több­félét tartani. A regölyi tsz pél­dául jól tenné, ha összeszedné a környéken, becslésem szerint még szép számmal lévő tamási tájfajtájú kancákat. A majsai rét egyenesen kínálkozik tenyész­tésre. Ezt a tenyésztés szót azon­ban hangsúlyozni kell, ugyanis ami most termelőszövetkezeteink többségénél zajlik, az a nagy­üzemi lótenyésztéstől távol van, de még csak nem is kisüzemi. Az istállóban, lekötötten tartott csi­kóknak épp az a szerve nem fej­lődik, amelyik a legfontosabb, vagyis a láb, a szív, a tüdő. Eb­ből következik, hogy a választott éves csikók szinte kivétel nélkül csököttek, rosszak, a kétévesek viszont hordókövérek, mert eze­ket már könnyű felpuffasztani. Az Állattenyésztési Kutatóinté­zet Lótenyésztési Osztálya, első­sorban a termelőszövetkezetek ré­szére, kidolgozta a csikók fésze- res tartásának módját. Egy-egy csikó ilyen tartása nem kerül többe havonta 300—350 forintnál, ami nyilvánvalóan jövedelmező, hiszen egy használatba vehető te- nyészló vételára tizenötezer fo­rint körül van. Ez a tartási mód­szer nem titok, bármelyik hoz­zánk forduló termelőszövetkezet­nek rendelkezésére áll. Hiszem és vallom ugyanis, hogy a magyar lótenyésztés problémáit jelenleg csak a felneveléssel lehet meg­oldani — fejezte be lapunk ré­szére adott nyilatkozatát dr. öcsag Imre docens. ORDAS IVÁN QIzwimj&Lo, érusek Az asztal mögött ülő szúza- C /f dós már napok óta végzi ugyanazt a sablonosnak látszó munkát. Talán egy kicsit már bele is fáradt... — Legyen szives, küldje be a következőt.,. A következő pedig helyet foglal a századossal szemben. Helyet foglal a tizedik, a huszadik, a századik. — Neve? — Apja neve? — Anyja neve? — Apja foglalkozása? — Anyja foglalkozása? — Foglalkozása? Adatok, számok tömege. S az adatok mögött mindmegannyi leendő katona. S a századszo', kétszázadszor, ezredszer elhangzó kérdések, válaszok mögött egy- egy fiatalember. És mindegyik külön egyéniség, a maga tizen­nyolc évével. Az asztal mögött ülő százados­nak küiön-külön mindegyiket mérlegre kell tenni, hiszen mind­egyik tizennyolc éves a maga kü­lön életcéljával, gondjaival ül ide, az asztal elé. Mint leendő katona, és mint a társadalom egy-egy tagja, akiből majd orvos lesz, vagy mezőgazdász, szabó, vagy katonatiszt __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom