Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

IMS. január 2i, 4 TEJ ÉS A TÉL Reggelenként a tej boltok, a tejet árusító üzletek eladói ugyanolyan barátságosan, vagy mogorván végzik megszokott munkájukat, mint máskor. Kimérik a litereket, a másfél li­tereket és bár a rádió hírei arról tudósítanak, hogy az utak helyenként járhatatlanok, kemény a hideg, itt-ott hóviha­rok vannak, mégsem jut eszébe senkinek sem meglepődni, hogy tej ennek ellenére van. Nyilván természetes is, hogy van. Miért? Azért, mert a mezőgazdasági üzemekben a jó­szággondozók ugyanúgy elvégzik fáradságos munkájukat decemberben, januárban, mint ahogyan megcsinálják a nyári hónapokban. A gondjaikra bízott jószágállományt ugyanis télen- nyáron takarmányozni, etetni, itatni kell, nincs megállás. Az időjárás legfeljebb nehezíti, de nem akadályozza az állattenyésztés dolgozóinak a munkáját Helytállás, sokszor kimondottan hősiesség, amit a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban a tehenészek, a sertéstenyésztők, s a juhászok mindennap, ebben a kemény télben is, pontosan elvégeznek, megcsinálnak. A farmokra, a telepekre vezető utak legtöbbször járhatatlanok és kora hajnalban a jószág­gondozók az elsők, akik utat taposnak, csapást csinálnak a hóban. Bármennyire dühöng a hóvihar, bármit is mutal mínusz fokban a hőmérő, reggel három és négy óra között felkelni és indulni kell. A faddi Lenin Tsz-ben ugyanúgy rend ez, mint az apar- hanti Búzavirág Tsz-ben, vagy a Dalmandi Állami Gazda­ságban, egyszóval egyforma rend ez a megye valamennyi mezőgazdasági üzemében. Nincs megállás és nincs pihenés. A közös gazdaságok mindegyike a zárszámadó közgyűlés megtartására készül. Az állattenyésztésben dolgozó emberek pedig már konkrétan az idei tervek megvalósításán fára­doznak, ahhoz, hogy áprilisban, májusban útnak indíthas­sák, eladhassák az első hízószállítmányokat, ahhoz már most hizlalni kell a sertéseket. S a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben ugyanúgy végzik ezt a fontos munkát, mint a me­gye többi mezőgazdasági üzemeiben. Helytállásuk szót és figyelmet érdemel. Gyakran irigy­kednek rájuk, hogy jobban és többet keresnek. Ez tény. Az is igaz azonban, hogy a pihenést jóformán alig ismerik, te­hát többet is dolgoznak, dacolniuk kell az időjárás nehézsé­geivel, s ebben a télben elsősorban ismét rajtuk múlik, hogy a termelésben ne legyen visszaesés, ne következzék be kon­dícióromlás, folyamatos és ütemes legyen egész évben a hízósertés-eladás, megfelelő rendben történjék a tejtermelés, hogy senkinek se jusson eszébe meglepődni, hogy az utak helyenként járhatatlanok, itt-ott hóviharok vannak, tej azonban ennek ellenére van. A címfestő Kétkilós olajfestékes doboz. A festőállványon nem vászon feszül keretben, hanem öt milliméter vastagságú acéllemez. Közúti irányjelző tábla. Itt Tamásiban, a közúti igazga­tóság kis műhelyében, festékesdo- bozok társaságában, kész és fél­kész jelzőtáblák szomszédságában nyolc éve dolgozik Obernyik La­jos. — Több mint hétszáz útjelző- és KRESZ-tábla átfestése tartozik évi rendes munkámba. Ugyanis az időjárás elég hamar tönkreteszi a táblákat. Meg az emberek is. Le­verik a szépen festett, új táblát,- besározzák, kátrányt, meg ki tudja még mit nem mázolnak ná. És az igyekezet hiábavaló, ha egyre töb­ben rongálják a táblát. Én csak egyedül vagyok. A festőállványon éppen egy Vas­útállomás feliratú tábla áll. Évek­kel ezelőtt még ilyen írásokat lát­tunk a vasútállomásra mutató táblán: v. á. v., sőt v. h. j. Miért hagyták el e rejtvényes táblaszö­veget? — Az idő túlhaladta ezeket a táblákat. A régi, keveset használt és ritkán cserélt vasúti jelzőket ma már bevontuk és az érthető szöveggel látjuk el. — És amikor a címfestő pihen, mivel foglalkozik? — Műkedvelő alapion festegetek, főleg tájképeket. Szeretem az élénk, vidám színeket, a virágzó tájat, a barátságos, kellemes kör­nyezetet. Munka után az állvány­ra vászon kerül, és igazi paletta. Búcsúzunk is Obernyik Lajostól, mert sürgeti munkája, az idén még nyolcszáz útjelző táblát kell átfestenie,- Pj ­Összedőlt az alsonánai Béke Tsz negyvenméteres istállója Csütörtök hajnalban riadóztat­ták a szekszárdi állami tűzoltósá­got. összedőlt az alsonánai Béke Tsz negyven méter hosszú istálló­ja. A tűzoltóság a műszaki men­tésre nagy apparátussal kivonult. A termelőszövetkezet tagjai és a honvédségi alakulat katonái segí­tettek a tűzoltóknak a mentési munkában. Az istállóban 38 tehén és tizennyolc borjú volt. A mentési munkálatok eredmé­nyesek voltak, az állatok nagy ré­szét sikerült megmenteni. Mind­össze egy tehén pusztult el, és hármat kényszervágásra vittek Háromnegyed háromtól reggel nyolc óráig tartott a mentés. Az előzetes megállapítások sze­rint az istálló tetőzete a hó nyo­másától szakadt be. Mintegy ötven centiméter vastagságú hóréteg bo­rította az istállót, A szerencsét­lenség ügyében a vizsgálatot meg­kezdték« TOLNÁ MEGYEI NÉPtJSÁG 5 A távbeszé üzemben Zsinórok kusza halmaza, bonyo­lult berendezések, villanásként mozgó kezek. Zsongás, halk züm­mögés. A szavak az egyetemes zsivajból csak erős figyelemmel válnak hallható mondatokká: — Itt Saekszárd, 20—30 jelent­kezik! — Megérkezett Budapest, tes­sék beszélni! — Kötesd, kapcsoltam! Nincs megállás, kenyérharapás- nyi szünet. Minden nő fülén hall­gató, amely csak az egyik fület takarja, sízájuk előtt mikrofon, hogy a kezük szabadon lendülhes­sen. Mindenki összetartozik, és vások időpontja szerint világíta­nak a lámpák, hogyan állapítsuk meg? Amikor már bejelentkezik a hívó fél, akkor már lehet sor­rendet tartani, milyen beszélge test kíván: Sürgőst, igen sürgőst, vagy azonnalit-e? — Pótdíja ezeknek a beszélge­téseknek? — Azonnali hívásnál példáid tízszeres. De akkor hat percen belül kötelesek vagyunk kapcsol­ni. Megkezdődik a beszélgetés. Elő­fordul, hogy amikor befejezik; megjegyzik: Kevesebb ideig tar­tott, én is néztem ám a karórám? Posta Ferenc, a. telefonközpont vezetője beindítja az újonnan fel­szerelt jegytovábbító kocsit. mégis külön egység mindegyik munkahely, önállóan kapcsolnak, bontanak, továbbítanak beszél­getéseket. Távolsági beszélgetések zajla­nak a nap minden órájában, per­cében. Itt háromféleképp külön­böztetik meg őket: — Vannak kiindulók, érkezők és átmenők. Legtöbb a beérkező, havi húsz-huszonegyezer. — Munkahelyenként hány hívás jut egy emberre? — faggatom to­vább Posta Ferencet, a központ vezetőjét. — Napi kétszáz, átlagban. Két­száz kapcsolás, ezernél is több mozdulat, megfeszített figyelem mellett. A hívást lámpák jelzik, a kezelő az egyik zsinórral „be­lép” a hívó áramkörébe, beszél, egy másik zsinórral kapcsolja a kért számot. Ha megkezdődött a kívánt beszélgetés, bezárja a fi­gyelőkulcsot. — Figyelőkulcs. Ez azt jelen­ti, ha akarná, hallgathatná, mit beszélnek? — Tíz perc elmúltával köteles­sége is ellenőrizni, folyamatos-e a beszélgetés, mert hivatalosan ennyi idő, a maximum a távol­sági beszélgetéseknél. Tiltja a szabályzat a beszélgetések lehall­gatását, de erre még akkor sem maradna idő, ha valaki különös­képpen szeretné megtenni. Amint kapcsolt, már nyúlni is kell a kö­vetkező zsinórért, mert másik há­rom helyen már türelmetlenül várják, hogy beszélhessenek, ezt égő lámpák jelzik. — Milyen színű a hívólámpa? — Világos zöld. Tehát lámpák gyűlnek ki, és nem a telefon csenget itt, mint sokan hiszik; akik türelmetlenül azzal kezdik a beszélgetést: „Nem hallják, mióta csengetek?” — Megállapítható a hívások sor­rendje? — Sajnos, nem. Gyorsan kap­csolni kell az egyiket. Melyik je­lez régebben? Mivel nem a bfc Kalkulográf — karóra helyett. A tárcsával pedig közvetlen kap* cselhatják Budapestet, \ legrégibb dolgozók egyike: De. Galambos Imréné, aki 14 éve van a telefonközpontban. ■ ..... N em csengetés, parányi világitó lámpák jelzik a hívást... tiusjfan ejiHiiurax a oeszeigexeseK idejét? — Kalkulográffal. Ezzel a kez­dés időpontját, és a befejezést azonnal lebélyegezzük, a távolsági beszélgetésnél felvett jegyre, ame­lyen minden adat szerepel. Nem lehetünk senkivel részrehajlók, az óra másodperc pontossággal mu­tatja: Ennyi idő telt el. — Téves kapcsolás? — Azért előfordul, de ritkán. — Kit keresnek legtöbbet mos­tanában? — A hóembert. így becézik tré­fásan az útőröket, akik továbbít­ják az útfenntartó-szolgálat jel­zéseit. Miattuk már hajnali ötkor is telefonálnak. A hófúvástól mi is félünk, nemcsak a gépkocsi- vezetők, sok gondot okoz majd a szerelőinknek, előfizetőink türel­mét előre is kérjük, mert ilyen időben nehéz megjavítani a vihar i rongálta kábeleket. ( Túri — Moldován

Next

/
Oldalképek
Tartalom