Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

4 TOLVA MEGYÉI NfPtfJSÄG 1066. január 21. Élők a hazugság birodalmában Egy újságot olvasok. Amerikában nyomták és a magya­roknak szól. Az ottani magyaroknak. De nekünk is üzen. Üzennek az élők a hazugság birodalmából. Mert nemcsak a viszonylagos jólét, a hazugság országa is Amerika. Hazugságok szorításában élnek itt az emberek. Óriási propagandagépezet gyúrja szisztematikusan olyanná az embereket., amilyenné a tőkések kívánják. Itt a propa­gandában a Goebbels hirdette elmélet az úr, persze kimon­datlanul. Az tudniillik, hogy minél abszurdabb egy hazug­ság, annál inkább elhiszik, ha folyton ismétlik. Ennek a pro­pagandának a szorításában éltünk mi is a második világ­háború idején, amikor karmos ördögbőrbe öltöztetve vicso­rított ránk a plakát várótermekben és mindenütt, hirdetve: ez a kommunizmus. Ezt kapjátok. És melléje nyugtatónak adták a csodafegyvereket, amelyben sokan még akkor is hittek — pontosan a propaganda hatására —. amikor a szomszéd utcában már szovjet géppisztolyok ropogtak. Amerikában is kondicionálják az agyakat. Versenyez­nek, hogy ki tudja jobban gyalázni azt, akit gyalázni kell! És a gyalázkodás ellen szólni nagyon nehéz. Húszezer pél­dányban hirdetni az igazságot, és sokmillióban a hazugsá­got — nem egy. Amerikában is foglalkoznak azzal, amivel mi is szembe- szállunk. Mi azt mondjuk: az ember helyes a testével sza­badon rendelkezik, ha akar szül, ha akar nem, de fellép a társadalom azok ellen, akik csupán kényelemszeretetből nem akarnak szülni. És mit írnak, mit mondanak a mi abortusbizottságainkról, egyáltalán az abortusról Ameri­kában? „A szovjet az abortussal akarja kihalatni a ma­gyarokat”. Megdöbbentő, felháborító következtetés. És a legbor­zasztóbb. hogy az amerikaiak nagy része ezt el is hiszi. Elhitt és elhisz ennél különbeket is. 1961-ben propagan­dával puhították a Kuba-ellenes invázió talaját. Megdolgoz­ták a közvéleményt. Újságokban, a rádióállomások százai­ban, politikai gyűléseken és másutt, csak a lényeget em­lítve mást sem hallottak, olvastak az amerikai emberek: mint: Kuba egész népe felkelt Castro ellen. Kínaiak száll­ták meg a szigetet, el akarták rabolni Gazolinét. Tönkre­mentek a cukornádültetvények. Castro a kommunisták rabja. Raul Castro meghalt. Guevara öngyilkos lett, Castro eltűnt, és így tovább, és így tovább. Ezek után mi mást kellett tenni, mint a szabadságszéretö amerikai népre apellálni és megkezdeni az inváziót, amely nem Kuba leigázása lett volna, de felszabadítása. Olyan fel­szabadítása, amilyen felszabadításról álmodoznak a mi ese­tünkben is. Ezt hallja, ezt olvassa az amerikai nép minden nap, minden órában, minden percben. Negyvennyolc éve egyfoly­tában jósolgatják a Szovjetunió összeomlását és ezt minden módon „bizonyítják”. Kiadtak annak idején egy hamis Zi- novjev-levelet, ál Litvinov-önéletrajzot, Sztálin „fiának” memoárjait. És ezt teszik ma is. Ma is tele vannak az új­ságok a Szovjetunióban dühöngő éhínségről, a Szovjetunió­nak olyan „tervével”, mely szerint eíőször Nyugat-Európai akarja lerohanni, majd elpusztítani az VSA-t hidrogén- bombával. .. Hazugságok áradatát zúdítják ránk. Piszkolnak, mocs­kolnak bennünket. A hazugsággépezet még működik. De egyszer ez is felmondja a szolgálatot. Az igazság malmai lassan, de biztosan őrölnek. Az igazságot nem lehet sokáig eltakarni. A Vietnamról szólót sem, a Magyarországról szó­lót sem, az NDK-ról szólót sem, a Szovjetunióról szólót sem. Az igazság egyszer győzni fog a hazugság birodalmában is. És akkor jaj lesz a hazudozóknak. Saját népük állítja őket az itélőszék elé. SZALAI JÁNOS Rab Ferenc: Júdáép en<z Merre tart a radiológia ? Beszélgetés dr. Rodé Iván professzorral. az Országos Onkológiai Intézet vezető radiológusával Rómában a XI. Nemzetközi Ra­diológus Kongresszuson, 71 ország 56(M) résztvevőjével, a magyar tu­dósok is szép sikereket értek el. Különösen figyelemre méltó volt dr. Rodé Iván professzornak, az orvostudományok doktorának, az Országos Onkológiai Intézet veze­tő radiológusának nagy sikerű elő­adása. melyre a külföldi szakkö­rök is felfigyeltek. Felkértük dr. Rodé professzort, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Miként látja a radiológiá­nak, mint tudománynak a hely­zetét? — A kongresszus működése alapján megállapítható, hogy a ra­diológia tevékenységi köre az alap­vető kutatásoktól a mindennapos gyakorlati alkalmazásokig terjed, és ezzel segítségünkre van az élet- jelenségek és a betegségtünetek megismerésében —, mondotta dr. Rodé Iván professzor. — A radio­lógia jelenleg rendkívül szerte­ágazó tudomány, melynek egyes ágazatai: a sugárzások fizikája és biológiája, a röntgendiagnosztika és röntgenterápia, az adagolással foglalkozó dozimetria, a sugárvé­delem, és talán legkorszerűbb ága, mely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot: a radioaktív izo­tópok orvosi alkalmazása, az úgy­nevezett nukleáris orvostudo­mány. — Nagyon érdekelné olvasó­inkat a nukleáris orvostudomány jelentősége és teljesítménye. — A nukleáris orvostudomány lényege, hogy radioaktív izotópo­kat viszünk az emberi szervezetbe azzal a céllal, hogy tanulmányoz­zuk az egyes szervek normális fel­építését és működését, vagy a szervek kóros elváltozásait. A ra­dioaktív izotópok bevitele szájon keresztül, vagy pedig injekció for­májában történhetik. A vizsgálan­dó szervben felhalmozódott radio­aktív izotóp sugárzása megfelelő műszerek segítségével kimutatha­tó és valósággal kirajzolható a szervnek a képe. Az így nyert ké­pet szcintigrammnak nevezzük azon az alapon, hogy a kép egyes pontjai a radioaktív izotóp által kibocsátott sugárzó részecskék elektronikusan átalakított felvilla­násaiból tevődik össze. Ez a kép tényleges kép, melyet papírlapo­kon ábrázolunk. Az egyszerű két­dimenziós szcintigrammok mellett újabban több dimenziósakat is készítünk, melyek felvilágosítást adnak az izotópok térbeli meg­oszlásáról. Többlépcsős optikai és elektronikus rendszerekkel kom­binált televíziós monitoron „dina­mikusan” tanulmányozhatók az izotópokkal jelzett szervek. „Szi­multán funkcionális diagnosztika” is végezhető olyan módon, hogy nemcsak egy, hanem két, vagy több izotóp egyidejű beadása után többféle működési rendszert rög­zíthetünk: így például a radioak­tív vas és króm beadása után 16 féle, a vérkeringésre jellemző ér­téket. — Mit tart az izotópos diag­nosztika területén a legjelentő­sebb lépésnek? — Talán az úgynevezett egész­testszámláló berendezéssel végzett méréseket, melyek a radioaktív izotópok gammasugárzásának ki­mutatásán alapulnak és általáno­san elterjedt elnevezéssel gamma- spektrometriának nevezünk. En­nek a módszernek előnye az, hogy egészen csekély mennyiségű radio­aktív izotóp kimutatására képes (0,1—0,2 mikrocurie rádium) és a kimutatás nem csupán mennyiségi, hanem minőségi is. Sokcsatornás analizátorok segítségével ugyanis meghatározható a kérdéses radio­aktív izotópnak a mibenléte is. A csekély mennyiségű izotóp sem­miféle károsodást nem okoz a szervezetben, viszont lehetővé te­szi, hogy radioaktív kalcium be­vitele után a csontrendszert, vagy radioaktív jód bevitele után a pajzsmirigyet tanulmányozzuk. Al­kalmas a módszer arra is, hogy radioaktív izotóppal jelzett gyógy­szerek anyagcseréjét kövessük a szervezetben. Baleseti körülmé­nyek között az is előfordulhat, hogy radiológusoknak a szerveze­tébe radioaktív izotópok kerülnek, illetőleg felmerül annak a gyanú­ja, hogy sugárzó anyagokkal való szennyeződés történt. Ilyen esetek­ben is ki tudjuk mutatni a sugárzó anyagok jelenlétét, vagy ki tudjuk zárni az esetleges szennyeződést. Mindent egybevetve tehát a mód­szer igen változatos élettani és kórélettani, diagnosztikai és gyógy­szertani, illetőleg törvényszéki or­vostani információkat szolgáltat­hat. — Megtudhatnánk valamit a radioaktív izotópok korszerű te­rápiás alkalmazásáról is? — Változatlanul a tudományos érdeklődés előterében állnak a nagymennyiségű izotóppal műkö­dő sugárágyúk, melyek közül a legismertebb a nagyközönség előtt a kobaltágyú. Az Országos Onko­lógiai Intézet radiológiai osztályán a közelmúltban állítottuk üzembe a második kobaltágyúnkat, mely mozgó besugárzások végzésére szolgál. Lassan bevonul a klinikai alkalmazásba a céziumágyú is, melytől azt reméljük, hogy átveszi az eddig általánosan használt röntgenterápiás készülékek szere» pét, azok hátrányai nélkül. Szinte forradalmi jellegű módszertani kísérletnek tartjuk az úgynevezett utántöltéses módszer bevezetését a méhrákok és általában a szerve, zet üregeiben keletkezett dagana­tok kezelésében. A módszert nem­csak a méhnák, hanem az orr- és garatüregi, valamint a nyelőcső- rák kezelésében is bevezették. Halácsi Dezső Az Onkológiai Intézet radiológiai osztályán üzemel a „Rota- cert”-telekobalt készülék, a Medicor Röntgenművek gyárt­mánya. Segítségével sok ezren nyerik vissza egészségüket. Képünkön a kobaltágyú beállítása a gyógykezelés előtt (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele.) FfmmTTfiymTfrrfTTTTTTTTTTTTTTTTnmmill — 145 — A portás hosszasan keresett valakit telefonon, míg végül is közölték velük, hogy hol várják őket. Szegedi tárgyalt valakivel, majd beültek a gyár mozitermébe és végignéztek egy riport­filmet. Azaz, hogy csak addig pergették a fil­met, míg Szegedi hirtelen közbe nem szólt — Itt jó lesz! Szegedi azután felsietett a gépházba, azzal a fehérköpenyes műszakival, aki kísérte őket. A leállított filmszalagon a főhadnagy meg­mutatta a kockát, amelyre neki szüksége lenne. — Ezt kérem. — A műszaki megvakarta a fejét. — Sürgős...? — Hát bizony... nagyon sürgős lenne — fe­lelte a főhadnagy, — Ugyanis eléggé bonyolult képet csinálni ebből, de azért... Rendben van. Mire kell? — Délután kettőre ideküldöm érte a kocsit... — Azaz másfél óra múlva — nézett az órájára a műszaki. Visszafelé menet beültek egy fodrászüzletbe. Neményi az újságokat böngészte, Szegedit pe­dig pamacsolta a borbély. — Mit tippel holnapra? — érdeklődött közvet­len hangon a derék „figaró”. — Magyarország—Ausztria? — Igen... Szegedi kipiszkálta szájából a habot. Eszébe jutott, hogy a héten nem vette meg a szokásos totószelvényét. Ma még van idő rá, este nyolcig bedobhatja a Nemzetinél. — Egyest... — felelte — 146 — — Én is azt tippeltem. Tudja, ez a Bozsik, ez mostanában jó formában van, és. .. a múltkor is, kérem tisztelettel.. . Szegedi mindig megadással tűrte a borbélyok csevegését, de most idegesítette. Nem akart ki­esni abból a „szerepből” amelyet a körülmények megszabtak részére és éppen ezért nem volt kedve gondjaitól, problémáitól merőben elvont dolgokkal foglalkozni. Lassan megy az idő, még egy óra hátra van — ha egyáltalán a filmesek betartják szavukat és pontosak lesznek. — Az áll alatt kiborotváljam a kedves vendé­get? Kérem tisztelettel? — Lehet... Szóval ez az egyetlen egy kép sok mindent el- iönthet. Ha szerencséje van persze. A szerencse nagy közkedveltségnek örvend az ember előtt, csak az a baj, hogy kiszámíthatatlan. Szeszélyes. — Alkoholt, krémet, pudert, kölnit parancsol? — Alko. .. semmit, semmit. Fizetett, aztán elindultak. Egyenesen Judit lakására. A ház előtt meg­hagyta a gépkocsivezetőnek, hogy fél óra múlva indulhat a filmgyár elé, ott várjon, s egy borí­tékot kap, azt hozza ide a lakásra. Neményivel belépett a kapun. — Kereste-e valaki a mémöknőt, amíg el­voltam? — kérdezte a házmesternét Szegedi. — Nem... Senki. Legalábbis nem láttam, hogy valaki felment volna hozzá. Szegedi vállatvont. Tulajdonképpen csak az isme­retlen udvarló jutott eszébe. Miért nem keresi? Vagy talán nem tud Judit haláláról? Hihetetlen. , — 147 — Szegedi kíváncsian bontotta fel a borítékot. Az ablakhoz vitte a levelezőlap nagyságú ké­pet, s gondosan szemügyre vette. Csodálkozva húzta fel a szemöldökét: — Mindenre számítottam, csak erre nem... — mormogta, s a képet odadobta Neményi elé. Neményi is megnézte, de csak megvonta a vállát: — Strandolok... Sorban állnak a Palatínus pénztára előtt — magyarázta Szegedi s elővette töltőtollát, két alakot bekeretezett: — Ez a nő Sólymossy Judit, mellette a férfi pedig az ud­varlója, egyben gyilkosa. .. Sós, a technikus. Legalábbis ezen a néven fut... — Biztos vagy benne? — Biztos! — felelte kurtán. Szegedit mindenesetre nagyon meglepte ez a váratlan fordulat. Hát ezzel az emberrel tölti el a szabad délutánjait az étteremben, immár né­hány hónap óta. Elcsevegtek apróbb hétköznapi dolgokról, Sós lassan^ törzsvendége lett az étteremnek, úgy, mint ő. És Szegedi most már emlékezett a fur­csa alakú üvegbuborékra is, amelyet a levált sarkú címke alatt ő pillantott meg tegnap dél­után, amikor Sós elbúcsúzott tőle. Előtte vagy egy héttel Sóssal a szokásos időben találkozott, — de talán két hete is van már —, és azt a barna játékmedvét akkor a technikus az asztal Garkára tette. Ha jól emlékszik, valami rugó­szakadás volt és Soós éppen aznap javíttatta meg. Tehát a medve, Judité volt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom