Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

1965. december 3. 5 TOTNA MEGYEI VfiPÜJSÄG Mit mond a zárszámadási előkésziiieiekril dr. Braun Mihály a megyei tanács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportvezetője ? Munkatársunk felkereste dr. Braun Mihályt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportvezetőjét, és nyilatkozatot kért tőle a zár- számadási előkészületekről. Braun elvtárs egyebek közt a követke­zőket mondotta: — A szervezeti előkészületek voltaképpen már egy hónappal ezelőtt megkezdődtek azzal, hogy felhívtuk a tsz-vezetők, könyve­lők figyelmét a nyilvántartások rendezésére, a könyvelés napra­kész állapotba hozására. Ez ugyanis minden zárszámadási te­vékenységnek előfeltétele. A kö­vetkező, ezzel kapcsolatos lépé­sünk a könyvelők megfelelő felkészítése volt: részükre két csoportban egy-egy hetes tan­folyamot rendeztünk Dunaújvá­rosban, s ennek keretében ismer­tettük, megbeszéltük a teendő­ket. Most már folyamatosan vé­gezzük az egyéb zárszámadási teendőket. Várjuk a Földműve­lésügyi Minisztérium megfelelő utasítását, ami több, eddig eset­leg még vitatott témára is pontot tesz. Most szervezik megyeszer- te a leltározó bizottságokat. Ezek a munkájukat részben területi részben pedig ágazati elv szerint végzik. Magát a leltározást már meg­kezdtük és az a tervünk, hogy december 25-e, 28-a között be is fejezzük, hogy utána már csak az egyezte­téssel legyen gond. Különösen a gyengébb szövetkezetekben szük­séges a leltározást minél gyor­sabban befejezni, mert ezekben előreláthatóan úgyis egy csomó probléma merül fel, aminek tisz­tázása időt vesz igénybe, tehát ha már most, a kezdet kezdetén nem sietnénk, könnyen elhúzód­hat hosszabb ideig a zárszámadás lebonyolítása. Ahhoz, hogy ezek­ben a tsz-ekben is rendben le­bonyolódjék a munka, az szük­séges, hogy január 13—20 között felülvizsgálatra kész zárszám­adásoknak kell lenni. — Tolna megyében 132 mező- gazdasági termelőszövetkezet, bá­rom szövetkezeti társulás és két halászati termelőszövetkezet ké­szít zárszámadást az idei év be­fejeztével. Az az érték, amit zárszámadási előkészületként számba kell venni, meghaladja a kétmilliárd forintot. Ez jóval több a tavalyinál, mert tavaly ez az összeg nem érte el a kétmilliárdot. — Azt természetesen még nem tudni, hogy mennyi lesz a gyen­ge és mennyi az erős tsz-gazda- ság az idei év eredményeként. A Kilátások szerint a megyei átlag- eredmények kedvezően alakulnak, s azok a közös gazdaságok, ame­lyek tavaly és az előző években is a jók közé tartoztak, a jelek szerint tovább erősödtek ez év­ben. Viszont elég nagy a diffe­renciáltság és lesznek gyenge szövetkezetek is. — A mostani zárszámadásnál egy sor új dolgot vezetünk be. A mostani előkészületnél vezetjük be az állóeszközök újraértékelé­sét, ami eddig nem volt. Az álló­eszközöket, mint újakat vettük figyelembe a zárszámadásoknál. Ezentúl minden 5000 forintnál nagyobb értékű állóeszköz éven­ként újraértékelésre kerül. Beve­zetjük az amortizációs alap kép­zését és az előző évi tapasztala­tok alapján módosítások lesznek a gyenge tsz-ek kijelölésénél is. — Az előző években elég gya­kori volt, hogy a zárszámadás idején a tsz-vezetők állandóan úton voltak, állandóan kilincsel­tek valamiféle reklamációval, ké­relemmel a járásnál, megyénél, minisztériumban, s minden le­hető helyen. Ezt az idén meg sze­retnénk szüntetni, egyrészt azzal, hogy több hatáskör kerül a me­gyéhez, illetve á járáshoz, s ez­által, ami elintézhető, gyorsabban elintéződik, másrészt pedig na­gyon határozottan visszautasítunk minden jogta­lan kérést, fondorkodási kísér­letet. A korábbi években sok sérelmet okozott, hogy az egyes árukat, amelyeket év végéig nem értéke­sítettek, nem lehetett beszámí­tani a zárszámadásba. E téren feloldódnak bizonyos kötöttségek, rugalmasabb lesz az eljárás. Már az előző évben is megtettük a Szükséges intézkedéseket azok ellen a szövetkezeti vezetők el­len, akik valamilyen formában meghamisították a leltárt. Az ilyen dolgokra ezúttal még foko­zottabban ügyelünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Braun Mihály. B. F. Bonyodalmak az új kazánház körül felszerelésével nagy a baleseti veszély — nehézséget jelent a szénszállítás A futómacskák Nagy A szeszélyes, korán beköszön­tött téli időjárás sok helyen gon­dot okoz. Különösen az építőknél és a mezőgazdaságban, de az idei télen, szokatlan módon a megyei tanács kórházában is. Úgy látszik a Balassa János kórház problé­mái a tüdőszánatórium elkészül­tével sem szűnnek meg. Jelenleg az új kazánház mű­ködtetése okoz gondot a gazdasági vezetésnek. Már az épület átadá­si határidejével is sok baj volt annak idején. Az elmúlt év szep­temberében kellett volna átadni az épületet, de nem készült el időre. Azóta még két átadási ha­táridőt tűztek ki, míg végül októ­ber 5-én a kórház vezetői, kény­szerből átvették az új kazánházat, a „korszerű” berendezéssel együtt. Tavaly szeptemberben már üzemelni kellett volna a ka­zánháznak, de az igazgató a fő­mérnökkel egyetértésben még nem volt hajlandó a régi fűtő­házat lebontani. Előrelátásuk he­lyessége bebizonyosodott, mert az új kazánház átadási határide­je elhúzódott, a télen nagy szük­ség volt a régi üzemeltetésére. Tavasszal aztán lebontották a régit, arra számítva, hogy a mo­dern, minden igényt kielégítő ka­zánház elkészül. Most azonban rosszul számítottak, mert felépí­tették ugyan az új fűtőházat, be is rendezték, de az alvállalkozó a Budapesti Csőszerelőipari Vál­lalat, annyi hibát hagyott hátra, hogy a kazánok üzemeltetése csak nehézségek árán lehetséges. A beépített kazánokat Cseh­szlovákiából hozták. A vállalat szakemberei nem értettek a Sla- tina gyár kazánjainak összeszere­léséhez. Nekiláttak ugyan a mun­kának, de a pontos beszerelés csak részben sikerült. A kórház vezetői az Egészségügyi Minisz­tériumhoz fordultak. Engedélyt kaptak arra, hogy a Slatina-gyár két szakembere, akik másfél hó­napot töltöttek Szekszárdon, se­gítséget nyújtson a kazánok be­szerelésénél. Most, hogy végre el­készült az új kazánház belső sze­relése, újabb hiba mutatkozik. A kazánokhoz úgynevezett futó­macskák szállítják a szenet, me­lyeket a mennyezetre szereltek. A futómacskáknak végálláskap­csolójuk nincs, így minden pil­lanatban bekövetkezhet a baleset. A szénnel telt tartály, ha idejé­ben nem állítják meg, könnyen leeshet, agyonnyomhat egy dol­gozót. A felelősséget egyelőre a Csőszerelőipari Vállalatra hárí­tották, de ez nem lehet végleges megoldás. A baleset veszélyét a legrövidebb időn belül el kell há­rítani. A problémák felsorolása ezzel még korántsem ért véget. Tavaly szeptemberben volt az első át­adási határidő. Erre az időszakra a gazdasági hivatal megrendelte a szükséges szénmennyiséget a kazánok működtetéséhez. Az át­adási határidő egy éves eltolódá­sával, a szabad ég alatt tárolt szén kalóriaértéke 30—40 száza­lékkal romlott és a kazánház üzemeltetésénél komoly fűtési zavarokat jelent. A legnagyobb nehézség azonban a szén szállításánál és a kazánokig történő behordásnál jelentkezik. Az előző a Munkácsy utcán keresztül történik. Esős idő­ben csak lovas kocsival, vagy traktorral közelíthető meg az új kazánház épülete. Jeges, csúszós talajon, fagyos időben pedig csak lánctalpas vontatóval. A rossz, járhatatlan úton körülbelül 400— 500 ezer forinttal növekszik a szállítási költség. Azon idősza- 1 kokban pedig, amikor lánctalpas , vontatóval bonyolítják le a szén­hordást, napi 10 000 forintba ke- j rül. Ezek szerint a Munkácsy ut- , ca burkolatát át kell építeni. A megyei és a városi tanács hozzá- i járult az út-rekonstrukcióhoz, a! tervek már készülnek. Most már! csak az a kérdés, hogy mikor kezdik el a munkálatokat, és mi­kor fejezik be! Az új kazánház mellett szén­tároló nem épült. A szén a sza­badban, az idő viszontagságai­nak kitéve hever, melynek kazá­nokhoz való szállítása nehéz kö­rülmények között történik. A ka­zánok napi adagja másfél-két va­gon szén, melyet kemény mun­kával kell naponta behordani, gé­pi berendezés hiányában. A se­gédmunkásoknak a korház nem tud többet fizetni, havi 1050 fo­rintnál. Igaz, naponta sokan je­lentkeznek felvételre, de egy-két nap múlva odébbállnak. Ilyenkor aztán fő a fejük a kór­ház vezetőinek, hogyan pótolják t a munkásokat. A kórház épüle­teinek kétharmad részét fűti az új kazánház és ehhez a munká­hoz 10—12 szénrakodó munkás szükséges. Ha munkájukért havi 2000 forint bért adhatnának, fe­le annyi munkaerő is elvégezhet­né a feladatot. Sajnos azonban a bérkategória ezt nem engedi meg. A kazánház problémái égetőek. A téli időszakban az egészségügyi intézmény fűtési nehézségei ala­posan próbára teszik a vezetők türelmét, idegeit, megnehezítik munkájukat. A mostoha körülmé­nyek gyors megoldásra várnak, amelyhez a megyei és a városi tanács segítsége is szükséges. FERTŐI MIKLÓS Munkában egy szocialista brigád A nagyforgalmú dombóvári vasútállomáson dolgozik Pető István szocialista brigádja. Munkájuk igen felelősségteljes, emellett nagy figyelmet kíván. Decsi István gurításvezető a beérkezett vonatok gurítását irányítja. Sok, áruval telt vagon érkezik a helyi vállalatok részére is. Bertók József kocsirendező és társai ezeket állítják be a megfelelő helyre. — Halló! Itt Pető István! A guntást meg lehet kezdeni! — ö a brigád vezetője, irányításával dolgoznak beosztottjai, akik évről évre jobb eredményeket érnek el. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom