Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

e TOLNA MEGYEI WEPÜJSAG 1965. december 3. Erősödik sportmozgalmunk demokratizmusa Beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlések elé 1963 decemberében összeült a magyar sport parlamentje és mintegy 600 küldött a budapesti Sportcsarnokban megalakította a Magyar Testnevelési és Sportszö­vetséget. Az átszervezés óta el­telt két év igazolta, hogy az új sport-tömegszervezet létrehozása helyes volt és az ifjúság a dol­gozó tömegek népszerű mozgal­mává vált. Az MTS szervezetei­ben megvalósul a társadalmi erők széles körű összefogása. Fog­lalkoztatja a sport fejlesztéséért tevékenykedőket, a vezetőket, a szakembereket, a sportolókat és a sportkedvelőket. „Az MTS működését a szak- szervezetek és a KISZ aktív közreműködésével végzi” mondja ki az alapszabály. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy az MTS vezető szerveiben a sportegyesü­letektől az Országos Tanácsig részt vesznek a munkában a szakszervezetek és a KISZ kép­viselői is. Az MTS alapszabálya szerint négy évenként újjá kell választani az MTS valamennyi vezető szervét, a következő két évben pedig újjá kell választani a sportegyesü­letek elnökségeit és számvizsgáló bizottságait. A beszámoló- és ve­zetőségválasztó közgyűlések célja az, hogy érvényesüljön a tagság­nak azon joga, hogy beszámol­tassa a két éve választott vezető­ket, megvitassa a sportegyesület helyzetét. Demokratikusan újjá kell választani a sportegyesületek elnökségét és számvizsgáló bi­zottságait is, amelyek a követ­kező két esztendőn keresztül irá­nyítják majd a munkát. A sportegyesületek életének és a vezető szervek tevékenységének elemzését fel kell használni a munka javítására. Különösen elő kell segíteni a sport tömegesíté­sének kibontakozását, az MTS országos, valamint megyei taná­csa határozata alapján. Ahol le­hetőség nyílik, létre kell hozni a tömegsportcsoportokat, illetve ahol eddig is működtek, emelni munkájuk színvonalát. Hogy az elmúlt években mi jellemezte megyénk sportmozgal­mának fejlődését, elsősorban egy-egy sportegyesület munkáján keresztül mérhetjük meg. Me­gyénk sportközvéleménye előtt az olyan eredmények teszik lát­hatóvá a fejlődést, mint a Dom­bóvári VSE labdarúgócsapatának NB II-be való jutása, vagy ál­talánosságban a Kilián testneve­lési mozgalom eredményessége, fejlődése. Ügy gondoljuk, van mit meg­beszélni a közgyűléseken, hiszen az elmúlt években a sportegyesü­letek nagy része magáévá tette a közös célokért egységes irányba ható munka elvét. Értékelni le­het egy-egy sportegyesület köz­gyűlésén, mennyit tettek a köz­ponti határozatok végreha j fá­sáért. A sportegyesületi közgyű­lésen jó vitafórum és tervezési lehetőség nyílik arra, hogy nyil­vánosan megbeszéljék, hogyan állnak helyileg, a tömegsportról szóló feladatot megjelölő határo­zattal. Mennyire tud az egyesü­let gazdag, változatos programot adni a dolgozóknak? Sikerült-e erősíteni az egyesületeken belül a szocialista közösséget, és még számtalan kérdést megtárgyal­hatnak amelyek a munka folya­mán felvetődnek. A szakszervezeti szervek túl­nyomó többsége az MTS megala­kulása óta is gyakorlati támoga­tást és segítséget nyújt a sport- szervezeteknek. Kevés olyan szakszervezeti vezető van, aki ne ismerte volna fel, hogy a dolgo­zók testnevelési és sportmozgal­mának gyakorlati támogatása a szakszervezetek igen fontos fel­adata. A sportegyesületek elnök­ségei ebben az időszakban külö­nösen nem nélkülözhetik a szak- szervezeti aktivisták tanácsadó, segítő munkáját. A szakszervezeti bizottságok segítségére a válasz­tások előkészítésében és lebonyo­lításában továbbra is igényt tart a sporttömegszervezet és különö­sen fontosak eddigi tapasztala­taik a propaganda- és szervező- munkához. A szakszervezeti bizottságok és a sportegyesületi elnökségek hasz­nálják fel a sportegyesületi ve­zetőségválasztó közgyűléseket ar­ra is, hogy az elkövetkezendő években helyes munkakapcso­lat alakuljon ki a helyi szervek között. Beszéljék meg közösen a sportegyesület célkitűzéseit, prog­ramját, s minél nagyobb dolgozó tömegek szervezésének módoza­tait. Még a közgyűlés előtt közö­sen készítsék el a javaslatokat a megválasztandó sportegyesületi elnökség összetételére. Gondos­kodjanak arról, hogy a korábbi MTS elnökségi határozatok ér­vényre jussanak, s a sportegye­sület elnökhelyettese a szakszer­vezeti bizottság sportfelelőse le­gyen, valamint arról, hogy a ter­mészetjáró szakosztály vezetője helyet kapjon az elnökségben. Ezek nem csupán formai kér­dések, hanem a helyi szervek megfelelő együttműködésének fel­tételei és a jövőbeni eredményes munkát biztosítják. Vida László, az MTS megyei tanácsa elnökhelyettese Bemutatjuk Vicxe Jánost, a Bátasxéki VSK elnökét Azt mondják róla, a sport szerelmese. Azok számára azonban, akik ismerik őt, mint embert és sportvezetőt, — kevésnek bizo­nyul ez a megállapítás. November 7-én szerényen vette át a „Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója" kitüntetést. Pedig sok évi fáradságos, szorgalmas munkája nyert méltó elismerést ezzel a kitüntetéssel. 1952-ben kapcsolódott be a sportmunkába, mint a Bátaszéki Lokomotív Sportkör gazdaságvezetője. Ekkor csupán egy szak­osztálya és egyetlen labdarúgópályája volt a sportkörnek. 1953- ban a Szakszervezeti Sportközpont kezdeményezésére elnökké válasz­tották. S azóta megmaradt ezen a felelős, sokoldalú szervező, irányító munkát igénylő poszton. Tizenöt éve tartja kezében a bátaszéki sportélet irányító kormánykerekét. „Szerintem a sport szeretete szabja meg a végzett munka ér­tékét. Sportvezetőktől rengeteg időt, s még több fáradságot követel ez a feladat" — vallja munkájáról. S, hogy nemcsak a szavak, hanem a tettek embere, azt bizo­nyítja eddigi eredményes ténykedése is. Az utóbbi években több­szörösére nőtt a sportkör tagsága. Ezzel egyidőben bővült az aktí­van működő szakosztályok száma is. Az új szakosztályok ver­senyzői pedig sürgetően igényelték a korszerű pályákat. Zömé­ben társadalmi összefogással megépült a 350 néző befogadására alkalmas, fedett lelátó. Korszerű öltözők, klubszoba és gazdag felszerelési eszközök várják a sportoló fiatalokat. Napjainkban kezdték meg, ugyancsak társadalmi munkában, megépíteni az új, bitumenes kosárlabdapályát. Ebben az évben szép eredményeket értek el a tömegsport­munkában is. öt csapattal községi labdarúgó-bajnokságot, több házi atlétikai versenyt rendeztek. S amire külön is büszke a sport­kör elnöke: vannak már Kilián-jelvényeseik is. „Sportkörünk nevelő együttes. A fiatalok iskolai tanulmá­nyaik befejezése után eltávoznak községünkből, s másutt, legtöb­ben munkahelyükön sportolnak tovább. Munkánkat a továbbiak­ban a központi irányelvek és munkatervünk alapján végezzük. A sport további tömegesítésében van még kiaknázatlan lehetősé­günk” — mondja terveikről. További munkájához, tervei valóra váltásához sok sikert kívá nunk Vicze Jánosnak, és gratulálunk megérdemelt kitüntetéséhez , — fekete — A Magyar Távirati Iroda kör­kérdést intézett a sportrovatveze­tőkhöz, hogy az 1965-ös eszten­dőben sportáganként kik szere­peltek a legeredményesebben a magyar sportolók között. A kör­kérdésekre adott válaszok feldol­gozása után a Magyar Távirati Iroda közölte az egyes sportágak legeredményesebben szerepelt versenyzőit. A női kosár­labdában Kovács Katalinra, a volt szekszárdi kosárlabdázóra esett a választás. Jólesik re­gisztrálni a sportvezetők dönté­sét, amellyel Szekszárdról elin­dult válogatott kosárlabdázónkat tüntették ki a legeredményeseb­ben szerepelt női kosárlabdázó büszke és kitüntető címével. * Szekszárdon a városi röplabda­szövetség kétfordulós nőd és férfi teremröplabda-bajnokságot ren­dez. Nevezési határidő december, 10. A sorsolást december 15-én készítik el. A bajnokságban a já- tékosok minden korlátozás (iga­zolás) nélkül szerepelhetnek. Egy sportkör, vagy vállalat, in­tézmény több csapatot is indít­hat. A mérkőzések a II. számú iskola tornatermében lesznek szombati és vasárnapi napokon. * I A bonyhádi járási TS elnök­sége december 6-án tartja ülé-| sét, melyen a sakkszövetség el­nöke, Sántha István beszámol al téli versenyekre való felkészü-' lésről, majd Gréczi Tamás, a[ Hőgyészi MEDOSZ Sportkör el­nöke tájékoztatja az elnökséget) a sportkör munkájáról. * A paksi járási TS decemberi 12-én, Pakson, a gimnázium tor-' natermében rendezi a járás női, és férfi asztalitenisz csapatbaj nokságát. Ugyanezen a napon. Bölcskén, a művelődési házban' tartják a járási sakk egyéni baj­nokságot. Húszmillió dollár — hulladékból Segítenek az úttörők — Megnövekedett feladatok — Papír, rongy, vas = forint A kárba nem vesző, de sok ezer tonna hasznos nyersanyaggá át­alakuló hulladék és mellékter­mék, amelyet a MÉH fennállása óta — tizenötödik éve — össze­gyűjtött az országban, milliárdo- kat mentett meg már eddig is a népgazdaságnak. A kohászat nél­külözhetetlen alapanyaga az ócs­kavas, új eszközök készülnek a beolvasztott fémekből, új papír a papírhulladék értékes rostjaiból, a rongyból kátránypapír és fi­nompapír az építőipar számára, vagy gépek tisztítására alkalmas textília. A különböző iparágakat nélkülözhetetlen anyagokkal ellá­tó, s ezzel sokszor devizát meg­takarító munkáról nyilatkozott Balassa János, a Könnyűipari Minisztérium MÉH Irodájának igazgatója. — A MÉH-vállalatók által ösz- szegyűjtött hulladék — mondotta — amellett, hogy számos iparág­nak biztosít értékes alapanyagot, jelentős behozatalt tesz felesle­gessé. A hulladékgyűjtés jelen­tőségét a devizagazdálkodás szem­pontjából jól bizonyítja, hogy ebben az évben például a válla­lataink által gyűjtött és haszno­sított anyagok értéke világpiaci áron számolva mintegy húszmil­lió dollárt képvisel. GYŰJTÉS, VÁLOGATÁS. FELDOLGOZÁS — Hány vállalat, átvevőhely gyűjti és osztályozza az országban a hasznos hulladékot? — Tíz MÉH-vállalat összesen 346 teleppel, illetve átvevőhedlyel működik, ezenkívül a Textil­hulladék és Fonalosztályozó Vál­lalat 11 telephellyel, illetve üzem­mel, a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat 11 telep­hellyel, és a Göngyöleg Felújí­tó Vállalat nyolc üzemmel. E három vállalat jelentős feladatot lát el a hulladék válogatásában és ipari felhasználásának előké­szítésében. A Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat évente mintegy 24 ezer tonna új textil­hulladékot és felhasznált textil­neműt vesz át, ezt válogatja, kü­lönböző gépi megmunkálással ipa­ri felhasználásra készíti elő. A textilhulladékokból válogatás után évente mintegy hétezer tonna a Papír- és Nyersfedéllemez-gyárhoz kerül értékesítésre, itt a papír­ipari rongyokból nyersfedél- lemezt, a kátránypapír alapanya­gát gyártják. Évente mintegy 400 tonna rongyot szállítunk a Diós­győri Papírgyárnak, ahol kártya, bélyeg és térképek készítéséhez szükséges finom papírokat állíta­nak elő a szállított anyagból. A konfekcióiparban keletkező tex- tilhulladékokból egy év alatt mintegy háromezer tonnát mo­dem tépőgépekkel dolgoznak fel s a tépett textilhulladékokat a textilipar fonás! célokra, a vatta- ipar paplanvatta-gyártáshoz és különböző Maliwatt-gépeken elő­állított, úgynevezett tűzött ter­mékekhez használja fel. Paplan- vatta-gyártás céljaira évenként mintegy 300 tonna tépett anya­got használnak fel, ebből a meny- nyiségből mintegy százezer darab paplant készíthetnek. Tépett tex­tilhulladékokat exportálunk is, évente mintegy 700 tonnát, ennek devizahozama mintegy 65 ezer dollár. Belföldi felhasználáson kí­vül exportra is jut az egyéb tex­tilhulladékból, évente mintegy 3500 tonnát exportálunk 280 ezer dollár értékben. Az évi 24 ezer tonna új és használt textilhulla­dék, amely feldolgozásra kerül,- mintegy 16 400 ezer négyzetméter pamutszövetnek felel meg. KILENC ERZSÉBET-HÍD — AZ ÜTTÖRÖK GYŰJTÉSÉBŐL — Az úttörőiknek milyen szerep jut a hulladék gyűjtésében? — A lakóterületi gyűjtés mun­káját • jelentősen segítik az út­törők, az ifjúsági szervezetek és a pedagógusok irányításával. A MEH-vállalatak lakóterületi gyűj­tésének mintegy 15 százalékát az ifjúság biztosítja. Az elmúlt négy év alatt például a kisdobosok és úttörők annyi vasat gyűjtöttek, amennyi az Erzsébet-hídhoz fel­használt vasanyag kilencszeres súlyának felel meg. Csupán 1964- ben 15 ezer tonna vashulladékot gyűjtöttek, amelyből háromezer darab D—4—K típusú traktor, vagy 750 darab 557-es típusú tá­volsági autóbusz készülhetne. A begyűjtött 3700 tonna papírból csaknem 46 millió ív csomagoló­papírt, vagy több mint egymillió tonna cellulózét állíthatnának elő. Az 1955 torma rongyból, ame­lyet az elmúlt évben gyűjtöttek az úttörők és kisdobosok, mint­egy 4310 kétszoba összkomfortos családi ház szigeteléséhez szüksé­ges kátránypapírt gyárthatna az ipar. A népgazdasági megtakarí­táson túlmenően az ifjúság neve­lésére is kihat a hulladékgyűjtési mozgalom, mert anyagtakarékos- ságra, a fizikai munka megbecsü-: lésére, a közösségi életre is neveli a gyermekeket. NÖVEKVŐ FELADATOK Több önkritikát! A Tolna megyei Röplabda 1 Szövetségtől levelet kapott szer­kesztőségünk. A levél megálla­pítja, hogy a röplabdasport me­gyénkben alacsony színvonalon I áll, amif bizonyít az NB Il-es osztályozőn elért gyenge ered­mény is. A leírtakkal egyet lehet ér­teni, mert sajnos ezek olyan té­nyek, melyekre nem lehet ki­fogást találni. Ezzel szemben nehéz megérteni a levél további részét, mely szerint a Népújság is hibás abban, hogy a röp­labdasport alacsony színvona­lon áll. A röplabda-szövetség szerint az utóbbi időben kevés cikk jelent meg a röplabdáról. A röplabdasport elsorvadá­sáért nem lapunkat, hanem el­sősorban a megyei szövetséget lehet és kell felelősségre vonni. De ahhoz, hogy ezt a szövetség is belássa, több önkritikára len­ne szüksége. — Úgy tudjuk, január 1-tői már trőszt-i szervezetként mű­ködik a MÉH. Milyen feladatok és tervek várnak a tröszt-i irá­nyításra? — Az ipari termelés fejleszté­sével egyidejűleg növekszik az alapanyagként felhasználásra ke­rülő hulladékanyagok iránti igény is. Az 1965-ben gyűjtendő 51 ezer tonna papírral szemben 1970-re például már mintegy 89 ezer tonna lesz az igény. A többi hulladékanyagnál is jelentős nö­vekedést kell biztosítanunk. Fon­tos feladata lesz a trösztnek a szállítás megjavítása is, miután szállítási költségeink jelentősek, ugyanis kis értékű, de nagy­mennyiségű áru szállításáról kell gondoskodnunk. Komoly problé­mánk azonban, hogy kevés a szák lítóeszköz, meglévő átvevőhe­lyeink pedig korszerűtlenek, és befogadóképességük sem áll arányban a gyűjtött hulladékok mennyiségével. A harmadik öt­éves tervben ránk váró és jelen­tősen megnövekedett feladatokat csak úgy láthatjuk el maradék­talanul, ha kellő számú és mé­retű átvevőhely, és a szükséges szállítási eszköz rendelkezésünkre áll. Varga Aranka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom