Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
1965. december 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) nyak. Az idegenforgalom növekedése ugyancsak megkívánja, hogy a hazai fogyasztói árarányokat közelítsük a környező országokban érvényes árarányokhoz. A hazánkba irányuló turistaforgalom növekedése a népgazdaság számára igen előnyös, de jövedelmezőségét csökkenti, ha a legfontosabb élelmiszereket, a húsféléket az ideutazók az állam számára jelentős veszteséget magában foglaló árakon vásárolják. Ezenkívül — mint ismeretes — sokan a külföldi utazások során az árarányokban meglevő nagymértékű eltéréseket üzletelésre használják ki. A marhahús árának átlagos 50 százalékos emelkedésével szemben a sertéshús árát ennél kisebb mértékben, átlagosan 30 százalékkal emelik. Az emelkedést indokolják a termelési költségek és a marhahúshoz viszonyított árarányak. Számottevően csökken viszont a zsír és a szalonnafélék ára. Ez azonban nem ellensúlyozza, legfeljebb némiképp csökkenti a húsáremelések kihatását; KÉRDÉS: A jövő évben egyéb árintézkedésekre is sor kerül, Kérjük, szóljon ezekről is néhány szót. VÁLASZ: Mint a jövő évi tervről szóló közleményből kitűnik, a már említetteken kívül három területen történik árváltozás. Növekszenek a városi helyi közlekedési díjak és a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árai, — a gáz- és villanyárak tehát változatlainok maradnak — viszont csökken egyes textiláruk, ruházati cikkek ára. Az áremelkedést mindkét esetben az indokolja, hogy a mai árak messze nem fedezik a tényleges költségeket. A jelenlegi áremelés a tüzelőanyagoknál mintegy 40 százalékkal, a budapesti közlekedésnél pedig 50 százalékkal csökkenti az állami ártámogatást. Nyilván sokan szeretnék tudni oontosan hogyan alakulnak majd az érintett árak. Az árjegyzékeket, viteldíjtarifákat azonban még ezután fogják kidolgozni; A helyi közlekedés díjbevételét — a mai forgalmat figyelembe véve — a tarifaemelés évi 300 millió forinttal növeli. A tarifamódosítást egyben egyszerűsítésre is fel kell használni. Ilyen egyszerűsítés lehet az átszálló jegyek megszüntetése. A tarifaemelés során feltétlenül törekedni kell arra, hogy a dolgozók és a tanulók hetijegyének ára kevésbé növekedjék. A tarifaemelés valószínűleg csökkenti majd a zsúfoltságot, s így legalábbis a bevezetés utáni első évben az említett 300 millió forintnál kisebb többletbevétel valósul meg. Szerintem azonban ez nem lesz baj, hiszen a zsúfoltság csökkentésével kényelmesebbé válik az utazás. Az új viteldíjak június 1- től lépnek életbe, van tehát még idő a leghelyesebb megoldás kidolgozására. Azt hiszem, a ruházati cikkek árleszállításának helyességét nem kell különösebben indokolnom. Az érintett cikkek árait 8—25 százalékkal szállítják le, s ezzel a ruházati cikkek árszínvonala összességében mintegy 4 százalékkal csökken. Ez a csökkentés évi mintegy 700 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Az árleszállítással érintett textiláruk, cipőféleségek részletes árjegyzékeit az illetékes szervek ezután állapítják meg. A felsoroltakkal érintettem mindazokat az árintézkedéseket, amelyekre 1966-ban sor kerül. KÉRDÉS: Hogyan befolyásolják a dolgozók életszínvonalát a tervbe vett ár -és bérintézkedések? VÁLASZ: Ahogy a hivatalos tájékoztató is hangsúlyozza, a Minisztertanács által elhatározott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedések kihatása, összességében kiegyenlíti egymást. Az intézkedések célja nem az állami bevételek növelése volt — ezek e forrásból nem is növekszenek —, hanem a helyesebb és ösztönzőbb ár- és bérarányok kialakítása, egyes jelenlegi feszültségek csökkentése. A jövedelemnövelő és jövedelemcsökkentő intézkedések hatása — mint ezt a tájékoztató közli —, egyaránt mintegy 3—3 milliárd forint. Az intézkedések hatása azonban nemcsak az egész lakosságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességire vonatkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő árváltozások egyenlete, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban ösz- szességében visszakapják, hiszen a bér- és nyugdíjintézkedések mintegy kétmilliárd forinttal, a családi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A parasztság életszínvonalát kevésbé érintik a fogyasztói ár- intézkedések, sokkal inkább a felvásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a parasztság életszínvonalának közvetlen emelését szolgálja, hanem a termelő- szövetkezetek tulajdonában lévő gépi felszerelés saját erőből történő felújításához nyújt fedezetet. Az új felvásárlási árak valószínűleg csak a későbbi években növelik nagyobb mértékben a parasztság életszínvonalát amikor — a magasabb termelői árak ösztönző hatására — jelentősen emelkedni fog a termelés, különösen az állattenyésztés színvonala. összegezve tehát: közepes termés esetén a jövő évben a parasztság életszínvonala előreláthatólag ugyanolyan mértékben emelkedik, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóké. KÉRDÉS: Mint Fock elvtárs említette az intézkedések összegszerűen ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes családokra, dolgozó rétegekre. VÁLASZ: Ez valóban így van. A béremelési intézkedések következtében a számítások szerint mintegy 800 ezer dolgozó keresete jelentősen nő. Igaz a béremelés hatását valamelyest csökkentik az árintézkedések, de a reálbéremelés értéke ezeknél a rétegeknél így is számottevő, és javítja a bérarányokat. Más munkás- illetve alkalmazotti családoknál a különböző intézkedések hatása kiegyenlíti egymást, nem kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jövedelmű rétegekben, ahol átmenetileg csökken a reál- jövedelem. Az intézkedések kidolgozásakor messzemenően tekintettel voltunk az alacsonyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsír és a szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacsonyabb keresetűek háztartásában van nagyobb jelentősége. A ruházati cikkek közül is elsősorban az alacsonyabb keresetűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíjjárulék progresszív emelése viszont a nagyobb keresetűeket érinti. Valószínűleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az „egyenlősdi” irányába hat; s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reformjában körvonalazott elképzelésekkel? A szocialista bérezésnek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgazdaságnak, az többet is keressen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizsgálva — ezzel valóban nincs összhangban. Figyelembe kell azonban vennünk bizonyos szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az intézkedések terhei minél kevésbé érintsék az alacsonyabb jövedelműeket. Ugyanakkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgozunk, amelyek a szocialista bérezés említett helyes elvét messzemenően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi önállósága lehetőséget nyújt majd a kiemelkedő teljesítmények fokozott anyagi elismerésére. Az új prémiumrend szer már a jövő esztendőben nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére. KÉRDÉS: Az eddigiekből kitűnik, hogy hogy a Minisztertanács határozatában szereplő ár-, bér- és egyéb intézkedések hatása végső soron kiegyenlíti egymást. A jövő évi népgazdasági terv ugyanakkor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 3,5, reálbérének 1,5 százalékos növekedését irányozza elő. Hogyan valósul ez meg? VÁLASZ: A jövő évi terv az ismertetett intézkedésektől függetlenül tartalmazza az életszínvonalnak a kérdésben szereplő növekedését. Így, az említett kétmilliárd forint bér- és nyugdíjemelésen felül a munkateljesítmények és a munkások és alkalmazottak számának mintegy 38 ezer főnyi növekedésével összhangban, körülbelül 2,3 milliárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők keresete. A különböző szociális juttatások növekedése az 1965. júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövedelemnövelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal, összesen több mint 4 milliárd forinttal növeli a bérből és fizetésből élők reáljövedelmét. A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatározottakon túl, az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartós létszámcsökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát fordíthatják a dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalmazására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelésre és jutalmazásra is felhasználható terven felüli összegekhez jutnak. KÉRDÉS: A húsárak emelése nyilván módosítja a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek iránt várható megnövekedett igényeket? VÁLASZ: A disznó- és marhahús fogyasztásának várható csökkenését mindenekelőtt több tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelentős exportunk van. A marhahús a tőkés piacokon jó exportcikkünk. Ha ebből többet tudunk exportálni, a baromfi és a tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével, ez utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—40 százaiéval több baromfit juttatunk a haza' fogyasztóknak. Ami a zöldség- és gyümölcsellátást illeti, joggal reméljük, hofv közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcstermelés ; ennek következtében az ez évihez képest csökkeni fognak az árak. A hazai ellátás követelményeit a cikkek exportjánál is lényegesen jobban figyelembe vesszük, mint ebben az esztendőben. KÉRDÉS: A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér- és ár- intézkedések zöme csak február 1-től, egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? VÁLASZ: Árintézkedéseknél ez valóban szokatlan. Ügy gondoltuk azonban, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. A Központi Bizottság novemberi ülésén, a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban, már nyíltan szóltunk életszínvonal-politikánk irányelveiről és a nyilvánosságra hozott beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásának szükségességét. A tiszaszederkényi gyáravató ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármódosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kialakult elképzeléseinkről. Viszont a liszt, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elterjedt híreket cáfoltam, mert ezek a híresztelések akkor sok helyen bizonyos mértékű felvá sárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, a sajtó csak egy-két kiragadott — s éppen ezért, sajnos félreérthető — mondatban utalhatott beszédemnek erre a részére. Ez a „rövidítés” azonban, enyhén szólva, nem túl jól sikerült. Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízunk abban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. A kambodzsai miniszterelnök-helyettes látogatásai Són Sann, kambodzsai miniszterelnökhelyettes szombaton látogatást tett Kisházi Ödönnél, az Elnöki Tanács helyettes elnökénél, Fehér Lajosnál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél, László Andornál, a Magyar Nemzeti Bank elnökénél, valamint dr. Hetényi Istvánnál, az Országos Tervhivatal élnökhelyet- tesénél. A tárgyalásokon a felek véleménycserét folytattak a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. (MTI) Leszállt a Gemini—7 Szombaton, magyar idő szerint délután 3 óra körül a Bermudáktól 1000 kilométernyire dél-nyugatra az Atlanti-óceán vízére ért a Gemini—7 űrhajó. Utasai — Frank Bormann és James Lövell — kéthetes űrutazásukkal új rekordot állítottak fel. Az űrkabin egy 27 méteres hatalmas ejtőernyővel a Wasp re- pülőgép-anyahajótól 19 kilométer távolságra ereszkedett le az Atlanti-óceán vízére. Bormann és Lövell magyar idő szerint 14.23 órakor gyújtotta be a Gemini—t fékező rakétáit. E pillanatban az űrhajó az Egyenlítő fölött, a Fü- löp-szigetektől 5000 kilométerre kelet—délkeletre tartózkodott. Az űrhajó Texas fölött lépett a Föld légkörébe. A Wasp anyahajó magyar idő szerint 15 óra 37 perckor vette fedélzetére Bormant és Lövellt. A rhodesiai helyzet miatt ríadókészültségben a zambiai hadsereg. (Rádiótelefoto — MTI.)
