Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

J9Ő3. december 10. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Túl nagy-e a demokrácia ? A járásbíróság elnöke a ta- nyűgnek tartja. Ebben a gazda- pasztalatok bőségével ren- Ságban a megszilárdulást, a ki­kal visszaélnek, s több munkát adnak a felsőbb szerveknek, mint a fél járás. Viszont mégis éppen ők bizonyítják a lehető legjobban, hogy mindenki meghallgatásra ta­lál, előre soha senkit nem külde­nek el azzal, hogy magának bará­tom nincs igaza, a maga bajával nem foglalkozunk. Az a gyakorlat, hogy inkább lebonyolódik tíz fe­lesleges kivizsgálás, csakhogy ne legyen egyetlen egy igazságtalan­ság sem. Egy ozorai asszony pél­a megszilárdulást, a delkező emberek biztonsá- bontakozást tehát most már nem. gával nyúlt a témához. Higgadtan csak az nehezíti, hogy a tagok egy bizonygatta, hogy több türelemre része még a tegnapban él, hogy és megértésre^ lenne szükség, rossz természeti és közgazdasági mert a jogok túlzott és egyoldalú adottsággal rendelkezik a falu, ha- hangoztatása nemcsak negatív, nem az is nehezíti, hogy a kapcso- egyuttal pozitív megnyilvánulás iat nem hogy javulna, egyre rom- is. Igaz ugyan, hogy a panaszok- ... . ,,, kai, a beadványokkal foglalkozó llk a vezetok' valamint a gazdak emberek gyakran eleve látják, között. A járásbírósági elnök sza- hogy ez vagy az a követelés, ki- vai jutnak az ember eszébe: Több vánság, kérés jogtalan, a panaszost türelemre és megértésre lenne dául már minden létező fórumot mégsem utasítják el, mert az ilyen szükség A álfai v bátaszéki m««iárt, mindenütt foglalkoztak elutasítás ellenkezne alapelveink- „ .. “ „ vele, végül mindenütt el kellett kel. Végső soron tehát a szocialista termelőszövetkezet, avagy a döb- utasítani kérését. De hát azért, demokrácia abban is kifejezésre röközi Zöld Mező Termelőszövet- mert ilyen is van, nem lehet és jut, hogy a dolgozók bárhova fór- kezet elnöke a megmondhatója, nem szabad eleve feltételezni gatni, ügyükben eljárni. Ebben a mennyi nehézségen segítette át a helyzetben aztán előfordulnak gazdaságot. Ha a termelőszövetke- bosszantó és felháborító túlzások, zeti tag felcsattan, akkor az agro­nómus ne feledje, hogy nem egy tani, az esetek döntő többségében , . ’ , ... , . , ........... - vele azonos szintű mérnök „értet­lenkedik”, hanem egy olyan em­ber, akinek az már a vérében van, hogy Magyarországon kinyithatja mindegyik munkásember a száját, de azt még nem bírta megtanulni, hogy néha éppen akkor követ el visszaélést, ha kinyitja a száját. inkább azt kell látni, hogy az em­berek nemcsak akarják, tudják is érvényesíteni jogaikat. (A köteles­ségeket nem mindig, de ez most más kérdés.) hogy a panaszosnak nincs igaza. Többet kellene beszélni a köteles­ségekről is, az azonban bizonyos, hogy 1945 óta hazánkban min­denkinek joga van ahhoz, hogy meghallgassák. Szekulity Péter Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Szerdán délelőtt Szekszárdon tartotta ülését a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, melyen részt vett Hunyadi Károly or­szággyűlési képviselő is. Az ülést dr. Szili László megyei elnök nyitotta meg. Az első napirendi pontban a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkára, Scherer Sándor tájékoztatta a résztvevőket a kongresszust elő­készítő munkáról. Ismertette, hogyan folynak az előkészületek a december 20-án tartandó me­gyei konferenciára. A második napirendi pont a december 28 és 29-én megrende­zésre kerülő kétnapos tanácsko­zás programját ismertette Lász­ló Antal, a megyei bizottság po­litikai munkatársa. A kétnapos tanácskozást a járási és községi népfrontvezetők részére tartják, Az viszont tény, hogy a túlzá­sokkal szemben nincs elegendő megértés, vagy kellő türelem, és kevés a tapintat. Közismert és jól ismert például, hogy a termelő- szövetkezetekben főleg azok han­goskodnak, követelőznek, jogokra és demokráciára hivatkozva, akik a közösben nem, vagy csak igen keveset dolgoznak. Felvetődik a kérdés, hogy velük szemben mi­lyen legyen a tsz-vezető maga­Sokan mondják, hogy nálunk túl nagy a demokrácia, mert hova­tovább ott tartunk, mindenkinek meg van engedve minden. A ter­melőszövetkezetben a tagoknak joguk van nem dolgozni, de a ve­tartása. Mennyire indokolt az in- zetőknek nincs joguk parancsolni. gerüitség azokkal szemben, akik esetleg naponta zaklatják jogos­nak vélt kívánságaikkal az agro- nómust, vagy az elnököt? A kér­dést sokkal könnyebb feltenni, mint rá megválaszolni. Gyakran kötélidegek kellenének a higgadt­sághoz, a türelemhez. Ezzel vi­szont kevesen rendelkezünk. Az azonban már a kulturáltság foga­lomkörébe tartozik, hogy rendel­kezzék az ember kellő önuralom­mal. A visszataszító és útszéli hangú perlekedés rendszerint ak­kor kezdődik, amikor a tsz-vezető nem képes megőrizni méltóságát, és elfelejti, hogy a vele szemben álló fél tulajdonképpen nem sokat tehet arról, hogy olyan amilyen. Nem kevés ugyanis azoknak a tsz- tagoknak a száma, akik a mában élnek, de még a tegnapi fejükkel gondolkodnak. Ezért fordulhat elő Hőgyészen, Mórágyon, Kurdon, s most az utóbbi időben igen éle­sen Koppányszántón több olyan helyzet, hogy a szövetkezeti gaz­dák már az öntudatos ember mél­tóságával követelnek, de még úgy, mintha a közös gazdaság egy régi, uradalmi birtok lenne, ahol más az érdeke a dolgozónak, és megint más a földbirtokosnak. A melyik tsz-vezető nem mél­tányolja ezt a bonyolult tudati állapotot, az rend­szerint elveszíti a fejét és kétség- beesésében magát is túlzásokra ragadtatja, holott imponálóbb és hatásosabb a higgadtság, a mér­téktartás. Többször fel kell tenni A vezetőket bárki bátran bírál­hatja, ám a vezetőnek vigyáznia kell arra, hogy mit mond, mert ha a dolgozó megsértődik, akkor még ő, a fegyelmet megkívánó ve­zető húzhatja a rövidebbet. Ilyen túlzások az életben előfordulhat­nak. De ez is olyan terület, ami a maga ellentmondásainak összes­ségével mégiscsak azt mutatja hogy soha még annyi joga a dol­gozó embernek nem volt, mint amennyi van a népi demokráciá bán. A jogok megnyirbálása lenne viszont, ha néhány létező túlzás miatt a bírálat lehetőségétől vélt, vagy a valódi sérelmek or­voslásának széles és tág lehető­ségeitől az embereket megfoszta­nák. Ez az út nem járható, s az ilyesmire nincs semmi szükség. A zt is mondják, hogy a kü­lönböző szerveknek és szer­vezeteknek a dolgozóitól sok időt rabolnak el a panaszosok Vannak, akik olyan messzemenő következtetést vonnak le, hogy ná­lunk túl sok a panaszos, túl nagy a mindenből ügyet csinálok szá­ma, Ha valakire ferde szemmel néz a főnöke, akkor az levelet ír és kivizsgálást követel. Ha a szom­szédot megijeszti a szomszéd ku­tyája, akkor levelet ír és segítsé­get kér a felsőbb szervektől. Ha a December 23-tól január 10-ig téli szünet az iskolákban Az általános és középiskolák- az osztályfőnökök vezetésével tar­ban december 22-én zárul az ok- tandó értekezleten bírálják el a tatási év első része, s ugyanezen pedagógusok. Az osztályozó érte- a napon zárják le a tanulók ősz- kéziét időpontját az iskola igaz- tályzatait. A téli szünidő 23-án, gatója határozza meg. A huzamo- csütörtökön kezdődik. A szünet sabb ideig tartó példamutató kö- utáni első tanítási nap január telességteljesítést, a kiváló tanul- 10-e lesz. Ekkor értesítik a szülő- mányi eredményt, segítőkészségeí két az ellenőrző könyv útján az — az osztályban tanító pedagó- osztályzatokról. gusok határozata alapján - ^ az el­A diákok magatartását, szór- lenőr---ő könyvbe írt dicsérettel galmát és tanulmányi munkáját jutalmazzák. (MTI). ahol megbeszélik az elmúlt év tapasztalatait és a következő esz­tendő feladatait is. A tanácskozáson központi elő­adók előadásában ismertetik majd a vezetőkkel a jövő gaz­dasági év fő feladatait és az ez­zel kapcsolatos teendőket a nép­front területén. Egy másik elő­adásban tájékoztatást kapnak a résztvevők az időszerű nemzet­közi kérdésekről és a legfonto­sabb művelődési feladatokról, va­lamint ismertetik a népfront­munkát az MSZMP ideológiai irányelveinek szolgálatában, A napirendi pontok ismerteté­sét élénk vita követte. A hozzá­szólók valamennyien a Hazafias Népfront és az MSZBT új kap­csolatával foglalkoztak. A két tömegszervezet közös rendezésé­ben megtartott 10 magyar—szov­jet baráti találkozó tapasztalatai azt mutatják, hogy a továbbiak­ban is folytatni kell hasonló es­tek szervezését. Ez a munka a Hazafias Népfront-bizottságok központi kérdésévé vált az utób­bi időben. A különböző községek ma már igénylik a találkozók megtartását és levélben kérik, hogy minél több magyar—szov­jet baráti estet rendezzenek a téli hónapokban. A megyei bi­zottság örömmel vette tudomá­sul, hogy jól haladnak az elő­készületek szerte a megyében az orosz nyelvoktatás szervezésében is. Határozatot fogadtak el, amelv- ben megállapították, hogy az el­következendő hónapokban a tö­megek közötti politikai munka fő területe továbbra is a magyar —szovjet baráti estek szervezése és megtartása lesz. azt a kérdést, hogy ami van, az tsz-ben két ember összekoccan miért van? Aki követel, az milyen fejjel teszi? Ismerünk jó képességű, fiatal agronómust, akiben ahogy monda­ni szokás, csak úgy buzog a tenni- akarás. Jelenleg a tamási járásban dolgozik. A tagok egy része nem kedveli. Egy esztendővel ezelőtt az előző termelőszövetkezetben is az volt a helyzet, hogy a gazdák akkor mindketten levelet írnak és a felsőbb szervek pártatlan igaz­ságtevését kérik. Szóval igaz, ami igaz, jócskán van csirkeper, elég sok a jelentéktelen ügy, de összes­ségében nem a panasz a sok, ha­nem megszámlálhatatlan az a fó­rum, amelyhez bárki bármilyen ügyben fordulhat. Ez viszont a né­pi demokrácia vívmánya, ami igen haragudtak rá, nem szerették. Az is, jó dolog. Ma hazánkban még az oka mindennek, hogy ez a fia- a vélt igazságok keresőjének is talember képtelen a megértésre, a megvan az a joga, hogyha nem bí- higgadtságra. A maradiság, a tu- zott meg az egyik szerv döntésé­dati elmaradottság legkisebb meg­nyilvánulása is felbőszíti és min­den valóban jogtalan követelést egyértelműen tsz-ellenes megnyil­vánulásnak tekint, s ennek meg­felelően a tagok nagy részét nem ben, akkor fordulhat a másik, a harmadik, vagy a negyedik szerv­hez. Többletmunka? Az ügyek in­tézői részéről igen. Mert vannak, akik kihasználnak minden lehe­tőséget és mindegyik községben segítőtársnak, hanem kellemetlen akadnak olyanok is, akik e jogaik­Az év utolsó hónapjában Még huszonötezer méter csövet kell gyártani Az év utolsó hónapjában Tolna megye üzemeiben gondos fel­méréseket végeztek a munkások és vezetők. Termelési tanácsko­zásokon határozták el, mit kell tenni, hogyan kell az új terv­évre felkészülni. A cél mindenütt: kapkodás, a készletek kirab­lása nélkül fejezzék be az 1965, évi tervet. A tizenkettedik hó­nap üzemi eseményeiről lapunkban rendszeresen számot adunk. Riportsorozatunkban arra is választ keresünk, hogy a munkások mit tesznek — a műszaki vezetők segítségével — vállalásuk telje­sítéséért. Természetesen beszámolunk arról is, ahol sürgős segít­séget kérnek a terv teljesítéséhez. Ezúttal a Dombóvári Cemevt- áru-üzemben tettünk látogatást. Ezekben a napokban nehéz rá- Mindez nem teszi az üzem veze­sikereket érnek el, mint a termelésben... A cementüzemhez tartozó gyá­rakban egyébként igen előrehala­dottak az éves terv teljesítésével. A napokban várják a pécsi üzem­ben a terv teljesítését, és még az ünnep előtt a komlói gyárban is befejezik az 1965. évi tervet. Itt Dombóvárott, a vállalat legna­gyobb üzemében a két ünnep között várható a terv teljesítése. a vagonhiány, a készáru kiszállí­tásának késése okozza a leg­nagyobb gondot. Napjainkban dolgoznak, sőt a munkásokkal megegyeztek abban is, hogy az ünnepek előtti délutáni, éjszakai. ismerni az üzemre. Mindkét tele- tőit túlságosan derűlátóvá, mert Jelenleg ugyan három műszakban pen sok átszervezést mozgást je­lent az év végén jelentkező va­gon- és sóderhiány. Naponta mintegy tíz vagont tudnának megrakni betoncsővel, ehelyett csak két-három vagon kész árut tudnak küldeni, s ezt is úgy, hogy a sóderral érkező va­gonokat kirakás után azonnal ^ telerakják jó minőségű csövekkel, győzik mindaddi'g'T'amíg terhet A cementáru-üzemben az év visznek. Mihelyt lerakják terhü- utolsó heteiben hozzáfogtak a ti- két, sehova sem tudnak mozogni, zenhatmillió forintba kerülő Sokat kínlódnak, fáradoznak a például a nagy gyártócsarnok kö- műszakot vasárnaponként ledol- rül már nincs szabad hely, aho- gozzák. Ez is nagyrészt a tervtel- va le tudnák tenni a csöveket. A jesítés egyik új módszere. Mint- szállítóeszközök, villás targoncák, ahogy az új módszerek közé kel! daruk, traktorok a felázott uta- sorolni azokat a szervezési, és kon csak üggyel-bajjal tudnak egyéb gyors intézkedéseket is, közlekedni. A gépek a sarat le- amelyeket a vagonhiány miatt korszerűsítési munkához. E terv megvalósítása lehetővé teszi, hogy már a jövő év második felében a csöveket automatikusan gyártsák. Egyelőre azonban az építők a rendkívüli időjárás miatt nem tudnak úgy dolgozni, mint ahogy azt az eredeti tervben ütemezték. vállalat szállítómunkásai. kellett foganatosítani. Kapkodásmentes, egyenletes a munka a sok rendkívüli körül­mény ellenére is a cementáru- üzemben. Bizonyára a gondos szervezés, a lehetőségek alapos felmérése a terv teljesítéséhez A csőgyártásra kedvező idő nem kedvez a szállításnak. De a ... .. .... ^ rekonstrukció végrehajtásának^^ 1uzfmt^oJe-ktiyajat Es sem. A tizenhatmilliós munkából aZ .?,^iegfontOSabb biztosítéka idén körülbelül egymilliónyit kel­a sikernek: lene elvégezni. Lassan megy itt a munka. A szociális létesítmény — a programból ezt készítik el első­nek — alapjait a gyár segítette elkészíteni. Készen állnak arra is, hogy még az idén annyi segítsé- kívüli körülmények miatt vár- get adjanak az építőknek, hogy ható kiesés jelentősen csökkent, az emeletes létesítményt a duna­’ újvárosi panelekből tető alá épít- tása van még vissza a cementára sék. üzemben. Naponta, mintegy más­fél, kétezer méterrel kevesebb Amennyiben az építőválla- lesz a feladat. Az idén még tizen­lattal sikerül a cementüzem nyolc munkanap rendelkezésükre vezetőinek megegyezni, úgy a]j ezen a munkán is csakúgy — pálkovács — Sok éven keresztül nagy gon­dot jelentett a cementáru-üzem­ben a termelés folyamatosságának megszervezése, biztosítása. Ez jel­lemezte az idén is a munkát, az­zal a különbséggel, hogy a rend­Az idén 260 000 méter beton­csövet kell gyártani, és ebből az utolsó hónapra már csak 28 000 maradt, sőt napjaink­ban már kevesebb mint hu­szonötezer méter a hátralék. a munkások körében megér­tésre talált a vezetők felhí­vása, és most mindenki tudá­sa legjavát adja, hogy a gé­peket folyamatosan tudják ki­használni, hogy a termelés, a szállítás a lehető legegyen­letesebb legyen. Huszonötezer méter cső gyár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom