Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

• »63. (iccein bér 28. TOLNÁ MEGYEI NEpCJSAC 3 Nincsenek eseménytelen napok —— A városi pártbizottság vélemé­nye szerint a Vasipari Vállalatnál sokat javult a pártszervezet mun­kája. A pártszervezet titkárával, a szocialista brigádvezetővel és a pártbizalmival történt beszélgetés, a pártmunka más-más oldaláról való megvilágításával igazolva lát­juk a városi pártbizottság meg­állapítását, akár a gazdasági mun­kát akár a párttagok helytállását nézzük. A párttitkár — Melyik zűrös napról beszél­jünk — nézett kérdőn Baka Ist­vánra, a pártszervezet titkárára a vállalat igazgatója. — Úgy vélem akármelyik napot is nézzük, bő­velkednek az eseményekben, — mondta. A Vasipari Vállalat igazgatója, párttitkára gondterheltek ezekben a napokban. Néhány nap van hát­ra az év végéig és a néhány nap­ban nagy erőkifejtésre van szük­ség ahhoz, hogy tervük teljesítve legyen. — A második félév valamennyi napja „hajrás” volt — mondja Baka elvtárs. — Hiba csúszott a számításba, amit a féléves mérleg után vettünk észre. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az év végéig a terv teljesítés mellett két és fél­millió forintos lemaradást kell pótolni. Próbáltunk Mutat keresni, és olyan megrendelés után kellett néznünk, ami nemcsak munkaigé­nyes, hanem anyagigényes is. Szeptemberben a Csepeli Fémmű­vektől kaptunk egy olyan meg­rendelést. amellyel úgy láttuk, be tudjuk hozni a lemaradást. Fém- hulladékgyűjtő-ládákat és rakodó­lapokat készítünk. Még visszagon­dolni is rossz arra, hogy milyen nehézségek árán szereztünk 300 tonna anyagot. Amikor áZ anyag megvolt, jelentkezett az újabb probléma, nem volt kapacitásunk. Mint már annyiszor tettük, a párttagokhoz fordultunk, s raj­tuk keresztül az üzemi dolgozók segítségét kértük. A párttaggyűlé­sen. termelési értekezleten szám­talan jó javaslatot kaptunk. A párttaggyűléseken, termelési ta-. nácskozásokon tett vállalások után föl lett osztva a nyolc üzemrész között a munka. Az autójavító- isszleg S0, a dunaföldvári üzem dolgozói 70 láda elkészítésére tet­tek vállalást, amellett, hogy az üzemrészre lebontott tervüket is hozzák. A többi üzem is hasonló vállalást tett — mondja Baka elvtárs. A párttitkáron látszik, hogy fá­radt. Munkanormái, termelési fel- adátai éppúgy megvannak, mint bármelyik másik dolgozónak. Eze­ket el kell látnia, mégpedig párt­titkárhoz méltóan és példamuta­tóan. Emellett ott vannak a vá­lasztott funkcióval járó feladatok, értekezletek, az emberek problé­máival való törődés, ami szintén rengeteg többletmunkával jár. Az alapszervezet titkára a termelési és mozgalmi feladatok mellett még tanul is. Nincs könnyű dolga. Sok áldo­zatvállalással jár a párttitkári megbízatás. A szocialista brigádvezető — Nálunk is december a hajrá hónapja. Az építkezések befejeződ­nek, de csak akkor lehet átadni a létesítményt rendeltetésének, ha a szerelési munkák is befejeződ­tek. És a mi munkánkban az a leg­rosszabb, hogy lényegében a sze­relők fejezik be a munkát, ami rendszerint hajrát jelent. Morvái György, a Vasipari Vál­lalat pártvezetőségének tagja a vízvezetékszerélő szocialista bri­gád vezetője. Hat tagja van a szo­cialista brigádnak, összeforrott, jól dolgozó emberek. A munkától függően a megye községeiben, pusztákon, tanyákon dolgoznak. Kanacson, Hőgyészen és a 11-ee AKÖV-nél befejzés előtt áll a víz­vezetékszerelés. A munkát, ha tö­rik, ha szakad, el kell végezni. Nagy a hajrá, rajtuk, a vízveze­tékszerelők munkájától függ, hogy a gazdasági épületek átadása még ebben az évben megtörténjen. A pártbizalmi Podner Károly a keselyűsi telep pártbizalmija. A kapun belüli ál­lapotok láttán az ember nem gon­dolná, hogy itt olyan terméket is gyártanak, ami a határon kívülre is eljut. A tűzhelygyárrá részleg dolgo­zói szótlanok, kedvetlenek. A le­maradás bizonyos tekintetben őket terheli. Más kérdés az, hogy a munkaszervezés nem volt meg­oldva. A csarnok, ahol a tűzhely készül nincs felszerelve a munká hoz szükséges gépekkel. Arról pa naszkodnak, hogy sok idő veszett kárba az anyagmozgatással. A csarnok hideg. A fagyoskodó dől gőzök a hideg ellen kabátban dol­goznak, s a téli gúnyában nehe­zebben mozognak. A csavarok, le­mezek olyan hidegek, majd rá­fagy a kezük. ' A pártbizalmi sokszor kerül ne­héz helyzetbe. A dolgozók bajuk­kal hozzáfordulnak. Itt sincs ese­ménytelen nap, sőt vannak na pok, amikor nagyon is összesűrű södnek a gondok, tennivalóik. Ki hez fordulnának, ha nem a párt- bizalmihoz. Megtörtént, hogy a pártcsoport egyik tagja nem tudta távollétét igazolni. A pártcsoport­ból néhányan úgy vélekedtek, hogy Polner elvtárs, a dologból ne csináljon ügyet. Arra hivatkoz­tak, hogy az illető érzékeny em­ber, sértődésre hajlamos és külön­ben is gondoljon arra, hogy párt­tagról van szó. A párttagokat já ratják le, ha a dolog nyilvános­ságra kerül. A pártbizalmi ér­vekkel, a vitában győzte meg az ellentmondókat. — Ha azt akarjuk, hogy a mun­kafegyelem a telepen megszilár­duljon, legyen az párttag, vagy pártonkívüli nem nézhetjük el a fegyelemsértést. Máskor sem néz­hettük el. de különösen nem néz­hetjük el most, amikor napokat, órákat kell behozni azért, hogy a terv teljesítve legyen. — Igaza van Polner elvtársnak, de hogy ez mennyire sikerül, az év utolsó napja dönti el. Pozsonyi Ignáené Korszerűsítették a klímaberendezést a Tolnai Pumutszövögyárban A Tolnai Pamutszövőgyárban évek óta komoly gondot okoz a szövődében lévő klímagépek — légnedvesítő berendezések—nem kielégítő működése. A gépeknek biztosítaniok kellene a termek le­vegőjének megfelelő nedvesség- tartalmát, ellenkező esetben gya­kori a szálszakadás, romlik a mi­nőség. A gépek szórófeje gyakran eldugult, mivel nem volt meg­oldva a visszafolyó, szennyezett víznek a szűrése. Az ez évi műszaki intézkedési tervbe felvették a klimaberende zés korszerűsítését is. A program megvalósult. Készítettek hat új gépet és az összes berendezés víz­ellátását központosították. Köz­pontilag szűrik meg és vezeté­keken osztják szét a vizet, ezáltal minimálisra csökkentik az üzem­zavart. akadályozásában. Az ipari export növekedése gyorsabb volt az ipari termelés emelkedésénél. Számos részadat viszont azt jelzi, hogy még sok helyütt nem a szükségletre, hanem raktárra ter­melnek. Az ipari termelésből származó készletek ezért — ki­sebb mértékben ugyan, mint ta­valy —, tovább nőttek. 1965-ben a lakosság vásárló­ereje és a kiskereskedelmi forga­lom a tervnek megfelelő mérték­ben nőtt. Ilyen módon sikerült biztosítani 1965-ben a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát és több cikkben javult az ellátás is. Az életszínvonal emelésére irá­nyuló egyes célkitűzéseket (ala­csony nyugdíjak emelése, családi- pótlék-emelés) teljesítettük. A mezőgazdaságon kívül foglalkoz­tatottak létszáma — a tavalyinál kisebb mértékben — tovább nőtt. Ebben az évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének növekedése ennek ellenére nein éri el a tervezettet, gyakorlatilag az 1964. ért színvonalon marad. Ennek elsősorban az idénycikkek — zöldség, gyümölcs — árszín­vonalának igen jelentős növeke­dése az oka. Kedvező változás, hogy a Köz­ponti Bizottság decemberi hatá­rozata alapján az 1965. évi terv­ben konkrét intézkedés, vagy uta­sítás formájában megjelölt és a vezető állami szerveknek, válla­latoknak kiadott feladatokat (pél­dául létszámkorlátozás, normák kiigazítása, stb.) általában fe­gyelmezetten hajtották végre. Alapvetően ebből következik az, hogy a termelékenység az idén lé­nyegesen javult, a termelés eme­lésének mintegy 80—85 százalé­kát fedezi. A termelékenység emelkedésének idei forrásai azon­ban csak időlegesek, nem elég tartósak. A vállalatok öntevé­kenysége, az adottságoknak meg­felelő kezdeményezése nem ki­elégítő több — a Központi Bi­zottság határozatának szellemé­ben született — feladat gyakor­lati megvalósításában. Az év ta­pasztalatai azt mutatják, hogy vállalatainkban nem törődnek eléggé a termelékenység növelé­sének állandó tényezőivel. Job­ban kellene törekedniük például műszaki szervezési intézkedéssel a munkaidőmegtakarításra, to­vábbá a termelési folyamat ra­cionalizálására és általában a ter­melés szervezettségére. A javulás ellenére nincsenek kihasználva a munkafegyelem betartásában rej­lő tartalékok sem. Nem tarthat­juk kielégítőnek a termelés haté­konyságát, a költségek csökken­tését sem. A mezőgazdaság 1965. évi ter­melése kisebb a múlt évinél. A száj- és körömfájás és az egyéb károk ellenére is jobbak az ered­mények az állattenyésztésben, valamint a szántóföldi növény- termesztésben. A szocialista me­zőgazdaság fontos eredménye, hogy kimagasló búzatermést ér­tünk el, s így a jövő évben ke­nyérgabonabehozatalra nem szo­rulunk. A jó kukoricatermés el­lenére a növekvő állatlétszám, valamint a még korszerűtlen ta­karmányozási eljárások, a magas takarmánynormák miatt tovább­ra is jelentős a takarmánybeho­zatalunk. Számottevő volt a le­maradás a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés területén. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának és az idei terv teljesítésének tapasz­talataiból világosan következik: célkitűzéseink megvalósítása ér­dekében még mélyrehatóbban kell foglalkoznunk gazdasági fel­adatainkkal. Fejlődésünk bizton­sága megköveteli, hogy tovább haladjunk a Központi Bizottság határozata által megjelölt úton, 1966-ban erősítsük azokat a kez­deti eredményeket, amelyeket ebben az esztendőben elértünk. SOMOGYI GYULA Táguló világ Még ma is hallja az ember: Legyen enni-innivaló és akkor minden megvan. Az igényesség viszont abban is kifejezésre jut, hogy a tsz-tagok többsége már úgy vélekedik, a „teli has” még nem minden. Az élethez, az élni tudáshoz más is hozzátartozik. Egyebek között az ország-, a vi­lág járás, mert ezzel is tágul az ember látóköre, világa. Valami­kor a falvakban az ünnepeket az unalom is átlengte, mert a beszélgetők kifogytak a témából. Napjainkban viszont már nem­csak a katonaélményeket lehet feleleveníteni, hanem az ország­járás során szerzett tapasztala­tokat, emlékeket. S így tartalma­sabb, „kiadósabb”, sőt haszno­sabb is az ünnepi időtöltés. A termelőszövetkezeti tagok az idén is sokan, sokfelé jártak. Van olyan közös gazdaság, ahon­nét a tagok egy része jutalom­ként külföldön fordult meg a nyá­ron, az ősszel. A pálfai termelő- szövetkezet már évek óta lehe­tővé teszi legjobban dolgozó tag­jai számára a külföldi jutalom­kirándulást. S mennyi mindent lát, tapasztal egy ilyen út so­rán a falusi földműves ember! Úgy is mondhatnánk: szellemiek­ben gazdagodik. A szellemi gaz­dagodás igénye jut abban is ki­fejezésre, hogy a gyulajiak egy bulgáriai termelőszövetkezettel óhajtanak kapcsolatot teremteni, ők majd oda mennek el, a bol­gár tsz-tagok pedig hozzájuk jön­nek. A táguló paraszti világba tehát az is belefér, hogy szoros barátságok kötődnek a különbö­ző nemzetek dolgozó parasztjai között. Nagy a jelentősége a tsz-tagok országjáró mozgalmát elősegítő, biztosítási és önsegélyző csopor­tok működésének. Ezek a csopor­tok jelenleg Tolna megyében 9 ezer tagot számlálnak. Kereteik között az elmúlt hat évben 800 tsz-tag üdült Harkányban, Hé­vízen és Párádon. Több százan pedig háromnapos budapesti ki­ránduláson vettek részt. Közöt­tük olyan idős parasztemberek, akik még soha nem látták ha­zánk fővárosát. Budapest neve­zetességeivel megismerkedni me­gint csak nagy élmény, s ami igen lényeges: egyúttal a pihenő ünnepnapok kellemes beszédté­mája. , A táguló paraszti világ örven­detes megnyilvánulása tehát a nyitott szemmel járó, utazgató tsz-tagok sokasága. Ez is felté­tele annak, hogy jobban ember legyen az ember, hogy ne csak a teli has jelentse a beteljesü­lést, hanem még sok más tartoz­zék a hétköznapokat, a fárasztó földművesmunkát feloldó pihe­néshez. Ilyen szemszögből is helyesel­hető, hogy a tsz-tagok biztosítási és önsegélyző csoportjának újjá­választott intézőbizottsága azt javasolja a tsz-eknek, hogy a szo­ciális- és kulturális alapból fo­kozottabban járuljanak hozzá a2 üdülés, valamint az utazás költ­ségeihez. Megfelelő hozzájárulás­sal már jövőre meg lehetne két­szerezni az üdültetésben és az utazgatásban részt vevő tsz-tagok számát. Autószerviz épül Tolnán Augusztusban kezdték meg Tol­nán, a Fémipari és Szerelő Ktsz- nél egy kétállásos autószerviz- üzem építését. A mintegy fél­millió forintos beruházás befeje­zéshez közeledik, az építők — a Tolnai Épületkarbantartó Ktsz — dolgozói a jövő év elején átadják az épületet. A berendezés is az első negyedévben érkezik meg, így a tavasszal működésbe léphet az új szerviz. Elsősorban a magángépkocsi- tulajdonosok ellátásának javítását célozza a szövetkezetfejlesztési alapból készülő beruházás. A mo­só- és zsírozó helyiség és műhely fűthető lesz, tehát télen is tudják üzemeltetni. Egy agronómus elmegy A történet szereplőit és helyét kár lenne megnevezni, mert úgysem lehet „visszacsinálni” semmit, és egyébként is a tanulság a legfontosabb. Okulni lehet belőle. Az egyik faluban túlságosan erős kezű volt a tsz-el- nök, csak az ö szava döntött, mások nem jutottak szóhoz. Az agronómus sem. Teljesen alárendelt szerepet játszott mellette. Valaki azt mondja," persze túlzással és erős iró­niával: egy gyerek el tudta volna végezni azt a munkát, amit az agronómusra bízott az elnök. Igaz, szakember az illető, és nem is kezdő, viszont p.z agronómus nemrég kezdte, de még így is lehetetlen a helyzet, ami kialakult kettőjük között. A konfliktus azonban nem ez volt. Nem a két ember között robbant ki békithetetlen ellentét, ök azért megvoltak egymással. Az agronómus belátta: sokat kell még tanulnia a gyakorlatban, hiszen hosszú évekig nem a szakmában dol­gozott, és a technikám elvégzése után is csak egy év gya­korlatot szerzett. Más természetű ellentétek bukkantak fel­színre, amikor a „kiskirály” elnök távozott. Az új elnök nem szíveli az agronómust, s ki is adta az útját, mehet máshova, itt nem kell. Indokolás tulajdonképpen nincs. Az agronómus felborult a könnyű fogattal, mert kátyún akart átugratni a dűlőúton és a tanuló csikók elrántották. A kocsi elég régi volt, összetört, de a csikóknak nem történt bajuk. Késve je­lentette az esetet az agronómus, mert nem találkozott az el­nökkel. Közölte vele az elnök: magának most már végképp kitelt. Ennyi az egész, azazhogy mégsem. Régebben egyszer összezördült a mostani elnök az agronómussal, egyszerű tsz- tagként. Késeinek tartotta az agronómus a munkakezdést. Tulajdonképpen ez a magyarázata mindennek. Régi sé­relem, amit most megtorolnak. Az elnök ugyan mást mond: semmi baja az agronómussal. csak nem felel meg. Tudja ",:indenki, hogy az előző elnök idejében nem mutathatta, neg képqeségeit az agronómus, teljesen háttérbe szorult. Idönteni tehát, megfelel-e, vagy sem, kizárólag a régebbi evékenység alapján nem lehet. Már tudniillik úgy nem, ha az ember őszintén, tárgyilagosan és becsületesen nézi a dolgokat. Különösen az őszinteséget hiányoltam az egyik részről. G. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom