Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

1955. december 25, 3 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Mivel lettünk gazdagabbak ? Beszélgetés Máté Jánossal, a KSH megyei igazgatósága vezetőjével Közeleg az új esztendő és 1965-től nemcsak úgy búcsú­zunk, hogy az idei évről készítünk összegezést, hanem úgy is, hogy a II. ötéves tervről. Az idén fejeződik be ugyanis hazánkban a II. ötéves terv. Munkatársunk arról beszélge­tett Máté János elvtárssal, hogy ebben az időszakban Tolna megye mivel gyarapodott, és az itt élő lakosság mivel gaz­dagodott. tettek, növelték az öntözőberen­dezéssel ellátott területüket, és mintegy 5 ezer katasztrális hold nagyüzemi szőlőt illetve gyümöl­csöst telepítettek. Ipar Egy brigád az építkezésen 9 Á llandó munkahelyük az épülő szekszárdi gimnázium. Most is itt dolgozik a brigád nagyobbik része. Né- hányan a müszergyárba mentek ki pár napra, ketten az AKÖV irodaházon dolgoznak, ott akadt valami sürgős se- gítenivaló. A múltkor meg hetekre elvitték őket az F épüle­tekhez, vakolni. Ha a vállalat valamelyik építkezésén gyors segítséget kérnek, a termelési osztály már meg sem kérdezi, hogy jó lesz-e a Bréhm-brigád. Örömmel fogadják őket mindenütt. És a brigádot sem kell megkérdezni, hogy vál­lalják-e ezt, vagy amazt a munkát.. „Csinálni kell, hát me­gyünk”. Egészségügy — Csak a legfontosabbra szorít- kozhatom, a terjedelem-határok miatt. Nyomban el szeretném mondani, hogy az 1965-ös adatok még nem véglegesek. Helyesnek tartom, hogy ebben az esetben nem a megszokott módon, hanem emberközelből nézzük a II. ötéves terv eredményeit. A gazdasági összegezésről úgyis hű képet ad majd a Központi Statisztikai Hi­vatal szokásos tájékoztatója. Kez­deném talán az egész lakosságot érintő társadalombiztosítási ellá­tás fejlődésével. Jelenleg Tolna megye lakosságának több mint 95 százaléka jogosult ingyenes orvosi kezelésre és ingyenes vagy ked­vezményes juttatásra, gyógyszer- ellátásra. S ha már itt kezdtük el, akkor folytassuk is az egészség­üggyel. Erre.az. időszakra esik a szekszárdi rendelőintézet, a 234 ágyas tbc-paviloo elkészülése és rövidesen átadják rendeltetésének a szekszárdi mentőállomást is. Ugyanakkor Dombóváron a II. öt­éves terv utolsó éveiben kórház építését kezdték meg. A lakos­ság egészségügyi ellátása 1960- hoz képest lényegesen javult. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma öt év alatt 43 százalékkal nőtt, a napi szakorvosi órák száma pedig ^ 49 százalékkal. Fogyasztási cikkek — A tartós fogyasztási cikkek növekedéséről röviden a követ­kezőket mondanám el: A televí­zió népművelő és szórakoztató je­lentősége közismert. 1960-ban még mindössze 823 tv-előfizetőt tar­tottak számon. Jelenleg 15 785 tv- tulajdonos van Tolna megyében. A megye ezer lakosára az 1960. évi 3 tv-vel szemben jelenleg 61 tv-készülék jut. 1960-hoz viszo­nyítva az ötéves terv utolsó esz­tendejében a-megye lakossága 2:5- szer több porszívót, 36 százalék­kal több mosógépet, több mint 6- szor annyi hűtőszekrényt, 68 szá- zalékkgl több bútort vásárolt Magángépkocsiból pedig három­szor annyit vásároltak az . időn, mint 1960-ban.' E jelentős vásár-, lások ' ellenére a tervidőszak alatt közel négyszeresére nőtt a megye egy. lakosára jutó takarékbetét- állomány, ami jelenleg megköze­líti az 1800 forintot személyen­ként. Érdekes, hogy a motorke­rékpár-vásárlás visszaesett. 1960. és 1965. között 1377 lakás szűnt meg, ezzel szemben 5037 új la­kást vettek használatba. Művelődés — 1960-tól több új iskola, mű­velődési ház és könyvtár szolgál­ja a megye lakosságát. Az óvodák száma 11 százalékkal, a középis­kolai osztálytermek száma 31 százalékkal, a tanácsi közműve­lődési könyvtárak 9 százalékkal, könyvállományuk pedig több mint kétszeresére nőtt. 12-vel több művelődési otthon van, mint 1960-ban volt. — Ha egyébként végigtekintünk a megye társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális életében a II. ötéves terv időszakában bekö­vetkezett változáson, akkor álta­lában leszögezhetjük, hogy Tol­na megye a tervidőszakot meg­előző állapotokhoz képest jelen­tősei lépett előre. Mezőgazdaság Legkiemelkedőbb eredmény: a megye mezőgazdaságában is egyeduralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok. A megye összterületének- • közel 97 százaléka a szocialista nagyüzemi gazdaságok „kezében'’ összpon­tosult. A párt célkitűzésének megfelelően a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése itt is úgy zajlott le, hogy a termelés nem esett vissza. Ellenkezőleg. Kivevő az 1963-as aszályos esztendőt, a termelés mérsékeltebben ugyan az előirányzatnál, de fejlődő ten­denciát mutatott. A megye me­zőgazdasága a II. ötéves terv évei. bon az azt megelőző öt év átla­gához képest búzából 2,5 mázsá­val, kukoricából 3,2 mázsával, cukorrépából pedig 38,7 mázsával termelt többet holdanként. — Továbbmenve: jelenleg a megye mezőgazdasága mintegy kétezerrel több szarvasmarhával, 60 ezerrel több sertéssel, kb. 40 ezerrel több juhhal rendelkezik.- mint 1960-ban. Különösen jelen­tős fejlődés következett be az el­múlt öt év alatt a megye mező- gazdaságának árutermelésében. A felvásárló szervek a II. ötéves tervidőszakban átlagosan az azt megelőző hároméves terv átlagá­hoz képest 38 százalékkal több növényi és állati terméket vásá­roltak fel, 1965-ben pedig a fel­vásárlás volumene általában 45 százalékkal haladja meg az 1960- as esztendő felvásárlásának a mértékét. A megye mezőgazdasá­ga anyagi, technikai bázisában bekövetkezett , fejlődés jelentős mértékben járult, hozzá a ter­melés emelkedéséhez, a dolgozók munkájának megkönnyítéséhez. A traktorállomány- például az öt­éves tervidőszak alatt 61 száza­lékkal -nőtt. -Ennek következtében az 1 trakto-regységre jutó szántó­terület az I960, évi 187 katasztrá­lis holdról 95 katasztrális holdra csökkent. Az erőgépállomány mel­lett jelentősen emelkedett a me­ző gaz d aság mun ka gép-ell á: o t tság a is. A mezőgazdasági üzemek 1965-ben 47 százalékkal több traktorekével, 54 százalékkal több traktoros kultivátórral, 71 szá­zalékkal több traktorvontatású ve­tőgéppel, 18 százalékkal több traktoros műtrágyaszóróval, 43 százalékkal több traktoros fűka­szával és 29 százalékkal több traktorvontatású aratógéppel rendelkeztek, mint 1960-ban. — A II. Ötéves terv folyamán a megye mezőgazdasági üzemeiben jelentős számú állatférőhelyet épí­Az autóbusz-megálló és a tsz- iroda közötti távolság nem nagy. Mégis időbe tellett, amíg az iro­dába értünk. A tsz főkönyvelőjét, Hübler Adámot minduntalan megállították.­Szabó Lajos tsz-nyugdíjas is így kezdte mondókáját: —' Ádám bácsi, köszönjük a tegnap' eéti szép ünneplést, hogy ránk, öregekre is gondoltak. Kedden este Kétyen öregek napját tartották'a tsz-ben. Ért­hető, hogy. másnap faluszerte ez adta a beszédtémát. Sokan, gra­tuláltak a jól sikerült rendezvé­nyért, amelyhez hasonló Kétyen még nem volt. A szociális alapból rendezték meg az öregek napját. A kétyi Kossyth Tsz az idén a vártnál jobban zárt. Ennek örömére ki- sebb-nagyobb pénzösszeggel segí­tették a legjobban rászorulókat, ezenkívül minden tsz-nyugdíjast és járadékost karácsonyi csomag­gal leptek meg. — Ök is érezzék a közös gaz­daság erősödésének kézzelfogható bizonyítékát — mondták a tsz- vezetök. * A majorban, a raktár környé­kén nagy a nyüzsgés. A leltáro­zó bizottság a raktárkészlet ki­— A megye iparában a II. ötéves terv során két új üzem létesítése, (Mechanikai Mérőműszergyár, Rá­kospalotai Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalat Szekszárdi Telepe) néhány meglevő üzem folyamat­ban levő rekonstrukciója' (Simon- tornyai Bőrgyár, Paksi Konzerv­gyár) az állami és szövetkezeti he- lyiipar továbbfejlesztése jelentet­te elsősorban az előrehaladást. Az imént felsorolt és az egyéb fej­lesztések eredményeképpen a me­gye ipara 1965-ben mintegy 4500 fővel több dolgozót foglalkoztat, mint 1960-ban. E növekedés az 1960-as évet megelőző időszakhoz képest gyorsuló ütemet jelentett a megye iparának fejlesztésében, ahhoz azonban nem volt elegendő, hogy lekösse a megyében jelent­kező felesleges munkaerőt. így a tervidőszak során is tovább tartott a megye népességének az ország iparilag feljettebb területeire való elvándorlása. A II. ötéves tervidő­szak során bővült a megye építő­ipara. 1965 elején egy önálló me­gyei É. M. építőipari vállalat kezd­te meg működését. Jelentősen fej­lődött a Tanácsi Építőipari Vál­lalat és a szövetkezeti építőipar. Mindezek eredményeképpen a me­gye építőipara ebben az észtén tő­ben már 1700-zal több dolgozót foglalkoztatott, mint 1960-ban. — E rövid tájékoztató valóban csak a néhány leglényegesebb dolgot öleli fel. Nálunk a KSH megyei igazgatóságán köteteket tesznek ki azok az adatok, ame­lyek hűen tükrözik vissza a megye imponáló és nagyszerű fejlődését. Úgy gondolom, a megyei lap majd alkalmat talál még arra, hogv a részletekről is tájékoztassa Tolna megye közvéleményét. Elmondha­tom, hogy valóban gazdagodtunk. De népi teljes a kép, ha nem utal­nánk arra, hogy a II. ötéves terv időszakában nem. ment minden könnyen — és ahogy mondani szo­kás, simán. Tapasztalhatók voltak problémák, nehézségek, gondok, amelyek nehezítették előrehaladá­sunkat, és ezek megszüntetése a következő . tervidőszakokra vár. Ezek azonban nem homályosíthat- ják el .azokat az eredményeket, ármelyeket valóban elértünk — mondotta Máté János elvtárs. — Szp — Fő „mesterségük” a vakolás, mégpedig géppel. A válla­latnál, az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál egyedül a Bréhm-brigád vakol géppel. És mi tagadás, an­nak örülnek a legjobban, ha vakolást kapnak, mégpedig nagy területen. Ismerik a munka minden fortélyát, minden­ki tudja a helyét. A nagy gyakorlat pedig nagy teljesít­ményt eredményez és, ami ezzel jár, nagyobb keresetet is. Ilyenkor aztán — kivéve, aki a vakológépet kezeli — min­denki simít. Még a segédmunkás lányok is. Habár ez szak­munka, de ők is megtanulták. Máskor meg, ha falazni kell, és a segédmunkások nem győzik, a kőművesek sem restek megfogni és felpakolni az állásra a téglát. Egy fi fő: gyorsan haladjon a munka. Most néhányon üvegfalat raknak. Van erre a munkára egy országos szakipari vállalat, annak kellett volna alvállal­kozásba adni. Ez azonban külön utánjárást igényel és nem is biztos, hogy ennyi munkához felvonult volna a pesti vál­lalat. Elvégzik Bréhmék. — Csak az a kár, hogy rosszul fizet az üvegfalazás — mondja Stölkler Antal brigádvezető-helyettes. — Persze, ha legalább egy hónapig csinálnánk, ebbe is belejönnénk. A normát gyakorlott szakemberekre szabták. — Mégis elvállalták? — Olyan munka nincs az építkezésen, amit mi ne vállalnánk. Egy jó kőművesnek mindenhez érteni kell. Szé­gyellnünk kellene, ha szocialista brigád létünkre válogat­nánk a munkában. C sak hétköznap és nappal szekszárdiak. Különben Pécsváradról, Kisdorogrol, Tévéiről, Nagymányokról, Felsőnánáról járnak be. Miért jönnek el hazulról dolgozni, miért nem keresnek maguknak otthon valamiféle munkát, ezt próbálom meg­tudakolni most, az ebédidőben rögtönzött beszélgetésen. — Egyikünk sem gondolkodik azon, hogy megváljék a vállalattól — mondja Schnell József kőműves, aki fiatal ember, mint a brigád többi tagja, csak a brigádban számít „öreg”-nek. 1957 óta dolgozik a vállalatnál. — összeszoktunk, egymás gondolatát is ismerjük. Egymás kezére dolgozunk, ezért tudunk együttesen sokat produkálni. És ami ezzel jár, tisztességesen keresni. — Nézze, én úgy vagyok, hogy jobbat ennél nem talál­nék — mondja Csongrádi Lajosné segédmunkás. Igaz, meg kell dolgozni érte, de kerestem már egy hóraapban ezernyolc­száz forintot is. Persze, télen, amikor nehezebb a munka, le­megy ezerkétszázra. Jó brigád ez, itt mindenki azon van, hogy többet dolgozzon. — Nem olyan utolsó munka ez itt, a kőművesek mellett — teszi hozzá a brigád legfiatalabb tagja, ömbl Erzsébet — mint ahogyan sokan gondolják. Ma már nem is szeretjük, ha culágernek hívnak bennünket. Daru hozza helybe a tég­lát, csövön jön a habarcs. Nekünk meg csak pár lépésre kell széthordani. Néha aztán ugyanazt csináljuk, vakolunk, mint a kőművesek. A nagymányoki szőke segédmunkáslányt Erős Erzsit — mint kiderül — másvalami, de inkább valaki, is tart­ja itt. A brigádban ismerkedett meg a fiatal kőművessel. Augusztus 20-ra tűzték ki az esküvőt. — Brigádértekezlet lesz akkor, fehér asztalnál — jegyzi meg az egyik idősebb szaki. (J) mutatásán, a tsz vagyonának Illés István minden tekintetben megállapításán dolgozik. A két rendszerető ember. A fuvar ki­ünnep között befejezik a leltá- egyenlítése végett jött az irodá- rozást. Utána készülnek a zár- ba. számadásra, amit a kétyiek már Ö is a keddi öregek napjával nagyon várnak. kezdte a beszélgetést. Közvetle­Kétyi jegyzetek Bizakodóak a kétyi emberek. Hat évre visszamenően az ideí év a vártnál jobbnak ígérkeziU. 1963-ban 480 ezer forint, 1964- oen 560 ezer forintot osztottak a ledolgozott munkaegységekre. Az idén a 601-es számlán 1 106 000 fo­rint szerepel, úgy, hogy a tsz minden ez évre szóló tartozását kiegyenlítette. Bogos Ferenc tsz- elnök szerint a 30 forintos része­sedés (25 forint volt a tervezett) már biztos. A szorgalmasan végzett munka gyümölcsözött a kétyi Kossuth Tsz-ben, s az idei év eredmé­nyeivel a járásban a jó közepe­sek közé kerülnek. * Illés István sertésgondozó va­lamilyen fuvar miatt járt a tsz- irodában. Kedden eladott egy hí­zót, amit Zombára szállítottak. nül ugyan nem érinti, családjá­ban — mint mondotta — nincs öreg, mégis helyesli az öregekről való megemlékezést. Különösen helyesli akkor, ha az erre köl­tött pénz nem csorbítja a dolgo­zó tsz-tagok részesedését. A főkönyvelő megnyugtatta Illés Istvánt, aki nemcsak dol­gozni tudó, szorgalmas ember, de számolni is jól tudó tsz-tag. — Mennyi jövedelemre számít az idei évben? — kérdezem. — Annak a hasznát várom, amiért megdolgoztunk — mondta óvatosan, és a könyvelőre nézve latolgatta, mit mondhatna, mert ha nyomtatásban is megjelenik amit mond, és ments isten, nem úgy lesz, a falu szájára kerül. — Ha jó a számításom, a zár­számadáson olyan 17—18 ezer fo­rint körül kell még kapnom — vágta ki akkurátusán. — Ennyi lesz az évi keresete? — Az évi? A, dehogy. Jól is néznénk ki! Tavaly is több volt, pedig akkor még igen csak gyen­gélkedtünk. — Ha már itt vagyunk, csi­náljunk egy kis számítást. Ádi bácsi — mondja a könyvelőnek — vegyen elő papírt, ceruzát, én meg majd mondom, mire számí­tok. — Az évben egy napot sem mulasztottam. A feleségemmel együtt 900 munkaegységet sze­reztünk. Évközben kaptunk 7000 forint előleget. A búza, árpa, ku­korica, cukor, burgonya, széna és a prémiumba kapott malac értéke körülbelül 17 ezer forint. És ha még 18 ezer forintot kapok, az évi jövedelmem 42 ezer forint körül van, ami megfelel havi 3500 forint keresetnek. Már a számom volt a sablonos kérdés: a számok tükrében mi a véleménye az idei évről, nem kellett feltenni. Illés bácsi kér­dés nélkül elmondta: — Mi meg vagyunk elégedve. Beszéltünk is a családdal, hogy ezért a havi három és félezer fo- rintocskáért érdemes volt éven át szorgalmaskodni. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom