Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

1865. december 24. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG a ( A munkaügyi döntőbizottságok JANUÁR ELSEJÉN LESZ EGY akár a dolgozó, akár a munkál- ftasszal, helyes döntést hozhassa- LVE, hogy hatályba lépett az új tató fellebbezése folytán kerülnek nak, meg kell javítani a jogpro- Munka Törvénykönyve, amely eléje. Az ügyek közül a legtöbb paganda munkát. Egyrészt a mun- többek közt a munkaügyi viták el- — majdnem az összesnek a fele — kaügyi döntőbizottsági tagok ok­intézésére is új szerveknek, a kártérítési probléma. A többi fe- tatására van szükség, hogy megis- munkaügyi döntőbizottságoknak a gyelmi ügy, leltárhiány, elmaradt merkedhessenek a Munka Tör- létrehozását írja elő. E döntőbl- munkabérrel kapcsolatos panasz, vénykönyvével és a bizottságok zottságok újak, még nincsenek egy áthelyezés és vállalati felmondás, eljárási szabályaival. Ennek meg­évesek sem, hiszen az év első hó­Természetesen túlzás lenne azt oldását keresik már a Szakszer­a bizottságok kivé­reszt pedig széles korú ismeret­napjaiban került sor megalakítá- ál,;t. . ­sukra a vállalatoknál, intézmé- . , n<4iű(ii minden esetben helves szeles itoru ísmerei­nyeknél és a járási székhelyeken. dg ^h ’ ^ A wtöt^orobíé terjesztésre van szükség a dolgo- A módszer, az alapelvek, melyek ^Ta joLzabélyok nlm km^' zók között is- évesen tudják alapban dolgoznak, nem újak. M1 Jó^ ®^°k ^kertül például a2t- ho®r ü2emi balesetnél Elődjeik, az egyeztető bizottságok "* ad“ “fi*® mely esetben és milyen mértékű majdnem másfél évtizedes múlt- ^ntöblrotíróg el^amelyb^ *az kárt®ritósre van joguk és mit kell ra tekinthettek vissza. Az uj mun- ^ lerelté” eev elbLsá tennlök e joguk érvényesítésére, kaügyi döntőbizottságok tagjainak f?? ,, ,tT 1 ^ , mintegy kétharmada már tévé- ^ n A VÁLLALATI ÉS JÁRÁSI kenvkedett az eeveztető bizottsá- . ' ,r?~ . munkaügyi döntőbizottságok tagjai gokban is. A különbség a volt ^ társadat munkában Híják el egyeztető bizottságok es a munka- font°a és bizony nem egyszer nép­ügyi döntőbizottságok közt az hogy ^^^nTvÄek^mHCn S2erűUen feladatukat. Munkájuk- az utóbbiak hatásköre szélesebb, írá' nyoma" abkzottsáe kénv- nak P°lltikal jelentősége sem le- és nem négy, hanem három tagból t!>te£ vx»n megítélni a dolgozó kö- becsülendő- hiszen őrködnek a állnak. Míg korábban a soros el- vetelését jóllehet ha a szövetkezet munkaÍ°Sl szabályok betartásán, nők vezette a tárgyalást, most az töi i'™erik ' jogszabályokat. Vállaliák azt is> h°gy ha a dolgo- elnök személye nem változik. Az- került volmlsor 7 Nem zonak nincs iß020, elmarasztalják, előtt előfordulhatott szavazat- ... . h vállalati ’iogász de az esetben is igazságos döntést egyenlőség — így az ügy automa- . . . j. a bizottság1 előtt hoznak- ha a vezetők ítéltek mi­tikusan a területi egyeztető bi- h^LJa tárgyaláwn kéri el az ira- £japo'zatlanul- Ha válla­zottság elé került — ma minden- . j®1 tanulmányozásra mondván latnál rend&zeresen beszámoltatják képpen dönteni kell első fotoné. ^ az inlént kS meg az idé- a munkaü^ döntőbizottság tevé- csak fellebbezés toytan örülhet ^ & nem tudta az ügyet átta. kenyseget, a szakszervezet, vagy az, uf?V a téri. leli munkaügyi du. - nu]muinyozni. Előfordul nem egy- a pártvezetőség mélyen és részle- .obizot sag e e. szer. h(>gy maguk a döntőbizottsá- tesen elemzi a bizottság munkáját, Tizenöt évvel ezelőtt sokan jó- gok tájékozatlanok a jogszabályok- nemcsak e szerv működését teheti solgattak az egyeztető bizottságok ról, csak akkor tanulmányozzak, várható csődjét. Mivel — úgymond amikor egy-egy ügy eléjük kerül, eredményesebbe, hanem általános — a munkások nem képesek a Sok esetben a dolgozók sem tud- következtetéseket is vonhat le a jogszabályok alkalmazására, nem Ják, hogy milyen jogaik, köteles^ vállalat, intézmény munkajogi tudnak objektiven ítélni A más- gégéik vannak. helyzetéről. Adminisztratív, vagy fel évtizedes tapasztalatok azt mu- , , , , , ..... . .. ....... .T tátják, hogy az egyedüli helyes ÉPP^n ezert, hogy mmél keve- politikai — eseüeg mindkét fajta módszer ott intézni a munkaüffvi, sebb ügy kerüljön a döntöbizott- intézkedéseket tehet a hibák ki­munkajogi vitákat, ahol azok fel- sógok elé, és ha mégis foglalkoz- küszöbölésére. merülnek. Hiszen a munkatársak njok kell egy-egy munkajogi pa- (J) ülnek a bizottságban, akik isme­rik a panaszost, ismerik az ügyet, a körülményeket, sokkal jobban, mint egy kívülálló bíróság, vagy más fórum, helyesebb döntéseket is tudnak hozni. Évente országo­san százharminc-száznegyvenezer ügyben döntenek ezek a bizottsá­gok és alig tesz ki tíz százalékot, ami fellebbezés folytán a területi egyeztető — ma már területi mun­kaügyi döntőbizottsághoz kerül. Persze, a vállalati döntőbizottsá­gok tevékenységében még előfor­dul, hogy a bizottsági tagok nem mernek a vezető intézkedésével egy-egy vitás kérdésben szembe­szegülni, ezek azonban kivételes esetek. A MEGYÉBEN SZÁ.ZHUSZON­KILENC vállalati, intézményi munkaügyi döntőbizottság és öt járási közös munkaügyi döntőbi­zottság működik. A megyei mun­kaügyi döntőbizottság azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyek — Két és félmilliós költséggel bővítik, korszerűsítik a Dombóvár I. Téglagyárat Nagyarányú rekonstrukciós folytán csak a Somogy megyei munka kezdődött meg az idén a oldalon lehetett terjeszkedni, itt Dombóvár 1. Téglagyárban. A kellett a bányanyitáshoz megfele- mintegy két és félmilliós beruhá- lő területet biztosítani, zással járó program megvalósí- Alagutat fúrnak a kaposvári tása után — a jövő évben — a út alatt és majd ezen keresztül jelenlegi évi hétmilliós kapacitá- szállítják — szalaggal — a szem- sú gyár termelése másfélszeresre, közti domboldalból kitermelt tízmillió fölé emelkedik. Nem- földet a téglapréshez. Korszerű- csak termelésnövekedéssel jár sitik a présházat is, többek kö- majd a bővítés, hanem több te- zött megvalósítják a szénbekeve- rületen a nehéz fizikai munka rés gépesítését. Bővítik a gyár kiküszöbölésével, a termelékeny- iparvágányát, a kemencéből köz­ség emelésével is. vétlenül lehet majd, csillékkel, A evár nversanvae-készlete” gépi mozSatóssal szállítani a tég- uaEÍ cr.uc*: lát a vagonokba, a gyárban készülő a bánya már kimerült, szüksé­tégla nagy részét ugyanis vas­Szekszárd város Tanácsának ülése gessé vált új bánya megnyitása. úton szállítják el. A vasúton ér A különleges helyi adottságok kező szenet ugyancsak géppel rakják ki és szállítószalagon to­vábbítják a tárolóhelyre. Bővítik a kemencét, makadám- utat * építenek a telepen belüli anyagmozgatás megkönnyítésére, növelik a szárítóterületet. A bánya megnyitásával kap­csolatos munkák javarészét már Csütörtökön ülést tartott Szek- árd város Tanácsa dr. Nedók il vb-titkár elnökletével. A ta- csülés értékelte a végrehajtó zottság irányító, szervező és el- lőrzö tevékenységét, valamint a i. függetlenített vezetőinek mun- ját. Az erről szóló beszámolót ászár József vb-elnök terjesz- ;te elő. A beszámoló részlete­id ismertette mindazokat az in- zkedéseket, amelyeket a vb. X a város fejlődése érdekében, különböző szervekkel karöltve, óba kerültek a munkát akadá- 3zó különféle nehézségek is. A napirenddel kapcsolatban oben felszólaltak és elmondták véleményüket. A tanácsülés el­őadta az előterjesztett beszá­llót. Ezt követően jóváhagyta a grehajtó bizottság 1966. évi unka terv-javaslatát. A bejelentések című napirendi nt keretében egyebek közt ja- slat szerepelt az 1965. évi köz- gfejlesztési alap módosítására. : 1965. évi tervet több mint egy évvel ezelőtt hagyták jóvá, és eddig a tervezett előirányzatok­tól kevésbé tértek el, ezért azt módosítani nem kellett Időköz­ben azonban felmerült több olyan új feladat is, amelyhez a kiadási annak idején megtervezni nem le­hetett de megvalósítása indo­kolt. Éppen ezért most az év vé­gén szükségessé vált az eredeti terv bizonyos módosítása. Az elő­terjesztés részletesen feltüntette a különböző bevételi és egyéb mutatókat, valamint a módosítás­sal kapcsolatos adatokat. Az elő­terjesztést a tanácsülés elfogadta. A tanácsülésen Császár József vb-elnök köszöntötte a 15, illetve 10 év óta tevékenykedő városi tanácstagokat. A 15 év óta tevé­kenykedő városi tanácstagok a következők: Tóth Miklósné. Csi­szár Lajosné, idős Gyöngyösi Já­nos, Gyimesi Imre, Hartmann Fe­renc, Kocza Pál, Sörös Sándor és ifjú Vígh János. Rajtuk kívül 11 tizéves tanácstagot köszöntött a városi vb-elnök. elvégezték, a többire a jövő év­ben kerül sor. Magyar - szovjet baráti est Felső Rácegres-pnsztán Az M.SZBT-kongresszus előtti időszakban a Hazafias Népfront pusztai helyeken is szervez ma­gyar—szovjet baráti esteket. Szerdán este Felső Rácegres- puszta dolgozói gyűltek össze az iskolában, hogy megemlékezzenek a két nép őszinte barátságáról. A dolgozók figyelemmel tekintették meg a „Kis történetek róluk és rólunk” című filmet, majd Hu­nyadi Károly országgyűlési kép­viselő előadását hallgatták meg a szovjet nép történelmi küldetésé­ről és a szovjet emberek jelle­méről. Az est az Erzsébet-híd úiiáé'; téséről szóló színes magyar vetítésével ért véget I Megjegyzés A kalaznói agronómus munkanélküliségéhez Gorena József, a kalaznói termelőszövetkezet volt ágro- nómusa augusztus 13-a óta nem dolgozik, nem keres. Be­járta Tolnát, Baranyát, sőt Fejér megyébe is elutazott, bíz­tatást kapott, de munkát nem. A Dalmandi Állami Gazda­ság igazgatója is megállapodott Vele, aztán végül mégis abbamaradt minden. A fiatal mezőgazdász úgy véli, a já­rásnál összeesküdtek ellene és ott akadályozták meg, hogy munkát kapjon, elhelyezkedjen. A középiskolai végzettségű fiatalember ez év májusá­ban Iregszemcséről került Kalaznóra. Három hónap alatt a legutóbbi munkahelyén ki is telt az esztendeje. Vajon miért? Vajon ennyi idő alatt megállapítható-e egy mező­gazdászról az alkalmasság, avagy az alkalmatlanság? Nem valószínű. Sőt, egyáltalán nem. S mikor őt a termelőszövet­kezet alkalmazta, akkor a kalaznói elnök előző munka­helyéről véleményt kért róla. Bizonyára kielégítő véleményt kapott, mert Gorena József Kalaznón munkába állhatott. Vannak olyan vélemények, hogy a főagronómusi be­osztás ellátására nem képes. Ilyen összegezésre azonban Gorena József háromhónapos kalaznói működése nem al­kalmas. Mégis, tételezzük fel a vélemények helytállóságát. Ebben az esetben sem szabad egy embert ennyire magára hagyni. Gorena József azt állítja, felszólításra mondott fel. Rosszul tette. Annál is inkább, mert évközben nem könnyű egy mezőgazdásznak munkahelyet találni. Száz szónak is egy a vége: jelenleg a tíz valahány év óta párttag Gorena József állás és munka nélkül van. Hogy mire alkalmas, avagy mire nem alkalmas, az most más kérdés, az azonban bizonyos, hogy az előzmények ismeretében, mind a járás­nak, mind pedig a kalaznói tsz-vezetőségnek kötelessége a fiatalemberrel törődni, s őt munkaalkalomhoz segíteni. Sz. P. Hég száz méter és befejezik az éves tervet A Hídépítő Vállalat munkásai december hónapban serényen dolgoztak, hogy az év közbeni ki­esést pótolva, az éves tervet Szek- szárdon teljesítsék. A városon át­haladó út szélesítése és korszerű­sítése volt a vállalat idei prog­ramja. A tervnek megfelelően a munkát ez évben el is végzik, már csupán száz méter aszfalto­zása van hátra. Az idén a rend­kívüli időjárás miatt számos eset­ben kellett többletmunkát vé­gezni. Ugyanis a talajcserét csali száraz földdel lehet elvégezni, s nem egy alkalommal az alapo­zásra előkészített száraz földet szétmosta az eső, ezt újból ki kellett hordani az alapból és he­lyette másikat behordani. Az ösz- szes gátló körülmények következ­tében közel egymillió forint ér­tékű munkával végeztek többet a programozottnál a vállalat mun­kásai. A rendkívüli körülmé­nyek miatti kiesés csökkentésére a vállalat igazgatója a munkások részére célfeladatot tűzött ki, a feladat elvégzése után tizenötezer forintot osztanak szét a munká­sok között. A Magyar Szolidaritási Bizottság ülése A Magyar Szolidaritási Bizott­ság csütörtökön Rostás István el­nöklésével ülést tartott, amelyen meghallgatta az elmúlt időszak tevékenységéről szóló beszámolót és megvitatta a közeljövő felada­tait. A soron következő feladatok közül kiemelték az afrikai, ázsi­ai és latin-amerikai népek első szolidaritási konferenciájának je­lentőségét, amely január 2 és 12 között Havannában tanácsko­zik. Meglepetés készül az orvosnak Kétyen, a nemrég megtartott tanácsülé­sen a községfejleszté­si alap felhasználá­sa, hova fordítása szerepelt az ülés na­pirendjén. Megálla­pították, hogy a köz­ségi tanács jól gaz­dálkodott a község­fejlesztési alappal. Úgy került felhasz­nálásra, hogy nem­csak látszata, de hasz­na is van. Felújították az óvo­dát 74 ezer forintos költséggel, 819 négy­zetméter járda épült, ami 64 ezer forintba került. A járdaépí­tésnél a lakosság 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A tanácsülé­sen köszönettel nyug­tázta a község veze­tő testületé a lakos­ság hozzájárulását, amelyet a község szé­pítéséért vállaltak. A tanácstagok elmond­ták, hogy a község lakossága azért segí­ti a tanács munkáját, megy egyrészt látják a tanács erőfeszíté­seit, másrészt azért, mert a lakosság szá­mára sem közömbös, hogy a községükön áthúzódó nagyforgal­mú siófoki úton át­utazók milyen véle­ményt alakítanak ki Kétyröl, s a község lakosságáról. A tanácsülésen a község tanácselnöke egy olyan bejelentést is tett, ami kedve­zően hatott a tanács­tagokra. A bejelentés úgy szólt, hogy mi­után az elmúlt évek­ben a kétyi tanács sokat áldozott a köz­épületek tatarozásá­ra, rendbe hozására, az óvoda felújítására költött 74 ezer forint kiegyenlítését a járá­si tanács művelő­dési csoportja magára vállalja. Az így visz- szamaradt pénznek már megtalálták a helyét. A tanácsülés úgy döntött, hogy a jövő évben százezer forintos költséggel felújítják az orvos­lakást. A községnek jelen­leg — amióta az or­vost behívták kato­nai szolgálattételre — ugyan nincs orvo­sa, de ahogy letölti katonaidejét, orvosu­kat visszavárják. A tanácsülés egyhan­gúan döntött a kér­désben, mely szerint a faluba visszatérő orvosnak kellemes meglepetést szerez­nek azzal, hogy szé­pen rendbehozott, fel­újított orvoslakással várják vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom