Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. december 2i. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼YTYTTTTTTTTT ▼YTTTTTTTTTTTTYTTTYWVTT Várja Önt a Minden este fellép: JÄSZAI VERA, a Magyar Rádió és Tv táncdalénekese, — Kísér: KORSÖS ISTVÁN tánczenekara. Tájjellegű fajborok! Hideg, meleg ételek! Speciális csirkekészítmények! Borkimérés utcán át IV. osztályú áron. Karácsonyra-szilveszterre asztalfoglalás. (Tel: 29—89) Társas rendezvényekre különterem. KELLEMES SZÓRAKOZÁS ! Nyitva naponta 7—23 óráig. Este 21 órától fiáker-járat ! AAAAAXAÁAAÁ.AAÁÁÁAA.AAÁAÁÁAAá.AÁÁ.AAAAAAAAAAAAAAAAAJ HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban! YYy™w~**w7"*YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYY A budapesti Állatikért centenáriuma. Külföldi résztvevők — Dr. Anghi Csaba professzornak, az Állatkert főigazgatójának nyilatkozata — Már javában folynak az előkészületek a budapesti Állatikért centenáriumi ünnepségeire — mondta dr. Anghi Csaba profesz- szor, az Állatkert főigazgatója. — Kiváló tudósok, természettudományos kutatók jönnek el hozzánk a világ minden részéből az ünnepségeikre. A háború pusztításai után felújított budapesti Állatkert 100 éves fennállását 1966. októberében ünnepeljük nemzetközi tudományos ülésszak keretében. Itt a zoológiái, botanikai, tényésztésbiológiai és állategészségügyi szekciókban külföldi és hazai szakemberek előadásai hangzanak majd el. Külföldről már számosán jelentették be előadásaikat és még többen részvételüket. Sőt, Bécs városa három őstulkot küld ajándékba. — Nem érdektelen, ha az ünnepségsorozat előtt arról is beszélünk, hogy mikor és milyen körülmények között alapították a magyar Allatkertet, amely a korszerű állatikertek sorában a harmincadik volt. Később még körülbelül négyszáz hasonló intézmény létesült Földünkön. Az állatorvosok naponta ellenőrzik az állatok egészségét. Az elefántteknős leromlott szervezete miatt B 12-es vitamint kap. (MTI-fotó — Molnár Edit felvétele.) magyarországi Állatkert korszerű- ciók mennek az Adriai- és a sítésére került sor az akkori újjá- Fekete-tengerre. Rab Ferenc : Júdáópén<z építő, Lendl Adolf, tovább fejlesztette a természetvédelmi szempontból jelentős fajok bemutatásával. — Az 1866-ban megnyílt Állatkertet alapítói, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum tudományos intézménynek szánták. Bár az 1912-ben újjáépített Állatkertben alkalmilag már időközben is készültek tudományos munkák, csak 1956. óta folyik tervszerű kutatómunka. Akkor ez az intézmény tudományos státust kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól. Azóta tíz tudományos dolgozó 99 kutatómunkával gyarapította a hazai és a nemzetközi biológiai tudományokat. — A budapesti Állatkert pálmaháza Magyarország legnagyobb ilyen alkotása, tengeri akváriuma nemzetközi viszonylatban is jelentős. Különösen azóta, amióta évenként magyar gyűjtőexpedíHalácsi Dezső — A budapesti Állatkert alapításának gondolatát — haladó szellemű magyar tudósok — már az 1848-as szabadságharc előtt felvetették. De megvalósítására csak 1864-ben került sor. A helytartó- tanács elég nehezen adta meg az alapítási hozzájárulást. Azt gondolták, hogy a magyarok alighanem valami illegális fedőszervet akarnak állatkert ürügyén létesíteni. Végül is sikerült az engedélyt kieszközölni és 1866. végén megnyitották a budapesti Állatkertet. — Fennállásának már az első szakaszában Állatkertünkben volt néhány olyan értékes állatfajta, amelynek alapján a korabeli, élvonalbeli állatkertekhez sorolták intézményünket. Már akkor volt például európai bölényünk, zsiráfunk, szumátrai orrszarvunk, afrikai elefántunk is. Állatkertünk gazdag állományát az alapító Xan- tusz János amerikai, dél-ázsiai fajok megküldésével gyarapította. Bemutatták a már akkor is pusztulásnak induló és ma csaknem 31 teljesen kipusztított magyar fauna 2ritka fajait: a pödröttszarvú rac- 3 ka juhot, a szürke magyarmarhát, 2a nagykócsagot, a túzokot. 2 — Amikor azután 1907-ben a TVrrTTTTTTVTT»T»YT*TTTTTTTVTTTTTTT*:T»T»TVV»VTrTTTTTVVTTTVTTVTTTVTVTrrrTVTTTT*TTVTT'rVTTVTTTl'T«W"”" Könyvismertetés EMBER MIHÁLY — JANIK JÓZSEF Mezőgazdasági gépek javítása A gépjavítási szakterülettel hosszú időn keresztül nem foglalkoztak kellő súllyal és csak a gépgyártás-technológiai eljárásokat alkalmazták. Ezt a hiányt igyekszik a mű pótolni. Napjainkban korszerű javítóüzemek, kutatóintézetek dolgoznak gépjavítási témákon, amelyek eredményeit, a korszerű javítás-technológiai eljárásokat foglalja ösz- sze a könyv. Mezőgazdasági gépek javításához szükséges műszaki, fejlesztési és szervezési kérdések megoldásához nyújt kiinduló alapot. Az egyetemi oktatáson túlmenően a könyv az üzemi szakemberek részére kézikönyvül is szolgál. — 79 — — A CIC-nek.. . — mondta kurtán az amerikai. Ez valóban meglepett. Megfordultam a fotelben és Grétire néztem. A lány csak szívta a cigarettát, mintha mi sem történt volna, de széniéből sem bíztatást, sem tartózkodást nem tudtam kiolvasni. Ismét az amerikaira néztem. — És a Bureau? — kérdeztem. — Azt bízza ránk. Ha egyszer ön a mi emberünk — mosolygott Carry —, akkor mi meg is védjük. Elhallgatott egy pillanatra, majd hozzátette: — Ha akarjuk persze.. ., mert a Bureau nagyszerűen ért ahhoz, hogy a renegát hírszerzőit elnémítsa. .. Nem tudtam, mit mondjak. Csapda lenne? Azt kivettem az amerikai hangjából, hogy képesek lennének befeketíteni engem a Bureau előtt, ha most „nemet” mondanék. De hogyan? Kezükben nincsen semmi bizonyíték. Carry közben kinyitotta az íróasztalát és néhány fényképet dobott elém. — Nézze meg! A képeken a Koroknay által kapott rajzoknak a fotókópiáit láttam viszont, lemásolva. Azaz. hogy... ezeket a kópiákat valaki szétterítette a bőröndöm tetején — megismertem, hiszen néhány, a bőröndömre ragasztott — hotelcédula is rajta volt a képen. — Hogy került ez önökhöz? Az amerikai elnevette magát. — Úgy, hogy könnyelmű volt, fiatal barátom. Ez a frankfurti szép napok emléke, amelyet, ha — 80 — a Bureaunak felmutatnánk, attól a perctől kezdve ön a franciák szemében renegát lesz... Érti már? Tehát Hella, azon a bizonyos éjszakán — amikor én az amerikai whiskytől elkábultam —, lefényképezte a Magyarországról származó fotókópiákat. — De, hogy került ez az én bőröndömbe?! — fordultam G rétihez, mert tudomásom szerint még akkor hajnalban, amikor Magyarországról visszatértem, neki átadtam. Gréti még mindig az ajtófélfának támaszkodva, a világ legtermészetesebb hangján így szóit: — Úgy, hogy visszacsempésztem a bőröndödbe. .. Az amerikai mosolyogva szólt közbe: — Mi ügyesebbek vagyunk a franciáknál, Mr. Rodyn. — Most pedig — folytatta Carry —, nem tartom tovább fönt önöket, Mr. Rodyn, ezután minden utasítást Lucytól megkap... Amikor elhagytuk a Carry által vezetett bécsi CIC-irodát, Gréti elvitt a Simplonba, ahol egy sarokasztalnál helyet foglaltunk. Addig egész úton egy szót sem váltottunk. Magamban kellett először tisztáznom a legújabb fejleményeket, de ez Gréti nélkül nem sikerült. — Tehát Lucy néven az amerikaiaknak dolgozol — mondottam Grétinek. — Igen. Különben ez az eredeti keresztnevem. A „Grétit” a franciák adták fedőnévnek. — 81 — — Hm. Értem... És hogyan egyezteted össze a Bureau-beli ténykedéseket a CIC-el? — Egyszerű. Amit a franciák megkapnak, azt kapja a CIC is, azazhogy a tulajdonképpeni gazdám a CIC. Tehát valahogy úgy néz ki a dolog, hogy a saját vonalunkon kívül megfúrtuk a franciák vezetékét is, és megszívjuk őket. — Te ezt soha nem említetted nekem — mondtam Lucynak. — Mindent a maga idejében, Miklós. Ezt nem szabad elfelejtened ebben a „szakmában”... — felelte és a közben asztalunkhoz érkező pincértől konyakot rendelt, magának pedig csokoládékrémet habbal. — Egyébként pedig ne legyen lelkiismeretfurdalásod azért, mert „hűtlen” lettél a franciákhoz... A schillinget eddig is az amerikaiaktól kaptad, általam... Azon csodálkoztam Lucy-Gréti ez utóbbi megjegyzésén, hogy nem is volt „lelkiismeretfurda- lásorn”. Vagy ezen már nem is kellett volna még csodálkoznom sem? Ki tudja? Sőt! örültem annak, hogy valahogy kitágult előttem a titokzatosság körfüggönye, s most már teljesebb képet kaptam arról, hogy tulajdonképpen kik is rendelkeznek az időmmel, nét- köznapjaimmal, életemmel. A pénz is csak addig csábított, amíg nem volt. Most van és lesz is —, tehát a „pénz” fogalma és megtapintható objektivitása lassan új életem tartozéka lett, olyan tartozéka, amely életcélom első helyét, vagy mondhatnám úgy is, hogy — kizárólagos első helyét foglalta el.
