Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

1965. december iS. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kallódó iparosok A közelmúltban a tamási já­rás szabálysértési előadója előtt egy szakályi tsz-tag állt. Felje­lentés érkezett ellene, hogy a faluban többek részére végzett kőműves- illetve ácsmunkát, en­gedély nélkül. Magyarán; kon- tárkodott. A vétséget elismerte, a’ nyil­vánvaló tényeket nem tagadhat­ta' le. Meghallgatása után a sza­bálysértési előadó és a két ül­nök sokáig tanácskozott; milyen büntetést szabjanak ki Végül meghozták a határozatot; hatszáz forint pénzbüntetést kell fizetnie. Az ügy hivatalos része így le­záródott. Bár túl nagy jelentősé­ge nincs, mégis érdemes vele bő­vebben foglalkozni, hiszen az eset tanulságul szolgálhat sok termelőszövetkezet vezetője szá­mára. Érdemes boncolgatni, be­mutatni, hogy BI. a szövetkezet építőbrigádjának vezetőjéből ho- gyon lett kontár. BI-nek hivatalosan nem volt semmiféle szakmája, de miután hosszú éveken keresztül dolgo­zott kőművesek, ácsok mellett, a szakma nagyon sok fogását el­sajátította. Főleg az ácsmestersé­get. 1961-ben, amikor a termelő- szövetkezetben különösen sok volt az építkezés, BI-vel, és hozzá hasonló néhány, faragáshoz, épít­kezéshez értő emberrel létre­hozták a házi építőbrigádot. BI. lett a brigád vezetője. Két év alatt másfél millió forint érték­ben építettek gazdasági — főleg szerfás — épületeket. — Akkor az építkezések miatt — bár határidőn belül elkészí­tettük — személyi ellentétbe ke­rültem az elnökkel, leváltottak a brigádvezetésről. Időközben vizsgát tettem, megszereztem a szakmai képesítést. A munka közben kevesebb lett, a tsz nem tudott állandóan foglalkoztatni, így én is, meg a többiek is a tagoknak vállaltunk munkát, úgy, hogy a kapott bér negyven szá­zalékát befizettük a szövetkezet­nek. — Aztán ezt a módszert meg­szüntették. Mentem az elnökhöz, hogy most mi lesz, de nem állt szóba velem. A könyvelő meg azt mondta, csináljam azt, amit a többi. Mert maszekoltak a töb­biek is ... Kértem, ha a szövet­kezet nem tud munkát adni, en­gedjék meg, hogy másutt he­lyezkedjek el. Az elnök nem en­gedte ... Hát így volt. — Ha az elnökkel volt szemé­lyes ellentéte, miért nem fordult írásban a vezetőséghez, a köz­gyűléshez? — Nem is tudom. Tényleg, az lett volna a jobb. Az igazsághoz tartozik az is, amit a szövetkezetben mondottak az ügyről: — Ha nagyon akart volna, dol­gozhatott volna a szövetkezet­ben is. Az idén is négy ácsa és négy kőművese volt a szövetke­zetnek. De az is igaz, hogy az építőbrigád eléggé kicsúszott a vezetés keze alól, mert a szövet­kezet nem tudott minden eset­ben munkát adni. BI. a napok­ban már volt itt, elmondta, hogy megbüntették, és érdeklődött, dolgozhat-e tovább, mint azelőtt, a szövetkezetben, illetve a szö­vetkezeten keresztül. Ennek nem lesz akadálya. Tehát abban, hogy BI. kontár­munkákat végzett, részes a szö­vetkezet vezetősége is, mégpedig abban, hogy nem fogták össze kellőén az építőbrigádot. (Ugyan­ezt el lehet mondani jónéhány szövetkezeti brigádról). BI-nek, meg a többieknek is így szinte tálcán kínálták a lehetőséget, hogy a könnyebb megoldást vá­lassza. Mi legyen tehát ezeknek a né­hány fős brigádoknak a sorsa, ha a szövetkezet nem tud min­denkor munkát adni? Vegyenek részt más munkákban? Miért ne, hiszen régebben a falusi mester­emberek jó része maga is művelt földet. De kőművesre, ácsra nem­csak a közös építkezéseken van szükség, mert adódik munka a tagok háza körül is. Sokan épí­tenek új házat, vagy tataroztat- ják a régit, építenek új gazdasá­gi épületeket. Kellenek tehát a mesteremberek a faluban. Ezért is tette lehetővé a törvényes ren­delkezés, hogy hosszabb gyakor­lat után is meg lehet szerezni a szakképesítést. De még célravezetőbb az a tö­rekvés, hogy a szövetkezetek el­aprózott, sokszor csak tengő-len- gő építő-szakmunkásait fogja ösz- sze egy nagyobb közös vállalkozás, amely rendszeresen munkát ad­na, akár közös építkezéseken, akár az egyes tagoknál. így el lehetne érni, hogy ha már valaki szakmát szerez, dolgozzon is rend­szeresen abban a szakmában, ne legyenek egyetlen tsz-ben, egyet­len faluban sem kallódó iparosok, ne szoruljanak illegális, kontár­munkára. , BI. Figyelő Kertésxképsés Tolna megyében Szellemi gazdagodásunk újabb állomásához értünk el azzal, hogy néhány hét múlva a Bajai Bereczki Máté Kertészeti Technikum szekszárdi kihelyezett levelező tagozatán megkezdődnek az érettségi vizsgák. Szinte észre­vétlenül gyarapodik, sokasodik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a jól képzett, s már nemcsak gyakorlati, hanem elméleti tudással is bőven rendelkező földművesek szánul. A kertészeti technikumnak ez az első érettségiző kihelyezett osztálya Tolna megyében. Ne menjünk el szó nélkül tehát mellette és vegyük észre az itteni adottságok szempontjából igencsak jelentős eseményt. Annak idején, négy évvel ezelőtt negyvennél több tsz- tag és állami gazdasági vezető kezdte meg a kertészeti technikumban ebben az osztályban a tanulást. Nem lehe­tett könnyű. Sok áldozatvállalással, pihenésről, szórakozás­ról való lemondással járt, mert mindössze tizenhármán bírták végig az iramot. A többiek lemorzsolódtak. Viszont a képesítőző 13 nagy értéke lesz ezen a tájon a kertész­kedésnek. Feltehetően, szószólói és apostolai is lesznek majd ennek a nagyon fontos és kellő szakértelemmel pá­rosulva, igen-igen jövedelmező üzemágnak. A szekszárdi Garay Termelőszövetkezet elnöke, Főglein Ferenc az egyik érettségiző kertésztechnikus-jelölt. Amikor kezében lesz az oklevél, attól kezdve nemcsak tsz-vezető- nelc, nemcsak kiváló gyakorlati gazdának, hanem szakem­bernek is számít. Ugyanúgy, mint a Garay Tsz most vég­zős két tagja, Prántner István és Leopold János. Vagy, mint a Szekszárdi Állami Gazdaság két dolgozója, Horváth József és Dömötör Piroska. A négy év eltelt. És az érett­ségi előtt álló felnőtt diákok ma már kivétel nélkül azt mondják, hogy megérte. — íf — ücmuár elsején megkezdődik a cseregépjavítás A gépjavító állomásokon eddig az volt a munkarend, hogy ami­kor a tsz beadott egy gépet ja­vításra, meg kellett várni, amíg az elkészül. Ez idő alatt a tsz- ben természetesen egy géppel ke­vesebbet tudtak foglalkoztatni, tehát a gépjavítás munkakiesés­sel járt. A gépjavító állomáso­kon január elsejétől bevezetik a cseregépjavítást. Ez azt jelenti, hogy amikor bevisznek egy gé­pet javításra, azonnal kapnak he­lyette egy ugyanolyan típusút üzemképes állapotban. A cél ez­zel az, hogy a gépjavítás ne jár­jon a szövetkezetben munkaki­eséssel. A cserét úgy biztosítják, hogy a megye öt gépjavító állo­másán 60—70 gépből álló csere­parkot létesítenek. A tsz-ekben jelenleg meglehetősen sok gép­típus van forgalomban, ezért ez meglehetősen nagy gondot okoz most a csererendszer bevezetése előtt. Ugyanis addig be keil sze­rezni többféle géptípust, hogy zökkenőmentes legyen a csere. Néhány gépet már sikerült is be­szerezni erre a célra, s január elsejéig még újabbakat várnák a gépjavító állomások. Az elő­kalkulációk szerint ez az újrend­szerű javítás nem jelent majd költségtöbbletet a termelőszövet­kezeteknek. A tsz-vezetők legtöbb helyen örömmel fogadták ezt a gépállomási kezdeményezést. Megkezdődött a termelőszövetkezeti verseny értékelése Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdésekor a megyei tanács vb versenyfelhívással fordult a közös gazdaságokhoz. A felhívás értelmében az első kategóriába sorolható legjobb három tsz ösz- szesen 57 ezer forint értékű kul- túrszoba-berendezést, valamint televíziót és rádiót kap. A máso­dik kategóriában a jutalom ösz- szege 45 ezer forint, a harmadik kategóriában 38 ezer forint. Az érdeklődésre jellemző, hogy száz­nál több tsz csatlakozott az őszi mezőgazdasági munkák versenyé­A munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét vizsgálta meg az SZMT elnöksége Csütörtökön délelőtt Szekszár- Lőrincz Jánosnak, a területi dón ülést tartott a Szakszerveze- munkaügyi döntőbizottság elnö- tek Tolna megyei Tanácsának kének a területi, járási és vál- elnöksége. lalati munkaügyi döntőbizottsá­A napirend első pontjaként az gok működésének tapasztalatai- elnökség megvitatta és elfogadta ról szóló jelentését. Az új szerve­ket a régi egyeztető bizottságok h§lyéfee hozták létre az év ele­jén, így az első év tapasztalatai­nak, tanulságainak megbeszélése történt meg. Részt vett az ülé­sen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Budai István, a SZOT, dr. Sebők István a Munkaügyi Miniszté­rium munkatársa, a megyei bí­róság és ügyészség képviselői, valamint járási és vállalati mun­kaügyi döntőbizottsági elnökök. Ezután került sor — Vida Lászlónak, az SZMT kulturális bizottsága vezetőjének előterjesz­tése alapján — a művelődési in­tézmények 1966. évi támogatásá­nak felosztására. Végül az el­nökség megvitatta és elfogadta az 1966 első félévi munkatervet. hez, a megyei tanács vb felhívá­sa nyomán. Somorjai Sándor, a megyei ta­nács főagronómusa elmondotta, hogy a járásoktól beérkezett je­lentések alapján ma, december 18-án kezdődik az értékelés, a helyezési sorrend megállapítása. Előreláthatóan december 22-e és 24-e között hozzák majd nyil­vánosságra, hogy mely termelő- szövetkezetek kerültek ki győz­tesen az őszi mezőgazdasági munkák versenyéből. Toli!! közös gazdaság belejezle az őszi mélyszántást A megye termelőszövetkezetei- lek többségében amikor az idő- árás megengedi, a félnapokat is i mélyszántásra használják. A ó szervezésnek és a traktorosok zorgalmának köszönhető, hogy öbb közös gazdaságban a betaka- ítást követően a mélyszántást is ■lvégezték: A mélyszántási terv eljesítését a paksi járásból a ;erjeni Rákóczi Tsz, a pálfai igyetértés Tsz, a pusztahencsei íossuth Tsz, a szekszárdi járás­tól a mözsi Uj Élet Tsz, a fá- ánkerti Uj Barázda Tsz, a vár- iombi Egyetértés Tsz. és a harci Jj Élet Tsz jelentette. A BEJEGYZÉSEK a szocialista brigád életéről szólnak, kezdve az alakulás első napjától mostanáig, A napló a szocialista brigád mun­kájáról, a brigádtagok életéről szól, mozzanatokat, epizódokat örökít meg a munkáról, a min­dennapi gondokról, örömökről. Vallomás is a kezdésről, a kol­lektíva nevelő hatásáról, a tagok fejlődéséről. Az együvétartozás kialakulásáról beszél minden sora. Arról vall, hogy a nők között az őszinte, egymást segítő és egy­mást megbecsülő munkatársi kap­csolaton túl hogyan alakul ki a szocialista brigádtagokra jellem­ző kapcsolat. Arra is utal, hogy a munkában, az egymáshoz tarto­zásban hogyan alakultak ki a, szocialista jellemvonások, ame­lyeket ma már nemcsak maguk­ban tökéletesítenek, hanem má­sokba is átplántálnak, élesztenek. A Dombóvári MÁV Fűtőház Hámán Kató szocialista hői bri­gádja 1963-ban, május 1-én ala­kult. Már az is sejtet valamit, hogy a nevezetes évfordulót, a munka ünneptót választották kez­désnek. Néhány bejegyzés a nap­lóból. Néhány epizód a szocialista brigád hétköznapjairól, ünnepei­ről. — Tapasztalatcserén voltunk 1964. június 10-én. Meglátogat­tuk Budapesten, a heso-dó nevet viselő, hasonló műnk"körben és hasonló módszerekkel dolgozó 'hafdátitiedék testvér-brigádot, a Budapesti Köz­ponti Fűtőház Hámán Kató szo­cialista brigádját. A találkozás több szempontból hasznos volt. Kölcsönösen kicseréltük a tapasz­talatokat, tanultunk egymástól, s amit nagyon fontosnak tartunk, barátokat szereztünk — írják. Két hónap múlva a budap>estiek viszonüátogatását örökíti meg a napló, írásban és képanyagban. Közös kirándulás, eredményes vizsgatétel, olvasóankét, szabad pártnapon való részvétel, sok fénykép és képeslap. A brigád életének kisebb-nagyobb epizód­jai. A bejegyzések életízűen adják vissza a brigádban előforduló csa­ládi eseményeket is. — Brigádunk minden tagja együtt örül Haim Ilonkával, aki­nek eljegyzése alkalmával gratu­láltunk. (Ez régebben volt.) Ilon­ka azóta Kokány Gyuláné, sőt maholnap kismama. Lehet, hogy- erről is olvasunk majd bejegyzést a brigádnaplóban. — Névadó ünnepség rendezését vállalta magára a héttagú szocia­lista női brigád. Mindannyiónk örömére szénen sikerült, s nagyon megható volt. Hónapról hónapra rögzítik a történéseket, a munkával kapcso­latos és a mindennapi élettel ösz- szefüggő eseményeket. — Egyik munkatársunk beteg volt. A brigád csökkent létszám­mal is helytállt. A hónapban 2532 lapot számfejtettünk 4113 tétel­lel — írják. A munkában nem volt fennakadás, a szocialista brigád tagjai helytálltak. A BRIGÁDNAPLÓ az év utol­só hónapjának egyik fontos ese­ményét is megörökíti. Rajna Jó­zsefnél a szocialista brigád veze­tőjét megválasztották a nőkong- resszusra küldöttnek. Rajn.áné, vagy ahogy ők nevezik Klárika, a Tolna megyei 422 vasutas nő- dolgozó nevében szélalt fel a kongresszuson. — A vasutas nők száma me­gyénkben évről évre növekszik, s most már nagyon sok olyan mun­kakört látnak el, amelyeket az­előtt kizárólag csak férfiak tölt­hettek be. Vannak közöttünk vál­tókezelők, forgalmistáit, fordító­sok, előmunkások és jegyvizsgá­lók. Nődolgozóink valamennyi munkakörben megfelelnek a kö­vetelményeknek, munkájukat be­csülettel és fegyelmezetten lát­ják el. A brigádvezető felszólalása is természetesen bekerül a brigád­naplóba, s ez érthető. Amit Klá­rika a kongresszuson elmondott, a nevükben mondta el, úgy ahogy erre tőlük megbízatást kapott. Rajna József né nem fogy ki az élmények meséléséből. Töviről- hegyire be kell számolnia a kong­resszuson történtekről. A Parla­mentről — ahol a kongresszust, tartották — a beszámolóról és a felszólalásokról, leginkább arról amiről az újságok nem írtak. Minden érdekli az asszonyokat, amiről ott szó volt. Megkönnyíti Rajnáné helyzetét, hogy sokat jegyzetelt és nagy figyelemmel kísérte végig a kongresszus mun­káját. December 21-én élmény­beszámolót tart a dombóvári vas­utas nődolgozóknak. A KÉRDÉSRE, hogy izgult-e a kongresszusi felszólalás előtt, így válaszolt: — Amíg az emelvényre értem, útközben nagyon izgultam, de csak addig tartott, amíg be­szélni nem kezdtem. A- sok asz- szonyszempár bíztatására aztán annyira bátor lettem, hogy most már úgy érzem bárhol kellene nyilvánosság előtt beszélni, nem jönnék zavarba. Pozsonyi Ignácné

Next

/
Oldalképek
Tartalom