Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

4 tGlVÁ MEGYEI WT.PŰJSAG I9G5. december %. Kísérlet, tapasztalatgyűjtés, új tantárgyak Az Országos Pedagógiai Intézet munkájáról Jegyzet: a paksi járás költségvetéséről Budapesten, a Gorkij-fasor egyik nagy épületében — 1962- ben — ú.i intézmény kezdte meg működését: az Országos Pedagó­giai Intézet, közismert nevén: OPI. Az Országos Pedagógiai Inté­zet azért született meg, hogy az oktatási reform gyakorlati megvalósítását szolgálja: kidolgozza az új tan­terveket és nevelési terveket, irá­nyítsa a pedagógusok továbbkép­zését, bábáskodjék a reform­tankönyvek világrajöttén, tudo­mányos kutatómunkát folytasson, figyelemmel kísérjen minden bél­és külföldi pedagógiai újdonságot, érdekes kísérletet. — Nagy örömömre szolgál, hogy az intézet munkájáról be­szélhetek ... — mondta Bodó László, igazgatóhelyettes. — A pedagógusok országszerte általá­ban tudnak létezésünkről, de nin­csenek kellőképpen tisztában az­zal. hogy mivel is foglalkozunk, s miben kérjük támogatásukat, segítségüket... Intézetünk tan­széki rendszerben dolgozik. Ti­zenhét tanszékünk van: marxiz­mus—leninizmus, pedagógiai, fel­nőttoktatási, munkaoktatási, di­daktikai, alsótagozatos, s ezeken az alaptanszékeken kívül a szak­tanszékek, amelyek felölelik az iskolákban tanított szaktárgyak összességét... Nincsen olyan hét, hogy külföldi vendég vagy ven­dégcsoport ne érkezne hozzánk, s valamennyien elmondják, hogy hazájukban milyen nagyra érté­kelik a magyar pedagógia ered­ményeit. Ezzel párhuzamosan munkatársaink is járják a nagy­világot, s gyűjtik a nálunk is hasznosítható tapasztalatokat. Az intézetben két évvel ez­előtt. készült el az általános is­kolai, tavaly pedig a középisko­lai tanterv és utasítás. Kidolgoz­ták már az általános iskola és a középiskola nevelési tervét. Elő­készületben van az általános is­kolai felnőttoktatás tanterve is. Ez utóbbi előrelátható megjele­nési ideje a következő év. »VVTV*»V»***VWTTTVTTTVTTTTTT»TTT Rab Ferenc: — Bár a szakszervezettel és a minisztériummal közösen gyak­ran rendezünk pályázatokat, s ezeken szép számban vesznek részt a pedagógusok, mégis ke­vés közöttünk a „párbeszédes” kapcsolat. Szeretnénk, ha minél többen elküldenék véleményüket az új tantervekről, nevelési ter­vekről, tankönyvekről. Szeret­nénk, ha a viták hangja a tanári szobák és az igazgatói irodák négy fala közül gyakrabban jut­na el hozzánk is! Körülbelül úgy, ahogyan nagy és jó visszhangot váltott ki a középiskolai osztály- főnöki kézikönyv megjelenése, vagy ahogyan tavaly a jánoshal­mi általános iskola tantestülete bőséges anyagot küldött a közös­ségi nevelés helyi tapasztalatai­ról ... Érdemes bepillantani az egyes tanszékek munkájába ... A pedagógiai tanszék a közös­ségi nevelés problematikájával foglalkozik, s a nevelési tervek­hez -kidolgozza a módszertant is. A didaktikai tanszék munka­társai a tanulói aktivitást előse­gítő, korszerű módszerek — ná­lunk is megvalósítható — útját keresik. A programozott oktatás, az egyszerűbb és bonyolultabb oktatógépek és vizsgiáztat ógépek területén végeznek felmérő és tájékozódó jellegű kísérleti mun­kát. — Mi az iskolában folyó több és jobb tanulásért dolgozunk, s azért, hogy minden egyes diákot fel lehessen emelni saját teljesít­ményének csúcsáig! — fogalmazta meg röviden dr. Kiss Árpád. — A programozott oktatás iránt ér­deklődők száma napról' napra emelkedik, de ez a helyeslés nem mindig jár együtt a kísérletező kedvvel, vállalkozó szellemmel. Több segítséget várnánk ezen a téren a pedagógustársadalom egé­szétől! . A magyar nyelv és irodalom szaktanszék irányítja a filmesz­tétikai oktatás országszerte folyó kísérleteit. Több mint negyven osztályban — Budapesten, Szege­den, Pécsett, Kecskeméten és má­sutt — iskolai tananyagként is­merkednek a diákok a filmművé­szet érdekes kifejező eszközeivel, s válnak tudatos filmértő közön­séggé! A filmesztétikai oktatás iránt óriási az érdeklődés. A gaz­rvVTTYTYVTYYYYVTTTYYYVTfTTYTTVYVY j dagon illusztrált tankönyvet szin­te szétkapkodták! Ezeknek az óráknak szemléltető anyagáról a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága gondoskodik: részlet a görög „Elektra”, a szov- . jet „Szállnak a darvak”, a ma­gyar „A tizedes meg a többiek” és más ismert filmalkotásokból... A marxizmus—leninizmus tan­szék is egy új tantárgy beveze­tésén fáradozik; ez a ,>Világnézetünk alapjai“ Elkészült a kísérleti tanköny, s megindult a kísérleti oktatás: Pécsett, Egerben, Szombathelyen, Szentendrén és Budapesten: a „Szinyei Merse Pál” 12 évfolya­mos iskolában, a „Fazekas Mi­hály”, a „Berzsenyi Dániel” és a „Petőfi Sándor” gimnáziumban. A tanszéken elmondták: a „Vi­lágnézetünk alapjai” az oktatási reform által életre hívott tantárgy. A gimnázium IV. osztályában — heti három órában — tanítják s a tervek szerint az 1968/69-es tanévben válik általánossá. Ad­dig azonban még nagyon sok a tennivaló, hiszen ez a tantárgy még teljesen járatlan út előtt áll. Uj módszereket kíván a meg­kövesedett régi helyett... ön­állóságot igényel: tanártól és di­áktól egyaránt... Alapja: az egészséges és elemző vita ... Kö­tődnie kell a hagyományos isko­lai tantárgyakhoz és a napi élet aktualitásaihoz ... Uj osztályozási normát kíván... Az óra közép­pontjában nem az anyagot leadó pedagógus, hanem a problémá­kat vitató, feladatokkal birkózó osztály közössége áll, amelyet a tanár nem csupán tanít, hanem szervez, ösztönöz, irányít, segít és bírál is ..; Az Országos Pedagógiai Inté­zetre most új feladatok várnak. Az országgyűlés legutóbbi ülés­szakának napirendjén az oktatási reformtörvény továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos problémák sze­repeltek. Az új feladatok gyakor­lati megvalósításán az Országos Pedagógiai Intézet tanszékei is munkálkodnak majd. Somos Ágnes i-imiiiiiiiiiiiiiiiiiimmimiimiimi’ HIRDESSEN Júdáópén<z a TOLNA MEGYEI Népújságban Ebben az évben jól gazdálko­dott a paksi járási tanács, 40 mil­lió forintos költségvetésével. A jó gazdálkodás egyik oka, hogy idén a községek a szükséges mértékben év közben is végezhettek átcso­portosításokat. Így ritkább, hogy bizonyos mennyiségű pénz az év végére marad, vagy kénytelenek a következő évre átvinni. A közsé­gek költségvetésére 20 millió fo­rintot biztosítottak, amelyből kö­zös megbeszélés után 308 ezer fo­rintot a járásnál tartalékoltak. A költségvetésben a felújítási hitelkeretek felhasználásánál azon­ban az év folyamán nem mén; minden simán. Nem a tanács, ha­nem az építőipari vállalatok, il­letve ktsz-ek voltak a hibásak. A bikácsi és a kajdacsi tanácsház felújítására például 637 ezer forin­tot szántak, de a Paksi Építőipari Ktsz csak néhány héttel ezelőtt kezdett hozzá a munkák elvégzésé­hez. Ugyanitt a pedagóguslakás építésével is ez a helyzet. A Tol­na megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalattal sincsenek megelégedve a járási tanácsnál. A györkönyi ál­talános iskola egy részét felépí­tették, majd később le kellett bontani, mert megsüllyedt a talaj. A költségvetés maradéktalan végrehajtását tehát az építőipar akadályozta. A bajokat látva, úgy határozott a tanács vezetősége, hogy a munkák oroszlánrészét ezután minden községben házi­brigádokkal oldja meg. A példák azt mutatták, hogy a brigádok al­kalmazása helyes. A bölcskei mű­velődési házat, a dunaföldvári új óvodát, valamint az iskola felújí­tását tanácsi házibrigádok építet­ték, a legnagyobb megelégedésre. A dunaszentgyörgyi művelődési ház is így épül. A következő év­ben úgy tervezik, hogy a járás többi községeiben is megalakítják majd a brigádokat és a szükséges építkezéseket elsősorban az ő segítségükkel valósítják meg. A járásnál már a jövő évi költ­ségvetésen dolgoznak. Az idén 1 millióval lesz több a felújításra szánt összeg. A tervezést a közsé­gek már nem csupán az 1966-os évre, hanem 1967-re előre elkészí­tik. Így jobban megalapozzák a tervezést és a kivitelezést is. A járási tanács a Szegedi Tervező Ktsz-szel felvette a kapcsolatot. A ktsz szakemberei már lejárták azokat a községeket, ahol valami­féle beruházást, vagy nagyobb ará­nyú felújítást terveznek. Pár hét múlva, határidőre szállítják a szükséges terveket. Azt mondják a járás vezetői, hogy most már csak az hiányzik, olyan jó kivi­telezőt is találjanak, mint ami­lyen a tervező. Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma A foly őirat bevezető cikkét A. F er- | rarl (Argentína) és M. Fortuny (Gua­temala) írta Az amerikai imperializ­mus hadat üzen a latin-amerikai né­peknek címmel. Viktor Grisin a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke A gazdálkodás iskolája a dolgozók sza­mára című cikkében ismerteti azokat a rendkívül fontos és szerte ágazó feladatokat, melyek a gazdasági ter­vezés és irányítás rendszerének tö­kéletesítése kapcsán a szovjet szak- szervezetekre várnak. Közli a lap N. Popov bolgár közgazdásznak A gazdasági törvények objektív jellege a szocializmusban, és e törvényeit kölcsönhatása című tanulmányát. A folyóirat Nyugat-Európa: a mo­dem kapitalizmus tendenciái címszó alatt öt neves marxista szerző tol­lából közöl aktuális és fontos cik­keket. M. Dobb angol közgazdász vázolja az európai kapitalizmus né­hány mai vonásét. F. Nicolon fran­cia közgazdász megvilágítja a nyu­gat-európai integráció dinamikáját és ellentmondásait. E. Peggio az Olasz KP Központi Bizottságának tagja is­merteti a gazdasági élet nemzetközi­vé válásának objektív tendenciáját és | kifejti, hogy a szocialista és demok­ratikus erőknek az a feladatuk, hogy a jelenlegi monopólista integrációval szemben biztosítsák a nemzetközi gazdasági integráció antimonooolista jellegét. J. P. Deltlez francia közgaz­dász összefoglalja az államkaoitaliz- mus jellemző vonásait és ellentmon­dásait. L. Urban csehszlovák közgaz­dász áttekintést ad a kapitalizmus gazdasági szerkezetében a háború utáni időszakban bekövetkezett válto­zásokról. Az Időszerű kérdések fóruma rovat közli O. MiUas (Chile) cikkét: A ke- reszténydemokrácia reformizmusa — a chilei kísérlet címmel. A lap sokoldalú tájékoztatást ad több testvérpárt életéről. Továbbá „Ve­letek vagyunk, vietnami testvéreink” címszó alatt számos közleményt idéz a nemzetközi sajtóból, amelyek arról a segítségről szólnak, melyet a szo­cialista országok nyújtanak a harco­ló vietnami népnek. A lap gazdag tartalmából kiemel­jük még A tőkés gazdaság helyzete a 60-as évek küszöbén című értékes összefoglalót, valamint A munkásosz­tály helyzete Nyugat-Németországben című tanulmányt. rrr VlflWft — 22 — Ezek szerint Gréti már tegnap megérkezett, gondolta, nem jövök be mindennap az üzenetért. Tehát este ismét itt lesz. Most fél hat van, fél­óra múlva találkozunk. Elrohantam a bisztróba. .. .És ettem ... Prágai sonkát, virslit, tejet, kaszinótojást, s amikor mindezt bekebeleztem, majdnem sírva fakadtam a gyönyörtől. Hogy mit jelent éhezni, azt csak az tudja, akinek már egyszer összeszorult a gyomra, elfátyolosodott a szeme, iszonyatos fejgörcsök bántották, — az éhségtől... Először csak egyszerűen éhes vagy. De ez a kellemetlen érzés hatványozódva jelent­kezik benned, amint rádöbbensz, hogy evésre még csak kilátásod sincs. Mert ez egészen- más fajta éhség, amikor valaki egy hivatalban ledol­gozza a nyolc óráját és mire megéhezik, rohan haza, hogy megebédeljen. Tudja, hogy van ennivalója, tehát nem esik kétségbe az elkövet­kezendő napokat illetően. De nekem reményem sem volt arra, hogy mit eszek este, aztán holnap egész nap és tovább... Az éhség már kihatott az idegeimre, ölni tudtam volna dühömben, amikor rágondoltam az éjszakai kocsikázásra. Ha nem ülök be a kocsiba, akkor nem vernek félholtra, nem következik a felmondásom, és még a többi kellemetlen apróság, ami történt velem. De vajon másképp történt volna-e minden? Ez sem biztos. Mégiscsak felülkerekedett ben­nem egy olyan gyanú, hogy a verekedés, aztán az állásomból való kirúgásom, nyomorom, — — 23 — amely ezután következett — egyszerűen csak egy megrendezett komédia volt. Éreztem, hogy ma végére járok e sok kérdő­jelnek, amelyek valóságos erdőt alkottak gon­dolataim és létem elé, az utóbbi hetekben. Grétit pillantottam meg először az asztalnál és egy középtermetű, intelligens arcú, idősebb férfit. — Rodyn — mutatott be Gréti, az idegen is mondott valami nevet, de azt hiszem, szándéko­san érthetetlenül. — Jó ismerősöm is kíváncsi volt önre, Rodyn úr. Gondoltam elhozom magammal... — mond­ta Gréti, s az asztal alatt térdével alig észre­vehetően* megnyomta a lábamat? Figyelmezte­tésnek szánta, csak ha tudnám, mire? Valószínű nem szabad visszategeznem őt, s jobb lesz talán ha arra felelek, amit ők ketten kérdeznek tőlem és én pedig semmi beszélgetést nem kezdemé­nyezek ___ K onyakot kértek számomra, egy decit, nem is felet. Gréti kérte, s láttam, finoman mosolyog. Nagyon jólesett ez a kis figyelmesség. Gréti tudta, hogy kedvenc italom a konyak, s a vi­szontlátás örömére rendelte. Soha nem örültem annyira Gréti közelségének, mint most, hogy hosszú hetek után végre talál­koztunk. Arcán átsuhanó bájos mosolyából ítél­ve, ő is várta már a viszontlátást. Most először — mióta ismerjük egymást — most éreztem valami őszintébb vonzalmat a lány iránt. Nem­csak azért, mert e hányatott néhány hetem után csakis tőle várhatok kézzelfogható anyagi segít­— 24 — séget, hanem a szó legszorosabb értelmében vá­gyódtam utána. Vágyakozásomban azonban — s ezt most őszintén bevallom — a szexuális kí­vánalmak nyoma sem volt. Azt hiszem, bele­szerettem ebbe a titokzatos körülmények között élő nőbe . .. Mindez pillanatok alatt futott át bennem, mert hiszen itt ült közöttünk az idegen férfi, aki miután Grétivel váltott néhány szót, hoz­zám fordult: — Ön mikor kapta meg Krohmanntól a fel­mondást? Csodálkozva néztem rá, aztán Grétire. — Talán három hete... De honnét tudja? Bólintott. — Tudofri... Gréti most komolyan nézett rám, aztán meg­kérdezte: — Ment érted valamikor is egy csontszínű személykocsi? Még jobban meglepődtem. — Igen. El is vittek és egy park mellett ki­tettek a kocsiból, és ... rámrohantak ... és... Gréti intett a kezével: — Megmondtam Önnek Jaguár, hogy várják meg, míg hazajövök, nem?! — Keményen nézett a férfi szeme közé. Jaguár pedig zavartan el­mosolyodott: — Nem tudtam, hogy ön és Rodyn úr között... Gréti összeszorította száját, s szinte sziszegve préselte ki a szavakat:

Next

/
Oldalképek
Tartalom