Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

ST?55. ifccmber 2. töt,NA STEGYFI NÉPÚJSÁG 5 Százmillió forint — és megbízhatóság mázsa vas, ami részükre érkezett, csak éppen az ideszállításával f D1,<?M,?<?V^RON . ,f?TAM* az a munkahelyen. Ugyanakkor ott 5-‘. . megyei Állami Épi- hever a vasútállomáson, azaz 2—3 toipari Vallalat ottani munka- kilométerrel odébb, legalább 500 helyen. Sok minden érdekelt. A vezető nem volt ott, csak a he­lyettese, meg természetesen a var. hal hí;k, , munkásgárda. Végigjártunk min- !í megtud­fT^nS1StÜe^lÍtis,lnSt it ^ Tgy'kT^^f me?! »SrfeSoiüfm« SS ti. ’V""iSL"t“‘""i " beszélni a felvetődő problémákat, • még mielőtt bekopogtatnék a g£_ szekszárdi központban lévő veze- f, _ bbo ' mi nfm’ az,t tőkhöz. Ám a sors kegyesnek mu- a tatkozott, amikor búcsúztam, be- , - • ■, 0 ’ se, fl? tobbi proh­toppant k vezető. Elmondtam ne- temaro1 nem nyilatkozhatott, ki is, hogy mi járatban vagyok itt, s kértem, hogy beszélgessünk egy kicsit. A vezető közölte: — Sajnos, ez nem olyan egy- hivatkoztak. Elmondtam a szerű. Van egy belső utasításunk, bóvárott tapasztaltakat, mely szerint az igazgató elvtárs saját magának tartja fenn a sajtó . írásban uevan nem tájékoztatásának jogát. Nekem ' j_ _, ^__.5J1 Ülfü i lyen hatásköröm nincs. Mivel nem elszigetelt jelenség­ről van szó. elhatároztam, hogy a nagyon udvariasan végére járok a dolognak. pogtattam az igazgatóhoz, Beko­akire Dom­— Nem egészen így áll a do- adtuk ki, de valóban szó volt arról, hogy ne nyilatkozzon mindenki a sajtónak. Éppen a sajtó érdeké- nem ben. Mert előfordult nem egy- hogy szer, hogy a sajtót felelőtlenül akár- tájékoztatták, félrevezették. M egdpbbentem. — Kérem, természetesen kötelezhetem magát arra, nekem mint újságírónak, mit is mondjon, nem változtatha­tom meg a belső utasításaikat. Meglepett az indokolás. Azonban végigjártam a telepet, Arra számítottam ugyanis, hogy beszélgettem emberekkel, felve- az igazgató majd valami kiroha- tcdött néhány probléma, s úgy nást tesz a sajtó ellen az esetle- /ondolom, feltétlenül szükséges ges melléfogásokra, s más egye- íenne, hogy azokkal kapcsolatban bekre hivatkozva, ám éppen az maga is elmondja a véleményét, ellenkezője történt. A sajtó érde­— Ennek semmi akadálya nem kével érvelt, lenne, de... de... azt kérném, hogy előbb tessék beszélni az igazgató "• ®ok eves tapasztalat azt iga- elvtárssal, s ha ő engedélyezi, szí- hogy valóban akadtak, akik vesen akár jóhiszeműen, akár céltuda­T ' „ tosan, félrevezették, vagy meg­Ime egy chplomas vezető em- óbálták félrevezetni f sajtót, ter, akire^mintegyJOO millió Jo- Ez azonbaT, a SZGraett informá_ cióink összességéhez képest — rintos érték felhasználását bíz­ták, ezért személy szerint felelős, szerencsére — elenyésző. Az ere­erre megbízhatónak találtok, de detre yaló tekint6ttel pedig egyál- azt megtiltottak, hogy az újság- taiában lehet olyan különbséget íróval szoba álljon úgy latszik tenni h ki milyen székben a£? mar. nfem fU^lmas, hogy a ül; innen ; is kaptunk 100 millió forint felhasználásáról már rossz információt. Már ebből véleményt mondjon. * A. MUNKÁSOK — akikkel be- , „ ^ szélgettem — elmondották, hogy magának tartja fenn mindenfele n? ti tudnak megfelelően termel- informálás jogát, s beosztottjait ni, mert nincs elegendő vasanyag ilyesfajta óvatosságból eltiltja. De is következik, hogy nem indo­kolt, ha egy vállalati igazgató egyébként is, felvetődik a kérdés, hogy egy-két téves informálás esetén az a megoldás, hogy el­tiltanak egyébként felelős mun­kakörben lévő beosztottakat attól, hogy munkájukkal, vállalatukkal kapcsolatban véleményt nyilvá­nítsanak? Véleményünk szerint mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani. Az igazgató egyebek közt azzal is alátámasztotta érveit, hogy a beosztott nem biztos, hogy elég széleskörűen ismer-e mindent az adott problémával kapcsolatban, mert hiszen minden beosztásnak, munkakörnek vannak bizony korlátái és onnan nem láthat mindent olyan hitelesen, mint az igazgató, aki összefogja, irányít­ja az egészet. Végeredményben ez igaz. Éppen ezért törekszünk mi is arra, hogy adott esetben ne csak X. beosztottal beszéljünk, hanem mondjuk az igazgatóval, vagy annak a felettesével is. Vi­szont félreérthetetlenül ott lapul e nézet mögött valami olyasféle, hogy a vállalatnál csak egy em­ber van, aki tud, ismer, lát, ért mindent... A VÁLLALAT ÉRDEKE is fel­merült. „Uj vállalat vagyunk itt, nem szeretnénk, ha megalapozat­lan vélemények alapján rossz színben tüntetnének fel bennün­ket, úgy is elég sok kellemet­lenségünk van az előzmények miatt.” Ez is érv, s mint tö­rekvés. csak dicsérendő, ám az ilyen korlátozások nem jó szín­ben tüntetik fel a vállalatot... A közvélemény hangja szól belőlünk, amikor tiltakozunk e módszer ellen. A közvélemény — a dolgozók százezrei — joggal tartanak igényt arra. hogy gyor­san, széleskörűen tájékoztassák mindenről, eredményekről és hi­báikról egyaránt. Ez pedig semmi­képpen sem biztosítható e hely­telen intézkedés . mellett. Nem véletlenül hozott a Politikai Bi­zottság sem ez évben határozatot a tájékoztatási munka megjaví­tására ; . < B. F. Jövőre országos televízió- antenna-szerviz alakul A Tolna megyei lakótelepek is központi antennákat kapnak Szárító üzem ben Gazdag kukoricatermés volt Dal maiidon is ebben az évben; 220 vagonnyj góré már megtelt. A prizmázott — 30—33% nedvességet tartalmazó — kukoricát most a gyorsszárító üzembe szállítják. ahol szinte percek alatt szárad (Budapesti tudósítónktól). Bu­dapesten és sok vidéki nagyvá­rosban egész antennaerdőket lát­ni a háztetőkön. Különösen a több emeletes bérházakban és la­kótelepeken tapasztalható ez, ami igen sok kárt okoz az állami tu­lajdonban lévő házakon és magá­ban a televízióvételben is. A pes­ti és vidéki új lakótelepeken egé­szen drasztikus intézkedéseket kellett foganatosítani, mert az antennaerdők kilyukasztják a háztetőket, ami miatt egy-egy lakótelepen több százezer fo­rintos kár keletkezett. Egyes vidéki városokban, sőt, a pesti új lakótelepeken már nem engednek egyéni antennákat fel­szerelni. Az egyénileg, sőt kon­tár módon felszerelt antennákat a háztetőkre, a lapostetejű há­zaknál magára a felső födémre szerelik az antennatartókat, amik rendszerint öreg és nehéz autó­kerekek, természetesen gumik nélkül. Hatalmas szögekkel csa­varokkal rögzítik a több méteres magas rúdon levő antennákat, hogy azok a szél hatására el ne csússzanak. A rögzítés folytán a tetők beáznak és komoly kárt okoznak a legfelső lakásoknak. De van a sűrű antennaerdők miatt más hiba is. Miután majd­nem egymás mellé szerelik a te­levízióantennákat, sőt rádió- antennákat is, a televíziós vétel­nél úgynevezett szellemképek, dupla alakok észlelhetők. Ez amiatt van, hogy túlközel, alig néhány méterre rakják az anten­nákat. Ilyen körülmények miatt, a rossz vételt nem a készülék hibája okozza, hanem az an­tenna. Ezen csak a központi antenna segít. így tehát az építők, illetve a kivitelezők is kénytelenek már úgy tervezni előre, hogy közpon­ti antennákra lehessen kapcsolni a ház készülékeit. Egy központi antennára 30—35 antennát is lehet rátenni, ami olcsóbb és ésszerűbb is, mint az egyéni rudak és felvevők fel­állítása. Ma egy rendes antenna készíté­séért és szereléséért elkérnek ezer forint körüli összeget. A központi antennára való felkapcsolás en­nek a harmadába kerül. A vasbetonból épült házak jó­részében amúgy is rosszabb a vétel, mint a régi téglaépületek­ben ezek jórészében tehát nem lehet szobaantennát használni, ami amúgy is csak 5Ó kilométeres körzetben megfelelő. Tehát vidé­ken, különösen a határmenti me­gyékben csak megfelelően szerelt antennát szabad használni, mert a készülékeket amúgy is zavar­ják a szomszédos állambeli adók. A zavarok kiszűrése, a külföldi vételek behozása tehát csakis megfelelően felszerelt antennák­kal érhető el. A központi anten­nák használata villámlásveszély szempontjából is biztosabb. Bár ritkán történik villámbecsapódás antennán keresztül, mégsem le­hetetlen. A központi antennákat földelik, amiket rendszerint nem végeznek el az egyéni antennák­kal, mert a szabályos földelés és vezetékek húzása alaposan meg­drágítja a vevőoszlopok felállí­tását. Miután jelenleg elsősorban csak kisiparosok foglalkoznak az antennák készítésével és felszere­lésével, s ezek jórésze nem min­dig szakszerűen történik, orszá­gos szerviz alakul már a jövő év tavaszán az antennapanaszok fel­számolására. A CÉL KA állítja fel ezt az or­szágos antennaszervízt, mert a vételi zavarokat, amelyek ké­szülékeken kívüli okokból ke­letkeznek, csakis egyöntetűen lehet felszámolni. Tolnában is a lakótömböknél rátérnek a csoportos antennákra a lakótelepeken és így biztosít­ják a jó televíziós vételi lehető­séget. Jövő évtől kezdve egyéb­ként az építési szabályrendeletek is előírják majd a csoportos an- tánnak felállítását. ZSOLNAI LÁSZLÓ Ebben a hatalmas forgó hengerben történik a szárítás, ahonnan, futószalag szállítja a már száraz magot a raktárt)« Először még le kell hűteni, azután lehet csak zsákolni és tárolni a már teljesen kiszáradt kukoricát Foto: Bakó Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom