Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-04 / 260. szám
4 fern* WEGYFT NEPflJSÁG 1965. november i. Pillantás Dombóvár állomás jövőjébe j z utas, aki 1980-ban érkezik Dombóvár állomásra, szigetperonra lép a vonatból, amelyet áramvonalas Diesel-, vagy villamos mozdony „röpített” idáig Budapestről, vagy Pécsről. A peronról aluljáró vezet a kijárathoz és a felvételi épülethez. Akkorra ugyanis már teljesen átalakul Dél-Dunántúl legjelentősebb vasúti csomópontja. Erről szólnak a vasúttervezőnél elkészült■ rajzok és írásos anyagok, melyeket már be is mutattak a pécsi MÁV- igazgatóság szakemberei előtt. Olyan modern pályaudvart „álmodott” papírra a tervező, amely nemcsak ma felelne meg, de távlati terv lévén 1980-ban és az azt követő évtizedekben is kielégít minden igényt. A pályaudvar egyes területein végzendő feladatokat úgy specializálták, választották el egymástól, hogy a különböző munkaterületeken végzendő mozgások egymást ne zavarják. Azokon a vágányokon például, amelyek Dombóvár kereskedelmi forgalmának állnak majd rendelkezésére, teherkocsikat tolathatnak majd akkor is, ha a személypályaudvar közben vonatot indít, vagy fogad. A személyforgalom lebonyolítására három fedett szigetperon szolgál majd, közöttük hét vágány lesz, amelyekre érkezhetnek, s melyekről indulhatnak a személyvonatok. A szigetperonokat aluljáró köti össze, amely az utasok biztonságát szolgálja és vezet a többszintes, 200 méter hosszú felvételi épülethez, melyben az utasok kényelmét szolgáló létesítmények mellett a központi irányító berendezések, irodák és szociális létesítmények kapnak helyet. Ezt a hatalmas felvételi épületet a jelenlegi állomás- épület előtt építenék fel. Ezzel szemben, a kialakítandó körforgalmú tér túlsó oldalán hatszintes, 50 lakást magában foglaló épületet emelnek a vasutasok részére. Az állomás területén ma szétszórtan található különféle vasúti szakszolgálati irodák és műhelyek, központi műhely- és irodaépületek nyernek elhelyezést. Háromszintes munkásszálló is épül a távol lakó dolgozók részére. Az új pályaudvar a jelenleginél jóval nagyobb teherforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Az elektrodinamikus berendezésekkel felszerelt gurítópályaudvar két tucat irányvágánnyal szolgálja majd a teherszállítás igényeit. A személypályaudvarhoz kellő számú tárolóvágány csatlakozik majd. A jelenlegi gőzüzemű fűtőház mellett Diesel-mozdony- szin létesül, 9 vágánnyal, és nagyobb helyet, korszerű műhelyt kap a kocsijavító üzemrész is. Távlati tervről van szó, melynek megvalósítása hatalmas feladat, rendkívül nagy munkát jelent és több mint 500 millió forintot igényel. A modern vasúti közlekedés követelményeinek megfelelő dombóvári pályaudvar kialakítása a következő ötéves terveink egyikének programjában kerül sorra. Lőrincz János Sárközi Gyula cA szirii/apíui Csak egy telefonbejelentés... Minden hibaforrást felderít a posta rádió- és televízió- zavarvizsgáló szolgálata — Halló! Zavarbejelentő? — Igen. Mi i a panasza? — Fehér csík szalad a képernyőn. Időnként a kép is szétesik. Szíveskedjenek kivizsgálni. A címet felírják, átadják az egyik kéttagú csoportnak, az előjegyzésbe veszi, és két héten belül sor kerül a panasz kivizsgálására. — Recseg-ropog a rádióm. Lehetetlen a műsorvétel... — Napok óta ugrál a kép... írják, jegyzik a címeket, és a televízió-, rádiókészülékek hibáira panaszkodókat sorra felkeresik a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság zavarvizsgáló szolgálatának technikusai, műszerészei, akik járják a városok utcáit, a falvakat, tanyákat, hogy díjtalanul nyomozzák ki az előfizetők levél- vagy telefonbejelentéseinek okait. Itt a rádió recseg, vagy sípol, ott a kép ugrál, vagy szálkássá válik, amott búgó hang sérti a füleket. — A tiszta hangot, a jó képet számtalan zavarforrás teheti tönkre — mondják az igazgatóságon a szakemberek. — Ilyenek a hibás fénycsövek, villany kávédarálók, porszívók, villany pénztárgépek, villanyjátékok, a kis- és nagyfeszültségű villamos távvezetékek, kozmetikai berendezések, orvosi besugárzók, ipari és házi használatú nagyfrekvenciás berendezések, sőt még a televíziókészülékek is gyakran zavarják a rádióvételt, amikor a készülékben keletkező nagyfeszültség a világítási vezetéken terjedve jut a rádiókészülékbe. A zavarforrásokat országszerte korszerű műszerék segítségével „fedezik fel” a zavarvizsgáló üzemek munkatársai. A vételzavaró hang, vagy jel a képernyőn elárulja a zavaró készülék fajtáját, de a hely után kutatni kell. Aztán kiderül, hogy az egyik üzlet neonja vibrál, vagy a Közért pénztárgépén hibás a zavarszűrő. Ilyenkor az is megállapítható a rádióból, hány tételt blokkolnak, a képernyőkön pedig szalad az a bizonyos fehér csík, és a kép esetenként szétesik. „Leleplezhetik”, mint zavarforrást, a szomszéd porszívóját, vagy egy üzem műanyaghegesztőjét is. Gyakran okoznak bosszúságot a hibás kis- és nagyfeszültségű távvezetékek, a vízszívó motorok a rádióhallgatóknak és a tv-né- zőknek. Ilyenkor a hibás távvezetéket megjavítják, a vízszívó motort, pedig zavarszűrővel szereltetik fel. A benzinmotoros gépkocsik, motorkerékpárok gyújtógyertyáinak szikrázása okozta rádió- és tv-zavar sem szerez éppen örömet a rádió- és tv- tulajdonosoknak. Ezek megakadályozására az ipar megkezdte a megfelelő zavarszűrők gyártását, az év végétől pedig már az egész országban ellenőrzik ilyen szempontból is a gépkocsikat, motor- kerékpárokat. Postatörvény védi a rádió- és tv-készülékek műsorainak zavartalan vételét. Ennek megszegői ellen, — amennyiben a felszólítás utáni 15 napon belül nem szereltetik fel hibás készülékeikre a zavarszűrő felszerelést — szabálysértési eljárást indítanak. A szabálysértési eljárások száma évente általában eléri a 110—130- at. A zava'rvizsgáló üzemek a múlt évben mintegy 13 ezer panaszbejelentéssel foglalkoztak az országban, több mint a felével vidéken. — A hiba mindig a mások készülékében van? — kérdezzük néhány sokat tapasztalt zavarvizsgáló szakembertől. — Szó sincs róla — felelik. — Gyakran megtörténik, hogy helyben fedezzük fel a bajt. A megugró kép oka lehet például az antenna levezető kábelének lappangó szakadása. — A rádió recsegését okozhatja a tulajdonos lazán felszerelt villanycsengője, vagy a hibás csatlakozó is — mondják a rádiósok. — Ezeken az apróságokon azonnal segítünk. Segítőkészségük, előzékenységük és alaposságuk már közismert. Mint jó orvos a pácienst, olyan lelkiismeretesen vizsgálják a beteg készülékeket. És néhány nap múlva visszatérnek, hogy ellenőrizzék a diagnózis helyességét, miután meghagyják a panaszosnak, figyelje készülékét: ismétlődik-e a jelenség? A szomszédokhoz is benéznek, és ha hasonló a panasz, ez már nagy segítség a baj megállapításánál. Az elektromos készülékeket a kereskedelem már kivétel nélkül zavarszűrő-berendezéssel árusítja, a vételzavart leginkább a régebbi, szűrő nélküli készülékek okozzák. A zavarvizsgáló üzemek szerelést is vállalnak: a múlt évben mintegy kilencezer zavarszűrőt szereltek fel az országban. A fővároson kívül Pécsett, Veszprémben, Miskolcon, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen működnek rádió-, televízió-zavarvizsgá- ló üzemek. V. A. Nagydorog és Vidéke Körzeti Fmsz. igazgatósága azonnali belépésre szakképzettséggel, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ CUKRÁSZT keres vezetőnek, cukrász termelőüzemébe. Jelentkezés személyesen, vagy írásban az fmsz. központi irodájában, Nagydorog, Vasút u. 4. sz. alatt. Erkölcsi bizonyítvány szükséges, útiköltséget felvétel esetén térítünk. (18) A megyei kórház felvételre keres GYORSÉS GÉPÍRÓT, vizsgázott KAZÁNFŰTŐKET, valamint SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a személyzeti irodában. o (19) Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vizsgázott fűtőt felvesz. Jelentkezés a vállalat telepén, Szekszárd Keselyűsi út. (236) Tolnai Épületkarbantartó Ktsz azonnali belépésre gépésztechnikust felvesz. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a szövetkezet irodájában. (9) A bogyiszlói Dunagy öngye Tsz-nél űrméterenként 350 Ft-ért kemény hasáb, 250 Ft-ért pedig puha hasáb tűzifa kapható Az ár ab. Bogyiszló értendő. (13) TTTVTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTfTHTTfTTÍ7TTTTTTTTnTTTT1 — 160 — Két hete élte már a barlanglakok néha nagyon egyhangú - főleg, ha egész nap zuhogott az eső —, néha pedig nagyon is kalandos eletet. Mert amint az eső kissé alábbhagyott, vagy teljesen elállt, az otthon maradt, pihenő „barlanglakok” szedték a sátorfájukat és a dzsungelben barangoltak, hogy felfrissítsék élelmiszerkeszleAz erdő pedig valóságos terülj asztalkámnak bizonyult. Csak úgy ontotta javait a méhében megbúvó harcosoknak. . Egy-egy ilyen kirándulásra Bábu Sárit is magával vitte. Ilyenkor gyákran le-lemaradtak a csapat többi tagjaitól, megbújtak a sűrű bozótosban, hogy végre egyedül lehessenek. Am Sárit egyre kevésbé kezdték vonzani ezek a Kiruccanások és lassan már abban sem talált örömet hogy Bábuval elvonuljon valamely sötét zugba Világéletében bátor lánynak ismerték, de itt ebben a félelmetes sötét őserdőben, amelyben csak úgy hemzsegtek a vadállatok, egyre jobban félt. Ez a félelem olyannyira eluralkodott rajta, hogy még szerelmeskedés közben is folyton az járt a fejében: egy királytigris lopakodik most feléjük a sűrűben és minden pillanatban rájuk ugorhat! S egyre sűrűbben jutott eszebe otthona, es édesanyja, akit — bármennyire mostohán bánt is vele —, mégis csak az édesanyjának tartott, és szíve mindannyiszor összeszorult, amikor anyja képe felderengett emlékezetében. És Sárga arca is gyakran fel-felvillant előtte, vajon hol tart már a találmányával? — 161 — Nem, nem bírja ezt az életet tovább! Folyton csak a barlangban kuksolni, ha odakint zuhog az eső és némán kuporogni a gyékényen, mint a bennszülött asszonyok, ha Bábu bevetésen van. S aztán ez a semmittevés. Igaz, hogy a parancsnok megkérte, segítsen a főzésnél, aminek ő nagyon szívesen eleget tett, hogy ezzel is elűzze az unalmat, de ahogy teltek-múltak a napok, úgy erősödött benne a vágy az elhagyott otthona után. Csak egyszer lássa még a Dunát és a Lánchidat, a Hűvösvölgyet, ahol laknak... Haza kell mennie! De hogy? Több ezer kilométerre van az otthonától! Méghozzá nem is szabadon, hanem valóságos sziklatömbbe zárva! Ha legalább Sárga Imre is itt lenne!... Bábu észrevette rajta a változást és így vigasztalta: — Nem tart már sokáig, kedvesem — simogatta szőke haját. — Nemsokára kivívjuk a szabadságunkat és akkor összeházasodunk! — Igen, de mikor? — nézett rá Sári hitetlenül. — Mikor?? — zokogott fel a következő pillanatban és Bábu jó fél óráig nem tudott vigaszt önteni beléje. Hozott már neki csetlő-botló tigriskölyköt meg kis majomfiókát, de ezek a kedves kis jószágok is csak ideig-óráig tudták lekötni figyelmét, tudtak mosolyt csalni minden nappal sápadtabbá váló arcára. Eljátszogatott velük tíz-tizenöt percig, aztán újból végigheveredett a gyékényen, tekintetét a magas sziklamennyezetre függesztette és Buda— 162 — pestre gondolt. Szülővárosára, a Körútra, a Margitszigetre... És Sárga Imrére... Idegen volt itt minden. A dzsungel, az emberek, ezek a félmeztelen, primitív, de jó lelkű és szolgálatkész malájok, akik szinte lesték a parancsait. Nem volt olyan kívánsága, amely percek alatt ne teljesült volna. Szomjas volt, egyszerre öten tartották eléje a korsót a friss forrásvízzel. Megéhezett? Szinte valamennyien szaladtak a raktárba, vagy a konyhába élelemért és hozták tálcákon eléje. Szerette is őket, mint ahogy az ember egy gyereket szeret. Bábut is szerette még, de ez az érzés csak egyre nagyobb boldogtalanságot okozott neki. Mi vár rá itt, ebben a barlangban ő- mellette? És utána? Minden további nélkül a felesége tudna lenni. Bábu ezt megérdemli. De hogyan szokná meg az itteni életet, az itteni szokásokat? Ügy érezte, hogy soha. Nem tudna itt élni. Túlságosan idegen számára ez az ország. Mi lenne, ha Bábu vele jönne Magyar- országra? Vajon nem érezné-e úgy magát ott, mint ő itt? Ezek a problémák megoldhatatlanoknak tűntek előtte és nem és nem hagyták nyugton. Nem, itt csak egy megoldás lehet: ha ő visszatér Ma- gyaországra és Bábu... itt marad. Kérdés, hogy ehhez mit szól majd a szíve? Ilyen gondolatok kavarogtak benne olyankor, amikor egyedül hevert a gyékényen és a magasba szökő sziklamennyezetet bámulta.
